Wanted, 2001 (7. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 4. szám

A díjazottak persze örülnek, hogyne örülnének, és a ceremónián már-már hihető „zavarba esésnek” is szem­tanúi lehettünk. Mindenki a maga módján szépen meg is köszönte a díjat, úgy, ahogyan azt a tévében látott külföl­di díjkiosztók közvetítéseiből sikerült megtanulni. A hála­adáson Istenről és az Akadémiáról némileg kevesebb szó esett, de a zenésztársak, a kiadó, a producer, a család, a közönség, no meg „akik hittek bennem” mind szóba ke­rültek. Egy-két üzenet az idén ugyancsak elhangzott: „Bízzuk a közönségre a d­öntést!” (mármint, hogy melyik klip megy a tévében és melyik nem, Szabó Gábor), „Má­soljátok a lemezünket!” (az Anima Sound System üzene­te jelenlegi kiadójának), illetve „Az idén miért nincs aján­dék telefon?" (Kartel). A fellépők... nos a fellépők mindig érdekesek, ha másnak nem, hát a kiadóknak Olyannyira, hogy az idei évben az EMI ez ügyben való sértődöttsége a cég munkatársainak látványos távolmara­dását is eredményezte. A jól értesültek tudni vélték, hogy az EMI-nak az fájt, csak egy előadójuk szerepelhetett a gá­lán. Műbalhé ez persze, hiszen az igazi bojkott az lett vol­na, ha a művészeik sem jönnek el, és a díjaikat sem veszik át, netán kilépnek a MAHASZ-ból, hadat üzennek az ötödik kerületnek, nem adnak ki több lemezt, vagy jövőre a Arany Hal néven új versenyt indítanak. Tehát a produkciók: Gála, tehetségkutató, „mi majd most megmutatjuk” és „csakazért sem csinálom, amit el­várnak tőlem” típusú fellépések között tallózhatott a fi­gyelmes néző. A Venus még tisztes iparosként lenyomta a nyitószá­mot, a Crystal (akik eddig csak azt nem tudták eldönteni, hogy Hevin vagy Corrs), most már Feet of Flames-idéze­­tet is bevették a fellépésbe. A Kozmix húsz másodperces techno-intrója után belecsapott a Dupla Kávé-féle Se ve­led, se nélküled­ be, hogy aztán a közönség elképedése közepette ezzel be is fejezze kissé furán elsült, vicces­­cikizésnek szánt produkcióját. Roy és Ádám a techniká­val küszködött. Mint ahogy mindenkinél, náluk is hang­­technikai káosz uralkodott, de talán ők voltak a legütő­­sebbek az Irigy Hónaljmirigy mellett. Sub Bass Monster ezúttal „nem itt volt”, pedig tavaly fellépés nélkül is vastapsot kapott - vajon az új lemez munkálatai tették indiszponálttá Szabit? A Heaven Street Seven klubos ru­tinnal intézte el a fellépést. Ákos ismét készült, akuszti­kus gitár és cselló kísérettel énekelte slágerét, hogy az­tán - forgatókönyvön kívül - kétperces taps formájában „közönségdíjat” kapjon. Charlie nem igazán találta a helyét. Végezetül pedig „külföldi sztárvendégünk”, Anasta­­cia is éppen annyit tett, amennyi a szerződése szerint a gázsi felvételének jogosultságához éppen elegendő lehetett. A kínos malőr avagy a szerk. megjegyzése Ezek után következett a már meglepetésnek sem ne­vezhető fordulat. Philip botrányt jelentett be, amikor a hét zsűritag (Ámon László/Bravo TV, Bihari Balázs/Wanted, Búza Sándor/Danubius Rádió, Déri Zsolt/Pesti Est, Je­szenszky Zsolt, Madarász Judit/Z+ TV, Szever Pál/Danubi­­us Rádió) felment a színpadra a közjegyző kíséretében. A szóvivő Búza azonban módosított, botrányról szó nincs, a zsűri egyszerűen a MAHASZ tévedését korrigálja, ame­lyet