Romániai Magyar Szó, 1948. október (2. évfolyam, 326-352. szám)

1948-10-07 / 331. szám

1948 október 7 csStSrfSfc — II. évotyam 331 szám Ára 4 lej ROMÁNIAI Főszerkesztő: KACSÓ SÁNDOR Taxa portala plátitá in nume­­rar conf. aprobarii Dir. Get P.T.T. No. 365.032/947 ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP Felelős szerkesztő: ROBOTOS IMRE a Biztonsági Tanács berlini vitájában Az imperialista hatalmak megszegték az ENSZ alapokmányát Az október 5-i ülésen a Bizton­sági Tanács 9 szavazattal 2 elle­nében — a Szovjetunió és az Uk­rán Szocialista Köztársaság — szavazatának ellenére napirendre tűzték Berlin kérdését. A Szovjetunió kiküldötte, An­drej Visinszki kijelentette, hogy ezen akcióval a Biztonsági Ta­nács megszegte az Egyesült Nem­­zetek Szervezetének 107-es cik­kelyét és ennek következtében a szovjet küldöttség nem vesz részt Berlin kérdésének tárgya­lásánál a Biztonsági Tanácsban. Ukrajna kiküldötte Dimitrij Min­ilszki csatlakozott ehhez a nyilatkozathoz, bejelentette, hogy az ukrán küldöttség sem vesz részt a tárgyaláson. VASUTASOK IS CSATLAKOZTAK a 300.000 francia bányász sztrájkjához (Paris, Tass.) — A­­ köze 300.000 francia bányász sztrájkja tovább folyik. A sztrájkhoz csatlakoztak a Mosselle környéki vasutasok is. A párisi városi alkalmazottak bejelen­tették, hogy 24 órás tüntetősztrájkot rendeznek. Bona, Orán és Algír, és Marseille kikötőinek munkásai folytatják sztrájkjukat. A franciaországi Országos Szakta­nács felhívására az ország összes közalkalmazottai és egészségügyi al­kalmazottai szerdán béremelés cél­jából tüntetéseket rendeznek. (Paris, Radorf — Az októ­ber 4-én megkezdett bányász -­sztrájkkal kapcsolatban a ,,l‘Humanité“ azt írja, hogy a francia nép a bányászok mellett áll. Az újság pontos adatokat közöl arra vonatkozólag, hogy 1947 májusától, a francia kom­munista miniszterek eltávolítá­sából kezdve a nagykereskedel­mi árak 190, a kiskereskelmi árak pedig 112 százalékkal emelkedtek, miközben a mun­kabéreket egyáltalában nem emelték. Az újság kimutatja, hogy a 15 százalékos béreme-■ lés éppen ezért teljesen elégte­len. A dolgozók látják, hogy a­­nemzeti újjáépítés érdekében kifejtett erőfeszítéseiket súlyo­san veszélyeztetik a Francia­­ország jelenlegi áruló vezetői. " Thorez: A francia nép nevében üdvözöljük a szovjet békejavaslatot (Páris, Tass.) — A Francia Kommunista Párt főtitkára Maurice Thorez, beszédet tar­tott Avignonban és Bourgban. Thorez rámutatott arra, hogy a kormány a gazdasági válság, felé viszi az országot, majd hangsúlyozta, hogy a háborús készülődések eddig 450 milliárd frankot emésztettek fel, azaz Franciaország költségvetésének felét. Thorez ezután rámutatott ar­ra, hogy a nyugati hatalmak új háborút készítsenek elő. Bruxellesben katonai blokkot­­alakítottak, Londonban pedig a potsdami egyezménnyel ellen­tétben, nyugatnémetországi ál­lam alakítását határozták el Thorez végül, a francia nép nevében üdvözölte a szovjet de­legátus békeajánlatát és kije­lentette, hogy Franciaország dolgozóinak óhaját fejez­te ki Visinszki. (Paris, Rador.) — André Langrille a szocialista párt egyik vezetője kilépett a szocia­lista pártból. Lemondó levelé­ben André Langrille élesen bí­rálja a szocialista párt áruló politikáját és megjegyzi, hogy a szocialista párt, a kapitalista álam lakója lett. Langrille le­vele végén akcióegységre hívja fel a francia munkásságot, mert csak így tudják megakadályoz­ni azt, hogy az­ országot ismét a fasizmus karmaiba vigyék az árulók. Mikor kell bevonulni azoknak a főiskolai hallgatóknak, akik utolsó évi visgájukat teszik le A Nagyvezérkar tudomására hozza azoknak az utolsó éves fő­iskolai hallgatóknak akik utolsó vizsgájukat szeptember 15 októ­ber 15 között teszik le, katonai bevonulásukat szeptember husza­dikára halasztották el. Bevonulá­suk alkalmával ezen ifjak kötele­sek felmutatni az őszi vizsgákon kapott bizonyítványt Államosították a nagyváradi magyar színházat (Nagyvárad). Kedden este it­t­ak­ták be ünnepélyes keretek kö­­zö­tt az állami magyar színházak sorába a nagyváradi színházait. Az ünnepség a vármegyeháza dísztermében ment végbe. A nagyváradi színházzal egy­ütt most már az összes erdélyi magyar színházaikat