Wanted, 1998 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 3. szám
„Lön néma csend Légy szárnya bent sekünn nem hallatik 12 S a Lordmajort mégis felkötik Arany János: Walesi Balnok A TUDÓSOKAT NEM LEHET NEM SZERETNI 1998-BAN. Kemény, könyörtelen, gyilkos ipari dzsesszt játszanak, a legfehérebb zajt, a legmegáltalkodottabb kakofóniát, pontosan azt a ritmus-, hangzás-, frekvenciatartományt, amely el tudja fedni a harakiriző világ halálhörgését. Dr. Máriás szövegei ott érintik meg a kiéhezett jobboldali agyféltekét, ahol az a legkevésbé védett. Ugyanígy hat szaxofonkezelése a szürkeállomány még magányosabb baloldalára. Színpadi megjelenése egy szórakozott svéd atomszakértőt idéz, aki éppen a szendvicsére szórja az atommagot. Dezső Tóni látogató norvég kórboncnokra emlékeztet. Láthatóan untatja a relativitáselmélet. Kis méretű szaxofonjával olyan finoman vág keresztül a textúrán, mint a bonckés. Az intellektuális terhet a szexbomba ritmusszekció ellensúlyozza: Kovács Benedek gitáron és Barta Krisztián ütőhangszereken. Kkkrk Budapesten kevés jó dobos van, mert Afrikát nem engedik letelepedni. Barta Krisztián egy a kevés közül, aki nem csak érzi, hanem reprodukálni is tudja a Világóra tiktakját. Ebben a felállásban minden résztvevő egyenlő: nem politikáról, hanem tudományról van szó, így Barta Krisztián is a saját folyamatával van elfoglalva, azt viszi a tökélyig, a közösen végzett kísérlet objektív értékelhetősége érdekében. Kovács Benedek gitárjátéka több misét ér meg, mint amit eddig a város templomjaiban a turáni átok kimondása óta elmondtak. Egyszerre játszik basszust, szólót és ritmusgitárt, miközben igazán oda sem figyelve magába habarítja a produkciót élvező fontos kis közösség legkellemesebb nőtagjait. A Tudósokat hallgatva neutrális területen érzem magam, valahol 1984 előtt. Lehetne Párizs is, és New Wave. Lehetne New York, Last Wave. Mindenképpen egy olyan hely és évjárat, ahol és amikor nem mondatott még ki az utolsó szó. Túlélőkről van szó, a humor vagy tragédia között helyesen választókról. A Tudósok Budapest Lounge Lizzardja, ha New Yorkhoz viszonyítom az energiaformát. Közel állnak Tim Wright és Arto Lindsay DNA elképzeléséhez is. Kiszámíthatatlan, meglepetésekkel teli, élő, valódi világ az övék, bibop logikus és bionikusan érzéki. Nem csodálkoznék, ha a Tudósok rövid időn belül dzsesszfesztiválokat nyernének meg Dél-Franciaországban.A Tudósok tisztAtiszt című CD-je a Bahia kiadó gondozásában jelent meg 1997-ben. Check it out! További információt a csoportról az alábbi címen találhat az igényes olvasó: http://www.internetto.hu/tudosok. E- mail: drmarias@swoffice.datanet.hu Megérkezéskor Gary Lucas csokoládét kér az őt vendéglátó Tudósoktól. Dr. Máriás intézkedésére néhány percen belül két tábla csokoládé érkezik, egy időre megnyugtatva a legendás gitárost. Az interjúra egy Andrássy úti sörözőben kerül sor. Gary Lucas újra nyugtalan, de szerencsére egy dupla adag somlói galuska lecsillapítja. Géppé változik, felmondja az önéletrajzát. Ez komoly teljesítmény, mivel tényleg hatalmas életműről van szó. A nyomtatásban, csinosan bekötve átadott Curriculum harmic oldalt tartalmaz, amelyben a diszkográfia maga 39 tételt sorol fel, ennyi hanghordozón jelentek meg eddig Gary Lucas ujjlenyomatai. Figyelem, ahogy sorolja az adatokat. Ezzel és ezzel játszott, ebbe