Wanted, 1999 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 10. szám

A PRI AH­YAI TÚLZÁS/ HOGY BUCÓ/ ALIAS POZSONYI ÁDÁM NAGYON ELSIETI A DOLGAIT. ITT VAN PÉLDÁUL KÉSZÜLŐ PUNKKÖNYVE, AMELYET MÁR NEM LENNE IGAZÁBÓL NAGY KUNSZT BEFEJEZNI/ DE NEM/ HÁTHA VALAKI LENYÚLJA AZ ÖTLETET Bucó szemszögéből a magyar punk hőskorszaka nem mozgalmaink hadából áll, amelyet szociológusok elemeznek, újságírók heroizálnak, rendőrök megfigyelnek, sokkal inkább egy meglehetősen zárt kör csínytevéseihez hasonlít, amely sajátos keveréke a Pál utcai fiúk és egy Fülig Jimmy által belakott kikötői kocsma lakóinak életéhez. Mindenki mindenkit ismer, a Vörösmarty térieket, a Felszáb­­érieket, a zuglóiakat, a kőbányáikat és az óbudai arcokat, a 83-ban beindult régi arcok lemacskajancsizzák a fiatalabbakat, őket meg lenyúpunkozzák a már 81-ben nyomult őspunkok. Az alábbi résztetek a készülő könyvből az 1986-88 között működött Benn aztán folyt a kötetlen társasági élet, amin persze raj­ta hagyta kézjegyét a punk-skinhead ellentét. Egyik leg­kedvesebb élményem ezzel a témával kapcsolatban a ZEF-QSS közös zenei est. Pál Konstantin*, a szervező nemigen használhatta az eszét, amikor ezt a bulit kiöt­­lötte. A ZEF (Zivatar Előtti Fülledtség) új zenét játszott, s törzsközönsége klasszikus hentes kinézetű skinheadek­­ből állt, míg a QSS az egyik legismertebb punkzenekar­­nak számított. A műsoros est vége felé azon kaptam raj­ta magam, hogy a falhoz lapulva lassan tapogatózom a kijárat felé. Az történt ugyanis, hogy a közönség igen durcás arccal, de kezében sörösüvegekkel heves testgya­korlásba fogott, míg az élelmesebbek, kik bolondok let­tek volna eltékozolni az üvegbetét díját, igen ötletesen a székek lábait kezdték tördelni, s találomra hozzávág­ták az első szembejövő fejéhez. A mozdulatlan testeket a mentő elszállította... A FATER CLUB, köszönhetően sajnos a leírt események kissé túlzottan gyakori előfordulásának, nemsokára bezárta ka­puit, ezáltal pontot téve egy nagyszerűen működő közös­ség öntevékeny és csoportos elfoglaltságára, s persze a­­zokra az aktákra, amelyek a klub fennállásának pár hónap­ja alatt megteltek a környékbeli lakók feljelentéseivel. Ám a szellem szabad szárnyalását nem lehet holmi adminisztratív eszközökkel elfojtani A téren töltött délutánok általában egy kellemes koncert meghallgatá­sában csúcsosodtak ki. Ez idő tájt kezdte meg működését egy új hely, amely a FATER CLUB nevet viselte. Ez volt az a hely, amely valóban punkklubnak volt nevezhető, s ha nem tapasztalom saját szememmel, talán el sem hiszem, hogy ilyesmi létezik. Korábban is számos hely adott lehetőséget punkkoncertek rendezésé­re, például a KASSÁK KLUB adott otthont a Trottel, a Psycho, a Revue ’86 fellé­péseinek, a RÁDAY KLUBBAN, az FMH-BAN lépett fel a Marina Revue és a Tizedes meg a többiek, de a FATER CLUB gyökeresen más volt. A légkör leginkább egy Rejtő Jenő-elbeszéléshez volt hasonlítható, ahol is éppen az alvilág krémje gyűlt össze egy kis esti késelésre. Oda nem illő be nem tehette és nem is merte betenni a lábát. Amúgy minden igen közvetlen volt. Az alábbi párbe­széd mindennapos volt: - Mennyi a jegy ára? -- Harminc forint. - Figyelj, Konstantin, van ütven forintunk és vagyunk kilencen... ++++++++ punkfészkeket mutatják be. • v* u/*csata?aj OBJ október

Next