Romániai Magyar Szó, 1947. szeptember (1. évfolyam, 1-25. szám)
1947-09-12 / 10. szám
Megtörtént a megyék beosztása a gabonában beszolgáltatandó adó szempontjából (Bukarest.) . A Hivatalos Lap keddi száma közli az 1221 számú minisztertanácsi naplót, amely a pénzügyminisztérium javaslata alapján a megyéknek és járásoknak a gabonában beszolgáltatandó adó szempontjából való csoportosítását tartalmazza. Az 1947 évi hektáronként számított átlagos búzatermés alapján a minisztertanácsi napló négy csoportba osztja be az ország megyéit. Az első csoportba tartoznak azok a megyék, amelyek átlagos búzatermése hektáronként 400 kilón alul volt. A második csoportba a 40014—700 kiló átlagtermésű megyék, a harmadikba a 700— 1000 kilós, míg a negyedik csoportba az 1000 kilón felül átlagos termésű megyék, illetve járások tartoznak. Az erdélyi vármegyék beosztása a következő: Az I. csoportba tartoznak Törd? "megyéből a topánfalvi és járai, Fehérmegyéből az abrudi és Csíkmegyéből a tölgyesi járások. A II. csoportba tartoznak Máramaros megye, Biharmegyéből a belényesi és vaskói járások, Szörény megyéből az orsovai és tergovai járások, Krassó megyéből a bozsovicai járás, Marosmegyéből a maroshévizi és dedai járások, Arad megyéből a gurahonti és halmágyi járások Hunyad megyéből a kőrösbányai és brádi járások, Fehérmegyéből a zalatnai járás, Tordamegyéből az aranyosi járás Kolozsmegyéből a kalotai járás és Udvarhelymegyéből a felsőudvarhelyi és parajdi járások. A III. csoportba tartoznak Szilágy-, Szatmár-, Szamos- Naszód-, Fehér-, Kisküküllő-, Nagyküküllő-, Szeben-, Fogaras-, Brassó- és Háromszékmegyék, Tordamegye az aranyosi járás kivételével, Kolozsmegye a kalotai járás kivételével, Hunyadmegye a kőrösbányai és brádi járások kivételével, Csíkmegye a tölgyesi járás kivételével és Udvarhely megye a felsőudvarhelyi és parajdi járások kivételével, A IV. csoportba tartoznak Temes-Torontál megye, Biharmegye a belényesi, vaskói, csókai és béli járások kivételével, Arad megye a gurahonti, halmágyi és soborsini járások kivételével, Szörénymegye az orsovai, tergovai és karánsebesi járások kivételével, Krassómegye a bozovicsi és resiczai járások kivételével, Marosmegye a maroshévizi, dédai és nyárádszeredai járások kivételivel, A Scânteia szerdai számában Silviu Brucan a délkeleteurópai államok között legutóbb megkötött egyezményekkel foglalkozik és megállapítja, hogy ezek a nemzetközi kapcsolatok terén egy új felfogás jelentkezését mutatják. Két új elem domborodik ki élesen ezekből az egyezményekkből: a kulturális kapcsolatok erősítése, tehát a kölcsönös műveltségcsere és a gazdasági segítségnyújtás. A megnemtámadási és fegyverkezési egyezmények megkötését oly hévvel űző nyugati diplomaták számán a kulturális egyezmények csak arra voltak jók, hogy mögöttük elrejtsék a népellenes politikai célt. Ezzel szemben könnyű megállapítani, hogy az újonnan megkötött délkeleteurópai kulturális egyezmények a haladást és a békét szolgálják, mert nem politikai hátsó gondolatokból, hanem azért születtek meg, hogy a kölcsönös művelődéscserén keresztül a közös ideológiai szövetséget is megerősítsék. De éppen ilyen nagy jelentősége van a megkötött gazdasági egyezményeknek is. A francia politikusok valószínűleg mélyen elgondolkoznak azon, hogy Románia a jövő év folyamán 25.000.000 vágon tengerit szállít Csehszlovákiának, míg ugyanakkor Franciaország az éhség küszöbén áll és bár a dollárdiplomácia szolgálatába szegődött, mégsincs még reménye sem arra, hogy segítő kézre találjon ezekben a nehéz pillanatokban. A Románia, Bulgária,Jugoszlávia és Csehszlovákia között megkötött egyezmények a nagy keleti szomszéd, a Szovjetunió baráti támogatása és jóakarata mellett születtek meg és ez a tény újabb pofon a Szovjetunió rágalmazóinak. A România Liberă hasábjain Costin Murgescu a hivatalos árak helyes vagy nem helyes megállapításának a kérdésével foglalkozik. Felteszi a kérdést, hogy vájjon a hivatalos árak egy merev elméleti rendszer szülöttei-e vagy pedig az összes gazdasági tényezők figyelembevételével állapítottak meg. A kérdésre határozottan azt