Wanted, 1998 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1998 / 3. szám

A BORZAS ÉS A w­anted A borzas LOVASI ANDRÁS/ a pécsi illetőségű Kispál és a Borz basszus­gitáros-énekese egy hosszúra nyúlt értekezletről érkezik erősen meg­viselt állapotban/ CZUTOR ZOLTÁNBÓL/ a szegedi Nyers együttes gitáros­énekeséből ömlik a takony/ influenzás. Ráadásul vasárnap délelőtt­­. A Wanted segítségképpen századforduló korabeli cukrászdás miliőbe helyezi a két rockandroll sztárt/ egy nagyobb és egy kisebb helyi értéket/ hogy a hely patinával vonja be fényképeszkedésre alkalmatlan arcukat. Lovasi András: Hol is találkoztunk először? Czutor Zoltán: Nem tudom. LA: Valamikor kilencvennégy körül. Á, már tudom, Hajdúböször­ényben, a KOTTA Fesztiválon, ott kaptam tőled egy narancssárga kazettát. WANTED: A Dundi pocakot? CZ: És mit szóltál hozzá? LA: A gitársound tetszett, nekem akkor Hendrix meg Zappa ugrott be, a szövegek annyira nem jöttek be. CZ: Pedig kurva jó szövegek voltak. Sokkal jobbak voltak, mint amiket utána írtunk. LA: Akkor azt gondoltam, hogy se füle, se farka. WANETD: Blabla, kovboj magyar szövegek voltak. LA: Hunglish-ul énekel a Publo Hunny? Na, abban erős a Czutor. Hát elég szarul szólt, de anélkül már egy magyar demó nem is hiteles. CZ: Most is készítünk egy ilyen szarul szóló demót. Nyolc számosat, abszolút hetvenes évek Bee Gees-hangzás! A szövege megint hunglish lesz. Elkezdtem felénekelni, de mindenki azt mondta, hogy neee, ez már túl sok. Aztán abbahagytuk a demózást, mert kitört rajtam az influenza. De remélem, ősszel lesz egy új lemezünk. LA: A dob a lelke a felvételnek. Utána bármit odatehetsz, mondhatod utólag, hogy ez volt a koncepció. Az első lemezetek szerintem kataszt­rofálisan szól, pedig jó körülmények között vettétek fel. A második lemez nekem tetszik. A magyar mezőnyben kifejezetten jól, analógosan meg­szólaló lemez. Legalábbis egyénien, és valamennyire dinamikus is. És az izével mi van? a: Teljesen rendben van. LA: Meggyógyult? wanted: Miről beszéltek? CZ: Volt egy hangszálbevérzésem. LA: Amikor le kellett állniuk hat hétre. A doboló (Volent Zsolt) a szer­vezőemberük, összehozott egy turnét, és le kellett mondani az egészet. CZ: Olyan szinten nem volt hangom... (mutatja, tátog) Fűtetlen próba­helyen három órán át énekeltem. LA: Velem is előfordult már hasonló eset. Amikor az Ürt vettük fel, azon hallatszik, hogy pár számban elment a hangom. El is mentem utána gégészhez. Lukács Dávid fotós: Látom András, fényképeszkedésre készültél. LA: (A hajára mutat.) Menjek, rendezzem át? LD: Van nálam nullásgép. Kaptam kam­­a. LA: OK, átrendezem a toalettemet. Kicsit elfeküdtem a hajamat. Nagy­kanizsán néztem ki rondán egyszer, amikor egy halas pizzán aludtam el. Akkor, amikor fölébredtem, mindjárt hánytam is egyet. És jó ez az új gitáros ember? CZ: Ambiciózus. LA: Két dudás? CZ: Nem. LA: Te egy elnyomó típusú vagy. a: Meg erőszakos. Annak ellenére, hogy a Palival (Hegyi Pál, a Nyers új gitárosa) sokat vitatkozunk, sokkal jobban kijövök vele, mint az elő­zővel. Van miről beszélnünk. LA: Pont azt mondtam, hogy neked egy olyan gitáros kell, akinek nem kell megmutogatni... CZ: Nem azért csináltam eddig mindent, hogy én legyek a főnök, hanem mert más nem tette meg... LA: Én azt hittem régen, hogy te ilyen Presser Gábor