Romániai Magyar Szó, 1947. szeptember (1. évfolyam, 1-25. szám)

1947-09-12 / 10. szám

Megtörtént a megyék beosztása a gabonában beszolgáltatandó adó szempontjából (Bukarest.) . A Hivatalos Lap keddi száma közli az 1221 számú minisztertanácsi naplót, amely a pénzügyminisztérium javaslata alapján a megyéknek és járásoknak a gabonában be­szolgáltatandó adó szempontjá­ból való csoportosítását tartal­mazza. Az 1947 évi hektáronként számított átlagos búzatermés alapján a minisztertanácsi nap­ló négy csoportba osztja be az ország megyéit. Az első cso­portba tartoznak azok a me­gyék, amelyek átlagos búzater­mése hektár­onként 400 kilón alul volt. A második csoportba a 40014—700 kiló átlagtermésű megyék, a harmadikba a 700— 1000 kilós, míg a negyedik cso­­portba az 1000 kilón felül át­lagos termésű megyék, illetve járások tartoznak. Az erdélyi vár­megyék beosz­tása a következő: Az I. csoportba tartoznak Törd? "megyéből a topánfalvi és járai, Fehérmegyéből az abrudi és Csíkmegyéből a tölgyesi já­rások. A II. csopor­tba tartoznak Má­­ramaros megye, Biharmegyéből a belényesi és vaskói járások, Szörény megyéből az orsovai és tergovai járások, Krassó megyé­­ből a bozsovicai járás, Maros­­megyéből a maroshévizi és de­dai járások, Arad megyéből a gurahonti és halmágyi járások Hunyad megyéből a kőrösbá­nyai és brádi járások, Fehér­megyéből a zalatnai járás, Tor­damegyéből az aranyosi járás Kolozsmegyéből a kalotai járás és Udvarhelymegyéből a felső­­udva­rhelyi és parajdi járások. A III. csoportba tartoznak Szilágy-, Szatmár-, Szamos- Naszód-, Fehér-, Kisküküllő-, Nagyküküllő-, Szeben-, Foga­ras-, Brassó- és Háromszékme­gyék, Tordamegye az aranyosi járás kivételével, Kolozsmegye a kalotai járás kivételével, Hu­­nyadmegye a kőrösbányai és brádi járások kivételével, Csík­megye a tölgyesi járás kivételé­vel és Udvarhely megye a felső­udvarhelyi és parajdi járások kivételével, A IV. csoportba tartoznak Te­­mes-Torontál megye, Biharme­­gye a belényesi, vaskói, csókai és béli járások kivételével, Arad megye a gurahonti, halmágyi és soborsini járások kivételével, Szörénymegye az orsovai, ter­govai és karánsebesi járások ki­vételével, Krassómegye a bozo­­vicsi és resiczai járások kivéte­lével, Marosmegye a maroshévi­zi, dédai és nyárádszeredai já­rások kivételivel, A Scânteia szerdai számában Silviu Brucan a délkeleteurópai államok között legutóbb megkötött egyezmé­nyekkel foglalkozik és megálla­pítja, hogy ezek a nemzetközi kapcsolatok terén egy új felfo­gás jelentkezését mutatják. Két új elem domborodik ki élesen ezekből az egyezményekkből: a kulturális kapcsolatok erősítése, tehát a kölcsönös műveltség­­csere és a gazdasági segítség­nyújtás. A megnemtámadási és fegyverkezési egyezmények megkötését oly hévvel űző nyu­gati diplomaták számán a kul­turális egyezmények csak arra voltak jók, hogy mögöttük el­rejtsék a népellenes politikai célt. Ezzel szemben könnyű meg­állapítani, hogy az újonnan megkötött délkeleteurópai kul­turális egyezmények a haladást és a békét szolgálják, mert nem politikai hátsó gondolatokból, hanem azért születtek meg, hogy a kölcsönös művelődés­­cserén keresztül a közös ideoló­giai szövetséget is megerősítsék. De éppen ilyen nagy jelentősége van a megkötött gazdasági egyezményeknek is. A francia politikusok valószínűleg mélyen elgondolkoznak azon, hogy Ro­mánia a jövő év folyamán 25.000.000 vágon tengerit szál­lít Csehszlovákiának, m­í­g ugyanakkor Franciaország az éhség küszöbén áll és bár a dol­lárdiplomácia szolgálatába sze­gődött, mégsincs még reménye sem arra, hogy segítő kézre ta­láljon ezekben a nehéz pillana­­tok­ban. A Románia, Bulgária,­­Jugo­szlávia és Csehszlovákia között megkötött egyezmények a nagy keleti szomszéd, a Szovjetunió baráti támogatása és jóakarata mellett születtek meg és ez a tény újabb pofon a Szovjetunió rágalmazóinak. A România Liberă hasábjain Costin Murgescu a hivatalos árak helyes vagy nem helyes megállapításának a kérdésével foglalkozik. Fel­teszi a kérdést, hogy vájjon a hivatalos árak egy merev elméleti rendszer szülöttei-e vagy pedig az összes gazda­sági tényezők figyelembevéte­lével állapítottak meg. A kér­désre határozottan azt