az etnikumba, abba a skatulyába tartozik. Az előadás egyenletes, teljesen humortalan. Irigylem a kollégát, aki ezekben a percekben Döglégy Zolit interjúvolja. Ha megszólalok, Gary Lucas összezavarodik, még akkor is, amikor Yehuda Loeb rabbi, a Golem alkotója prágai sírjára próbálom terelni a szót. Gary Lucas egy nagyon sajnálatra méltó, nagyon emberi ember benyomását kelti, a Shakespeare-tudósét, aki véletlenül került a színpadra. Nincs identitása. Saját magát csak külső faktorokkal tudja meghatározni: melyik híresség, melyik nagyvállalat alkalmazta, melyik látható történeti tragédia teszi őt magát fontossá. Ecce homo. Vérunalmas. Megpróbálom provokálni, hogy életre keltsem. Megemlítem, hogy milyen lenyűgöző fölénnyel kezelte a helyi médiát David Bowie. Az arcán látom ugyan a visszatetszést, de szavakban nem meri megfogalmazni a panaszt. Nyilván kompetíciónak látja az angol hőstenort. Mentségére szolgál, hogy ő volt az első dj. New Jersey államban, aki le merte játszani az isteni DB The Man Who Sold The World című opuszát. A drogokhoz való viszonyáról kérdezem. Négy éve gyógyult ki a marijuanából, azóta nem használ semmit, mert a való élet mágiáját akarja élvezni. Elfogy a somlói galuska, s vele a való élet mágiája. Innentől kezdve Gary Lucas nem tud megszólalni. Visszakísérem az FM 98-ba, névjegyet cserélünk. (GARY LUCAS: http://WWW.GARYLUCAS.COM) Amennyi energiával töltöttek fel a Tudósok, pontosan annyit szívott le belőlem szegény Gary Lucas. Samplerje nem volt, de annál több digitális pedálja (néha némelyik bemondta az unalmast), amely arzenál egytizedéből tízmilliószor ennyi szikrát csiholna ki minden ötödik nyolcadik kerületi iparitanuló. A Club 98 FM nézőterének szakszervezeti székei kiválóan alkalmasak a meditációra, még akkor is, ha a színpadon folyó atrakció minden erejével el akarja fordítani a mindentlátó szemet a lényegről. Gary Lucas láthatóan nagyon kényelmetlenül érzi magát a színpadon. Mérhetetlenül türelmetlen, még azt sem meri kivárni, hogy saját frázisai lecsengjenek, állandóan új és új - nem valami jó - ötletekkel áll elő, amelyeket nincs ideje kifejezni. „Vigyenek már fel neki egy spliffet!” - ezt kívánom szegénynek gondolatban, ahogy meditációmban megzavar. Nem csoda, hogy a Captain Beefheart karrierje olyan csikorgó véghez érkezett a Gary Lucasszal folytatott kollaboráció után. Ennek 37 arcnak nincs lelke. Nem énekel, nem dübörög, nem mond semmit, nem kényszerít szexre a gitár, ah hiszem, gary LUCAS A VILÁG LEGKEVÉSBÉ KARIZMATIKUS GITÁROSA. Hogy miért jutott idáig, azt fel nem foghatom. Azt hiszem Gary Lucas is ugyanezzel a kérdéssel vívódik, s csak azt kívánom, hogy ezt ne nyilvánosan tenné. Az energialeszívás után, a koncert záróaktusaként, szürkés fényekben Gary Lucas CD-ket és T-shirt-eket adott el a színpadról, számításaim szerint kb tizenötezer forintot (kb. 75 dollár) keresve ez alatt. Ez az akció helyretette számomra a művészt, a társbérlő, akit szeretni kell. Megszabadulni ugyanis nem lehet tőle. Ott él mindannyiunkban. cpm/port Minden hónap utolsó péntekén 6.45-kor Wanted-játék koncertjegyekért/ lemezekért/ pólókért/ Wanted-ajándékcsomagokért/ miegymásért. A következő fejtörő: 1998. február 27. Továbbá: hangos Wanted-lemezkritikák minden második pénteken 7.15 és 7.39 között a Kultúrtégla blokkban. Reggeli Csúcs/ Petőfi Rádió