válaszolja, hogy az árak mind a két rendszer egybevetésével jöttek létre. Mint ahogy a vasúti díjszabások tekintetében bebizonyosodott, hogy túl magasak voltak és le kellett őket szállítani, éppen úgy felmerülhet annak a lehetősége is, hogy bizonyos tekintetbe az árak emeléséről lehessen szó. A lényeg az, hogy az illetékes szervek gyorsan és hatékonyan, de nem kevésbbé hajlékonyan cselekedjenek, amikor a gaz Fővárosi sajtószemle dúsági életben nehézségek mennek fel. Ennek a cselekvésnek egy célja lehet: a dolgozók életszínvonalának az emelése és a fizetések vásárló erejének a megtartása, amelyet a stabilizáció teljes mértékben biztosít, de amelynek a mértéke viszont hosszú időn keresztül nem függhet csupán gazdaságelméleti megállapításoktól és közigazgatási intézkedésektől, hanem csak egy dologtól: a termelés mennyiségétől, amely mintegy gerincét képezi az egész stabilizációnak. Ez a legfontosabb tényezője a mai gazdasági életnek és a kormány árpolitikája, is ennek, a felismerésnél a szolgálatában áll. A Frontul Plugarilor tanácsot ad a gazdáknak, hogy miképpen értékesítsék a legjobban a nyár folyamán termelt jószágaikat. A falvakon már megjelentek az üzérek, akik különböző rémhírekkel operálva arra akarják reávenni a falusi termelőt, hogy a hivatalos áron alul adja el tömegben egy egész nyár munkájának a gyümölcsét. Olyan híreket terjesztenek, hogy a kormány el akarja kobozni az élelmiszereket, hogy nem fogja megengedni a termelőnek a városi értékesítést stb. Azóta már megjelent az a rendelet, mely az élelmiszerforgalmat a legnagyobb mértékben szabaddá tette és a kormány gondoskodott arról is, hogy termelők a beszolgáltatandó gabonamennyiség mellett szabad kvótához is jussanak, amelyet szabadon eladhatnak. A falusi termelőnek a legnagyobb bizalommal kell a szövetkezetekhez fordulnia, ahol hivatalos áron — és nem ezen alul — és azonnal kifizetik neki a drágán megdolgozott termelvény árát és így biztositva van afelől, hogy munkája nem volt hiábavaló. A Fapta az uj igazságügyi reform alapvonalaival foglalkozik, amelyek tekintetében hivatalos nyilatkozat nem történt meg ugyan, de köztudomású, hogy Pătrăscanu igazságügy minisztert foglalkoztatják. Lényegében — írja a lap — tartalmi és formai változásokról van itt szó. A tartalmi változások a népi, laikus elemnek az igazságszolgáltatásba való bekapcsolását jelentik, de természetesen nem a részemlékű esküdtbizakodás formájában. A formai változások pedig az eljárás egyszerűsítésére, gyorsítására és jobb hozzáférhetőségére, azaz olcsóbbá tételére vonatkoznak. Az előkészítés— fűzi hozzá, — nemsokára, megkezdődik és az új rendszert törvénytervezet formájába öntik. Az Universus a közigazgatási bürokratizmus felszámolásának szükségesedéről ír. Ha a régi hivatali rendszer megmarad, a csökkentett számú tisztviselői kar nem tud eleget tenni az eléje tornyosuló és legnagyobb részben fölösleges írásbeli feladatoknak, amelyeket még a régi nagyobb számú tisztviselői gárda sem tudott megfelelőképpen elvégezni. Az új fizetések azt is lehetővé tették, hogy a tisztviselőket ne gyanúsítsák állandóan a mellékes kereseti lehetőség kutatásával. Az ország struktúrájában bekövetkezett lényeges változások most már elkerülhetetlenné teszik az eddigi bürokratikus rendszer reformát is, amely nem a felelősségtől való menekülést tartja a hivatali ügyintézés lényegének, hanem a közönség gyors és pontos kiszolgálását Új tervezetet dolgoztak ki a piac ellátásának a biztosítására (Bukarest). Az illetékes hatóságok új tervezetet dolgoztak ki a piacok jobb ellátásának a biztosítására. Az új tervezet célja az, hogy a közszükségleti cikkek szétosztását a lehető legkönnyebb és leggyorsabbá tegye. Az új intézkedések során megszüntetik az eddigi ellenőrzést, amelyet a piacok felé igyekvő áruk felett gyakoroltak és a városi vámdíjakat. Leszállítják a piacokon beszedett hely pénzek összegét és nem kötik helyhez a szétosztást. Ez azt jelenti, hogy a termelőnek újra szabad a fogyasztó lakásához is szállítani. Tanulmányozták az élelmiszerkereskedelem jobb ellátásának a kérdését is. Ennek előfeltételét a kereskedők hiteligényeinek a megoldása képezi. Ebben a tekintetben is gyors intézkedések várhatók. Újabb könnyítések várhatók a közszükségleti cikkek szállítása terén is ■Szí: - -71 A Román Nagyvezérkar aki nem indult a Balkoniádon üdvözlete Moszkva fennállásának 800Ak évfordulója alkalmából Moszkva megalapításának 800.