vála­szolja, hogy az árak mind a két rendszer egybevetésével jöttek létre. Mint ahogy a vasúti díjszabások tekinteté­ben­ bebizonyosodott, hogy túl magasak voltak és le kel­lett őket szállítani, éppen úgy felmerülhet annak a lehető­sége is, hogy bizonyos tekin­tetbe az árak emeléséről le­hessen szó. A lényeg az, hogy az illetékes szervek gyorsan és hatékonyan, de nem kevésbbé hajlékonyan cselekedjenek, amikor a gaz­ Fővárosi sajtószemle dúsági életben nehézségek me­­nnek fel. Ennek a cselekvés­nek egy célja lehet: a dolgo­zók életszínvonalának az eme­lése és a fizetések vásárló ere­jének a­ megtartása, amelyet a stabilizáció teljes mérték­ben biztosít, de amelynek a mértéke viszont hosszú időn keresztül nem függhet csupán gazdaságelméleti megállapítá­soktól és közigazgatási intéz­kedésektől, hanem csak egy dologtól: a termelés mennyi­ségétől, amely mintegy gerin­cét képezi az egész stabilizá­ciónak. Ez a legfontosabb té­nyezője a mai gazdasági élet­nek és a kormány árpoliti­kája, is ennek, a felismerésnél a szolgálatában áll. A Frontul Plugarilor tanácsot ad a gazdáknak, hogy miképpen értékesítsék a leg­jobban a nyár folyamán termelt jószágaikat. A falvakon már megjelentek az üzérek, akik kü­lönböző rémhírekkel operálva arra akarják reávenni a falusi termelőt, hogy a hivatalos áron alul adja el tömegben egy egész nyár munkájának a gyümöl­csét. Olyan híreket t­erjeszte­nek, hogy a kormány el akarja kobozni az élelmiszereket, hogy nem fogja megengedni a terme­lőnek a városi értékesítést stb. Azóta már megjelent az a ren­delet, mely az élelmiszerforgal­mat a legnagyobb mértékben szabaddá tette és a kormány gondoskodott arról is, hogy termelők a beszolgáltatandó ga­­b­onamennyiség mellett szabad kvótához is jussanak, amelyet szabadon eladhatnak. A falusi termelőnek a legnagyobb biza­lommal kell a szövetkezetekhez fordulnia, ahol hivatalos áron — és nem ezen alul — és azon­nal kifizetik neki a drágán meg­dolgozott termelvény árát és így biztositva van afelől, hogy munkája nem volt hiábavaló. A Fapta az uj igazságügyi reform alapvona­laival foglalkozik, amelyek tekintetében hivata­los nyilatkozat nem történt meg ugyan, de köztudomású, hogy Pătrăscanu igazságügy minisztert foglalkoztatják. Lényegében — írja a lap — tartalmi és formai változások­ról van itt szó. A tartalmi változások a népi, laikus elem­nek az igazságszolgáltatásba­ való bekapcsolását jelentik, de természetesen nem a rész­­e­m­lékű esküdtbizakodás formájában. A formai válto­zások pedig az eljárás egysze­­rűsítésére, gyorsítására és jobb hozzáf­érhetőségére, azaz olcsóbbá tételére vonatkoz­nak. Az előkészítés­­— fűzi hozzá, — nemsokára, megkez­dődik és az új rendszert tör­vénytervezet form­á­jába öntik. Az Universus a közigazgatási bürokratizmus felszámolásának szükségesedé­ről ír. Ha a régi hivatali rend­szer megmarad, a csökkentett számú tisztviselői kar nem tud eleget tenni az eléje tornyosuló és legnagyobb részben fölösle­ges írásbeli feladatoknak, ame­lyeket még a régi nagyobb szá­mú tisztviselői gárda sem tu­dott megfelelőképpen elvégezni. Az új fizetések azt is lehetővé tették, hogy a tisztviselőket ne gyanúsítsák állandóan a mellé­kes kereseti lehetőség kutatá­sával. Az ország struktúrájá­ban bekövetkezett lényeges vál­tozások most már elkerülhetet­lenné teszik az eddigi bürokra­tikus rendszer reformát is, amely nem a felelősségtől való menekülést tartja a hivatali ügyintézés lényegének, hanem a közönség gyors és pontos ki­szolgálását Új tervezetet dolgoztak ki a piac ellátásának a biztosítására (Bukarest). Az illetékes ható­ságok új tervezetet dolgoztak ki a piacok jobb ellátásának a biztosítására. Az új tervezet célja az, hogy a közszükségleti cikkek szétosztását a lehető leg­könnyebb és leggyorsabbá tegye. Az új intézkedések során megszüntetik az eddigi ellen­őrzést, amelyet a piacok felé igyekvő áruk felett gyakorol­tak és a városi vámdíjakat. Le­szállítják a piacokon beszedett hely pénzek összegét és nem kötik helyhez a szétosztást. Ez azt jelenti, hogy a termelőnek újra szabad a fogyasztó laká­sához is szállítani. Tanulmányozták az élel­miszerkereskedelem jobb ellátá­sának a kérdését is. Ennek elő­feltételét a kereskedők hitel­igényeinek a megoldása képezi. Ebben a tekintetben is gyors intézkedések várhatók. Újabb könnyítések várhatók a közszükségleti cikkek szál­lí­­tása terén is ■Szí: - -­­71 A Román Nagyvezérkar aki nem indult a Balkoniádon üdvözlete Moszkva fennállásának 800Ak évfordulója alkalmából Moszkva megalapításának 800.