Romániai Magyar Szó, 1948. augusztus (2. évfolyam, 288-299. szám)
1948-08-18 / 288. szám
eia« If iwrd« — t yam 288 szám icxa po«tala plátitá in num« tar conf. aprobarii Dir. Gen P.T.T. Na 265.092/94? a k N I A I Ara 4 l*j Kedden kezdődik Balázs Pál gyilkosainak bünpere Ruhapontjegyet kapnak a mezőgazdasági alkalmazottak Főszerkesztő: KACSO SÁNDOR0R51äG9S KMMttflMlS MftPliftP Felelős szerkesztő: ROBOTOS IMRE Beszállító a Dima-konferenciáról A pénzügyi reform egy éve* írta : VASILE LUCA a Román Munkáspárt titkára Egy év telt el a pénzügyi reform óta. Ennek az évnek a mérlege számos olyan fontos gazdasági és politikai sikert foglal magában, amelyek döntő jelentőségűek népi demokráciánk megszilárdításának útján és országunknak a szocializmus felépítéséhez vezető fejlődésében. A Román Kommunista Párt, a pénzügyi reform kezdeményezője, harcra és megfeszített mimikára hívta a városok és falvak dolgozóit a pénzügyi reform sikeréért. Ez a reform volt hivatva arra, hogy felszámolja az inflációt a dolgozó tömegekre nehezedő összes végzetes következményeivel, véget vessen annak a pénzügyi és gazdasági zűrzavarnak, amely a háború, a száraz ág, az üzérkedés és a szabotázs következtében lett úrrá az országon, megerősítse a nemzeti pénzegységet és megteremtse az ország gazdasági és pénzügyi stabilizációjának kedvező feltételeit. A pénzügyi reform hivatott volt lesújtani azokra, akik a feketetőzsdén és a feketekereskedelemben meggazdagodtak és feljavítani a dolgozók rendkívül lecsökkent életszínvonalát. A pénzügyi reform tárgyi körülményei nem voltak könynyűek. A pénzügyi reform előtt a nemzeti jövedelem alig érte el az 1938. évinek 65 százalékát. A költségvetés kiadásainak csak 70 százalékát fedezték adókból és más kincstári jövedelmekből. Az ipari termelés az 1938. évinek 60 százalékát tette ki, a mezőgazdasági termelés pedig szintén alig érte el annak 60 százalékát. Az árak és a bérek közötti versenyfutás meggazdagította az üzéreket és a legsötétebb nyomorba döntötte a köz- és magánalkalamazottakat. A Nemzeti Bank hiteleit a tőkések nem a vállalatok újjáépítésére és a termelés fokozására fordították, hanem olyan spekulációs célokra, amelyek gyors tőkehalmozást biztosítottak számukra, amit aztán aranyakra és valutára váltottak be és titokban kicsempészték az országból. Ami a politikai feltételeket illeti, a kormány Tatarescu-csoportja amellett, hogy nem bízott a nyugati kapitalizmus támogatása nélkül a pénzügyi reform megvalósításában — úgy belföldön, mint külföldön — közös arcvonalat alkotott a demokratikus rendszer ellenségeivel. Tatarescu, a román nép legnehezebb pillanataiban, amikor a két évi szárazság miatt az *) Fenti cikk a Román Munkáspárt központi lapjának, a ,,Scanteia“-nak 1948 augusztus 15-i 1198 számában jelent meg. éhínség veszélye fenyegetett, megkísérelte keresztülvinni országunk kül- és belpolitikai irányának megváltoztatását az amerikai imperialisták és a belföldi reakció előnyére. Tatarescu az amerikai imperializmus dollárjaiért kísérelte meg eladni a dolgozó nép szabadságát és országunk függetlenségét, azzal a céllal, hogy megmentse a polgári osztály kiváltságait és kártalanítsa a kisajátított földbirtokosokat. Súlyos nehézségekkel kellett megküzdenie a munkásosztálynak és természetes szövetségesének, a dolgozó parasztságnak, valamint a városok és falvak dolgozóinak, ők azonban bizalommal követték a munkásosztály pártját, a Román Kommunista Pártot, abban a harcban, amelyet a pénzreform megvalósításáért folytatott és amelynek során saját