Wanted, 1998 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 7. szám
REGGEL Minden hónap utolsó péntekén 6.45-kor Wanted-játék koncertjegyekért/ pólókért/ Wanted-előfizetésért/ ajándék csomagokért/ miegymásért. Továbbá: hangos Wantedlemezkritikák minden második pénteken 7.15 és 7.30 között. Reggeli Csúcs/ Petőfi Rádió vibrátor *.•* LionrockWroll party »@ Lionrock Nincs apelláta: ha azzal hízelegsz magadnak, hogy otthonosan mozogsz az elektromos tánczenék kinetikus univerzumában, a Lionrocktól a Pocket Of Peace kötelező hallgatmány. A dal attól tanár, hogy a húzós house alapra nem egy klisé női hang vokalizál,hanem egy baljósan komor rapper szedi rímekbe bölcseleteit. 1993-ban, „amikor a Pocket Of Peace megjelent, a Lionrock meg csak projekt szinten működött, azóta viszont legalább olyan ütőképes koncertzenekarrá fejlődött, mint a Prodigy. A Lionrock-sztori a buggyosgatyába öltözött Manchesterben indul 1989-ben. ■ ELSŐ HELYSZÍN a legendás Eastern Bloc lemezbolt, ahol a (dj)pultnál egy filozófiaszakos diákot látunk, Justin Sobertsont (továbbiakban: ÜK), történetünk főhősét. (Egy villám-snitt: a város másik egyetemének 14. századi irodalom kurzusán két diák, Tom Howlands és Ed Simons unatkozik.) Robertson gyógyíthatatlan vinil dzsánki, aki főleg jamaikai dub-reggae, house és John Barry filmzene-lemezekre hegyezi a fülét. ■ VÁGÁS. J. R. már az Egyesült Királyság egyik legjobban keresett, fizetett és respektált dídzséje. A Cream elit-house klubban ugyanúgy otthon érzi magát, mint a Bugged Out nevű technobunkerban, vagy a Heavenly Social bigbeatistái között. (Egy pillanatra bevillan Tom és Ed, már mint Chemical Brothers és láthatóan nem unatkoznak ) ■ FLASHBACK: 1990. Beindul a Spice vasárnap esténként. Azt mondják, ma mindenki úgy emlékszik, megfordult ott, de hát itt is sokan „ott voltak a Tilosban". 1991. Most Excellent, Robertson új estéje, amelynek révén bekerül a brit klubkörforgásba 1993. J.R. mint két lábon járó wurlitzer, masszív lemezgyűjteményéből játszik a 4/4-re ráunt klubbereknek: Curtis Mayfield, Clash, Beach Boys, Lee Scratch, Perry, ami belefér. (Hirtelen Tomot és Edét látjuk, amint kedvenc lemezeikből mixelnek.) A Rebellious Jukeboxban szettjei „eklektikusak", ez akkor még nem volt közhely. ■ VÁGÁS. Vissza a jelenbe. J.R. Manchesterben Sleuth (ezt illik lefordítani: Lajhár] nevű estjén rezidenskedik havonta. Ennyit a főszereplőnk hátterének bemutatásáról, térjünk rá a cselekmény fő szálára. 1991-ben vagyunk, amikor J.R. egy Erasure remixnek köszönhetően a zsírosbödön közepén találja magát. Jönnek is a megrendelések: a Happy Mondays, az Inspiral Carpets, a Shamen, a Sugarcubes számára csinált remixekkel egyrészt ’93-ban az Év Remixerének választják, másrészt belőlük finanszírozza saját próbálkozásait. A Lionrock először '92-ben rázza meg a sörényét, de a korai dolgai (a reggae-be mártott ROOTS'N’CULTURE és LIONROCK) elsikkadnak. A PACKET OF PEACE-nél kerül a képbe a tudatfolyós manchesteri rapper, MC Buzz B, akinek oroszlánrésze van a Lionrock elzenekarosodásában. Ennek első állomása a '96-os, Sherlock Holmes dumákkal megspékelt An INSTINCT FOR DETECTION lemez, egy ízig-vérig remekmű, amelyben, mint egy török bazárban, egymás mellé került ganyafüstös triphop, kicsavart hiphop, panelházrepesztő techno, és cool dzsessz. Az igazi fordulópont a FIRE UP THE SHOESAW kislemez (egy John Barry dobszólóval és Nancy Sinatras These Boots Are Made For Walkin -jának egy foszlányával feljavítva], amiből már kihallatszik a koncentrált közös munka. A lemez anyagát nem átallnak élőben is előadni; koncerten J.R. inkább a wah-wah pedált tapossa, a dörzsölt stúdiótechnikus, a harmadik főállású Lionrocker, ROGER LYONS bűvöli a kütyüket. A trió időközben combóvá dagad, a billentyűs MANDY WIGBY, valamint a basszer PADDY STEER teszik még feszesebbé a koncerthangzást. (Amit a Chemical Brothers és a Cocteau Twins előzenekaraként, aztán saját fesztiválfellépéseiken és amerikai turnéjukon lesz alkalmuk csiszolni.] ■ vágás. Egy mellékszál, amit inkább eldolgozatlanul hagyunk, Norvégiában asztal alá isszák a Slayer tagjait. ■ vágás, zárókép. Sárga felületen függőleges zöld vonalak, amik vízszintes zöld sávokká szélesednek, mindez nagytotálban. Egy lemezborító. [Ismerős? Mintha a Stereolab legutolsó albumának borítóját látnánk, ami azért lehetséges, mert a dizájnért ugyanaz a társaság a felelős.) Ez már CITY DELIRIOUS. Delejváros. Ahol esténként vasaltinges modok, jamaikai nehézfiúk, ecstasy-árusok lepik el az utcákat és a klubokat, ahol „az erőszak egy különös fajtája” dívik, de a tömeg ebbből semmit sem érzékel, mert a hangszórókból ömlő bigbeatből, electróból, skából, robo-techno funkből, deep houseból, és egy jeges martininyi Henry Manciniből hibrid koktél egyből fejbe száll. Helyes a bőgés, Lionrock. (De hová tűnt közben Tom és Ed?) 4 RAY