Wanted, 1999 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 3. szám
A DALOK TÖBBNYIRE RÉGIEK, DE AZ ÉNEKES, BARCS MIKI MA MÁR EGÉSZEN MÁSKÉPP ÁLL A DOLOGHOZ, MINT A KEZDETEKKOR, LEGALÁBBIS, AMi AZ ANYAGOZÁST ILLETI. Sőt, mint szociális moodás, ragasztózó, alkoholista fiatal magyarokkal foglalkozik. Persze szó sincs térítésről, a zenekar továbbra is tömény rock and rollt nyomat, talán a legtöményebbet ebben az országban. Aki ismeri a dolgot, tudja, miről van szó, aki nem, az pótolja be a hiányt. MINDENESETRE A WANTED olvasói most előszöt tehetnek est kórra Karcs-féle szellemvasúttal. A nyolcvanas évek elején, a Kulich Gyula téren volt egy nappali pszichiátria, ahol összejött egy kísérleti önképzőkör, egy „undergrund” brigád. Az egészet a Gerevich doktor hozta össze, és erről írta a nagy tanulmányait. Úgy jutottam oda, hogy a katonaságot pszichiátriai úton kerültem ki, mint akkor általában az emberek: két hét zárt osztály satöbbi, skizoid pszichopata című zárójelentés, ami miatt már nem vittek el. A Kulichban elég nagy élet folyt, az udvaron bulik, a pincében kiállítások. Itt lépett fel először a Balaton meg az URH is. Pingpongasztal kint az udvaron, a helyi dilisek lazán nyomultak, aki akart, dolgozhatott, voltak szövőszékek, meg volt egy svájcisapkás debil gondnoka, aki néha üvöltözött velünk, de nagyon kis otthonos volt az egész. Egy féldilis csaj tüzeket gyújtott az udvaron, azt ugrálta körül félmeztelenül tibeti zenére, teljesen elvadult műsorok mentek, nagyon bírtam. A Kulich védett hely volt, ahova a rendőrök nem mehettek be, mert orvosi területnek számított. És ez baromi fontos volt, mert akkor még szaladgálás volt, a közveszélyes munkakerülés miatt simán bevágták az embert harminc napra Baracskára répát szedni. Tényleg kialakult ott egy ilyen undergrundkultúra-féle. Később aztán ugyanazok a fejek nyomultak a Kassák klubban, akik ebben a körben mozogtak. Körülbelül három évig ment ez, aztán Gerevich doktort kirúgták, mert a hely abszolút nem olyan volt, mint a szocialista típusú diliházak, az ápoltak abszolút szabad életet élhettek, ki- bejárkálás, pia, anyagozás. Még a város hippi időszakában volt egy trió, a Tentó- Jeti-Zsozsó trió, az öregebb csávók biztos ismerik. Ezek ilyen nagyon sunyi, üzletelő álhippik voltak, hosszú haj, meg minden. Azok csinálták, hogy a kisgyereknek odadták a gracidines receptet, bezavarták a személyijével a gyógyszertárba, kiváltattak vele három dobozzal, aztán gyerek kapott két szemet és elzavarták. Ezzel ők tiszták maradtak, az ő személyijük nem került bele a nyilvántartásba. Egyszer én is belekeveredtem egy Graddin-váltó brigádba, de én csak hamisítgattam. Olyan partik voltak, hogy az asztal tele volt cuccal, mindenki be volt zizzenve, és a csákók három napig beszélgettek egyfolytában. Hihetetlen pszichedelik korszak volt. "^BarcshílH A nyolcvanas évek nagy földalattizásából a Balaton mellett a Flash az a zenekar/ ami mutatóba itt maradt. BLASH