Wanted, 1999 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 4. szám

1. Mikor alakult a zenekar? 2. Kikből áll a Perfect Name? 3. Mi az új album címe? A helyes megfejtők között PERFECT NAME pólókat sorsolunk ki. Beküldési határidő: április 10. Szerkesztőség levélcíme: Wanted, Sziget Iroda Budapest 1117 Orlay u. 5-7. — Miért lett vége az X-Lab-nek? — Egyrészt terhes lett a Tádé barátnője, másrészt meglovasították a lemezeinket. Többnyire minden zenét egy helyen tartottunk, ami ez esetben a Tádé budai domboldalon fekvő pecóját jelentette. Éppen egy kétnapos frankhegyi bulira készültünk, csakhogy engem még előtte elhívtak az E-Klubba is. Innen szándékozott elvinni engem és a barátnőmet egy páluára kifestett csaj, két csavarhúzóval induló Trabanttal. Most már tudom, hogy rossz ómen az ilyen. A lánynál se forgalmi, se jogosítvány, ha rendőrt látott, azonnal bekanyarodott akár a szembe jövő sávon át egy túloldali utcába. Persze a kocsi hamarosan megadta magát, húsz percig tartottam az öngyújtót, mire újra elindult. Végül másfél óra alatt eljutottunk a Frankhegy lábáig, ott megint lerobbant az autó. A Tádé pont jött le, tudtam, hogy gáz van, mert a kezében lévő üveg már majdnem kiürült. Ez a rablás ügy aztán betette a kaput. — Te még játszottál közvetlenül az eset után, nem? — Abból tudtam csak felrakni, ami éppen nálam volt, de hát alig láttam a könnyeimtől. Mégis, a reggel valahogy széppé tudott válni, hatalmába kerített egy nehezen felfogható, jóleső érzés. Átsugárzott rám a táncosok öröme, erőt adott. A Tádé még egy darabig vacillált, hogy akkor most játsszon-e vagy mi legyen. A barátainktól lemezeket is kaptunk volna, meg egyebeket, de azt a gyűjteményt egyszerűen nem lehet pótolni. A nagyját én gyűjtöttem össze, és állítom, hogy ott volt az acid-house őskorának a krémje. Beszerezhetetlenek. Nem tudsz besétálni egy lemezboltba, hogy tessék, itt a lista. Amúgy elszórtan még ma is találkozom egy-egy darabjával. A múlt hónapban is vettem egyet, amit a mai napig szívesen játszok. Ilyen tipikus X-Lab hangzású tribalös, kongás valami. - Mihez kezdtél, miután egyedül maradtál? - A sorsom fordultával párhuzamosan a zenében is éppen elkaptam egy váltást. Egyszerre unalmassá kezdtek válni a zenék, nem találtunk igazán jó, új lemezeket. Az Aphex Twin-es ember mondása szerint, techno az, amit még nem hallottál. Az akkori house-okban pedig teljesen megállt az új hangzások, új ritmusok keresése. Megjelentek viszont az első breakbeates, triphopos dolgok. A Tádénak nem is nagyon jöttek be, túl lassúnak találta őket. - Miért, szerinted lehetett ezekre táncolni? - Az elszállósabb triphopot természetesen a bulik végére tartalékoltam, de akadtak mellettük pörgős nóták is szép számmal. A Propellerheads-, a Bentley Rhythm Ace-, vagy a Fatboy Slim-számokat az első maxiktól kezdve állandóan játszottuk, csak akkor még senki sem ismerte. — Manapság mi jelenti számodra a friss hangot? — Sose mentem úgy vásárolni, hogy kizárólag a breakbeat vagy a tribal-acid fakkot néztem volna át, és csak az újdonságokat hoztam volna haza. Törekszem végighallgatni a lemezek többségét és általában azokat találom megvételre érdemesnek, amiket nem lehet egyértelműen besorolni. A legjobbak nem hasonlítanak egyik irányzatra sem, amolyan hibridek. - Mondj már példát! - Az első Full Moon Scientist-lemez. Mindig a kísérleti dolgok mozgatták a világot. - Nem nehezebb ilyen zenékre táncoltatni? — Előkészítés függvénye. Persze, hogy a könnyebben fogyasztható számokkal kezdek, csak aztán térek át a keményebb darabokba. Meg kell dolgozni a közönséget, és amikor már megszokták a ritmusokat, jöhet a bedurvintás. Úgy kell következniük a számoknak, hogy értelmük legyen, különben könnyen elillan a nép. -Milyennek látod a mostani partik hangulatát a kezdeti időkhöz, vagy akár az egy-két évvel ezelőttiekhez képest? - A közönség már vagy háromszor is lecserélődött, de szerintem a most kezdő fiatalok ugyanazt érzik, mint az öregek egykoron. A régi bulira járók néha panaszkodnak, de hát más a nézőpontunk. Én attól érzem jól magam, ha jó a szettem, ilyen értelemben nem lehetek tekintettel