Wanted, 1999 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 4. szám

III. Setzer anyukájánál még mindig megvannak azok a serlegek, medálok, ami­ket Brian a középiskolában nyert az iskolai fúvószenekarral. Nagyjából egy időben, 8 éves korában kezdett gitározni és baritonkürtön játszani. BRIAN A LONG ISLAND-I MASSAPEQUÁBAN SZÜLETETT 1959-BEN, ÉS A STRAY CATS BEINDULÁSÁIG ITT IS TÖLTÖTTE ÉLETÉT. ELSŐ KONCERTÉLMÉNYE EGY A NASSAU COLISSEUMBAN TARTOTT JETHRO TULL- ÉS COLD TURKEY-BULI VOLT 1976-BAN, AMIRE CSAK ÚGY EMLÉKSZIK, HOGY RETTENETESEN UNALMAS VOLT, MÉG SZERENCSE, HOGY JÖTT A SEX PISTOLS, A PUNK ÉS ELMOSTA EZEKET A PROG-ROCK ZENEKAROKAT, AMELYEK MAGÁBÓL A ROCK SZÓBÓL TÜNTETTEK EL MINDEN PROGRESSZIÓT. Közben egy olasz bácsinál vett gitárleckéket, aki szerencsére többet ta­nított annál, hogy mi az a barré. Dzsessz meg az, aminek aztán Setzer később hasznát is vette. A Stray Cats a kezdeti időkben teljesen sikertelen volt, így aztán a trió a nyolc­vanas évek elején Londonba tette át székhelyét, ahol a Police és a Motörhead sikere után csodák csodája, hihetetlenül népszerűvé vált a sok Adam Ant- és Bow Wow Wow­­minőségű new wave/new romantics gagyi között. A magyarországi trafikokban ekkor tűntek fel a lemosható, macskákat formázó műtetkók , hogy szimbolizáljuk, miként terjedt a Stray Cats híre szerte Európában. Miután Setzerék megutaztatták rockabilly­­árujukat a világban, visszatértek Amerikába, ahol végre tárt karokkal fogadta őket a sóbiznisz, a Rock This Town és a többi sláger a slágerlisták élén landoltak, a huszonegy éves Setterből pedig gitárhéroszt faragtak. Bár a Stray Cats folyamato­san játszott tovább, a nyolcvanas évek végére eltűnt: egy pici kiadóhoz kerültek, ahol készítettek egy jó lemezt, de a rossz terjesztés miatt a kutya sem hallott róla, és meg is unták egymást. Setterben ekkoriban fogalmazódott meg az ötlet, hogy a trió után egy big banddel kéne folytatni, emlékezvén arra, hogy amikor Johnny Carson Tonight Show­­jában léptek fel a tévében, big band kísérettel adták elő a Rock This Townt, meg amúgy is vontotta a ÿlwn VililleA-i hangból. (L)e fihannom és (RockcA alternate a dolgot 1992-ben Setzer már Los Angelesben élt, és úgy döntött, hogy ő bizony össze­hozza a zenekart. A tizenhat tagú kíséret keresett session muzsikusokból jött össze, olyanokból, akikre minden hollywoodi akció során szükség van. Mindegy, hogy az Oroszlánkirályban kell játszani, fogpaszta reklámról van szó, nemkülönben a néhai Frank Sinatrával kell dolgozni, netalán egy helyi dzsessz-zenekarral, abban a tagok így vagy úgy részt vesznek. BRIAN NEM LEHET ROSSZ EMBERISMERŐ, MERT A TIZENHAT ZENÉSZBŐL NYOLC MÉG MINDIG A BRIAN SETZER ORCHESTRA OSZLOPOS TAGJA, PEDIG A KEZ­DETEKKOR HATALMAS ELLENÁLLÁSSAL KELLETT MEGKÜZDENIÜK. Bár a Disney-birodalom tu­lajdonát képező Hollywood Recordstól hamar lemezszerződést kaptak, a koncertszerve­zők tamáskodva jegyezték meg, hogy a big band felállás túl költséges, ráadásul senkit nem érdekel. Az 1994-es első lemez ennek az időszaknak a hű lenyomata: Setzer a Glenn Miller-i hangszerelési formulát húzta a maga rockjára, az ötvenes évek Frank Sinatra-i modorában, saját és örökzöld számokkal vegyesen, amit aztán az elkövetke­zendő években is megtartott. Az első koncertre kábé harmincan váltottak jegyet, ennek ellenére Setzer a turnét saját zsebéből megfinanszírozta, és az orkesztra is lassan össze­szokott. Bár korábban páran dolgoztak alkalmilag rockzenészekkel, Neil Younggal és másokkal, kellett egy kis idő, míg igazán összeszoktak egy olyan rockabilly zenész-ze­nekarvezetővel, aki big bandet vezet hangos szólógitárral, akinek nem Wes Montgo­mery az isten, hanem Chuck Berry. És bár Brian szerénykedik, ujjaiban van Montgomery tudása is, nemcsak Duane Eddyé, Chet Atkinsé, vagy az Elvis-gitáros Scotty Moore-é, hallgasd meg. A ZENESULIBAN TANULTAKAT IS VÉGRE LEHETETT KAMATOZTATNI, EGY BIG BAND MEGHANGSZERELÉSE OLYAN KIHÍVÁS, AMIT NEM LEHET PUNKZENEKAR MÓDJÁRA MEG­OLDANI. Brian Setzer nem szégyellt és nem szégyell segítséget hívni, bár maga is