Romániai Magyar Szó, 1948. január (2. évfolyam, 99-122. szám)

1948-01-31 / 122. szám

Romániai Magyar Szó____________________________________ Szombat, 1948, január 31 ■MMÜHNÉIiai IMN~ísÍHEJKi 4 MTMMgMaBWMatMMMiwMMw»—«—«—»iggjattMiMflMiBBHHáKuHS MŰVELŐDÉS A k^l^zsvan»« Állam« Magyar ^l^itiliaz mus € rl«rv«t A kolozsvári Rll^mi Magyar Színház és Opera also nagy prózasikere, az Orosz kérdés bemutatása után nyomban a zenés együttes első nagy sikeréről is beszámolhatunk. Lehar megjátszott nagy operettje, a Cigányszerelem, napok óta vonz zsúfolt házakat a sétatéri színházba. Sallay Margit, az új koloraturénekesnő, Zolika szerepében végre megfelelő alkalmat talált tisztán csengő, nagykulturájú hangjának érvényesítésére és Szentes Ferencre mintha rászabták volna Józsi cigány szerepét. Estéről estére frenetikus tapsok követelik az első felvonás román és magyar népi táncainak újrázását, de Kleizmer Lariss és Cserminszky Kurt tüzes második felvonásbeli cigánytáncát is ismételni kell. A zenekarban pedig Józsi cigány híres hegedűszólóját nem kisebb művész, mint B. Fehér Miklós játsza. És az egész előadás együtt, román és magyar szereplőivel, a közönség hangulatában az együttélő népek művészetének ünnepévé forrósodik fel, meyből napról-napra ezer főt meghaladó tömeg igyekszik kivenni részét. Csóka József, a rendező és Osváth Richárd karnagy megérdemelten osztoznak a szereplőkkel a sikerben. A prózai együttes ezalatt, Lantos Béla rendező vezetésével, Armand S °lacrou kitűnő" új darabját, az Elcserélt ifjuság-ot készíti elő bemutatóra, Benedek Marcell fordításában. A színház élvonalbeli gárdája vonul fel, hogy a haladó szellemű nagy francia író alakjai méltó megszemélyesítésben szólaljanak meg a közönség előtt. A női szerepek Poór Lili, Hegyi Lili, Benes Ilona és Bara Margit kezében vannak, míg a férfiak közül Senkálszky Endre, Flóra Jenő, Imrédy Géza és Sebesi László jutottak kitűnő szerepekhez. Az öreg vadorzó-apa kabinetalakját Dancsó György felváltva játsza Márton Jánossal, a színház újonnan felfedezett népi tehetségével. Párhuzamosan Salacrou darabjával már megkezdődtek az előkészületei Beaumarchais örök vidámsága és örök tanulságot rejtő komédiájának a Figaro házasságának. Vendégrendezőként Nagy Eleket, a „Világosság“ színikritikusát kérte fel a színház e kiváló klasszikus és mégis modern játék időszerű átdolgozására és beállítására, ami a jelek szerint teljes mértékben sikerült is. Figarót Kovács György fogja játszani, Rozinát Krémer Manci, Zsuzsit Dorián Ilona vállalták nagy ambícióval, míg Almaviva grófot Imrédy Géza személyesíti meg. Eredeti daljáték bemutatóról is beszámolhatunk a színház előkészületeivel kapcsolatban. Még december első felében sorra kerül Adorján András nagyváradi zeneszerző „Boldog ember“ című, szerényen daljátéknak nevezett kisoperájának bemutatója, melynek szellemes verses szövegét Rodan László írta. Ugyanezen az estén román szerző" kis dalművét is megszólaltatja a kolozsvári Állami Magyar Színház és Opera. Bretán Miklós, a kolozsvári Állami Opera főrendezője a dalmű szerzője, kinek Petőfi, Ady és Eminescu verseire írott dalai közkedveltségnek örvendenek Erdélyben. Dalműve, mely mindössze négy szereplőt foglalkoztat, Gólem lázadása címmel a prágai Gólem-legendát dolgozza fel hat ezer ülés szövegkönyvére. Egyetlen estén két belföldi szerző avatásával kedves kötelességének tesz eleget az Állami Magyar Színház abban az irányban is, hogy műsorát lehetőleg minél több eredeti színpadi művel gazdagítsa. (ö) „Népi“ játékok A bukaresti