Wanted, 2001 (7. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 5. szám

latin beütéssel persze, meg olyan együttesek dalai, me­lyek latin viszonylatban olyanok, mint az 'N Sync. Ezek­re énekel a közönség a legjobban. De megy Jennifer Lopez is spanyolul. Külföldi zene nagyon kevés van, de ami egy kicsit latinos, annak nyert ügye van. House-t viszont egyáltalán nem hallani. COMMUNISMO ★ Che Gue és Fidel, bárhova mész. Az újságokat cenzúrázzák, mindegyiknek ugyanaz a címlapja, és mindegyik az imperialisták el­len uszít. Szombat este a kubai egyen nyolctól tízig archív Fidel-beszédeket mutatnak és lelkesen ünneplő tömeget. Két csatorna van, általában fejtágítás megy rajtuk, és heti egy kiemelt film. A mozik hetvenes évekbeli filmeket játszanak, olyanokat, amikről soha nem hallottam. Benn van a technika, lehet kapni japán színes tévét, csak az emberek 99%-nak nincs rá pénze. Iszonyú nagy szakadék van az áruválaszték és a kubai átlagkereset között. A legtöbb helyen dollárral számol­nak. Egy dobozos kóla egy dollár. Ezt egy kubai nem tudja megfizetni, a rendes keresetéből nem telik rá. Persze aki tud, munka mellett fusizik. Vagyis inkább feketézik, meg üzletel a turistákkal, merthogy nagyon nincs mit dolgozni. Nagyon erőszakos most már a pro­paganda, és egyre többen érzik, hogy ez a rendszer nekik nem jó. TURISMO ★ Ami a tájat illeti, a legnagyobb él­mény, hogy több száz kilométeren van száz homokos tengerpart. A kubaiak pedig nagyon kedvesek, és na­gyon vigyáznak a külföldiekre, mivel a turizmus az egyetlen bevételi forrás. Ezzel tisztában vagy, mégsem érzed, hogy az ország kirakat lenne, vagy egy nagy turistaparadicsom. „Hagyományos” turistákat, mond­juk németeket, nem is nagyon látni, inkább a divatos emberek jönnek ide, akik valami mást szeretnének lát­ni. Sok az amerikai, egyre több. Amiken mi röhögtünk, hogy ugyanez volt nálunk húsz éve, azokat ők el sem tudják képzelni. Minket akart becsapni a taxis, ugya­nazokkal a trükkökkel, amik régen itthon is mentek! Nagyon meglepődött, amikor szóltunk, hogy ugyan ne indexeljen már másodpercenként. AMERI­CANISMO ★ Amit az amerikaiak meg­csináltak, azt igenis Kubának is meg kell csinálni. Jó példa erre a baseball, amiben Kuba nagyon erős. Ha­vannában kanadaiakkal építtettek egy baseballstadi­­ont, hogy Fidel megmutassa a népnek, a kubaiak is vannak olyanok, mint az amerikaiak. A baseballszerkó egyébként nagy divat a fiatalok körében. Aztán ott van az, hogy az ellenség pénzét használják fizetőesz­ Wanted lexikon •ORISHAS Négytagú rapcsapat, mely a kilencvenes évek vé­gén alakult. Ruzzo és Yotuel, akik korábban már az Amenaza nevű formációban együtt dolgoztak, egy iskolai csereprogram keretében Havannából Párizsba kerültek a szintén kubai Flaco­pro és Rol­­dánnal egyetemben. A zenekar neve egy Kubában és Brazíliában ismeretes vallási szertartásra utal, mely a Nyugat-Afrikából behurcolt rabszolgák, az őslakos indiánok és a keresztény hiedelmek sajá­tos keveréke. Az Orishas A LO CUBANO című leme­ze 2000-ben jelent meg, ahol hiphop ritmusok és rímek keverednek afro-kubai harmóniával és rit­musvilággal. Erősen ajánlott. Kiadja az EMI. köznek. Hihetetlen, hogy semmit nem változtattak meg azóta, hogy az amerikaiakat elűzték. Lementünk a Disznó-öbölbe búvárkodni. Két és félórát kerestük az autópályát, amit nem jeleztek táblák. A helyet, ahová mentünk, a térkép viszonylag nagy városnak mutatta, de amikor megérkeztünk, sehol semmi nem volt, csak egy putriszerűség. Aztán észrevettünk egy sorompót, gondoltuk, itt kezdődik a város. Kiderült, hogy a volt amerikai laktanyát alakították át turistateleppé. Sem­mit nem változtattak meg, csak átfestették más színű­re a falakat. Barakkokban voltak a szállások, a kaszár­nya