Wanted, 2000 (6. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 9. szám
wanted: Akkor ti nem is misztikusak vagytok, hanem a szembenállást hirdetitek? s.m.: Erről az jut eszembe, amikor az egyik rádióadó azzal utasította el a zenénket, hogy „túl alternatívak vagyunk”. Pedig nincs már semmi megfogható vagy megfogalmazható dolog, amihez képest alternatív lehetsz. Minden egybeolvad. Az igazán politikus töltetű bandák már valahol hamisan szólnak, mintha túlerőltették volna a dolgot, nagy frázisok és azok mögött semmi. A nagypolitikai mozgalmak sem léteznek már. wanted: Valid be, ez már anarchizmus! l.m.: Nem. Azért a világban bizonyos fajta emberek között van egy gondolati rokonság. De nincsenek szimplifikált modellek, amilyen mondjuk Che Guevara volt. Meg kell változtassuk a módját annak, hogy miként közöljük és képviseljük a dühünket és a csalódottságunkat. Ha csak az üvöltéssel próbálkozol, bizonyosan célt tévesztesz. Ha a szövegeinkre vagy kíváncsi, akkor újabban azok, úgy mondanám, kevésbé misztikusak, inkább valahogy tudatosak, bizonyára az is az oka ennek, hogy egyre idősebb leszek. Engem most az új keletű turizmus foglalkoztat és a környezetrombolás. A nagyhatalmak világmegszállásának új korát éljük, a szegény országokba látogató turisták egy egész gazdaságot hoznak létre, és nem is az a baj, hogy a dolgok ezáltal megváltoznak, hanem, hogy túl gyorsan változnak meg és a helyi kultúrát ez például korrodálja. Pedig a szegényeknek a harmadik világban nagyon nagy szívük van. Brazíliában, Salvadoré de Baiában, ahol hosszabb ideig voltunk, mindenki nagyon-nagyon szegény, néhányan pedig egészen elképesztően gazdagok, ami egy iszonyú kontraszt, és a szegények egészen másképp érzékenyek, inkább foglalkoznak a lelkükkel, hiszen az végül is egy nagyon olcsó dolog. Egy paradicsom az odaát, csak hát a szélvihar és a fájdalom éppúgy átjárja, mint a lelkesedés. Akikhez idehaza közel állunk, az a híres Slow Food mozgalom, felléptünk már velük, és ha megszervezik a nagy piventi fesztivált, akkor bizonyára ott is játszani fogunk. wanted: Várjunk csak, azért játszotok egyre lassabb számokat, mert egyre öregedtek? L.M.: Hát remélem hallani fogod, hogy nem itt Budapesten a fesztiválon kevés időt kaptunk, úgyhogy rendre a lassabb számokat hagytuk ki a mostani repertoárunkból, és az első EP-n szereplő, újrahangszerelt Sumala Maciiéval kezdünk, aztán jön a Mostafar és az Ellis Island. Különben is a negyedik albumunk (Eldorado) volt a leglassúbb. A mostani (Safari Beach) már gyorsabb és erősebb. És vannak egyéb zenei projektek - két éve kezdtünk Maulera zenekarként játszani, ez egy olyan sok fúvósból álló, utcán felvonuló karneválzenekar-féleség, hát ha van olyan rendezvény ahol rohanni kell fel s alá, ugrálni, és kiabálni a megafonba akkor egy Maulera-koncert ilyen. wanted: Megjelentettek erről anyagot? i.m.: Nem, itt az élő fellépésben rejlik a szépség. Van egy másik koncertturnénk - „A marokkói kapcsolat” - öt énekesnővel és két casablancai gnava zenésszel kiegészülve játszunk, saját számokat, tradicionális népzenét, egy színházban próbáltunk előtte, és talán ezt ki fogjuk adni. wanted: Mondd, híreseknek számítotok Olaszországban? lm.: Tulajdonképpen igen, teltházasak a koncertjeink, na persze vannak nálunk sokkal nagyobb nevek, és csöppet se bánd, ha nem hallottál róluk, de azt tudnod kell, hogy Olaszországban vacak és nyomorúságos egy lemezpiac van - kevesebb CD fogy, mint például Hollandiában és a zenekarok sem élvezetből játszanak, mint valaha - csak a kislemez és a rádióidő, más nem számít. Mi mások vagyunk, de hát könnyű nekünk, úgyse tudunk olyan zenét csinálni, amit aztán visznek, mint a cukrot, így aztán mi örömből játszunk, ha meg fogy is, hát az külön jó! wanted: Ha főleg Olaszországban játszotok, miért vállaltatok egy budapesti fellépést? i.m.: Nekem Budapest nagyon tetszik, én szeretem. Két város van ahol szívesen élnék: Sevilla és mellette Budapest. wanted: össze tudnád számolni, milyen nyelveken énekeltél? i.m.: Először is olaszul, aztán piemonti dialektusban, angolul, spanyolul, spanglish-ul, franciául, és végül ennek kapcsán szárdul is - ez egy külön nyelv. A legutóbbi EB döntő estjén léptünk fel Szardínián, és bárki elképzelheti a hangulatot, nem énekelhettem az egyik számunkban francia nyelven! 2 a u dl n l j G v o r 9 i j fotó: Gorái Edit SSEPTtfllBER SMTE*JÜ:UÍ 33 •Magyarország agyasén dance @ ck.t magazine No 53 2000 09szettent3ef497.R www.freeemagazin.com Amszterdam Andry Nalin Egy autó - egy DJ Michel de Hey Széll László DJ Storm DJ körkérdés Keyser & Shuriken Parti körkép: Összefoglaló a Pall Mall Night Zone Party Aréna hét napjáról 0 Greenfield • M47