Wanted - Wan2, 2002 (8. évfolyam, 1-5. - 1-7. szám)

2002-03-01 / 3. szám

Egy éve még szinte senki sem ismerte a nevét, azóta pedig egyre másra tűnik fel a honi elektro­nikus tánczenei bandák számaiban. Ráadásul Judie Jaynek nemcsak a hangja karakteres: a be­szélgetés alatt végig grimaszol, nevet, visszakér­dez. Azért persze én kezdem... Sovány különbség Judie Jay wanted: Hogy lett belőled énekesnő? Judie Jay: Nem tanultam, csak úgy lettem. Az egyik tévétársaságnál dolgoztam, mint recepciós, aztán egyszer bejött a Pluto Projectnek a Gyuszi-tag­­ja, és mondta, hogy ők most azért jönnek, hogy je­lentkezzenek a sztárcsináló versenyre, és talán majd megnyerik. Én meg énekelek, mondtam, csak hát még sehol igazán nem vagyok... Öt amatőr együttes­ben énekeltem éppen akkor, ő meg mondta, hogy jó, akkor felhívunk, amikor bent vagyunk a döntő­ben, te meg majd énekelsz velünk. És ez történt. Ezek után megismertem az embereket - és ez a leg­fontosabb az egészben: amíg nem ismersz senkit, addig nem is fogsz sehová eljutni, akárhány helyen tűnsz is fel, attól kezdve pedig, hogy megismertél egy pár embert, már gondolnak rád. Egyébként min­dig ez volt az álmom, mindenhol énekeltem, klo­­tyókban, fürdőszobákban, mindig azt gondoltam, menne, ha éppenséggel felkérnének, és egyszer csak felkértek. w: Kikkel dolgoztál együtt az utóbbi időben? jj: A Pluto Project kapcsán ismertem meg Juta­si Tamást, aki kiváló dj, és rajta keresztül a Sunset Café adott nekem MC-zéseket, tehát lemezlovas mellett impróztam, rappeltem, énekelgettem, így találkoztam a Le Garage-zsal, akikkel felvettem két számot, aztán rajtuk keresztül a Toy Divisionnel, akikkel szintén készítettünk egy dalt. A Toy Division után jött még a Casio Samples, meg a Mantra Por­no, de ezt mind mint szólóénekes csináltam. Felkér­tek egy számra, elénekeltem, de szólóban marad­tam, és kerestem azt, amibe igazából szeretnék be­letartozni. Mostanra megtaláltam, ez a Travelling Raptile Show, ez az, ami az én kis életem lesz. .: Sok csapattal dolgoztál együtt mostaná­ban. Nem volt nehéz többféle karakterhez ido­mulni ennyi idő alatt? 1j: A Casio Samplest imádom, de ők például megadták nekem a szöveget és a dallamot is, illet­ve amikor odamentem hozzájuk a stúdióba, mond­ták, hogy énekeljem fel, én felénekeltem, ők meg mondták, hogy jó, akkor ezt most kicsit ilyen nagy­­pofájú kislányosabban, vagyis az az én kezemből abszolút kint volt, adtam hozzá a hangom, de igazá­ból ők írták. A többi mind impró volt, megmutatták a számot egyszer, ezek után bementem a stúdióba, felvettem a fülest, és mondtam, hogy még kétszer, háromszor játsszák te, aztán tegyék loopra a felvé­telt és egy párszor áténekeltem impróra, vagyis ak­kor találtam ki a dallamot, meg a szöveget. Ez azért jó, mert így impróval idomultam a számhoz, azt éne­keltem, amit elsőre észrevettem benne. w: Mesélj kicsit bővebben a zenekarodról! ij: Egyelőre öten vagyunk, a basszusgitáro­sunk Havas Miklós, akit párhuzamosan játszik a Duende együttesben is, és régen szerepelt a még befutás előtti UP!