erejére és a Szovjetunió, valamint a többi népi demokráciák felbecsülhetetlen segítségére támaszkodott. A pénzügyi reformot az üzérek ellen, az osztályharc kiéleződésének körülményei között, a falusi és városi dolgozók javára valósították meg. Nem biztosíthattuk volna a pénzügyi reform és a lej stabilizációjának sikerét, nem érhettünk volna el sikereket az ország gazdasági és pénzügyi újjáépítése terén, mint ahogy nem lett volna lehetséges megteremteni az átmenetet a szocializmus felépítéséhez sem, ha nem távolítottuk volna el a kormány vezető állásaiból a kizsákmányolók képviselőit és ha nem folytattuk volna fokozott erővel a harcot a reakció ellen. A pénzügyi reform és annak megszilárdítása nem lett volna lehetséges, ha nem harcoltunk volna egyes „közgazdász“ párttagoknak a Párt vonalával szemben tanúsított opportunista magatartása ellen, amikor a reform által a tőkésekkel szemben alkalmazandó intézkedésekről volt szó. A Pártnak harcolnia kellett továbbá a parasztsággal szembeni baloldaliaskodó és kihívó magatartások ellen, amelyek a munkásosztály elszigeteléséhez és a városok ellátásának megakadályozásához vezettek. A kormányban lévő tatarescanus csoport, amely ellenséges magatartást tanúsított a pénzreform iránt és cinikusan azt állította, hogy „az operáció sikerült, de a beteg meghalt”, mindent elkövetett a gazdaságipénzügyi reform művének szabotálására. így, a pénzügyi politikában nem állapították meg idejében és nem szedték be az adókat, aminek következtében másfél hónap alatt 1947 augusztus 15-től 1947 november 1-ig 7 milliárd stabilizált lejnyi hiány állt be a költségvetésbe. Az árak újból emelkedni kezdtek és megingatták a bérek vásárlóerejét. A tatarescanus csoport kiűzése a kormányból és az elv, valamint a gyakorlat egységének megteremtése, alkalmazása gazdasági és pénzügyi téren, nemcsak kiküszöbölte a pénzreform összeomlásának lehetőségét, hanem megteremtette megszilárdulásának egyik fő feltételét is. Állíthatjuk, hogy a pénzreform megszilárdulása 1947 november 7-től kezdődött. A munkásosztálynak és a dolgozó földművességnek a termelés fokozásáért kifejtett erőfeszítései az 1947 évi jó termés, továbbá a kormány erélyes intézkedései az adócsalások lekötvésere és az adók behajtása következtében a nemzeti jövedelem növekedni kezdett, míg az állami költségvetés kezdett kiegyensúlyozódni Két hónapnál kevesebb idő alatt nemcsak fel lehetett számolni a költségvetési hiányt, hanem ettől kezdve mindmáig az állami költségvetés havonként többlettel zárult. A költségvetési többlet, amely 1947 november 1-től 1948 április 1-ig mutatkozott, valamint a nemzeti jövedelem általános emelkedése, nemcsak azt tette lehetővé, hogy népegészségügyi és kulturális célokra, valamint hadseregünk tisztjei és katonái élelmezésének és ruházatának céljára állami hiteltöbbletet folyósítsunk, de megadta a lehetőséget annak is, hogy nagyobb pénzalapot fordíthassunk ipari és mezőgazdaági beruházási célokra. Az a 32 milliárdos beruházás, amelyet a minisztertanács az ipar, mezőgazdaság és szállítás céljaira hagyott jóvá és amelynek nagy részét 1947 november 7-től a mai napig megvalósított költségvetési többletből fedeztük, a különbözetét pedig a Román Népköztársaság Nemzeti Bankja szolgáltatta, anélkül, hogy fedezetlen bankjegy kibocsátásához folyamodtunk volna b ironyítja pénzünk szilárdságát. A hitelek irányítása és ellenőrzése, valamint azoknak a termelés terén történő felhasználása, az adók erélyes beszedése, a termelés növekedése és az áruforgalom feljavulása