Wanted, 2001 (7. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 6. szám

Pozsonyi Ádám (Bucó) 01. Dead Kennedys: Fresh Fruit for Rotting Vegetables 02 The Stranglers: Gospel According To The Men In Black 03 Siouxsie And The Banshees: Join Hands 09. The Fall: Bend Sinister 05. Public Image Limited: Second Edition 06 Crass: Feeding of 5000 07. Rudimentary Peni: Death Church 08 Big Black. Songs About Fucking 09. DAF: Gold Und Liebe 10. Black Flag: In My Hand Sarkadi Balázs (Bankrupt, Magyar Taraj ’zine) 01 Ramones: Ramones 02. Ramones: Road to Ruin 03. The Clash: The Clash 09. The Clash: London Calling 05 The Stranglers: Rattus Norvegicus 06 The Stranglers: No More Heroes 07 Buzzcocks: Singles Going Steady 08 Dead Kennedys: Fresh Fruit for Rotting Vegetables 09 Dead Kennedys: Give Me Convenince Or Give Me Death 10 Stiletto Boys: Buzzbomb Sounds nem csak Dee Dee elégedetlenkedik. A befektetett mun­kával szemben eltörpülő eredmények a turnézásba amúgy is belefáradt Tommyt ’78 elején kilépésre készte­tik. Producerként viszont a későbbiekben többször együttműködik még a zenekarral. Tommy utóda Marky Ramone (Marc Bell, 1956) lesz, aki addig Richard Hell Television utáni zenekará­ban, a Voidoidsban dobolt. Markynak három hete van megtanulni a számokat, mielőtt májusban a Ramones stúdióba vonul megkezdeni a negyedik album, a Road To Ruin felvételeit. Sikerül. Az új lemez pedig nem csak a dobosváltás miatt vízválasztó a zenekar életében. Hi­ába van ezen a legszebb Ramones-tradíciókat követő I Wanna Be Sedated, azzal a legendás egy hangból ál­ló gitárszólóval, vagy a hardcore egyik alapzenekará­nak nevét adó Bad Brain, a rajongókat ledöbbentik az olyan country beütésű balladák, mint a Questioningly vagy a Don’t Come Close. Hiába, az eddigi gyengécske lemezeladási mutatókon valahogy lendíteni kell, ezt célozzák meg a zenei spektrum szélesítésével. A kritika megosztott, egyesek a kezdeti lendület elvesztése miatt fanyalognak, mások viszont a megnyíló új távlatokon lelkendeznek és kíváncsian várják, mikor áll elő a Ra­mones a maga Bors őrmesterével. Hamarosan, csak előbb még kiadnak egy dupla koncertalbumot It’s Alive címmel, majd szerepelnek Al­lan Arkush Rock’n’Roll High School című filmjében. Az­tán jöjjön, amilyet még nem látott a világ: a kiadó javas­latára a Ramones lemezt készít Phil Spectorral a Beatles és a Rolling Stones megalomániás producerével, aki ki­zárólag szimfonikus jellegű, monumentális megszóla­lásban tud gondolkodni. A visszavonultan élő maestro Mover lemezbolt 01 Dead Kennedys: Fresh Fruit For Rotting Vegetables 02 G8H: City Baby Attacked By Rats 03 Discharge: Hear Nothing, See Nothing, Say Nothing 09 Rudimentary Peni: Death Church 05 Black Flag: In My Head 06 NoMeansNo: Wrong 07. Bad Brains: Rock For Light 08 Minor Threat: Minor Threat 09 Exploited: Troops of Tomorrow 10 Cockney Rejects: Greatest Cockney Ripoff Para-Kovács Imre (Magyar Narancs, sziget.hu) 01 The Strangters: Rattus Norvegicus 02 Sex Pistols: The Filth and the Fury Soundtrack 03. Iggy Pop: Lust For Life 09. The Clash: The Clash 05 Patti Smith: Easter 06 UK Subs: Down by Law 