vagy, aki kiosztja a feladatokat. a: Lehet, hogy a Presser is azért teszi ezt, mert annak ellenére, hogy kurvára szeretem a Somlót, annál nagyobb lusta nincsen a világon. wanted: Klubkoncertezni fogtok? CZ: Épp most határoztuk el, hogy nem nagyon fogunk. Az országban öt-hat hely van, ahova érdemes önálló koncertet szervezni, a többi helyre csak más zenekarokkal megyünk el vagy fesztiválra. LA: Mindenki másból él? Amatőr státuszba kerültetek? a: Igen. Én most egy gyerekszínházban játszom. Egyszer szamár vagyok, aztán meg mackó. De most már sokkal szívesebben játszanék fel­nőtt szerepeket, mert túlságosan cinikus és szarkasztikus vagyok ahhoz, hogy jóságos mackó legyek mindig. LA: Negatív. CZ: Ez az! A róka! Annyira szarok ezek a szerepek! A darabban a rókának kirajzolódik az egész élettörténete. Rossz környezetben nőtt fel, bántották, se apja, se anyja, a bűnözés a megélhetése és a végén mindig elverik. A gyerekek meg örülnek neki. LA: A győzteseket szoktatják a vesztesek látványához. CZ: A jók pedig azok a nagyon geci jók, akiket világéletemben utáltam. Stréberek. Ti még csináltok ilyen színházasdikat Pécsen? LA: Én magamtól sosem csináltam volna, azok, akik beszerveztek, már mind elmentek Pécsről. Az a fiú, aki ezeket a darabokat csinálta, jelenleg Mar­­seille-ben él. A hivatalos színházakkal pedig sosem kerestem a kapcsolatot. CZ: Tímár Péter? LA: Az biztos, ha a Péter most felkért volna minket (a Zimmer Feri című filmbe), nem vállaltuk volna el. És nem a Péter miatt, hanem nem akar­tunk a jól­ bevált­ sikercsapat­ újra­ összeáll esetét eljátszani. Ciki lett volna. CZ: A Csinibabában nekem csak a ti feldolgozásaitok tetszenek. LA: Nekem is! Bár a Henike szépen énekel! LA: Tényleg, mennyire működött az a dolog, hogy kiment a fiú Ameri­kába nyolc hónapra és árulta a portékáját? CZ: Kirándulásnak kibaszott jó volt, nálam szerintem még egy ideig el­tart a take-it-easy hangulat. Mindeféle válogatókra jártam. Azt terveztem, hogy haknizenekarokba szállok be, egynapos stúdiómunkákat vállalok. Tizennégy vagy tizenöt válogatóra jelentkeztem, és egy kivételével mind­egyiket én kaptam meg. Ahol pedig nem jött össze, ott a bírálóbizott­ságban találkoztam egy menedzserrel, aki jelenleg is intézi kint a dolga­imat. Ez jó lehetne, csak tíz évvel hamarabb kellett volna kimennem, és akkor mostanra már egész jól állnék. A válogatás úgy nézett ki, mint a kommersz amerikai, Beverly Hülsen játszódó filmekben. Vagy negyvenen állnak sorban egy ajtó előtt, szólítják őket, és az egyik gitározik, a másik énekel. És a végén azt mondják, hogy majd kiértesítenek. És tényleg. Nem nagyon készültem egyikre sem. Szerencsém is volt, mert például ki­fogtam egy zeneszerző faszit, akivel két napot kellett stúdióban dol­goznom. Kétezer-kétszáz dollárt kaptam. LA: Az jó!­a. A zeneszerző a film industryba akart betörni ezekkel a felvéte­lekkel. Mindenféle stílusban készített egyet. Én voltam az alternatív meg­személyesítő, gitárt, basszusgitárt játszottam fel. De nem szívesen muto­gatnám ezt a számot, mert annyira nevetségesen gyönge. Az volt a címe, hogy Sex Machine! LA: (Röhögés) Akkor el tudtad adni magad, nem? Mit jelent az, hogy képviselve vagy valaki által? Azt jelenti, hogy ha összeáll egy turnéra egy haknizenekar, akkor szólnak neked? folytatás a túloldalon­­ .

Next