akkor észlelt, amikor a színpadon a hazai pop kategó­ria nyertesének a V-Tech együttes lemezét jelentették be a United zenekar Első című lemeze helyett. Ugyanis a zsű­ri szavazatai alapján négyen a Unitedre, hárman a V-Techre adták voksukat, melyet a MAHASZ képviselője rosszul összesített, amely tény sajnos elkerülte a közjegyző figyel­mét. Ez a kis tévedés csak két zenekart alázott meg, a díjat már átvett V-Techet és a Unitedet, melynek a tagsága már csak részben maradt ott, és amely 27-i koncertjén kapja meg utólag a Zsiráfot. Csak azok lepődtek meg, akik elő­ször vettek részt a magyar Grammyn, csak a zsűrinek ment fel a vérnyomása, a sokat látott újságírók, zenészek inkább a tiszteletjegyüket keresték, hogy bemenjenek a gálát kö­vető fogadásra. A fogadáson aztán végre mindenki felszabadultan döf­hette a másik hátába a kést, majd megfogadhatta, hogy „idén jöttem el utoljára”, hogy aztán jövőre ismét büszkén és vesztesen vigasztalódhasson a hidegtálak környékén. Iilardel ügynök Időközben a MAHASZ egy sajtóközleményt adott ki. Az Év hazai popalbumának járó Arany Zsiráf-díj odaíté­lésének kapcsán sajnálatos tévedés történt. A héttagú zsű­ri négy tagja szavazott a United együttes Első című albu­mára, hárman pedig a V-Tech zenekar Nem szabad sírni... című lemezére adták le voksukat. A szavazatok össze­­számlálására szolgáló íven azonban tévedésből az egyik szavazat jelölése nem a megfelelő sorba került. Sajnos a hibát a közjegyző sem vette észre, így a rendezvényen a díjat a V-Tech együttes vehette át. A zsűri a díj átadását követően észlelte a tévedést és a közjegyző segítségével a helyszínen átvizsgálták a szavazólapokat. A rendezvény végén a zsűri tagjai bejelentették, hogy a Az Év hazai pop­albuma díjat valójában a United együttesnek kellett volna megkapnia. A V-Tech együttes tagjai igazán példamutató­an és nagyvonalúan viselkedtek, amikor ezek után felmen­tek a színpadra és átadták a díjat a United zenekarnak. A Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége elnézést kér vala­mennyi érintettől a történtek miatt. A MAHASZ természete­sen a legrövidebb időn belül elkészítteti a díjat a United együttes részére és azt az együttes által megjelölt helyen és időpontban átadja. DÍJ A200­AK: Az év hazai rockalbuma: Velőrózsák (Kispál és a Borz) Az év külföldi rockalbuma: All That You Can’t Leave Behind (U2) Az év hazai popalbuma: Nem szabad sírni (V-Tech) helyett Első (United) Az év külföldi popalbuma: Music (Madonna) Az év hazai dance-albuma: Három (TNT) Az év külföldi dance-albuma: Born To Do It (Craig David) Az év hazai modern rockalbuma: Drive My Hand (FreshFabrik) Az év külföldi modern rockalbuma: Kid A (Radiohead) Az év hazai rapalbuma: Rosszfiúk (Ganxsta Zolee & Kartet) Az év külföldi rapalbuma: The Marshall Mathers LP (Eminem) Az év hazai felfedezett albuma: Shallow and Profound (Yonderboi) Az év feldolgozásalbuma: KISPÁLraMIX Az év filmzenealbuma: The Beach Az év hazai jazz vagy world music-albuma: Gipsy Sound Clash (Anima Sound System) Az év prózai albuma: 1400 (Holt Géza) Az hangmérnöke: Galambos Zoltán és Nagy Ádám (Roy és Ádám: Most jövünk mi) Az év videóklip-rendező­je: Szabó Gábor (Dés László: Akarsz-e?) Westel életműdíj: Charlie 2­ 0­ 1­ 0 APRU15:UIANTID

Next