biztosították az árak és a bérek 1947 augusztus 15-i színvonalának megtartását. Az üzérkedés elleni harc, ameyet 1948 április 1-én végrehajtott adócsökkentésekkel kapcsolunk össze, a vasúti díjszabások leszállítása, a bankkamatok és jutalékok csökkentése lehetővé tette, hogy a kormány 1948 má egyesülését (Szófia, Tass) Szófiában, a Bolgár Munkás (kommunista) Párt és a Bolgár Szociáldemokrata Munkáspárt központi vezetőségeinek kibővített ülésén hivatalosan kihirdették a két Párt egyesülését. Előzőleg, május 13-án, a két párt központi vezetősége jegyzőkönyvet írt alá, amely kimondja az összeolvadás szükséges voltát és megszabja annak elvi alapjait is. Eszerint az új párt teljesen elismeri a marxista-leninista tanokat, mint a bolgár munkásosztály ideológiáját. Fontos intézkedések az ország élőállat állományának növelésére Miniszerközi értekezlet V Vasile Luca pénzügyminiszter elnöklete alatt Fontos miniszterközi értekezletet tartottak Vasile Luca pénzügyminiszter és az állami tervbizottság elnökhelyettesének elnöklete alatt. Az értekezleten résztvettek Vasile Vaida földművelésügyi miniszter, Vincze János erdészeti mi-niszter, Bucur Schiopu kereskelmügyi miniszter és Nicolae Ceausescu, a földművelésügyi minisztéri■um vezértitkára. Az értekezlet során megvitatták az ország jelenlegi élő állatállományát és elhatározták, hogy annak emelésére, valamint az állatfajták minőségének növelésére fontos intézkedéseket léptetnek életbe. A határozatok értelmében a földművelésügyi minisztériumot utasították, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket, elsősorban az állategészségügy általános megjavítására. Ezért, nagy mennyiségben gyártják az oltó termékeket, amelyeket megfelelő mennyiségben bocsátanak az állattenyésztők ésa dolgozó paraszttömegek rendelkezésére. Intézkedés történik a Pasteur-intézet átszervezésére és a belföldön nem található gépek és nyersanyagok külföldről való behozatalára, hogy a termelést a szükégletek teljes kielégítése arányában emelni lehessen. A gyártmányok elosztására külön lerakatokat létesíttek. Az állategészségügyi ügyosztályokat utasították, hogy kampányokat szervezzenek az állatbetegségek és különösen a sertésvész és a baromi, pestis leküzdésére. Minden faluban állategészségügyi ügynököket neveznek ki, akiknek hivatása felkutatni a megbetegedéseket és megtenni az első intézkedéseket. A falvak lakossága körében komoly felvilágosító munkát kezdenek az állami közegek és a poltikai tömegszervezetek segítségével az állategészségügyi intézkedések végrehajtására Ugyanakkor szigorúan büntetik azokat, akik az előírásokat nem tartják be. Az értekezlet az ország állatállományának kiegészítésére és megjavítására elhatározta, hogy nagymennyiségű tenyészállatot, főleg siementhal, schwitz és vörös fajbikákat és teheneket hoznak be külföldről. Minden községet megfelelő számú tenyészbikával és kancával látnak el és err® községi pénztár alapjait használják fel. Az állam szükség esetén hiteleket nyújt a falvaknak. Elhatározták, hogy terveket készítenek községi istállók létesítésére, ahol elhelyezheti a tenyészállatokat. E cél elérésére igénybe kell venni a helyi kezdeményezést és az önkéntes munkát. Külön súlyt helyeznek az állattenyészdék és sertéshizlaldiák megszervezésére. Azok a hizlaldák, amelyek a földreform alkalmával az állam tulajdonába mentek át, ezentúl a földművelésügyi minisztérium hatáskörébe tartoznak. Végül pedig elhatározták, hogy a jövőben a földművelésügyi minisztérum ellenőrzi az állami és magán sertéshizaidákat.