Romániai Magyar Szó Naptára, 1948

Korda István: 1848-1948 Erdélyben

en csak a magyar jobbágy tud a szom­szédos falu román jobbágyáról,de ugyan mit is számít a feudalizmus rabszolgái­nak élete ebben a korban, amikor a né­mettel cimboráló nagybirtok minden­­ható urai döntenek élet és halál felett. A grófi világ nem veszi tudomásul as románság jelenlétét, a néhány közéjük kapaszkodott Mocsonyit, Kendeffyt be­fogadják, a milliós tömeg láthatatlan ma­rad és csak olyankor kénytelenek tudo­másulvenni létezését, amikor az­­ több­nyire magyar és székely elnyomottak­kal egy testvérként kiegyenesíti a ka­szát. E nemismerést szabályszerű lélekmér­gezés és történelemhamisítás kisérte A gyűlölet lassan utat talált a lelkek­ben. A román a magyart grófokkal azo­nosította, a magyar a románságot ősel­lenségének tekintette. Kizárólagossági jogot formáltak Erdélyre és nem vették tekintetbe az adott helyzetet, az együtt­élés és a közös múlt kiirthatatlan té­nyezőit. Száz év kellett ahhoz, hogy a múlt fél­reértései eloszoljanak. Közben a ma­gyar úri rend „kiegyezett a Habsbur­gokkal a népi tömegek rovására. Az el­nyomáson és igazságtalanságokon felépült, omladozóban lévő osztrák bi­rodalmat támasztotta alá a magyar feu­dalizmus és ezzel meghosszabbította életét közel fél évszázaddal. Cserében saját idejétmúlt előjogait is átmentette a következő évtizedekre. Valójában Ausztria már régen nem volt hatalom és új gazda jelentkezett a porosz mili­tarizmus alakjában. Két világháborúban áldozták föl a német zsoldban álló ki­váltságosok a népi tömegek életét. És most újból eleven valóság lett a közös sors és közös szenvedés. Magyar és ro­mán ifjú közös lövészárok mélyén ál­dozta életét idegen urak és idegen cé­lok szolgálatában. Súlyos, keserves megpróbáltatások árán jutott el a két nép egymás megismeréséhez és a kö­zös ellenség — a német hódító elleni közös állásfoglaláshoz. 1948 a megvalósulások esztendeje. Lázas munkában üdvözli Erdély népe a százéves fordulót. Gyárakban, bányák mélyén, erdőn, mezőn folyik az építő munka. És most már önmagának vet a gazda, maga javára dolgozik a kétkez­ és szellemi munkás. És talán még ennél is fontosabb a lelkekben történő vál­tozás. Száz év szomorú tanulságai vilá­gító igazságként lebegnek tőttünk. Kö­zös barátok és közös ellenségek felis­m­erése döntő, nagy élménye e törté­nelmi percnek. A fasizmus kettészabta Erdélyt és kettészabta az igazságot Most a román Erdély fővárosában ma­gyar egyetem, magyar színház, sajtó, irodalom, fejlődő közélet hirdeti a megvalósult egyenjogúságot. Közös nagy barátunk, a Szovjetunió nyújtja se­gítő kezét felénk. Erdély hegyei között napfényben úszik minden... ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ NAPTÁRA 100

Next