Romániai Magyar Szó, 1948. április (2. évfolyam, 174-198. szám)
1948-04-23 / 193. szám
PénfeTt, 1948, Sprílis 28 rfománlal Magyar Sz6 marnom i jh — hmmmwm— b ib iiwiíiiii—i—— HKHnanB 5 ■■■■■■■■■■■■ immmmaamamaammMmmmaaaagmammmmasmaBmBmmmamm Szabotált és panamázott a f ,Romano-Americana petroleumtársaság igazgatósága Miért neveztek ki állami biztost a társaság élére ? Lapunk hasábjain beszámoltunk arról, hogy néhány nappal ezelőtt a kormány állambiztost nevezett ki a Romano-Americana petroleum társaság élére. A kinevezés szigorú vizsgálat alapján történt, amely megállapította, hogy a „Romano-Americana“ igazgatósága Traian Nitescu technikai vezérigazgatóval az élén súlyos szabálytalanságokat és szabotázs-akciókat követett el, amely veszélyezteti az ország újjáépítésére irányuló törekvéseket és megakadályozza a kormány árcsökkentési politikáját. Fantomigazgatók zsirói jövedelméi Traian Nitescu technikai igazgató valószínűleg sejtette, hogy rájöttek a vállalatnál végbemenő panamákra, mert néhány nappal a vizsgálat megindítása előtt nyomtalanul eltűnt. A kormányhatóságok megtudták ugyanis, hogy a petroleum társaság szabotálja a termelési előirányzatokat és pénzügyi szempontból sem illeszkedik be abba a politikába, amelynek célja a termelési árak csökkentése. A könyvek első átvizsgálása után kiderült, hogy a vállalat vezetőségében 42 személy szerepel, aki fejenként havonta több mint 72 ezer lejt zsebel be fizetés címén. Ezeknek az összfizetése több mint 15 százalékát teszi ki a vállalat többi alkalmazottainak kifizetett havi járandóságnak. Ezeknek a „vezérgazgatóknak“ a listája: hét adminisztrátor, öt vezérigazgató, 19 felügyelő és 9 különleges felügyelő. A legérdekesebb, hogy ugyancsak 75 ezer lejes havi fizetéssel szerepel a listán két volt igazgató is, akiket a munkáság fasiszta és népellenes tevékenységük miatt eltávolított. Ezek közül az egyik amanista féle hazaárulási perekből jól ismert Rica Georgescu, aki már rég megszökött az országból, de a 75 ezer lejes havi fizetést még mindig kapta Egy másik „nyugalmazott”igazgató havi 40 ezer lej ajándékot vett fel, „könyvellenőrzés“ címén. De ezt az igazgatót sohasem látták a vállalat irodáiban. Szabott, spítrós szabálytalanságok De ez csak egyik válfaja volt annak a szabotázs-akciónak, amellyel az igazgatóság a kiadásokat felduzzasztani igyekezett, hogy ezáltal a vállalatot deficitessé tegye és így joga legyen ahhoz, hogy az árakat emelhesse. Ugy a stabilizáció előtt mint a stabilizáció után hatalmas összegeket vettek ki a társaság pénztárából és ezekkel az összegekkel soha el nem számoltak. Ezek az összegek milliárdokat tesznek ki régi lejben, stabilizáció után pedig 3—4 és 500 ezer lejeket egymás után vettek ki az igazgatók különböző költségekre, anélkül, hogy elszámoltak volna. Ugyanakkor megállapították, hogy az igazgatók ócska felszerelést vásároltak, s ezt újként számolták el a petroleum társasággal, így fantasztikus összegeket vágtak zsebre. Ezenkívül, hogy panamájukat zavartalanabba tudják lebonyolítani, milliós összegeket fordítottak vesztegetésekre. Ezek a súlyos szabálytalanságok késztették közbelépésre a felettes hatóságokat, mert tűrhetetlen volt, hogy a „Romano- Americana“ társaság, amelynek fúrási programmja az ország össz-fúrási előirányzatának 11 százalékát, a termelése pedig Románia összpetroleum termelésének 8 százalékát teszi ki, szabotáló és panamázó igazgatóság vezetése alatt álljon. Az állambiztos kinevezésével véget vetettek ennek a tarthatatlan helyzetnek, amely súlyos veszélyt jelentett nemcsak a petroleumipar, de egész gazdasági életünk újjáépítése szempontjából. Gyászünnepály a varsói gettó iáscikásásnak évfordulóján Romániában, mint a többi demokratikus államokban, gyászünnepély keretében emlékeztek meg a Varsói gettó lázadásáról (1943 április 19). Bukarestben a Lengyel Zsidók Szövetségének helyi tagozata rendeztea gyászünnepélyt. A gyászünnepély szónoka M. Rozen főrabi volt, aki beszédében felidézte a varsói zsidóság hősi tettét a barbár megszállók ellen. A gyászünnepélyen a román hatóságok képviselőin kívül résztvett Halina Szymanska asszony, a bukaresti lengyel követ felesége, Tadeusz Findzinski követségi tanácsos a lengyel követség