Romániai Magyar Szó, 1948. december (2. évfolyam, 378-401. szám)
1948-12-01 / 378. szám
Romániai Magyar Szó (Paris, Rador). A Tass hírügynökség közli Andrej I. Visinszki szovjet főmegbizottnak a közgyűlés plénuma előtt november 27-én a görög kérdésben elmondott beszédét A szovjet főmegbízott elsősorban vizsgáat tárgyává tette az úgynevezett Balkán-bizottság működését. Ismételten hangsúlyozta, hogy ez a bizottság megszegte az Egyesült Nemzetek alapokmányát, amennyiben közvetlenül beavatkozott más nemzetek belügyeibe. Minthogy a Szovjetunió nem értett egyet azzal, hogy közvetlen, helyszíni vizsgálattal bizonyos államok szuverén jogát megsértsék, nem vett részt a bizottságban. A szovjet küldöttség már akkor fe hvta erre a körülményre az ENSZ egyes számú bizottságának figyelmét, amikor a Balkán bizottság jelentését vizsgálták. A Balkán-bizottsg működése Az ENSz közgyűlése 1947 október 21-én hozott határozatában két feladatot adott a Balkán-bizottságnak, éspedig, hogy felügyeljen a közgyűlés ajánlásainak végrehajására Albániá-ban, Bulgáriában, Jugoszláviában és Görögországban, a másoddik feladat pedig az volt, hogy a négy állam kormányát támogassák az ajánlások teljesítésében. Ezzel szemben a Balkán-bizottság túllépte hatáskörét és nyomozó bizottsággá alakult. A megfigyelők igazi kopókká, Sherlock Holmes-féle detektivekké alakultak, akiket egyetlen cél foglalkoztatott éspedg az, hogy minden áron keressenek és találjanak adatokat arra, hogy Görögország északi szomszédai megszegték a közgyűlés ajánlásait. Az ausztráliai küldött, aki szintén tagja volt a Balkán-bizottságnak, hivatalosan kijelentette : — A megfigyelők jelentése azt a benyomást kelti, madének felett arra törekedtek, hogy bizonyítékot találjanak Görögország három északi szomszédja ellen. A megfigyelők egyetlen kérdésre összpontosítják figyelmüket éspedig a partizánok ügyére. Mindenáron «meg akartak fogni» valakit, akiből olyan tanúvallomást kényszerítsenek ki, amit Görögország szomszédai ellen fel lehetne használni. A kiküldött megfigyelők teljesen elhanyagolták tulajdonképpeni feladataikat, amelyeknek arra kellett volna irányulniuk, hogy elősegtsék Görögország és szomszédai között a felmerült ellentétek békés megoldását. A megfigyelők hozzáértésének hiánya miatt és az egyoldalú szándékosság következtében a Balkán-bizottság jelentését Visinszki szovjet főmegbízott így jellemezte: " A megfigyelők rendszeresen elfogultan értelmezték az adatokat, zsonglőrösködtek a tényekkel, meghamistották azokat, az incidenseket önkényes módon értelmezték, olyan következtetéseket vontak le, amelyek nem felelnek meg a körülményeknek, más tényeket elhallgattak, ami teljesen hamis színben tüneti fel a helyzetet és aminek következtében a Balkán-bizottság jelentése rosszabb a hazugságnál. A jelentésekben ilyen kitételek szerepelnek: — a bizottság föltételezi, a bizottság valószínűnek tartja..., a bizottság abból a föltevésből indul ki.. — És ezeket az iratokat nevezi a bizottság okmányoknak — mondotta Visinszki. Csaldarisz az ENSZ közgyűlésén arra hivatkozott, hogy a »tények» megtalálhatók a bizottság jelentéseiben. A szovjet főmegbizott Csaldariszhoz fordulva ezt mondotta: — Csaldarisz úr, az igazságot nem lehet elrejteni, mert ez sokkal hatalmasabb, mint a számos, hasztalan és hamis szónoklat A szovjet főmegbizott