-ban. A gitárosunk Staindl Gergő, aki most még ismeretlen, de ahogy meghallják majd az emberek, rögtön meg fogják érteni, hogy miért őt választottam. Dobosunk Farkas Zoli, akit szerintem mindenhonnan lehet ismerni, többek kö­zött a Colorstarból, a kongásunk pedig Varga Líviusz a Quimbyből. Az egészet szeretnénk még tetőzni mondjuk egy bigband-sounddal, trombita, szaxo­fon, pózán, de ehhez pénz is kell, meg ember is, ja, meg szeretnénk még egy szintist is beszerezni. A Travelling Raptile Show egy nagyon happy dolog lesz, semmi szomorúságot nem akarunk mi ebbe belevinni, semmi melankóliát. Az énekmelódiákon alapszik az egész, és van egy olyan ritmusa, üteme, feldobó pörgése, mint például a jamiroquai-nak. Ezt a pörgés nagyon fontos szerintünk. w: Itt is angol szövegek lesznek? jj: igen. Nekem nincs semmi gondom a magyar nyelvvel, nagyon szívesen olvasgatok verseket, könyveket, nagyon szépnek találom, csak azok a ze­nék, amikre én ráénekelek, illetve azok a hangok, amiket én kiadok... ez most hülyén hangzik, de a magyar nyelv nagyon kidolgozott, tele van nagyon sok, hogy is mondjam, brutális hangzással. Persze, vannak puha hangzások is, de attól kezdve, hogy hosszú ív ó, a satöbbi, vagy a gy, ty, ezek magát az ember által kiadott hangot is lejjebb viszik. Az an­golban az a jó, hogy minden szó körülbelül ugya­núgy hangzik, és nem áll útjába annak, hogy amit ki szeretnék énekelni, annak azt az érzést adjam, amit szeretnék. Ha magyarul énekelek, a hangom is tel­jesen más, már próbáltam, és nem jött össze, nem tetszett nekem... Más együttesekkel nem szeretnék már felvételeket csinálni, mindenkivel megbeszél­tük, hogy akármennyire be fog futni esetleg, én töb­bet nem... Ne vegyék zokon, komolyan, de annyira szeretnék valamit csinálni, és mint az öszvér, arra hajtok, hogy a saját dolgom, illetve az ötünk dolga, Travelling Raptile Show kész legyen, és ott azt tud­jam adni, amit szeretnék! Nagy Győző Jön a tejszínhab Tereskova x-T formáció /Nagy Kriszta Kriszti A Tereskova búcsúkoncert (2000 novem­ber) illetve a pár hétre rá megjelent kon­certlemez utáni találkozáskor (lásd Wanted 2001/1-2) Nagy Kriszta talányosan nyitva hagyta a jövőre vonatkozó kérdéseimet, hogy bármi bekövetkezhet. Nos, újfajta el­képzeléseit I legális szerető kétértelmű cím­mel tette közzé 2001 decemberben megje­lent szólólemezén. Érdekes új zenei világ: folk, rock és sanzon, akusztikus hangzások vonósokkal, trombitával és modern groove­­os megoldások, remixek. » Már több éve kurvára valami más zenét sze­rettem volna, mint a rock and roll. Voltak küzdelmes időszakok, amikor ezért mindent megmozgattam, és mégis csak a saját szaromban tudtam hempereg­ni, mert egyszerűen nem úgy álltak a csillagok. És most meg egy hónap alatt összedobtam a lemezt. A fele tulajdonképpen már két éve kész, kiadhattam volna négy számot, de még nem volt itt az ideje. Most meg az újakkal együtt eljött az idő.« wanted: Mégis mi lehet az­, ami összekap­csolja ezt a 12 számot? » Hát én. Az egész eddigi - hogy úgy mondjam - művészeti munkásságom és törekvéseim mind arról szóltak, hogy az énjeim között próbáltam hi­dakat építeni, 22 éves korom óta ezzel küzdök. Előtte lettem énekesnő, aztán festő főiskolás, ír­tam a szövegeket, ezek külön pályán futottak, és azóta erőlködöm valahogy a kontinenseket össze­nyomni. De akkor iszonyatosan nem látszott, ho­gyan lehet a földrészeket megmozgatni. Jó hosszú időszak azzal telt, hogy hidakat építgettem és át­­átjárogattam. Tehát kicsit Tereskova, aztán kicsit festő, majd kicsit médiaművész voltam és óriáspla­kátot csináltam. Néha jó is volt kicsit ezen a parton lenni, majd azon, mert amikor az egyiken voltam, a másikból pihentem. De nagyon régi vágyam, hogy ezeket a hidakat ne kelljen használni. Szép lassan sikerült megteremtenem Nagy Kriszta x-T-t (az x-T úgy olvasandó, mint a Xmasnál a Christmas, tehát Nagy Kriszta Kriszti), és az x-T-t, amiben nincs Nagy Kriszta és nincs Tereskova. A homepage-emen még IS f­UT:70 VIBRÁTOR jovamstácius

Next