MNSz helyi szervezete nép estét rendezett január 26-án a Népszínházban. Az est műsorának keretében műkedvelő színjátszók léptek fel, valamennyi sok igyekezettel és jószándékkel szerepelt. Lelkesen, jószívvel játszottak, legjobb tudásuk szerint. Minden elismerést megérdemelnek, így nagyon jól szerepeltek: Móré Mária, Barabás Kriszszervezete népi estét rendezett Benedek Berta, Soós Biri, Soós Olga, Madaras Anna, Csedő Ilka, Daniel Irén, Egyed Emese, Ligeti Ferencné, Reksán Emma, Sipos Márton, Kormányos József, Benedek István, Krommer Guidó. Nagy sikere volt Munteanu jabrelának, aki magyar és román népdalokat énekelt, Fábián Vlagda prológusának (Labai Csaba szövegével) valamint Póppé Teréz és Barabás Margit népdalainak. Mégis a „népi“ este ígéretét sok jóakarattal is alig lehetne betöltöttnek tekinteni. A műsornak voltak ugyan hibátlan részei, de általában a jó szándékokat is megrontotta az egész előadás népieskedő légzőre. Két jelenetet is bemutattak az egyébként dicséretreméltó műkedvelők. (Egyszer egy királyfi, Berde Mária, Bükkösi Jenő.) Miről mesélnek ezek a népi mesejátékok? Az egyik arról, hogy a jóságos királyfi miként veti meg a gazdag leány szerelmét és miként kapcsolja magához az árva szegény leányt, igaz szerelemmel; a másik pedig arról, hogy a módos gazda ifjú, miként veszi feleségül a szegény árva leányt igaz szerelemmel, önzetlen jósággal. Mindezt népi játékok ürügyén. Nem hisszük, hogy a népi játékot az tenné népivé, ha a szereplőket rikító, itt-ott eltorzított népviseletbe öltöztetik. S nem mellékes kérdés, hogy a mesevilág köntösébe tovább szövik a nép lelkébe az úri szellem „irodalmi“ közléseit a nemes lelkű gazdagokról — s a szerelem osztálykorlátokat romboló hatalmáról. Itt az ideje, hogy ezt a mesterséges, álkultúrát eltakarítsuk színpadjainkról, különösképpen népi színjátszóink színpadárólNem kell megtévesszen, ha a népi eredetű mesejátékok egyike másika valóban magán viseli az uriszellem hatásait. Bizonyos, hogy nem kerülhették el a népi regék sem a társadalom általános osztálykultúrájának ártó befolyásait. De vegyünk példát a szovjet mesefilmekről, amelyek a legősibb népi meséket is meg tudták tölteni szociális tartalommal és a teljes meseszerűséget is magas művészi színvonalon tudták a nép életének szolgálatába állítani. Kár, hogy a jó szándékok az elvi tisztázások hiányában ilyen megoldásokra siklottak. Veszélyes politikamentesség „Az Élet úíja“, ez volt az első, úgy körülbelül 1935 tájékán, Romániába beengedett szovjet film címe. A bukaresti mozik heteken keresztül játszották. Detektívek figyelték a film közönségét, mégis a mozik, ahol ez a film pergett, hetekig zsúfolva voltak. A film tárgya, hogyan nevelték a Szovjetunióban az elhagyott gyermekeket. Egy ifjúotthon tükörképe volt, ahol az első világháború áldozatait, a csavargóvá, tolvajjá néha gyilkossá züllött gyermekeket igyekeztek visszaadni az alkotó társadalomnak. Nehéz munkájuk volt a nevelőknek. Meg kellett küzdeniök a bizalmatlansággal, az eluralkodott káros hajlamokkal, tunyasággal, munkakerüléssel. Előttünk bontakozott ki, hogy formálódott ezekből a kis csavargókból alkotó EMBER. Hogyan kaptak kedvet a munkához ezek a kis dologkerülők, s lassanként hogyan kapta el őket a munka láza. Vasúti síneket fektettek le, mozdonyokat szereltek fel s hősies küzdelmet folytattak az elleni forradalmi banditákkal. Ezt a filmet követte a népfronti Franciaország egyik legszebb filmalkotása a „Rácsnélküli börtön". Akkor már széltében énekeltek ifjúink a francia ifjúság