Wanted, 2001 (7. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 11. szám

Leonard Cohen Madár a dróton 1 NOUtmBER 1 PROTO I ULI: 6? 1 1­ ­ Új Leonard Cohen­­lenrtez van... ...és hát ez alkalommal a Wanted sem úszhatja meg - mi több: nem is szeretné megúszni hogy visszatekintsen az egész nyugodtan egyedülállónak nevezhető kanadai énekes-dalszerző-író-költő munkásságára, aki - ha már tényleg új Cohen-lemez van és valami leltárféle is becsúszik - korántsem ne­vezhető „szószátyár” előadó-dalszerzőnek, hiszen 1968 - Cohen Songs Of Leonard Cohen című debü­táló nagylemezének megjelenése - óta mindössze nyolc, jobban mondva ezzel az albummal egyetem­ben összesen kilenc stúdióalbuma jelent meg - más kérdés, hogy ez idő alatt összesen majd’­ennyi vált­ Leonard Cohenről „okosakat” mondani a lehet­ségesnél is nagyobb butaság, ám még mielőtt fel­térképeznénk életművét, mégis ki-kicsúszik egy­­egy. Olyanok, hogy­ ha valakiről el lehet mondani, hogy nem könnyűzenész hanem... szóval azt, hogy könnyűzenésznek költő, költőnek könnyűzenész, jobban mondva ez is, meg az is, meg egyik sem és mindkettő, akkor az a sok önkéntes jelentkező mel­­lett-helyett legalábbis Leonard Cohen. Cohen teljes életművével együtt a színpadra „odakeveredett” költő-író archetípusa, akiről bár nem mondhatjuk, hogy dalai csupán énekelt versek, ám akivel kap­csolatban bizton állíthatjuk, hogy fölösleges pat­­ronpocsékolás lenne a dalok mellett lemezeinek ze­nei stílusát elemezgetni, az albumok aktuális hang­­szerelése felől okoskodni. Koncertezett egy szál gi­tárral és zenekarral, rögzített albumot ugyancsak egy akusztikussal és presszószintetizátorral, ám vé­gül is az van, ami­­ a legfontosabbak a dalai, melyek újrateremtik a dal valódi, archaikus értelmét, azaz, hogy azokban puritán kíséret mellett az önmagában is fontos szöveg és a dal egészéhez elengedhetetle­nül hangsúlyos dallam/zene tökéletes, egyenrangú és egymást feltételező szintézise jön létre. Azt is nyugodt szívvel idegépelem, hogy Cohen az egyik legnagyobb hatású és megkerülhetetlen dalszerző, akinek a dalait boldog-boldogtalan feldolgozta és akinek a lenyomata egymástól távol eső stílusú elő­adók és zenekarok munkáin érezhető. Ha más nem, hát előbányászom a kazettáim közül azt a majd’ tíz éve átvett példányt, melyre az I’m Your Fan című (utalás Cohen 1988-as I’m Your Man című lemezére) Cohen tribute-lemezt rögzítette számomra Nádori kolléga (köszönet neki, jut eszembe). Az I’m Your Fan-en többek között Nick Cave, Lloyd Cole, az REM, John Cale, a Pixies, a House Of Love és mások Co­­hen-feldolgozásai hallhatóak. (Született egy másik feldolgozáslemez is, az 1995-ös Tower Of Song, melyen többek közt Billy Joel, Sting, Elton John, Wil­lie Nelson és Bono szerepelnek. Azt, bevallom, nem hallottam.) Legalább ennyire árulkodó, sőt talán még vic­ces is, hogy egyébként készített Leonard Cohen-fel­­dolgozást a rokon telkeknek talán joggal nem ne­vezhető Zorán és a The Jesus and Mary Chain is (rá­adásul mindketten az említett I’m Your Man című Cohen-albumról választottak; előbbi a Take This Waltz című dalt magyarította, míg utóbbi zenekar az ugyancsak jelentős dalos elődöt, Hank Williamst megidéző Tower Of Song című balladát dolgozta fel). Nos, ennyit Leonard Cohen nagy hatósugarú és erő­teljes, másokra gyakorolt hatásairól, meg az egész­séges „könnyűzenei” hagyományozódásról. Hatásalbuma és koncertlemeze, plusz a verses- és novelláskötete is napvilágot látott. ____

Next