Wanted, 2001 (7. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 4. szám
W: Egyébként mikor lesz a bemutató? Úgy volt, hogy márciusban, nem? — Végül is április 26-án fog mozikba kerülni a film, egy hónappal később, mint ahogy terveztük eredetileg. A Budapest Film, a forgalmazónk nagyon bízik a film sikerében, ezért is ajánlotta ezt a minden szempontból jobb időpontot. Április második felében megelőzi a premiert egy díszbemutató. Két vagy három héttel előtte pedig megjelenik a film zenéje CD-n. Gondolkodunk még azon is, hogy forgatunk egy klipet a Pabadam house mixéhez. W: Nemzetközi szereplésekről tudni már valami konkrétat? Még csak most indulnak be a dolgok. Már van egy-egy meghívás Montreálba, Prágába és Nagyváradra. Cannes-ban pedig most van előzsűrizésen. Moszkva tér Generációs filmmel jelentkezni pálya elején nyerő stratégia, főleg amennyiben az alkotó saját generációját választja, elég néhány jól megválasztott múltidéző helyszín, rokonszenves diákhősök és egy ismerős zamatú krízishelyzet (tánciskola, építőtábor, érettségi, Amerikában repülőszerencsétlenség vagy baltás gyilkos) - a többi már a korfíling dolga. A Moszkva tér a szépemlékű 1989-hez nyúlt szerencsés kézzel. Ifjú rendezőjének (még főiskolás, a Simó-osztályból) szinte magától adódtak a szükséges képkivágások, mint Kuroszavának a Rannál („ha egy centivel jobbra mozdítom a kamerát, belóg a Suzuki-óriásplakát, ha egy centivel balra, az új Sonyszékház"), nem jelentettek komoly gondot a jelmezek, a forgatókönyvben pedig elég volt a szlengre ügyelni (mi tagadás, lehetett volna jobban). Török Ferenc filmje korhűség szempontjából nem is figyelte. A zenével a hősöket is akartuk jellemezni. Nem olyan mélyen gondolkodó lények. Nem vitatkoznak barna zakóban a marxizmusról, hanem a konzervslágerektől őrülnek meg inkább. Én is ilyen voltam, ide tartozónak érzem magam, miért beszéltem volna akkor másról? Poptarisznya, magnós blokk, ezek a kulcsfogalmak. W: Balhés csávó voltál? TF: A Kafkába jártam, de harmadikban kirúgtak igazolatlanok meg lopás miatt. Behívtak a rendőrségre egy Moszkva téri házibuli miatt, ahonnan egy csomó érték eltűnt. Engem is felsoroltak a jelen lévő nem meghívottak között. Beparáztam. A főtörzs mondta, írjam le, mit csináltam a hétvégén. A buliban nem voltam. Bécsben loptam egy üzletben Milka csokit meg U2 kazettát, de elkaptak. Én meg ezt leírtam a rendőrségnek. Elmondták a sulimnak, és repültem. Az utolsó év a Bály Budapest Több okból is szerethető film Incze Ágnes filmje. Leginkább azért, mert abba a még igen rövid sorba igazodik, ahol azok a filmek találhatók, amik lila köd és ostoba kompromisszumok nélkül a közönség kegyeit keresik, rólunk szólnak, és nekünk. Azért is lehet - sőt, kell szeretni, mert szép. Szép a szemnek, szép a szívnek és szép az agynak is. Néha azt érezhetjük, hogy talán túlságosan is az. A túlzás amúgy az elsőtől az utolsó képkockáig jellemző a filmre, nagyon színes, a figurák is „nagyon” vannak megrajzolva: nagyon naiv, nagyon picsa, nagyon lúzer és nagyon tahó. Ettől lesz az egész nagyon meseszerű, és ugyanakkor nagyon valóságos is. Merthogy tipikus figurákat látunk, akik a mindennapjainkból köszönnek vissza a vászonvagy kívánnivalót maga után, legvaskosabb tárgyi tévedése, amely a híres érettségi-botrányt matematika helyett a magyar irodalom tételeknek tulajdonítja, betudható jogos dramaturgiai hátsószándéknak - precízen felmondott vizsgafilm, ízléses természetességgel. Az egyéni ízek, személyes élmények azonban valahogy hiányoznak belőle, a történet