csodálkozással állapítja meg, hogy az első számú bizottság többsége engedékenységet tanúsított a Balkán-bizottság jelentéseivel szemben és most azt követeli, hogy a közgyűlés is ezt az eljárást kövesse . V sinszki szovjet főmegbízott kifejtette, hogy az Albánia, Bulgária és Jugoszlávia ellen felhozott vádak sokkal súlyosabbak, semhogy ezt a kérdést ilyen módon lenne szabad kezelni Ezeket az államokat azzal vádolják, hogy támogatták a görög partizánokat és hogy határsérést követtel el A Balkán-bizottság jelenései azonban semmilyen konkrét adattal sem tudják ezeket a vádakat bizonyítani ő. Két, szökött katonákat és gyermekesen hazudozó megfizetett embereket idézett meg tanúnak. E személyek vallomásai a nevetségesség határát súrolják. Volt olyan tanú aki „saját szemével látta, hogy albán tisztek kirabolták a partizánokat“, majd később ugyanez a „tanú“ azt állította, hogy az albán tisztek a szükséges felszereléssel látják el a partizánokat. A másik „tanú“ azt mondta, hogy orosz tüzérséget látott Loskovik körzetben. Azt azonban, hogy hogyan nézett ki ez a tüzérség, hány ágyú volt vagy milyen gyártmányúak, azt „sajnos, nem látta“. Egy másik nagy képzelőtehetségű tanú megesküdött, hogy látott egy orosz tábornokot, akit tábornoki ruhájáról ismert meg, igaz, hogy meszsziről látta... Visinszki, miután felsorolt néhány hasonló tanúvallomást, hangsúlyozta, hogy a Balkán-bizottság legsúlyosabb érvei az úgynevezett ,,jól megalapozott feltételezések“. A szovjet főmegbízott rámutatott arra, hogy a bizottság legkisebb mértékben sem tudta bizonyítani, a Bulgária, Albánia és Jugoszlávia ellen felhozott vádakat. A bizottság egyáltalán nem tudta bebizonyítani, hogy ezek az államok beavatkoznak a görög polgárháborúba. Hiszen még maga az angol megbízott sem volt képes egyetlen egy adattal sem alátámasztani ezeket az állításokat. Vájjon ez nem bizonyítja a vádak gyengeségét? A bizottág azt is felemnti, hogy sok esetben a harcok során a görög partizák visszavonulnak albán, bolgár és jugoszláv területre. De a bizottság miért nem említi egy szóval sem, hogy itt ezeket a parzánokat lefegyverzik és internálják? A hallgatásával miért akar hamis benyomást kelteni? Miután rámutatott arra hogy a bizottság bizonyos érdekekből állította így össze jelentését, feltette a kérdést: — Vajjon mi a célja ezeknek a vádaskodásoknak? Az angol és amerikai beavatkozást akarják ellensúlyozni — feleie. — Azt akarják elhitetni, hogy Albánia, Bukrária és Jugoszlávia veszélyeztetik Görögország belső békéjét, ő miattuk van háború. Ez pedig nem felel meg a valóságnak. Az Egyesült Államok és Nagybritánia állandóan beavatkoznak Görögország belügyeibe, támogatják a monarcho-fasiszta diktatúrát, a görög demokrata hadsereg ellen. A sokszáz millió dolláros úgynevezett „segély” egyáltalán nem könnyítette meg görög nép helyzetét, ellenkezőleg, növelte a politikai és a gazdasági válságot. A szovjet bizottság megállapítja, hogy a görögországi beső helyzetet az utolsó egy évben a reakció elleni küzdelem fokozódása jellemezte. Végül Andrej Visinszki előterjesztette a szovjet javaslatot, amely ajánlja, hogy a négy balkáni állam létesítsen diplomáciai kapcsolatot, kössön egyezményt a határok és menekültek kérdésében. Igyekezzenek megteremteni a jószomszédi viszonyt azzal, hogy minden nemzetiségnek egyenjogúságot biztosítnak. Ugyanakkor a közgyűlés oszlassa fel a Balkán bizottságot — fejezte be beszédét Andrej Visinszki. 