többi tagjai, valamint nagyszámú bukaresti közéleti személyiség. Hasonló gyászünnepélyeket rendeztek az ország többi részében is. Bánffyhunyad fejlődni akar Egy kisváros „szenzációi*" Itt Bánffyhunyad legszebb fekvésű házában, a Piactér első emeletén. Szemben velem vakítóan fehér, ősi református templom. Oldalt esz öreg Tigris szálloda, ahol egykor Ady Endre sakkozott Munteanu román tiszteletessel... Arréb a botorkáló utak közepén közlekedési rendőr ácsorog. A helyi események iránt érdeklődöm. A legnagyobb esemény az ujjonan alakult „Progresul’ szövetkezet. Kezdetben volt a „Kaláka“ és a ,floria". Széknek a jogutódja a „Progresul. A Kalákától 57.913 lej deficitet kellett átvennie. A Horea, vesztesége, az adóhátralékokkal együtt 107 lej volt. Az egyesült román és magyar szövetkezet munkához látott. 650 új tag jelentkezett, 272 ezer lej gyűlt be az új tagoktól. Ezzel az aránylag csekély összeggel indult két hónappal ezelőtt az új szövetkezet. Eddig Hunyadon egyáltalán nem lehetett pontárut kapni A tisztviselő, a tanító, a vidéki jegyző kénytelen volt pontkönyvével Kolozsvárra utazni. Most február végétől április közepéig 2.800 méter gyapjút, 1.000 méter sárgavásznat, 1.200 méter kartont, 100 pár cipőt és rengeteg mezőgazdasági szerszámot osztottak szét. A szabadáru forgalomban annyi táblaüveget adott el a szövetkezet, hogy fedezte vele a helyi szükségletet. E kis tőkével 1.600.000 lej forgalmat bonyolítottak le, kifizették a Kaláka és Horia összes adóhátralékait. Ma egyenesben vannak. A második „szenzációja“ a városnak: az állatvásár A múlt kedden 800 ezer lej lej értékű marhát vásároltak össze moldovaiak és prágai exportőrök. A hunyadvidéki marha és bivaly az egész világon híres. A harmadik szenzáció: a mezőgazdasági h °l@nyujtás A helyi kisbank eddig■ 8..millió lej hitelt osztott ki, kizárólag olyan gazdáknak, akik állatokat akarnak venni. De a legnagyobb esemény: a vasútépítés Bánffyhunyad és Zsibó között legközelebb megindul a vasútépítés. Az új vonat Ketenden Faldön és az Almásvölgyén halad keresztül , a szilágysági mezővárost Kolozsvár vérkeringésébe kapcsolná. A Hunyadra érkező havasvidéki fát eddig is Zsibóra szállították, de — kocsival. Ezután majd vonattal viszik Gyapjufésülde... Szövődé.. Kalapgyár... Van Hunyadon öt, vagy hat korszerűen felszerelt Havárműhely. A vasút ipart, fejlődést jelent. Bánffyhunyad kiszakította magát az aléltságból, a vidéki kis város álmos hangulatából és mintegy varázsütésre megelevenedik Derűs bizakodással néz a holnap felé, amely uj munkalendületet, pezsgő gazdasági életet, fejlődést jelent... Sz. A. Nemzetközi Szemle: Aij € in € ini királyyilkosság A világsajtó nemrégiben rövid hírekben számolt be a jemeni királygyilkosságról. Yemen kis arab állam, ElGázsiában, az Arab félsziget sarkán. Az uralkodó yemeni elnevezéssel az imám — megöletése azonban nem sekszpiri veretű, a királyi család torzsalkodásaiban rejlő drámát takar Az angol és amerikai imperialisták vetélykedése húzódik meg a háttérben. Yemen egyike azoknak a kis országoknak amelyek névleges függetlenséggel rendelkeznek, sőt mint ilyenek az Egyesült Nemzetek Szervezetének is tagjai. Természetesen ennek a függetlenségnek nincs meg a gazdasági, politikai és katonai alapja: az országocska nem egyéb, mint külföldi tőkésvállalatok kizsákmányolási területe és angol »tanácsadók» dirigálnak az országban. Miután pedig ez Egyesült Államok, illetve az amerikai tőke mindenünnen igyekszik kiszorítani az angol vetélytársat, a két imperilista hatalom jemeni bábjai gyilkos vetélykedésbe kezdtek. A kis népeket elnyomó imperialista gyarmatpolitika egyik jellemző és véres fejezete ez. A moszkvai »Uj Idők» című folyóirat az alábbi részleteket tárja fel a jemeni vérengzésről: Nemrégiben a kairói lapok a Yemenben végrehajtott államcsínyről számoltak be. A martalócok meggyilkolták Yemen királyát, Jahja imamot, az imam három fiát és a miniszterelnököt; megszállták a palotát és az állami hivatalokat. A meggyilkolt imám veje s- Abdullah-Ibn-el-Wasir, a Jemen imámjává kiáltatta ki magát, az új kormány élére pedig a meggyilkolt imám nyolcadik fia, Ibrahim került. Az arab államokban a jemeni események nagy riadalmat váltottak ki. A