07 Eddie and the Hot Rods: Teenage Depression 08. Exploited: Troops of Tomorrow 09 Dead Kennedys: Fresh Fruit for Rotting Vegetables 10 Nina Hagen Band: Nunsexmonkrock villájába invitálja a négy megszeppent Ramone-t, hosszasan várakoztatja őket, majd színpadiasan bevonul és megkérdi tőlük, hogy jó lemezt, vagy nagyszerű le­mezt szeretnének-e inkább csinálni. Végül egyik sem jön össze, a zenekar viszont majdnem rámegy erre a kí­sérletre. Az egyre súlyosabb drogproblémákkal küzdő Dee Dee-vel az alkoholista és idegbeteg Spector annyira nem bír kijönni a felvételek során, hogy egy hevesebb vitájuk alkalmával fegyvert fog rá, mire Dee Dee fogja magát és otthagyja a francba az egészet. (Máig sem tudja, ki játszott helyette a lemezen végül.) De a többiek is megszenvedik ezt a találkozást. Spectornak csak a ke­verés hat hónapig tart, egyszerűen nem bírja befejezni, őrületbe kergetve ezzel a villámgyors, mindenféle pö­­csöléstől mentes stúdiózáshoz szokott zenekart. Az 1980-ban megjelenő End Of The Century album, bár a korábbiaknál jobban fogy, kétszázezer dolláros költségvetéssel sem hozza meg az annyira áhított áttö­rést, hiába kerül be a Ronettes-feldolgozás Baby, I Love You a brit Top 10-be. Ahogy Johnny utólag levonja a ta­nulságot: „A Ramones bizonyos dolgokat jobban csinál, mint mások, és szerintem ezeknél kellett volna marad­nunk. Ha elkezdünk olyan dolgokat csinálni, amiben mások jobbak, akkor azt azok fogják jobban csinálni... A punk és a pop kombinációjában mi vagyunk a legjob­bak. A sima popzenében mások.” Akik minden jóból kimaradtak. Úgy tűnik, ezzel az utolsó lehetőség is elúszott. Mi­közben a Ramones továbbra sem kell a rádióknak, a volt CB's-beli bajtárs, a Blondie már listavezető slágerekkel rendelkezik, és az általuk inspirált Clash is leelőzi őket népszerűség tekintetében. A punk első nemzedékének leleményesebb képviselői meglovagolják az újhullámot, és eladják, ami még eladható a forradalmi kelléktárból. A Ramones pedig zsákutcába kerül: hiába próbálkoznak előbb tovább a rádióbarát vonalon a ’81-es Pleasant Dreams, majd a ’83-as Subterranean jungle lemezekkel, majd a ’84-es Too Tough To Die-on ismét a régi idők hú­­zósabb hangzásával, a break és a szintipop éveiben esélyük sincs a várva várt áttörésre. Az alkoholproblémával küszködő Markytól '83-ban kénytelenek megválni. Az utód Richie Ramone (Richie Reinhardt, 1957), aki a '86-os Animal Boy lemez legna­gyobb slágerét a Somebody Put Something In My Drink-et jegyzi, de miután felesége bíztatására egyre anyagiasabbá válik, a ’87-es Halfway To Sanity album után röpül is a zenekarból. Utódja - immár józan élet­vitelű - elődje, Marky lesz. A következő tagcserét a be­számíthatatlan basszer ’89-es, Dee Dee King néven kia­dott rap szólóalbuma vetíti előre. Dee Dee még aktívan kiveszi a részét a soron kö­vetkező stúdióalbum, a Brain Drain számainak írásá­ban, így ő jegyzi a Stephen King regénye alapján ké­szült Pet Sematary filmzenéjeként felhasznált azonos című slágert is, amelyet Howard Stern az év legjobb számának nevez. Aztán ’89 júliusában kilép. A számí­tásban külső munkatársként továbbra is