írja, kézzel, nem azonnal visszahallgatható számítógépes programmal, a partitúrát. Annyi­ra belejött a hangszerelésbe, hogy halála előtt Henry Mancini is megdicsérte, ami Brian számára azóta is az egyik legnagyobb elismerés. Az biztos, hogy miután Amerikában a zeneipar letudva érezte a grunge-ot, a punk hullámot, a lehangolt gitárok kultuszát, a punkból kinőtt ska, ska-core, ska-punk zene­karokra vetette figyelő tekintetét, és évek óta először a fúvósok nagyobb szerepet kap­tak a popzenében. Egyszerű lenne azt mondani, hogy miután megcsócsálták és kiköp­ték a skát is, természetszerűleg adódott a szvingzenekarok és hibridjeik felfuttatása. Az tuti, hogy a Brian Setzer Orchestra hamar távozott a Hollywoodtól, és 1996-ban az Interscope-nál jelent meg második, Guitar Stinger című nagylemeze. De az is tu­ti, hogy az orkesztra híre olyan gyorsan terjedt az MTV és egyéb zenei csatornák támo­gatása nélkül, hogy minden hírverés nélkül magától összejött hétezer ember egy kon­certre. Erre a lemezre egyébként Setzer meghívta legjobb barátját, J Joe Strummert, a Clash egykori frontemberét, akivel több számot közösen írtak. Setzer és Strummer is­meretsége még a londoni hőskorszakból eredeztethető, az első lemezen Setzer egyéb­ként játssza a Brand New Cadillac című örökzöldet is, amit anno a Clash is (nem is szól­va a Wanted zenekarról), imádnak együtt lógni, sőt mindketten az általuk kreált Kus­­tom Lifestyle megszállottjai. A Jíuásom Jifaáiuh­om meá, mint hogy éld mindenből a legjobbat és a legebédelibbet SetjeA imádja a Régi cuccodat, Órábig képei a hiköA előtt állva belém a féAójái, a gahdrwbban méhei­ Ae Implied ötvenes évekes ideje Auhák ivAabojnak, Régi autóból ggigi (hói Avd), maga igája fot őbei legyen aj abáA egy 57-es­­bodge de ha igáján nagy örö­­mei abaAAj obojni, vásárolj neki különleges AjivaAobal, a divam­­adai (felejtsd el — Fenyő Miki, fasorban sem vagy. Brian Setzer szvinggel kevert rockabillyje kezdett beérni, a fziárdm­artnyi 71a­z - f­ülop­(Bhian $sd$BA lopó&tájja. 1. The Sun Sessions - Elvis Presley (RCA) 2. Mac the Knife - Bobby Darin (Atco) 3. Blue Jean Bop - Gene Vincent (Capitol) 4. Something Else - Eddie Cochran (Liberty) 5. Live at the Sands - Count Basie Orchestra (Reprise) 6. Ultra Lounge Series - Various Artists (Capitol) 7. One Mo Time - Louis Jordan (Decca/RCA) 8. The Genius of... - Chet Atkins (RCA) 9. Original Sun Greatest Hits - Carl Perkins (Rhino) 10. Le Me Off Uptown - Gene Krupa (Drive Archive) VI. Brian Setzer most már azt mondja, az első lemez túl hamar jött, a gitár még nem igazán vált a zenekar részévé. Hát ez az, ami nem mondható el az 1998-as Dirty Boogie-ról, mely lemez a csúcsra röpítette mind a tizenhét fickót. Setzer kis­sé visszavett a szvingből, a negyvenes évek jump bluesából, a gitárt pedig jobban kiemelték. A Dirty Boogie rockabillysebb-slágeresebb elődjeinél, de egy hangos Gretsch hangzására nem lehet azt mondani, hogy puha, meleg, a hangszerelők pedig brillíroztak, együtt pedig hasítanak. A Sleepwalk című instrumentális örökzöld Grammyt kapott, és lehet, egyeseknek ez egy lassú, nyálas szám, de Setzer olyan szin­ten mutatja be, mit lehet egy Gretsch-csel művelni, milyen nüanszokat lehet kihozni belőle, mint ahogy sokáig senki (a másik Grammy-díjat a legjobb popzenekari teljesítmény kategóriában nyerték). Igazából semmi értelme halálra kaserolni minden számot, a sinatrás Let's Live It Upot, a Stray Cats-es This Cat's On A Hot Tin Roofot, a No Doubt-énekesnővel, Gwen Stefanival előadott Presley­ Margret duót, a You're The Bosst és a többit, szerezd meg inkább - ha tudod. Innentől kezdve sorolhatom a só­biznisz ranglétráján számító lépcsőfokokat, először Billboard Top 20, aztán benne a Top 10-ben, a Louis Prima-féle jump, Jive An' Wailből Gap-reklám lett, ezek után az MTV-n is megjelentek, Jay Leno karácsonykor a Jingle Bells-t játszatta velük, a Chivas Regal, Setzer italmárkája megszponzorálta turnéjukat, és a Beverly Hills 90210 egyik epizódjá­ban is kaptak szerepet. V1L aprili 1 © :THE Brian Setzer tw* prof­il

Next