hőstetteiről. A „Rácsnélküli börtön“ szintén a neveléssel foglalkozott. Egy javítóintéztben játszik a történet, ahol fiatal kallódó lányok a bentlakók. A Népfront szelleme a börtönszerű intézetbe a szabadság és világosság levegőjét hozta. A nevelés hatásaként, az eddig robotnak, kínzásnak számított munka életcéllá örömmé változott, s amikor a film fiatal hősnője elhagyja az intézetet, hogy kint az életben dolgozzon és boldongjon tovább, ökölbe szorított keze antifasiszta üdvözlésre lendül, jeléül annak, hogy az intézetben megtanulta nemcsak a munka értelmét, de annak politikai értelmét is. Közvetlenül a háború előtt amerikai filmre hívták fel a lapok a közönség figyelmét. A „Fiúk Városa" volt a címe és széltében-hosszában állították, hogy ez az „Élet Útja“ c. film ellenfilmje. Kiváncsiak voltunk mit termelnek az amerikaiak. A Fiúk Városában az ifjúság nem tanul, sem a munka iránt nem keltik fel az érdeklődésüket. Hogy eltartsák magukat, „színházat“ szerveznek; az élet színház, hajrá mulassunk, komédiázzunk, — jegyében. Ez volt az a „magasztos“ feladat, amit az amerikai nevelés ifjúsága elé tűzött Most 1948.at írunk. A napokban egyik nagy mozi francia gyermek filmet hirdetett. „Csalogány a kalitkában" az uj fameia filmgyártás remekének a címe. Tartalma ismét egy javítóintézetbe, egy fiúinternátusba visz el. Az internátus igazgatója helytelen módszerrel neveli a kezére adott fiatalokat, de megjön az új tanár, aki az „új szellemet“ van hivatva képviselni. Vajjon milyen módszert alkalmaz, hogy megnyerje a gyermekek bizalmát? Vajjon mi lesz az a mód, amivel felkelti az érdeklődést nyílnak a zene hatására s a tanár énekkart szervez a rakoncátlan nebulókból, a zárkózott lelkek megnyílnak a zene hatására s a tanár esküvőjén a templomban ifjú hangok kórusa adja a kíséretet. Félreértés ne essék: Nem az a hiba, hogy a film színjátszásra, énekre tanít. Az a baj, hogy CSAK arra tanít. A „Halló Moszkva“ szovjet film is a gyermekek filmje. Csupa muzsika, ének tánc. Egy ipariskola növendékeinek élete játszódik le ebben a filmben. Komoly eredmények az esztergapad mellett és művészi teljesítmények táncban, énekben. A film befejezése pedig az ifjúság himnusza. Ha valamelyik ismerősöm azt mondja, hogy nem szereti a filmben a politikát, gyakran gondolok a polgári filmek veszélyes „politikamentességére“. SZATMÁRI ILONA A füveknek megtiltani nem lehet..“ „Fák és bokrok, változzon színetek! Füvek, mohák, ti se zöldeljetek..." Horváth Imre (Válasz Horváth Imre „Láttalak én!’ című versére, amelyet a január huszadikai „Romániai Magyar Szó’c közölt.) Fák és bokrok, pompázzon színetek! Füvek, mohák, ti csak zöldet,jetek !!! Gyönyörű szép, bársonyzöld színezés Reményre buzdítja a szíveket,! Zöldeljetek, ha jó a kikelet.. Nem ítélhetünk el mi titeket, Mert meggyalázták szép színetek Az átkozott, bitang zöld ingesek! SZELLAI LÁSZLÓ Nyomdász-ifjumunkás, Temesvár örömmel közöljük Szellai László ifjúmunkás válaszversét, amelyet a munkásosztály derűs, építő szelleme hat át. Horváth Imre, az erdélyi magyar költészet egyik kiváló képviselője, versét a fasiszta bitangok elleni lázadás kifejezésének szánta. Költői soraiban az elemi méltatlankodás egy sajátos megnyilatkozása kapott hangot. 1944 ben, a vers megírásának idején. (Szerk. megjegyzése.) IRODALMI, TUDOMÁNYOS, TECHNIKAI és KÉPES1ÍJSÁGOK A SZOVJETUNIÓBól kaphatók a „CARTEA RUSA“ könyvkereskedésben, Bukarest Calea Victoriei 42 és az ország összes nagyobb könyvkereskedéseiben. Az előfizetők címére Moszkvából közvetlenül küldik.