besegít, de a zenekarban helyét a tengerészgyalogságtól frissen kilépett C.J. Ramone (Christopher Joseph Ward, 1965) veszi át. Amikor ’74-ben Johnny feladta a munkáját a ze­nélésért, úgy tervezte, hogy csinálnak egy lemezt, az­tán visszamegy majd az építkezésre dolgozni. Erre nem volt szükség, viszont mivel a visszavonuláshoz szükséges anyagi biztonságot jelentő lemezeladási mutatókat az első tizenöt év alatt nem sikerült megkö­zelíteni, a Ramones a kilencvenes évek első felében to­vább próbálkozik. Helyzetüket találóan jellemzi a Tro­user Press magazin „Mit csinálnának a rocksztárok, ha nem zenélhetnének?" című felmérése, ahol a politikus Joe Strummer és a gyermekpszichológus Johnny Rotten mellett a Ramone-ok mint potenciális munkanélküliek szerepelnek. Miután a ’92-es Mondo Bizarro és a hatvanas évek Szőnyei Tamás (az Új hullám évtizede című könyv szerzője) é­ X-Ray Spex: Gem-Free Adolescents 02. Sex Pistols: Never Mind The Bollocks Here’s The Sex Pistols 03 The Clash: The Clash 09. The Stranglers: No More Heroes 05. The Clash: Give’em Enough Rope 06. The Stranglers: Rattus Norvegicus 07. Patti Smith: Horses 08 Ramones: Ramones 09. Richard Hell: Blank Generation 10. Siouxsie and the Banshees: The Scream Uj Péter (Uj Péter) 01. Ramones: It’s Alive! 02. Ramones: Rocket To Russia 03. The Clash: London Calling 09. The Clash: The Clash 06 Sex Pistols: Never Mind The Bollocks 05. Dead Kennedys: Fresh Fruit for Rotting Vegetables 07. Discharge: Hear Nothing, See Nothing, Say Nothing 08 Terveet Kadét: The Horse 09 Bad Brains: Bad Brains 10 Suicidal Tendencies: Art Of Rebellion klasszikusainak (Who, Stones, Dylan, Beach Boys és még sokan mások) Ramones-átiratát tartalmazó Acid Eaters (1994) is leveri a lécet, úgy tűnik, húszéves fennállásuk­ra kapnak még egy esélyt. Bekövetkezik ugyanis a punk­­zene veszélytelenebb változatának régóta esedékes ke­reskedelmi áttörése: a Green Day és az Offspring bekerül a kereskedelmi rádiók és tévék műsorába és lemezek millióit adja el. Ebből a Ramones is ki szeretné venni a ré­szét, és kihoz egy búcsúlemezt Adios Amigos címmel, amit nagyszabású búcsúturné is követ, miközben érdek­lődve figyelik a lemezeladások alakulását. Ezek azonban a visszavonulás mellett szólnak, így ’96 augusztusában végleg lehúzzák a rolót. A Ramones-legenda másképp nem is lehetne teljes: a négy New York-i lúzer bandája túl hiteles és túl igazi ahhoz, hogy bármelyikük is egy millió dolláros Beverly Hills-i villa úszómedencéjében végezze kokain-túlada­golásban. Tehát happy end nincs, és az epilógus sem túl szív­derítő. A szörnyen leamortizálódott Dee Dee a mai napig zenél: argentin felesége, Barbara társaságában haknizik szakadt klubokban a régi Ramones-slágerekkel, Marky pedig Intruders nevű zenekarával teszi ugyanezt, mi­közben Johnny sörrel a kézben otthon nézi a baseballt a tévében, Joey pedig odafentről röhög az egészen. Hoc«« Ramone fi cikk a magyar Taraj ‘zine negyedik «torná­ban it­olgatható lett. Köszönjük a kollaborá­­ciót. fl következő hónapban magyar fantine­­ekről adunk körképet. 62 I WANTED JÚNIUS I PUNK 21 usu/u/. officialrampunt.com

Next