Wanted, 1999 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 12. szám

T­ranszkomponens Dr. Naga - Fejér Balázs partyt­udós NEM ISMEREK MÉG EGY OLYAN LEMEZLOVAST, AKI NAGÁHOZ MÉRHETŐ ELMÉLYÜLTSÉGGEL, SPIRITUALITÁSSAL ÉLI MEG A LEMEZJÁTSZÓK MÖGÖTT TÖLTÖTT ÓRÁKAT. Civilben Fejér Balázsnak hívják, kulturális antropológiát végzett az ELTÉ-n, tagja volt a Törökfürdő című folyóirat alkotógárdájának, jeles antropológusok mellett a tudattágítás és pszichedélia prófétá­inak - Terence McKenna, Carlos Castaneda - szövegeit fordította magyarra, szakdolgozatát pedig a kilencvenes évek eleji acid party jelen­ségről írta. wanted: Budapesti partyélet állandó változásban van, amitől én néha nagyon belelkesedem - amikor úgy látom, hamaro­san minden beindul -, néha pedig iszonyúan elkeseredem - amikor ott tartok, hogy semmi sem lesz az egészből. Te a kezdetektől fogva jelen vagy a hazai underground tánc­zenei színtéren. Hogy vagy ezzel? naga::::: Elég szkeptikus vagyok. Van az a brigád, akik a Freee Magazinban ezeken a kis képeken vigyorognak, vagy kiöltik a nyelvüket. Ez, mondjuk, az overground. Aztán van egy olyan brigád is, akikkel marha izgalmas buli­kat lehetne csinálni. Olyanok, akik a zenét kurvára fon­tosnak tartják. Őket szerintem egyszerűen elriasztják azok a partyk, amik mostanában vannak. A Royalba például valamilyen okból elmegy 2500 ember a Tilos Rádió megarendezvényére, és sok pénzért mindenki iszonyú rosszul érzi magát. Most nem David Holmesról beszélek, hanem arról, hogy a tömegben az aurád le van gyalulva tövig, egyszerűen nem tudsz egy italt sze­rezni, és minden ilyen lehetetlenül szar. Egyszerűen nincs kitalálva a bulik íve. Összeöntik a népet, és csak apró villanások vannak, másfél másodperces pofavizi­tek. A bulik abszolút nem tudnak a zenéről szólni. Sem­miről nem tudnak szólni, egészen perverz társadalmi eseményekként funkcionálnak. Azokra a bulikra, ami­ket figyelemmel és szeretettel csinálnak, nem mennek el az emberek. Lehet, hogy nem tudnak róluk.

Next