pedig elit szállodaként működik. CHICAISMO ★ A nők szenzációsak! Minden kubai nő titkon azt szeretné, hogy egy külföldi elvigye onnan. Ezért van az, hogy mindenkit megkaphatsz. Az utcán ötpercenként jön oda hozzád egy jó csaj, hogy felajánlkozzon. Tegyük fel, leszólítasz egy lányt, ha látja rajtad, hogy külföldi vagy 100%, hogy elmegy ve­led meginni valamit, ez szamaz. A szexre nem kell kü­lönösebben kérni őket. Ott természetes dolog, hogy az apa felajánlja neked a lányát, vagy férj a feleségét. A pénzt ugyanis a nők hazaadják. Szállodába nem vi­hetsz fel kubai nőt, ezért aki ezzel a céllal megy oda, annak érdemes egy luxuslakást kivenni, ami ottani mércével azt jelenti, hogy van benne tiszta víz. Szobá­ra mennek a csajok, particular, vagyis üzlet, ahogy ott mondják, ilyenkor előfordul, hogy hajnalban otthon a mami a saját ágyát adja át, aztán a dolog végezté­vel visszafekszik. Lejegyezte: tray fotó: tommyboy INTERJÚ I UJANTEO ITIÁJUS I ** KRITIKA : fi 1­99 könyv EGY FÜST ALATT Mindenkinek van első élménye, írja Pelevin orosz író egészen más összefüggésben, de most jól jön a mon­dás, mert kapcsolható ahhoz a Bukarest cigarettához, amelyet az azonosíthatatlan tárgyban szívtam el egy hajlékony indonéz lánnyal majdnem húsz éve. Azóta persze megváltoztam és a minőségi dohányzás felé fordultam, de az első élmény megmaradt: valami rossz érzés a Bukaresttel szemben. A minőségi dohányzás a kalauz szerint nagyjából egyenlő a szivar permanens szívásával és a permanens szivarozás már régen nem kizárólag csak a férfiak előjo­ga. A női szivarozás hagyománya a XIX. századba nyú­lik vissza George Sandhoz, aki ijesztően független író­nő volt állítja a szivarkalauz. Mindegy. Mostanában Madonna, Whoopi Goldberg és Linda Evangelista szupermodell is szeret szivarra gyújtani, amennyiben engedi a szabadidejük, és egészségügyi szakemberük, feltéve ha van ilyen és tényleg van. Bár Linda Evangelista Cohiba Panatela szivarkáját, a közepe­sen testes, telt ízű és kissé agresszív anyagot, egy csé­sze igen erős kávé mellé ajánlják a szakértők, akik va­lóban nem egészségügyi szakemberek. A huszonkétszer tizenkét centiméteres szivarzseb­ben aligha elférő Nemzetközi szivarkalauz (egyébként jó leírni) kinézetre egy olyan extra méretű szivart imitál, amelyet kizárólag kubai vetőmagból nevelt dohányle­velekből sodortak, és mint ilyen élethű, de nem a bea­­vatatlanok számára készült. Hanem az igazi ínyencek­nek, akik értékelik a könyv sötét borítóját, fényes alpak­kaszerű belső kivitelezését, Liz Facchianónak a szivarok­ról készült színes méretes fotóit, valamint szivarsodrás műveleteit aprólékosan bemutató sztoribordját. Nyissuk ki a könyvet és nézzük meg a negyvenedik oldalon, ahogyan Laurence Sherman rágyújt egy szivar­ra. Nem tudom, ki ez a megnyerő külsejű férfi, nyilván egy fontos ember a szakmából, de az is lehet, hogy bonviván. A füstöt csak egy röpke, ízletes pillanatig tartja a szájában majd kifújja, és nézi, ahogyan a füst felfelé száll. Szeretnék megismerkedni vele. Menjünk tovább, nézzük végig a kézzel készült szivarok névsorát, értékelését, de ne álljunk meg a szi­vardobozoknál valamint a tömeggyártásban készülő szivarok praktikus felsorolásánál. Lapozzunk a Füst nyelve című fejezethez, és ne csodálkozzunk el tátott szájjal, úgy mint annak idején Churchill az elhíresült fotón (a politikus szájából bizonyos Josef Karsh ör­mény származású fotós csalta ki a Double Coronát), amikor a Frigyre lépés címszó magyarázataként olajok és aromák átjárásáról olvasunk. Késmárki silária Jane Resnick: Nemzetközi Szivarkalauz A szivarozás és a szivarvásárlás művészete Kiadta a Vince Kiadó KFT. 2000 Fordította: Szilágyi Katalin Szerkesztette: Teravagimov Péter Ára: 2495 ft.

Next