Wanted, 1998 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 1-2. szám
Egyidősek/ mindketten masszívan hisznek a lélekvándorlásban/ és a saját pályájukon prései) hangsúlyozzák saját nemi identitásukat/ egymásról viszont eddig nemigen tudtak. Somogyi Gyöngyi Zsuzsanna Spitzer Gyöngyi Soma médiasztárnak/ dzsesszénekesnőnek és februárban debütáló Igképek készítettünk egy kivonatos Döglégy-válogatást, amit a beszélgetés előtt alaposan meghallgatott. Döglégy felkészülésnek a háromnapos részegséget választotta. A beszélgetésben Soma szövege normál,Döglegyé betűvel olvasható/ a zavarosabb részeket külön jeleztük. A nyitány a Wanted címlapfotója volt. - Hadd nézzem, mi az? - Én, mint kozák atamán. - Látom, az úr csak saját magával foglalkozik. Pedig elhihetné végre, hogy külső visszajelzés nélkül is elég értékes. - Mm! Mit kapok én itt ma... - Hogy kerültél ilyen helyzetbe, hogy rajtad legyen ez a kozák cucc? - Régóta gondolkoztam ezen, csak soha nem tudtam megvalósítani. Ezt most a Wantedék szerezték, de valószínűleg megveszem a kölcsönzőből. Te Dávid, add már meg a kölcsönzős csaj telefonszámát! - Jaj, de unalmasak vagytok! Pedig én magához kérdésekkel is készültem... (Pincér jobbról be.) - Egy teát kérek mézzel! Pincér: - Sajnos nincs méz. Cukor, cukormentes édesítő? - Úristen! Tudod, mit csinálnak ezek a műizék? Elraktározódnak a szervezetedben, és ott rohadnak egész életedben. Izraelben már betiltották ezeket az édesítőket. - Te ezzel ilyen komolyan foglalkozol? Én három nap megállás nélküli részegség után vagyok, de a tequila tutira kiürült. - Még száz éves korom után is szeretnék bársonyos bőrű és kívánatos maradni. Úgyhogy akkor legyen cukor. - Pillanat mester, akkor hadd mondjam én is: ... erőleves toróival, nincs? Hagymaleves? Nagyon jó. Balkán szelet? Szerb származású vagyok. Pulyka? (Soma széttereget néhány fényképet, az egyik őt ábrázolja, dominaszex stílusban. Döglégy szemében első ízben csillan meg igazi érdeklődés.) - Áááá! Ez te vagy?! - Az egyik arcom. - Mmm. Sokarcú vagy? - Még életemben nem láttam egy ennyi arcú nőt. Ez itt a békés, polgári családanya, gyermekeivel, amint meggybefőttet tesz el. - Ekkora gyerekeid vannak. Nem mondod! - Hat éves a fiam, és majdnem öt a lányom. Ez itt Wahorn András, és életem első női szeretője, Bika Juli. - Hoppá! (Döglégy izgatottan fészkelődni kezd) Igazi örült vagy, az jó! - Ez meg ilyen nőcis Gyöngyi baba. És most azt akarom, hogy feszíts keresztre. - Én?! - Na jó, akkor beszéljünk a te pinázásodról. Tudod, nekem gyanús, amikor valaki egyfolytában arról beszél. Mert arról szoktunk beszélni, ami problémát okoz. Például életemben nem beszéltem még a bokámról. A bokámmal semmi gondom, húszcentis, gyönyörű, karcsú. Annál többet beszéltem a hasamról, vagy a seggemről, mert ott ugye, van némi felesleg. Tehát az ember mindig arról beszél, ahol valami hiba, hiány, többlet, vagy megoldatlan probléma van. - Igen? ...Lehet. ... De én a jégkorongról is sokat beszélek, márpedig az úgy, de úgy megy! Egyrészt nagyon jó