-ik évfordulója alkalmából C. Ionascu, tábornok, vezérkar főnök levélben üdvözölte Susaikov szovjet tábornokot, a szövetséges ellenőrző bizottság elnökének helyettesét. Ionasev tábornok levelében hangsúlyozza, hogy ez az évforduló nemcsak egy város megalapításának megünneplése, hanem jelentősége túlnő a Szovjetunió határain. A háborúban, mint a szovjet népek hősies ellenállásának jelképe szerepelt, most pedig mint a szabadság és békeszerető népek mentsvára az ely felé teljes bizakodással tekintenek a világ összes népei. Súlyemelés ? Nem. Áremelés Urnimoui A KERESKEDŐTÁRSADALOM most mutatja meg igazi arcát, vélik a fővárosi közgazdasági körökben, amikor a kormányintézkedések következtében az élelmiszerpiac legnagyobb része felszabadult és a vasúti szállítások tekintetében is lényeges könnyítések léptek életbe. A gazdasági ellátó szervek (ekonomátok) felszámolása után a kereskedőknek jutott újra a legnagyobb szerep a dolgozó tömegek ellátásában és most válik el, hogy a kereskedőtársadalom megértette-e új szerepének a fontosságát és jóindulattal kapcsolódik be a gazdasági vérkeringésbe. Az eddigi intézkedések, ha kezdeti erőfeszítéseket is kívannak meg, de a kereskdők nyilvánvaló érdekeit szolgálják és ezekkel semmiképpen sem állna összhangban, ha jelenlegi közömbösségükben megmaradnak. A Kereskedők Tanácsa már hivatalos figyelmeztetést ,intézett tagjaihoz, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben nem feküsznek bele teljes erővel az áruelosztás legjobb végrehajtásába, esetleg annak teszik ki magukat, hogy az illetékes szervek más megoldáshoz fordulnak. Ez pedig károsan érintené a kereskedőket és a már megnyílt lehetőségeiket nagyban korlátozná A PÉNZFORGALOM a kereskedelmi élet minden ágában megindult Legnagyobb a kereslet természetesen a kiskereskedelemben van, ahol a vevőközönség főképpen a textilanyagok és cipőáruk iránt érdeklődik. De éppen ilyen keresletnek örvendenek a fehérnemüek de a készruhák is. A legnagyobb érdeklődés még mindig az élelmiszerpiacon van, ahol a nagy kereslet kielégítésére már befutottak az első jelentősebb árumennyiségek bizonyos ágakban a kereskedők néha azzal utasítják vissza az áru kiszolgálását, hogy a megállapított árak ideiglenesek. Ezzel kapcsolatban a hatóságok felhívták a kereskedők figyelmét arra, hogy az eladás nem állítható meg azen a címen, hogy az árak ideiglenesek-e vagy sem. Minden pillanatnyi ár is hivatalos árnak tekintendő és az azon való elárusítás kötelező. A visszaélőkkel szemben a szabotázstörvény intézkedései alkalmazhatók, az Árumennyiség bevallásának a határidejét szeptember 1S-ig elhalasztották. A halasztás az érdekeltek kérelmére történt, mert sok helyen a bevallással kapcsolatban oly nagyarányú munkát kellett elvégezni, hogy erre az eredetileg megállapított határidő nem bizonyult elégségesnek. Az ipar- és kereskedelemügyi minisztérium ezzel kapcsolatban azonban figyelmeztette a kedvezményezetteket, hogy a bevallást az augusztus 19-i állapot szerint kell megtenni és hogy az újabb határidő nem bizonyos — könnyen felfedezhető — üzleti fogásokra, hanem a bevallási munkálatoknak a megkönnyítésére adatott. A MEZŐGAZDASÁGI HELYZET kedvező alakulását mi sem jele mzi jobban, mint a földművelésügyinisztérium legutóbbi közlése, mely szerint az idei burgonyatermés 1 milliárd 600 millió kilóra azaz 160 000 vagonra becsülhető. Az utóbbi évekhez képest ez rekordtermésnek minősíthető. Az illetékes szervek legnagyobb gondja most az, hogy a burgonya minél hamarább eljusson a fogyasztóhoz és ebből a célból a vasútigazgatóság külön szállítási tervet dolgozott ki. Ennek megfelelően a burgonya szállítása már ennek a hónapnak a közepén megkezdődik, hogy a téli ellátást mindenütt biztosítsa. ifirni* • 1947. SZEPT. 12 PÉNTEK *3