Wanted, 2001 (7. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 8. szám

Bajor zsolt. Azok a képzőművészek tartoz­nak ide, akik a nyolcvanas évek második felében il­letve a kilencvenes évek elején jártak a Képzőművé­szeti Főiskolára, és akik a rendszerváltás előtti és közvetlen utáni időszakban szocializálódtak. A leg­többjük festő szakon tanult, de később az installá­ció, a zene, a film, a videó műfajaiban alkottak to­vább. Komoróczky Tamás, Ravasz András, Ádám Zoltán, Szarka Péter, Braun András a kilencvenes évek elején váltak ismertté, a másik generáció tag­jai Németh Hajnal, Haffner László, Kórodi János, Szi­geti András, Uglár Csaba csak néhány évvel később. Az újlakosok installációi nem váltak múzeumi tár­gyakká, viszont a csoport munkái nagy hatással vol­tak a fiatalabb kortárs művészek munkáira. wanted: Emlékszem, voltam néhány kiállítá­son, ahol például Komoróczky éppen egy nagy sá­torszerű „bálnában” füstöt fújatott, máskor mű­bársonnyal bevont számára kedves tárgyakat, csengettyűt, magnószalagokat állított ki. Ezek sokszor egyestés kiállítások voltak. Hogyan lehet gyűjteni így? pados gádor ! Leginkább a képeket gyűjtöttük. A tárgyak a kezdeti időszakokban soha nem tűnnek egyébként műtárgyaknak, általában később válnak művészettörténeti értékké. Végül is az Irokéz gyűj­temény nem azzal a céllal jött létre ellentétben más gyűjteményekkel, hogy értékeket halmozzon fel ké­sőbbi eladás céljából. Fel sem merült bennünk, hogy pénzzé tegyük a képeket. Úgy saccoltuk, ki­lencven vagy száz éves korunkban lesznek ezek a munkák igazán értékesek. De az utóbbi tíz évben átalakult a kultúra és az események felgyorsultak. Az információk újszerű feldolgozásával a művészek az intelligencia képviselőivé váltak. Az Újlak Cso­port művei felértékelődtek. wanted : És ha valaki venni akar? pados gábor: Nem adjuk el a képeinket, sőt szeretnénk többet vásárolni. De volt már rá példa, hogy vásárolni szerettek volna. Elküldtük a képző­művészhez az illetőt. wanted : Miért voltak annyira legendásak ezek a kiállítások? pados Gábor: A legendához az is hozzátarto­zott, hogy ezek a fiatal srácok mindig maguk alakí­tották ki a kiállítótermeiket. Először a Hungária für­dőben, aztán az Újlak moziban és végül a Tűzoltó utcában. Mind lepusztult épületek voltak, amiket az újlakosok újítottak fel. Képzett és autodidakta mű­vészek hozták létre az Újlak Csoport legendáját. Gyakorlatilag egyfolytában együtt éltek, a képző­művészet nem is egzisztenciális kérdés volt a szá­mukra. Művészeti eszközeik megválogatásában sokszor gátlástalanok voltak. Mindig a cél számí­tott. Az Újlak Csoport kiállításainak a jellegzetessé­gét a zene jelenléte és a különböző zenei irányza­tokhoz kötődő divatáramlatok képzőművészeti használata adta. Bajor zsolt: Amikor megismerkedtek a szá­mítógéppel, elkezdtek printeket gyártani. Szarka például először papírra dolgozott, később vászonra printelt. Az olajfestéket a nagyfelbontású digitális színes képek váltották fel. wanted : Van valami módszer, ami szerint vásá­roltok? pados gabon: Hazugság lenne azt állítani, hogy minden képet szigorú vizsgálat után vásárol­tunk meg. Nincs módszer. wanted: Mekkora ez a gyűjtemény? Bajor zsolt: jelenleg nyolcvan-kilencven kép az, ami a birtokunkban van. Rendszereztük és kata­lógusba gyűjtöttük őket. Megpróbáltuk átláthatóvá tenni a gyűjtemény helyzetét. Bár a műtárgyak a sa­ját ízlésünket és igényünket mutatják, azt gondol­juk, hogy ez a gyűjtemény a kilencvenes évek végé­re olyan anyaggá vált, amely méltán reprezentálja a hazai művészeti világ már említett, pontosan beha­tárolható művészcsoportját és az általa képviselt autonóm képzőművészetet. wanted: Van kedvenc képetek? pados gábor: Vannak olyan képek, amelyek közel állnak hozzám, de egyet sem szeretnék ki­emelni közülük. Késmárki fotó: Garai Edit BRAUN ANDRÁS SZÖVCOCS FELADAT­A 1998., OLAJ, VÁSZON, 180X260 CM I UJ:GM AulGj 69

Next