vagyok, másrészt nézni is imádom. - Nagyon közelről a jégkorong egy sport, de ha kicsit messzebbről nézzük, miről szól a dolog? - Na? - Fogsz egy kurva hosszú, nagy rudat, és bele kell pöckölni a cuccot egy lyukba - Tehát? - Tehát ez is ugyanabban a témakörben segít téged. - Mondjál még valamit! - Alapvetően miről szól az egész kefélés? - ?? - A polaritás világában élünk, ez eddig nyilvánvaló. - Öö... Világos... - Tanulj tinó, ökör lesz belőled. - Én már elég nagy ökör vagyok szerintem így is. (Pincér jő.) - Egy kis fingós hagymalevest nyomatsz magadba? - Aha. - Jó az, jó az, de azért elárulom, este hat után nem képződnek emésztőnedvek, ez a hagyma pedig reggelig a beleidben fog rothadni. - Te ezzel túlzottan el vagy foglalódva, hogy mi oldódik így, mi oldódik úgy, engem annyira nem érdekel... - Tele van a tested szeméttel... - Egy nagy szemét vagyok úgy, ahogy vagyok. - Látod, ez az, a kisebbrendűségi komplexus. Ezért kell annyiszor elmondani, hogy „Te vagy a fasza gyerek, Zoli én tudom". Mert az szeret ilyesmit hallgatni, aki nem biztos benne, hogy fasza gyerek. Érted. - Mm. - Persze, különben nem kéne annyit bizonygatni. - De valamiről azért csak kell szöveget írni! Hogy keressek pénzt. - Arra nem vagyok jogosult, hogy megmondjam, mi bajod, egyébként meg mindenkinek van valami baja. Te a lóra, meg a kefélésre szálltál rá, én meg az ezotériára. - Nekem meg csak rohad a hagyma a belemben. Én csak rohasztom magam! - Na, most már teljesen szétszóródtam, huszonöt fele. Te csak tömjed magadba a hagymát... - ...nagyon forró! - Látod, ez ott kezdődik, hogy a forró a bélbolyhokat, a hangszalagokat... - ...sose volt hangom! - Az biztos. - ...Legalább tiltakozhatnál! - Hát nem a muzikalitásuk miatt veszik a CD-idet. - De. Sokan. Ne mondd, hogy rossz zene van mögötte! - Egyszerű groove-ok, ne is haragudj. - Nahát, ilyet azért... - Akinek van egy komoly groove collectionje, az három perc alatt, sokkal jobbakat ollóz össze. - Nyilván azért vették meg huszonötezren, mert olyan szar. - Meg mert azt hiszik, nagy szám, hogy valaki kimondja, pina, fasz, meg hogy szeretek baszni. Hát ez tényleg nagyon nagy dolog. Na jó, térjünk vissza a polaritáshoz. Ebben a világban minden végletnek megvan a párja, egymás nélkül nem léteznek. Nappal nincs éjszaka nélkül, kilégzés belégzés nélkül... - Na látod, tudsz te úgy beszélni, hogy értsem. - A kettő együtt alkotja az egészet, az egységet. A nemiség polaritása a férfi és a nő. - Kivéve a búrkifliknél. - A transzszexuálisra gondolsz, vagy a hermafroditára? - Nekem, a sima búrkiflit. - Buzik? - Ja. ... Most mit nézel? - Az a helyzet, hogy én nagyon szeretem a melegeket. Tényleg? Én se utálom, Ifaak úgy mondom, búrkifli. - Értem. A búrkiflinél se olyan egyszerű, mert lehet, hogy kívülről férfinek látszik, de belül nő. - Ja. - Számomra nyilvánvaló, hogy te egy szelíd pasi vagy, mert aki ennyi támadással nyit a világra, az csak védekezik. Valójában egy édes, tüneményes kisfiú vagy, aki kihozza belőlem az anyai ösztönt. Megszoptatni, hmmm! folytatás ›‹›