államosították. Az államosítás megoldja a nagyváradi színház kérdését. Ezt a színházat ugyanis a magánve­­zetés mind művészileg, mind anyagilag kilátástalan helyzetbe so­dorta. A­zintársulat, szemiben a többi­­ színházakkal, még meg sincs szervezve a magánvezetés tehetetlensége folytán. Bizonyos ,hogy az álllamomtárs kivezeti a nagyváradi színházat a nehézsé­gekből ' -----—— -------­ Magyar kereskedelmi küldöttség utazott Moszkvába Nyugtát kell kiállítaniuk az orvosoknak, ügyvédeknek és jogászoknak Több volt gyárulajdonostól megvonták a román állampolgárságot Tömeges munkáselbocsátások Olaszorsz­á­gban (Roma, Tass). Az Unita című lap megerősíti azt a hírt, hogy giorza gróf Olaszország külügymi­nisztere rövidesen Párisba uta­zik. A külügyminiszter Marshallal és Bevinnel fog tárgyalni abban az ügyben, hogy Olaszország belépjen a nyugati hatalmak katonai blokkjába. Sforza beismerte, hogy Csáldárisszal is meg­beszéléseket folytatott az olasz- görög közeledés ügyében. Mint ismeretes az amerikai ime­riali­sták úgynevezett „Földközi-ten­geri blokkot“ akarnak létrehozni Törökország, a frankista Spa­nyolország, Portugália, Olasz és Görögország részvételével. Eb­ben az ügyben Sforza Washingtonba utazik. (Róma, Tass). Az Olaszországi ipari válság napról-napra sú­lyosabb méreteket ölt. Szeptember végén az iparügyi miniszter bezáratta a portoferraiói gyárat. . Innen 1700 munkást bocsátottak el. A „Mordli“ rádiócég bejelentette, hogy a válság miatt 1400 munkást bocsátott el a 6 ezer alkalmazottból. A „Tenni-­“ vas­művek szintén tömeges munkás elbocsátást hajtottak végre Tito árulása miatt Az ottawai jugoszláv követség 7 tagja lemondott tisztségéről (Ottawa, Rador.) Pavlo Luk­in, a kanadai jugoszláv követség tanácsosa, bejelentette, hogy a követség hat tagjával együtt­­ lemond állásáról . Tito kormány áruló politikája miatt Harc a békéért ... „Az ENSz kétszer is elhatá­rozta az atombomba betiltását, de ezek a döntések papíron ma­radtak. Miért? Miért nem akar­ják megtiltani, hogy a pokol elszabadulhasson? Miért szab°a­tálják az atombomba megsem­misítését? Miért? Válaszoljanak — mondotta keményen Visinsz­ki az ENSz politikai bizottsága előtt s szégyenteljes csend tá­madt szavai nyomán a Chaillot­­palota tengerészeti múzeumának díszes tanácstermében. Pedig sokan voltak ott. Az összes álla­mok kiküldöttei ott ültek, hall­gatták a súlyos vádakat, a bé­két hirdető Visinszki találó, igaz szavait. A tolmács­készülékek hallgatóiban szaporán peregtek az angol-francia mondatok. Vi­sinszki kérdésére, a feszült csend­ben nem jött válasz. Nem is jö­hetett. — Soha így falnak nem szorí­tották az amerikai bizottságot. Az amerikaiak csak mellébeszé­léssel tudják elütni a megcáfol­hatatlan vádakat — jelentették Párisból a hírmagyarázók. A vádakra valóban nehéz vá­laszolni . „Az angolok és ame­rikaiak, közöttük Bevin is, azt állítják, hogy az atomfegyver megtiltásához elsősorban a nem­zetközi biztonság szavatolása szükséges. Régi nóta ez,­­— mon­dotta Visinszki, — régen elcsé­pelt ürügy arra, hogy elodázzák a főkérdés megoldását.“ — „Mert vájjon nem elég sza­­vatoság-e a nemzetközi bizton­ság szempontjából az, hogy meg­tiltják az atomfegyver gyártását és kizárják minden nemzet harci fegyvereinek sorából?“ Nem. Az amerikaiaknak ez nem elég szavatosság, ak­i a Baruchtervhez ragaszkodnak és szeretnék az egész ügyet „a csa­ládban“ elintézni. Amerikaiak által rángatott bizottságon ke­resztül meg szeretnék kaparin­tani az atombomba­ gyártásához szükséges összes nyersanyagokat s amikor ez már a kezükben van, majd akkor „meglátják, mi a teendő.“ Az amerikaiak összehozta bi­zottság még a brit atomtudósok múltévi kiáltványa szerint is­ világméretű kém­szervezet lenne az amerikaiak kezében, nem pe­dig nemzetközi ellenőrző testü­let és így támadást jelentene a nemzetek függetlensége ellen. Az amerikai imperializmus gya­lázatos eszközei nem képeznek­­titkot többé. Ezért mondta Vi­sinszki : „Ha kis formális je­lentőségű kérdésben beleütkö­zünk a kőfalba, megtagadják jo­gainkat, hogyan bízhatnánk ilyen „nemzetközi szervezet“ pártatlanságában? Soha uraim! — kiáltotta a szovjet főmegbi­­zott a kiküldöttek felé. — Soha, •«aki sem kényszeríthet bennünk

Next