Wanted, 2000 (6. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 9. szám

Nagy ügy Mezőtúr 2000 Volt tehát Vili. Wanted Mezőtúri Rockfesztivál, volt ott tehetségku­tató verseny amatőr zenekaroknak, a hely szellemének megfelelően többségében vérbeli rockzenekarok jelentkeztek, volt háromtagú zsűri — az ott megszokott sorrendben: Uzseka Norbert (Metál Ham­mer), Olasz Sándor (Rockinform) és Kis Borsó Edit (amit a kezed­ben tartasz) — azzal a megbízatással, hogy a felvonuló zenekarokat az ősrégi pontozásos rendszerrel értékelje, a végén pedig gratulál­jon nekik. Ez utóbbi a verseny háromnapos jellege miatt például el­maradt, hiszen a győztesek nagy része már otthon izgulta végig a Neo együttes által prezentált eredményhirdetést, ciki is volt az egész. Nem mellesleg számomra az is ekkor derült ki, hogy a nyere­ményük leginkább hasznosítható része az lesz, hogy olvashatnak magukról a Wantedban, és valószínűleg én leszek az, aki mindezt produkálni fogja. Gonosz dolog, de ekkor már nem emlékeztem semmire az előző két napról, egyrészt mert minden zenekart a fellépése alatt, nagyrészt önmagához képest értékelt a zsűri, másrészt mert a harmadik napon jött a villámcsapás, de erről majd később. Tehát további benyomások szerzése céljából két hétig csak ezen négy zenekarra koncentráltam, teljesen véletlenül — mivel a két válogatás külön zajlott és így is volt meghirdetve, csak az első helyezettnek volt bérelt helye ulsó nap az Index-Wanted Színpadon — mind a négy zenekar fellépett a Szigeten, tehát volt lehetőségem újra megnézni őket, meg koncertek után kicsit beszélgetni, és persze demókat hallgatni. A nagy reménységek előtt azonban még írok pár szót az értékelés­ről, végül is egyáltalán nem volt lényegtelen. A szempontok és az ad­ható pontok a következők voltak: pontosság (1-10), hangszeres tudás (1-10), összhang (1-10), szöveg (1-10), szövegérthetőség (1-10), gördülé­keny fellépés (1-5), megjelenés (1-5), összesen tehát max. 60 pont. Ezek ugye objektívnek tűnnek, de házi feladatként gondoljátok végig, ho­gyan pontozzátok a szöveget, ha nem értitek, mit csinál a frontember és mit nem, énekhang stimmel-e, és egyáltalán mennyire eredeti és kreatív maga a zene, tudnak-e dalt írni és így tovább - ezeket beírhat­tuk a papíron található kiemelkedő teljesítmény, illetve egyéb meg­jegyzés rovatokba, de ahhoz, hogy a végeredményt befolyásolja, sok fejtörést okozva pontokká kellett őket leképezni. És akkor el is jutottunk az első naphoz és a harma­dik helyezést elért CUCU/ViDbKhez, amely , mint az egyetlen ének nélküli zenekar, a szöveg­­re/szövegértésre (az ugye 20 pont mínusz) a zenei tu­dásra adott pontok átlagát kapták, az meg igencsak kiemelkedő volt. Lényegében a legfiatalabb zenekar, 1998 tavasza óta létezik. Körösi (Gyurci) György — basszus, Geróczi (Isti) István — dob és Gere (Mikee) Miklós - gitár zenei múltja ennél messzebbre vezet­hető vissza, korábban valamivel kommerszebb zenét játszottak énekessel stb., Shenker néven, gyakorlás­nak mindenképpen jó volt. Ugyanis ami elsőre szemet szúr, az éppen az összejátszás, az hogy, a koncerteken zenélés közben figyelnek egymásra, és egyáltalán nincsenek szólók, amelyek megtörnék az összhangot. Amolyan ritmusorientált zenét játszanak, a Primus is elsőre beugrik, már csak azért is, mert hárman van­nak, a basszus meg előre van tolva - ebből annyit fel­vállalnak, hogy ez a stílusú zene már a vérükben van, Kimi Hendrixet viszont köszönik szépen, de nem isme­rik. Történt már több kísérlet énekes beszervezésére, csak nehéz odaillőt találni, pedig szerintem jó lenne, a demon van is egy énekes szám, 1997-ből, de az még Shenker, fene a kommersz ízlésemet, az nagyon be­jött. Budapestiek lévén kicsit előnyben, játszottak már Banán klubban, a gödöllői Trafóban, no és tavaly a Szigeten. Nagyon szeretnek csak úgy önmagáért játszani, a számokat is csak így spontán, próbákon történő jammelések során írják. Kontakt: mixerás ludens.elte.hu Második nap metálnap, de hiába minden, akár­csak első nap, a közönség még alszik, hiszen kb. 40 fok, a tehetségkutató egyébként is du. 3-tól 6-ig zaj­lik, különbség annyi, hogy Uzseka kolléga megy előre fejet rázni. Ezek után a viszonylag nagy számú érdek­lődő jelenléte a második helyezést elért tatabányai MIND CONTROL koncertjén (ők kezde­nek) egy erős rajongói bázis jelenlétéről tanúskodik, és valóban, az 1995 óta létező és már hét demó elké­szítésén túljutott zenekar többször szerepelt a Metál Hammerben, mint a brutális-extrém-modern metál zene nagy reménysége. Bár a zenekar már egyáltalán nem bizakodik, bátorításként annyit, a jelen négy ze­nekar szigetes fellépései közül hozzájuk tartozik a leg­sikeresebb, főleg ha korrigálunk azzal, hogy ott is jó korán játszottak a Pesti Est Színpadon (köszönik is szépen nekik a lehetőséget). Mindez annak tudható be, hogy a fent említett BEM metélt megpróbálják színesíteni, egyre inkább teret engedve az egyes ta­gok saját zenei ízlésének - a két véglet: Sági Róbert dobos (Mezőtúron ő lett a legjobb dobos) Enyát hallgat, Bánfalvy Róbert énekes viszont valószínű­leg sokáig magán viseli még a Meshuggah hatását, a zenekar többi tagja, Ogonovszky Ákos (basszus) Kádár László (gitár) meg valahol a kettő között van. Nem mellékesen az ordibálást és zúzást gyakran dal­lamos ének töri meg — jelenleg Felföldi Péter ugrik be, de a HOMM-szerű csatazajjal induló Stereo Mind Energy demón még Pacziga Linda énekel, bizonyos szempontból nem mindegy, de mindkettejüknek kellemes és hatásos hangjuk van. Sajnos a szövegek nehezen érthetők (ezeket még Sági János korábbi gi­táros írta), meg angolul vannak, de megnyugtattak, nem akarnak senkit átnevelni. Szeptembertől pedig ők is heavy metal turnéra indulnak a Bone 33 és a Re­morse zenekarokkal közösen. SZIPTImBÍR

Next