londoni rádió éppen ezért igyekezett az eseményeket elhomályosítani. A rádió egyik munkatársa február 21-én kijelentette hogy Jahja király titokban a sivatagba távozott, hogy ott magánvagyonát — 10 millió egyiptomi fontot — elássa. A király barátjainak kíséretében 15 rabszolga vitte a benzinkannákba csomagolt aranyat. Az arany elásása után, a király parancsot adott az összes rabszolgák kivégzésére. Jemen szellemi vezetői és bölcsei másnap értesülntek a kirándulásról és elhatározták, hogy véget vetnek a zsarnoki uralomnak. Ezeknek a londoni tájszólásban előadott arab meséknek a célja: az arab közvélemény előtt eltitkolni a brit és amerikai imperialistáknak a jemeni eseményekben viselt szerepét. A Naradna című szíriai lap február 26-i számában közölte, hogy a jemeni lázadást az angol helytartó szervezte meg. Az »Ab-Duha» című lap a következőket írta: Az államcsíny az angol és amerikai imperialista érdekek közötti versengésnek a következménye. Yemen, mely északon Szaudi-Arábiával határos, hol az amerikai imperialisták gazdálkodnak és délen a brit protektorátus alatt lévő Aden-al szomszédos két tűz közé került. Az ország összes vezető állásait uraló brit imperialisták attól tartanak, hogy az ország kisiklik karmaik közül. Az amerikai tőke a második világháború után fokozott mértékben hatol be Jemenbe, valamint a többi arab államokba. 1946 májusában az Egyesült Államok diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére irányuló szerződést kötött Jahja királlyal. Egy évvel később Yemen, fölösleges amerikai hadianyagok vásárlására egy millió dollár kölcsönt kapott. Múlt év szeptemberében viszont 12 amerikai petróleumtröszt megállapodást kötött a király egyik fiával , Abdullahhal, hogy Yemen egész területén, de főleg a Vörös tenger partvidékén, petróleumkoncessziókat kapnak Yemen feudális nemességének különböző csoportosulásait saját céljaikra használják ki az egymással versengő brit és amerikai gyarmati üzletlovagok. Az »»El-Dschebel” című szíriai lap kijelenti, hogy az új imám — Wusir — az angolok bábMja. .Trónralépése után Wusir sietett az angolokkal szemben táplált rokonszenvét kimutatni. Wusir fejét egyébként nem sokáig ékesítette a korona. A meggyükön imám legnagyobb fia, Acmed, szintén királlyá kiáltotta ki magát, összehívta a törzseket, a hadsereg élére állt és megkezdte a hadműveleteket Wusir és csatlósai ellen, akik Yemen fővárosában, Sanaban lapultak meg. Wusir kiadta a parancsot, hogy Acmed követőit le kell fejezni és keresztre feszíteni. Yemenben lázadás tombol. Egész falvak állnak lángokban, felfegyverzett csapatok vérfürdőket rendelnek a lakosság közt. Legutóbbi hírek szerint Sanat Ahmed csapatai elfoglalták és Wusir kézre került. Az arab Kelet ezen részén Yemen népe a szenvedő fél a brit és amerikai imperialista érdekek összeütközésénál. Itt igazán helyénvaló az a közmondás: ha az urak veszekszenek, a szolgák isszák meg a levét. Hogyan kell a stabilizálás előtt beiktatott és utólag leszállított áru adóilletékeit kiegyenlíteni Kereskedelmi és ipari körökben számos vita merült fel azzal kapcsolatban, hogyan kell a különböző magánosok között a pénzstabilizáció előtt kötött és kifizetett de a pénzstabilizáció után lebonyolított ügyletek adóját kifizetni. A pénzügyminisztériumnak tudomására jutott, hogy az érdekelt felek számos esetben a stabilizáció előtt kifizetett, de azután leszállított áruknál a nem stabilizált lejben történt kötés árait vették alapul, ennek kiszámították az adóját, átkalkulálták 1—3000 vagy 1—2000- hez és ezt az adót egyenlítették ki. Hasonló eljárások elkerülésére a pénzügyminisztérium körrendeletet küldött az ország összes pénzügyigazgatóságainak, amelyben figyelmezteti őket, hogy a stabilizáció után leszállított áruk és általában 1945 április 15-e után lebonyolított ügyletek után járó adókat a stabilizált lejárat után kell fizetni, tekintet nélkül arra, hogy az üzletkötés és az áru kiegyenlítése mikor és milyen pénzben történt. A pénzügyminiszteri rendelet figyelmezteti az illetékeseket, hogy a stabilizáció alkalmával megállapított árszámítási kulcs csak azokra az adókra vonatkozott, amelyekkel a stabilizáció napján az adózó felet az adóhivatali könyvekben megterhelték,