Román Tájékoztató, 1950 (2. évfolyam, 1-15. szám)

1950-01-18 / 1. szám

II. ÉVF. I. Ili SZÁM A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG KÖVETSÉGÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA 1950 JANUÁR 10 A Román Népköztársaság 1030. évi Állami Terve Mihail Eminescu Az 1949. év volt az első, amelyben a Román Népköztársaság elindult a tervszerű gazdálkodás útján. A R. N. K. első állami tervét a falvakon és a városokon kiéleződő osztályharc, valamint a gazdasági és társadalmi-kulturális tevékenységünk minden ágában a szocialista szektor növekedésének viszonyai között hajtottuk végre. Munkásosztály vezette dolgozó népünk eredményei, a szocializmus építésének útján elért sikere, valamint jövőbeli fejlődésünk elsősorban arra a testvéri és állandó segítségre támaszkodik, amelyet különböző formában a Szovjetúnió és vezetője, a nagy Sztálin nyújtott és nyújt nekünk. A Szovjetúnió részéről felbecsülhetetlen támogatást jelent a politikai segítség, az anyagi és technikai segítség, valamint a szocializmus építése és a tervszerűsítés terén szerzett gazdag tapasztalatainak felhasználása. Ez a támogatás a szocializmus építésének kezessége országunkban. A Szovjetunióval és a többi népi demokratikus országgal a kölcsönös segélynyújtó tanács keretében megteremtett testvéri együttműködés fontos tényezője gazdasági fejlődésünknek. Azok az eredmények, amelyeket a Román Munkáspárt vezetésével országunk dolgozói eddig elértek, azt bizonyítják, hogy a dolgozók nagy lendülettel vetették bele magukat a szocializmus építéséért és a béke megvédéséért folytatott nagy harcba. A Szakszervezetek által megszervezett szocialista versenyek fokozódó lendülettel folytak és különösen azok a szocialista versenyek, emelkedtek egyre magasabb színvonalra, amelyeket Sztálin elvárt 70. születésnapja tiszteletére rendeztek, és amelyeken országunk munkásságának nagy része vett részt. 1949-ben nemzetgazdaságunk szocialista szektora minden téren: az ipar, a mezőgazdaság, az áruforgalom és a szállítások terén fejlődött és megerősödött. Az iparban 108 százalékosan teljesítettük a tervet és így az egész termelés az 1948. évi termeléshez képest 40 százalékkal emelkedett. Ezzel egyidejűleg megnőtt a későbbi fejlődés anyagi alapja, különösen a bánya és nehéziparban. A mezőgazdaságban rendszeresebb munka kezdődött az agrotechnikai színvonal emelése és termőterületek növényfajtáinak helyes beosztása érdekében. Hasonlóképpen intézkedés történt az állattenyésztés fejlesztése érdekében is. A mezőgazdasági gépek és felszerelés gyártásának emelkedésével az állami szektorhoz tartozó szántóföldek teljes felhasználásával továbbá azzal, hogy jelentős összegeket fordítottunk építkezésre, fajállatok beszerzésére, a mezőgazdaság állami szektora az állami mások gazdaságok és a traktorállatekintetében is jelentősen megnőtt és megerősödött. Az állami szektor gyarapodásához hozzájárult az, hogy mezőgazdasági radványok területünk a földesúri makisajátításával megnövekedett. (Folytatás a 2. oldalon.) születésének A román nép és a Román Népköztársaság együbtt lakó nemzetiségei 1950. január 15-én a román irodalom egyik legnagyobb költője, Mihail Eminescu születésének századik évfordulóját ünneplik. A költő, műveinek jelentős részében a burzsoá és földesúri elnyomatás alatt lévő nép szenvedéseit ábrázolta s így ezeket a műveket ma valóságos nemzeti vagyonnak tekintik. A kizsákmányoló osztályok kiszolgálóinak kritikája és irodalomtörténete több mint ötven éven kerészül eltitkolta Eminescu költészetének e gazdagságát. A kizsákmányoló osztályok ideológiája, mely a költő korát uralta, erős hatással volt Eminescu műveire is, a költő őszintén hazafias törekvései és a nép iránt tanúsított forró szeretete ellenére. A burzsoázia és a nagybirtokosok lakájai a költő műveiből éppen a nem haladó szellemű mozzanatokat emelték ki s arra törekedtek, hogy a költőt leghitványabb mesterkedéseik, a nép iránt tanúsított ellenséges magatartásuk, a más népek elleni gyűlöletük zászlóvivőjévé változtassák. Ma, a burzsoá-földesúri rendszer megdöntése után, a Román Munkáspárt irányítása alatt, tudományosan elemezhetjük és értékelhetjük újjá azt, ami a nagy centenáriuma költő műveiben haladó, így tehát maradandó, ami a, olvasóinak hatalmas tömegeiben népszerűségének alapja. A költő drámai sorsa nem más, mint annak a megvetésnek egyik megnyilvánulása, melyet a kizsákmányoló osztályok tanúsítottak nemzeti kultúránkkal szemben, kulturális életünk nagyegyéniségeivel szemben, a költő nyomorúsága pedig sokkal ismertebb, mintsem hogy részteleit itt felidézzük. A reakció megkísérelte félremagyarázni Eminescu lírájának igazi jellegét s e kísérlet módját kézzelfoghatóan bizonyítja Titu Maiorescu, az ..Irodalmi Viták“ című konzervatív folyóirat irányítója s a „Timpul“ című konzervatív napilap vezetőinek egyike. A költő e napilap szerkesztőségi asztalánál éhbérért napszámoskodott. Eminescu egyéniségét Maiorescu egy úgynevezett „géniuszi predesztináció“ s egy szerves s menthetetlen pesszimizmus jegyében határozta meg. Maiorescu, miután a platói, kanti, schopenhaueri eszmék találkozásáról beszél a költő műveiben, azt a végső következtetést vonja le, hogy Eminescu „közömbös volt a külvilág eseményeivel szemben.“ Ki kell emelnünk Maiorescu - nak ezt a állásfoglalását Eminescu lírájával szemben, mert ez lényegében a reakciós kritika és a burzsoá irodalomtörténet álláspontját fejezi ki a költővel , művészetével szemben. .Az Eminescu műveivel kapcsolatos burzsoá okfejtésben Maiorescu mellett mások objektivizmusa is tapasztalható, a kozmopolitizmus (Eminescut germán kultúra termékeként ábarázolták s egy reakciós kritikus megállapítása szerint Eminescu a „germán romaniticizmus késői terméke“) és különösen a soviniszta nacionalizmus példái. A burzsoázia kritikusai és irodalomtörténészei kivétel nélkül eltitkolták azt a tényt, hogy Eminescu műveiben a költő korának osztályharca tükröződik vissza és hogy a költő a kizsákmányoltak oldalára állt s a kizsákmányolók ellen foglalt állást. Eminescu műveinek haladó elemei, melyek költészetének (Főlfatás a 3. oldalon.) Az 1950. évi terv 145 milliárd lej beruházást irányoz elő. Grafikonunk azt mutatja, hogy az 1949. évi beruházások 200 -kal haladták meg az 1948. évieket, az 1950. évi beruházások pedig 335%-kal haladták meg az 1949. évi beruházások összeségét.