Wanted, 1999 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 1-2. szám

Sötétség délben ••••• P.M. Dawn Ugye mindenkinek ismerősen cseng a P.M. Dawn név. Az R&B, a pop és a hiphop határán egyensúlyozó duónak 1992 körül volt néhány slágere - például az I’d Die Without You -, további munkásságuk azonban nem kavart viharos sikereket. Új albumuk - Dearest Christian, I’m Very Sorry For Bringing You Here, Love, Dad.­­ kapcsán a Wanted telefonon zaklatta Prince Bet, a nem rég megszületett Christian papáját, a csapat hangját és szövegíróját. Egzaltált riporterünk végül kiug­ratta a pesszimistát a remény prófétájából. W: - Miért van az, hogy bár az együttes nevében is deklaráltan (P.M. Dawn kicsit költői­en: HAJNALI REMÉNYSUGÁR, A LEGSÖTÉTEBB ÓRÁBAN IS) POZITÍV ÜZENETET IGYEKEZTEK SUGÁROZNI, SEM AZ ÚJ ALBUMOTOK CÍME, SEM A BORÍTÓJA NEM TŰNIK TÚL OPTIMISTÁNAK? P:­­ Van egy csomó remény is a lemezen, de realista módon szerettem volna a világhoz köze­líteni. Mindannyian tudjuk, hogy a világ néha borzalmas hely tud lenni. A lemezzel elnézést kérek a fiamtól, hogy ebbe a zavarodott, kínokkal és szenvedéssel teli világra hoztam. De van remény a változásra is, van remény arra, hogy meg tudjuk majd oldani ezeket a gondokat. Mindannyian tudjuk, hogy a világ egy elbaszott hely, mindannyian tudjuk, hogy mikor cselekszünk helyesen és mikor helytelenül. Mélyen legbelül mindannyian érezzük, hogy ez a szar megjavul majd. W: - Ezek szerint amellett, hogy ez egy nagyon személyes album, a fiadon kívül mások SZÁMÁRA IS HORDOZ ÜZENETET. P: - Igen, mindenképpen. Mindenhol van remény. Mindig van remény. Csak meg kell találnod magadnak. A lemez a remény fizikai megnyilvánulása. Van, amikor minden negatívnak, szomorúnak tűnik, mint a lemez borítója is, de igazából minden olyan, amilyenné teszed. Egy dal lehet nagyon negatív, ha úgy fogod fel, ugyanakkor lehet nagyon pozitív is, ha másként állsz hozzá. A remény ott van a lemezen, de azt először magadban kell megtalálnod, és ez a nehezebb része. Különösen egy olyan társadalomban, ahol az emberek gyorséttermi kaját akarnak. A zene ma pont olyan, mint a gyorséttermi kaja. Ha McDonaldst akarsz enni, benézel egy McDonaldsbe, ha Burger Kinget bí­rod, elmész a Burger Kingbe. Ha hiphopot akarsz, hiphopot veszel, ha R&B kell, azt kapod le a polc­ról, ha popzenét akarsz, poplemezeket pakolsz a kosaradba. A P.M. Dawn igazából soha sem fért bele egyik kategóriába sem. Mindig minden volt egyszerre. A miénk Isten-szerű zene, mert Isten mindenkihez szól és bárki számára bármit jelenthet. Nagyon univerzális együttes vagyunk. W: - Vallásos szemszögből közelíted meg a zenéteket? P: - Nem, egyáltalán nem. Azt hiszem, nagyon spirituálisan állok a zenéhez. Úgy gondolom, hogy a spiritualitás túllép a valláson. A vallások mind a spiritualitás bizonyos interpretációi. A ke­resztényeknek van egy elképzelésük a spiritalitásról, a muszlimoknak egy másik, és minden egyes vallásnak megvan a saját felfogása. Valahol mindegyiknek igaza van, és egyikkel sincs gond, amíg tiszteli a többieket. Szerintem mindenkinek ki kell alakítania a saját vallását, és tiszteletben tarta­ni mindenki másét. De ez csak az én véleményem. W: - Azt mondtad, hogy a zenétek nem olyan, mint a gyorséttermi­ kaja. Gondolod, hogy AZ EMBEREK RÁSZÁNNAK ANNYI IDŐT, AMENNYI AHHOZ KELL, HOGY MEGÉRTSÉK? P: - Nem tudom. Fogalmam sincs, hogyan reagálnak rá az emberek. Igazából pesszimista va­gyok. Nem várom, hogy a dolgok úgy menjenek, ahogy kéne nekik. Ez volt az egyik oka, hogy megpróbáltam olyan őszinte lenni a zenémben amennyire csak képes vagyok rá. Nincsenek nagy reményeim, de persze nagyon jó lenne, ha az emberek megértenék. Vályi Gábor POOL VIBRÁTOR DEMO Ez az anyag nem kifejezetten de­­mó: nem kazettán jutottam hozzá, ha­nem az internetről töltöttem le, ami azt jelenti, hogy nem csak az arra ér­demesített Wanted-munkatárs, ha­nem minden modemmel felfegyver­zett hazánkfia-lánya meghallgathatja azt a 14 számot, amit a Pool elneve­zésű projekt tömörít magába és mp3- ba. Sőt, akár CD-re is írhatja őket; en­nek az alkotók örülnének a legjobban. Az ötlet tavaly novemberben született meg CJ B2Men „általános pörgésfele­lős” papírcetlikre szétszórt agyában, amikor Rigában megismerkedett egy Gosh nevű arccal. A cél az volt, hogy bemutassák: a volt keleti blokk orszá­gaiban is nyomulnak a teknőfejek. A felhívásra jó néhány demó érkezett, ebből született ez az underground tánczenei próbálkozásokból álló rep­rezentatív körkép. A lett, szlovén és magyar produkciók között akad trip­­hop (Gosh), drum’n’bass (Ted), bigbe­­at (Happy Generated People), minimal techno (Hanx) és dufta-dufta house (Őszi) darab, a számok nagy része va­lamilyen tracker-programmal szüle­tett, egyedül a figyelemreméltó ma­gyar Aembryon felvételei élőek. Mivel a kezdeményezés példaér­tékű, nem volna ildomos a szigorú re­cenzió, de Soritze Vro­dirt című eszt­­rád-jungle-jáért a lett Gosh, illetve a Tom’s Diner dzsesses átiratáért a ma­gyar Őszi mindenképpen dicséretben részesül. A Pool "virtuális CD" anyaga elérhető a következő címen: http://tyrfill.hu/pool/cd1.html Január ♦ frbruar© wvibrátor

Next