senkire. - Melyik a meghatározó korosztály a partijaidon? - Vegyes. A breakbeat és a big beat elsősorban a fiatalabb generációt vonzza, mégis sokan maradtak a régiekből. Csomó arc visszajár, eltűnnek egy évre, aztán megint felbukkannak egy bulin. Az öregebbje megválogatja hova megy, de akkor ott van. Például Törökbálinton mindenki tiszteletét teszi. -Merre látod jelenleg a big beat folytatását? - Sokfelé fog ágazni, semmi sem lesz egyeduralkodó. Ami engem illet, a játékosabb, őrültebb Tipsy-, Lukia-féle világ felé hajlok. Nem tudom konkrétabban megfogalmazni, hogy ez milyen. - Bárminek is hívjuk, mostanság egyre gyakrabban a saját számaidban nyilvánul meg. - Tényleg nekirugaszkodtam a „zenegyártásnak", és a közelmúltban néhány szerzeményem a kiadásig jutott. - Honnan a késztetés? - A legelső zenélő dobozomhoz jó pár éve egy Amiga szinti formájában jutottam. A gépet egy Sebastian nevű technorajongó fotós felindulásból vette meg, de be sem kapcsolta, így köthetett ki a cucc nálam hosszabb időre. Viszonylag komoly szerkesztőprogramot adtak hozzá, és mivel az acid tűnt a legegyszerűbbnek, először azzal próbálkoztam. Ezután találkoztam a Lajossal, jelenlegi mecénásommal, aki különben Szabó, de Zoltán. Úgy segített megismerni a sok ketyerét, hogy fölhordott a lakásomba egy samplert, egy harddisc recordert, meg egy szintit. Nesze, itt lehetnek egy ideig, kezdj velük, amit tudsz, így sikerült otthon összehozni a Bird Milk című első számomat, ami rákerült a Future Sound of Budapest 2. részére. De most már nem a szobádban van felszerelés. Az 161 lemezbolt megnyitásával egyidejűleg oda költözött a komplett, bővített stúdió, így én is állandóan ott teszek-veszek. Elsősorban a Tilos Rádió környékén található dj.-k és zenekarok hangfelvételeit intézzük. Nemrégiben a Mangó is átjött a hangszerrészről, aztán van egy technikusunk, a Marci, szóval kellemes kis csapat jött össze. - Sorold fel a többi eddig megjelent felvételeidet! - Az Országalma című film zenéjét tartalmazó CD-n a Bad Budas két felvétele szerepel. Ebben a projektben a Markos Berci csellózik, én hozom az elektronikát. Néha csapódnak még hozzánk egyéb dzsessz- és kortárs zenészek, gyakran élőben kísérünk egy filmzenét, például így húztuk a Demszkyéknek is a Trafó megnyitóján. Készítettünk egy Noir Désir-remixet a Bardócz Attilával, a munkát a Palotai Zsolt szerezte, és nagyban neki köszönhetjük, hogy megjelenhetett, de az érdemi munkában csupán két apróbb tanács erejéig vett részt. Nem a kivagyiság mondatja ezt velem, részemről köszönet a Zsoltnak, de az Attilának elég fájó pont, hogy lemaradt a neve a lemezről. Egy újabb, saját számom Hazelut from Paris címmel, az éppen csak kijött Budapest 2000 néven futó Garam Péter-féle válogatáson szerepel. Tóth Szabolccsal Bolson álnéven csináltuk meg egy aerobic videokazetta zenéjét, ami hamarosan megjelenik, a nagylemeznyi anyagot egy hét alatt felvettünk, nem mintha büszkék lennénk rá, ha szóba kerül, jót mosolygunk rajta. A Rozival meg közösen írtunk egy főcímzenét a Mustra című televíziós kulturális ajánlóműsornak. A héten befejeztem egy Jazz+Az-dal átdolgozását a készülő remixlemezre. - Nem is olyan régen mutattál egy számot, amiben a Christian (szintén Tilos dj.a szerk.) énekel. — Az a Carbonfools Sand and Foamja. Megeshet, hogy rákerül a Crossroads és K.O. Records által tervezett, Good Morning Budapest munkacímű válogatásra. - És mi a pálya leendő sztárproducereknél? — Miről zagyválsz? Velem kapcsolatban mindössze két kezdő hiphopcsapatot említhetünk. A Nyelvterület elvarázsolt szövegvilágát az ifjú költő tagok hozzák, a zenét közösen szerezzük a Mangóval. A másik banda, a Belga, az én felfedezésem. Négy buddhista főiskolás, teljesen eszement dumákkal, velük élő koncer tek is tervben vannak. ’ - Tényleg, mi újság a mixkazettád B oldalán szereplő Portásfejjel? — Az utóbbi két évben betegeskedett szegény, így nem nagyon tudott dolgozni. Mostanra viszont már egészen összeszedte magát, megint azt a régi, fénylő csillogást látom a szemében. Csak most tapossa a 63-at, úgyhogy lesz még alkalmunk hallani felőle. -bogi• purled name If* április