-ik évfordulója alkalmából C. Ionascu, tábornok, vezérkar főnök levélben üdvözölte Susai­­kov szovjet tábornokot, a szö­vetséges ellenőrző bizottság el­nökének helyettesét. Ionasev tábornok levelében hangsúlyozza, hogy ez az év­forduló nemcsak egy város meg­alapításának megünneplése, ha­nem jelentősége túlnő a Szov­jetunió határain. A háborúban, mint a szovjet népek hősies el­lenállásának jelképe szerepelt, most pedig mint a szabadság és békeszerető népek mentsvára az ely felé teljes bizakodással tekintenek a világ összes népei. Súlyemelés ? Nem. Áremelés Urnim­oui A KERESKEDŐT­ÁRS­AD­ALOM most mutatja meg igazi arcát, vélik a fővárosi közgazdasági körökben, amikor a kormányintézkedések kö­vetkeztében az élelmiszerpiac legna­gyobb része felszabadult és a vasúti szállítások tekintetében is lényeges könnyítések léptek életbe. A gazda­sági ellátó szervek (ekonomátok) fel­számolása után a kereskedőknek ju­tott újra a legnagyobb szerep a dol­gozó tömegek ellátásában és most válik el, hogy a kereskedőtársada­lom megértette-e új szerepének a fontosságát és jóindulattal kapcsoló­dik be a gazdasági vérkeringésbe. Az eddigi intézkedések, ha kezdeti erőfeszítéseket is kívannak meg, de a kereskdők nyilvánvaló érdekeit szolgálják és ezekkel semmiképpen sem állna összhangban, ha jelenlegi közömbösségükben megmaradnak. A Kereskedők Tanácsa már hivatalos figyelmeztetést ,intézett tagjaihoz, a­­melyben felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben nem feküsznek bele teljes erővel az áruelosztás leg­jobb végrehajtásába, esetleg annak teszik ki magukat, hogy az illetékes szervek más megoldáshoz fordulnak. Ez pedig károsan érintené a keres­kedőket és a már megnyílt lehetősé­geiket nagyban korlátozná A PÉNZFORGALOM a kereskedelmi élet minden ágában megindult Legnagyobb a kereslet természetesen a kiskereskedelemben van, ahol a vevőközönség főképpen a textilanyagok és cipőáruk iránt érdeklődik. De éppen ilyen keres­letnek örvendenek a fehérnemüek de a készruhák is. A legnagyobb érdek­lődés még mindig az élelmiszerpia­con van, ahol a nagy kereslet kielé­gítésére már befutottak az első je­lentősebb árumennyiségek bizonyos ágakban a kereskedők néha azzal utasítják vissza az áru kiszolgálását, hogy a megállapított árak ideiglenesek. Ez­zel kapcsolatban a hatóságok felhív­ták a kereskedők figyelmét arra, hogy az eladás nem állítható meg azen a címen, hogy az árak ideigle­nesek-e vagy sem. Minden pilla­natnyi ár is hivatalos árnak tekin­tendő és az azon való elárusítá­s kötelező. A visszaélőkkel szemben a szabotázstörvény intézkedései alkal­mazhatók, az Árumennyiség bevallásának a határidejét szeptem­ber 1S-ig elhalasztották. A halasztás az érdekeltek kérelmére történt, mert sok helyen a bevallással kapcsolat­ban oly nagyarányú munkát kellett elvégezni, hogy erre az eredetileg megállapított határidő nem bizonyult elégségesnek. Az ipar- és kereske­delemügyi minisztérium ezzel kap­csolatban azonban figy­elmeztette a kedvezményezetteket, hogy a beval­lást az augusztus 19-i állapot szerint kell megtenni és hogy az újabb ha­táridő nem bizonyos — könnyen fel­fedezhető — üzleti fogásokra, hanem a bevallási munkálatoknak a meg­könnyítésére adatott. A MEZŐGAZDASÁGI HELYZET kedvező alakulását mi sem j­ele mzi jobban, mint a földművelésügyi­nisztérium legutóbbi közlése, mely szerint az idei burgonyatermés 1 milliárd 600 millió kilóra azaz 160 000 vagonra becsülhető. Az utóbbi évek­hez képest ez rekordtermésnek mi­nősíthető. Az illetékes szervek leg­nagyobb gondja­­ most az, hogy a burgonya minél hamarább eljusson a fogyasztóhoz és ebből a célból a vasútigazgatóság külön szállítási ter­vet dolgozott ki. Ennek megfelelően a burgonya szállítása már ennek a hónapnak a közepén megkezdődik, hogy a téli ellátást mindenütt biz­tosítsa. ifirni* • 1947. SZEPT. 12 PÉNTEK *3

Next