epizodikus felépítését alig tartják össze az elnagyolt és alulmotivált figurák - személy szerint például nem értem a főhős enervált szerelmi kalandját lezáró unhappy endet, és Párizs is megért volna egy rendes mesét. Dramaturgiai egyenetlenségei ellenére a Moszkva tér rokonszenves kezdőrúgás a poszthumusz magyar filmbe, helyenként emlékezetes képekkel és ígéretes fiatal arcokkal - a szemle közönségdíját nyerte 11vadalma-Rendező: Török Ferenc Operatőr: Garas Dániel Játékidő: 88 percig. Vannak további játékfilmes terveid, vagy egyszeri megszólalásról van szó? - Nem. Van egy új ötletem. Ugyancsak jelen idejű sztori, kicsit mesésebben, egy még elrajzoltabb világban. A főhős pedig még inkább nem idevaló. W: Egymás után néztem meg az I . Budapestet és a Moszkva tér című filmet, és úgy éreztem, mintha testvérfilmeket láttam volna, pedig nem ugyanaz a kettő. Szerintem nem hiába kaptátok ezt a megosztott díjat. - Ennek nagyon örülök. A szemlén az én filmem ment először, és Feri mondta utána, hogy nagyon tetszett neki. Aztán megnéztem én is az övét, ami meg nekem nagyon tetszett. Amikor megkaptuk a megosztott díjat, Feri azt mondta, szerinte a két film erősíti egymást, és ezt én is pontosan így gondolom. Jól. Korunk (anti)hősei ők, piti gengszter, biztonsági őr, push-up lédi, alapvetően ki nem állhatjuk őket, itt viszont, a vetítőgép jótékony surrogásának köszönhetően még akár szerethetőek is. Kellenek ehhez persze a jó dumák, egy nagy adag humor és irónia, de mindenek előtt olyan kiváló alakítások, mint amilyen a szekust játszó Csányi Sándoré. A film hibája is ugyanonnan táplálkozik, ahonnan az erénye is. A meseszerűség miatt talán a kelleténél többször érezzük azt, hogy na ne, ilyen nincs, azért ez tényleg túlzás. De így legalább biztos, hogy állást foglalunk, vagy nagyon megsajnáljuk őket esendőségük miatt, vagy abcúgot kiáltunk rájuk pipogyaságukért. És hopp, a rendező már el is érte célját. Akócziban ért, ami a legdurvább hely volt akkor, a legsúlyosabb arcok gyűjtőhelye. Ez a gimi adta a Moszkva tér magját is. Elképesztő nagy volt itt a szabadság. Előfordult, hogy nem a tanár diktált, hanem a diák. Majdnem anarchia volt, nagyon súlyos nyomokat égetett belém az egy év, amit ott töltöttem. Egyébként nem voltam balhés, inkább olyan szemlélődő-sodródó típus, mint a filmbeli Petya. De vadabb voltam nála, gecibb és bátrabb is. A csajokkal viszont ugyanolyan bajaim voltak, mint neki. W: A Törökferi név gyakran pörög bizonyos körökben Budapesten, akárcsak Royalé a filmben. Flamarabb hallottam a neved, minthogy az arcod láttam volna. TF: Többen a szememre vetették, miért az van kiírva, hogy Török Ferenc filmje, és miért nem az eddigi, hogy Törökferi filmje. Volt egy sokáig befutónak tűnő cím, Moszkva tré. Ezt is megváltoztattam, ezt is számon kérték. Talán öregedés-para, de ennél a filmnél jöttem rá, hogy ide nem illik a szóviccelődés. Túl kispályás lenne. Ez egy őszinte bevállalós és puritán mozi. A trével meg a törökferizéssel pedig másmilyennek minősítettem volna. Modor lett volna részemről, magyarázkodás. Mintha nem merném felvállalni a filmet, és ezért el kéne látnom kódolt üzenetekkel. Pedig semmitől nem irtózom jobban, mint az üzenettől meg a mondanivalótól. Azt is sokan számon kérik rajtam, miért Moszkva tér a film címe, mikor az ottani közösséget be sem mutatja. A Moszkva tér nem a helyet jelöli, hanem ez egy hívószó, amiről mindenki tudja, de legalábbis sejti, mit is jelent. Nem a Moszkva tér legendáját akartam elmesélni. uárner ! LÁTÓ IDTG Im ÁPRILIS. WANTED