2 - a Balkat - bizottság ai imperialistáit elrerelt szolgálja - jfl itdon visinszki az nsz-ien a gorfis-Munája során Vádak „feltételezés alapján * Ezután Visinszki szovjet főmegbizott ráruutatott arra, hogy a bizottság durva hamisításokat, valótlanságokat csempészett be a jelentésébe. A bizottság jelentésében, a mondatok legnagyobb része így kezdődik: „a bizottság feltételezi ..„a bizottság arra következtet .. — Felteszem a kérdést — mondotta Visinszki —, vájjon lehet vádat emelni feltételezés alapján? Vájjon lehet vádolni valaki, ismeretlen tényezőkből való következtetés alapján? Vájjon lehet-e vádolni olyan jegyzőkönyvek alapján, amelyekről maga a bizottság is tudja, hogy valótlanok! Nyilvánvalóan nem. És mégis ez történt. Maga a bizottság is elismeri, hogy a bizonyítékai nem meggyőzőek és a bizottság tagjai sem mernek ezekről a jelentésekről határozott formában beszélni. Mégis a bizottság elfogadta a Balkán-bizottságnak a jelentéseit, sőt Mac NeB, aZ egyesszámú bizottságban kijelentette: — Azt állítják, hogy a beszerzett bizonyítékok 70 százaléka nem felel meg a tényeknek. Elismerjük, hogy ez így van, azonban nekünk elég az anyag 30 százaléka, hogy vádoljunk. — Ezt a felfogást mi tévesnek hisszük. Mert hiszen még maga a bizottság sem biztos abban, hogy az anyagából melyik a 70 és melyik a 30 százalék. Tehát nem vádolhatunk olyan 30 százalék alapján, amely ugyanúgy nem megbízható és hamis lehet, mint a többi. Ezután Visinszki a példák tömegével mutatott rá arra, hogy a Balkán-bizottság milyen komolytalanul és mennyire az amerikai érdekek szerve előtt tartásával készítette jelentéseit. — Ez valósággal szégyen uraim, hogy egy olyan nemzetközi szervezet részéről, mint az ENSZ, ilyen bizottság jelenjék meg valahol és hasonló módon, a legelemibb követelmények figyelembevétele nélkül fogja fel feladatái. A továbbiakban a szovjet főmegbízott rámutatott arra, hogy a Balkán-bizottság feleőtlen eleme Rákosi Mátyás beszéde a szocializmus építésének feladatairól a K.O.P. Központi Vezetőségének ülésén Szombaton reggel kezdődött a a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének kétnapos ülése a Párt központi székházában. Szakasits Árpád, az MDP elnöke nyitotta meg az ülést, majd napirendi indítványt terjesztett be. Az indítvány efogadása után Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára mondotta el referátumát. Rákosi Mátyás, miután felvázolta az álltalános nemzetközi helyzetet és rámutatott arra, hogy a demokrácia és béke tábora, a Szovjetunióval az élén megerősödött. Magyarország gazdasági ügyeivel foglakozott. A magyar helyzetet gazdasági téren a tervszerű szocialista építkezés sikere jellemzi.. Az eddigi eredmények alapján meglehet állapítani, hogy a hároméves tervet 2 év és 5 hónap alatt, a jövő év december végére be tudjuk fejezni. Egy sor fontos iparágban már messzebb tartunk, mint amit a hároméves terv előírt. A bányászat és kohászat az 1949—50-re előirányzott havi átlagnak már 102 százalékát adja és októberben 37 százalékkal volt magasabb, mint az utolsó békeévben A vas, fém és gépipar, a villamosenergia termelés, az építőanyag és üvegipar termelés szintén túlhaladták októberben a harmadik tervév havi előirányzatát. A vas-, fém- és gépipar ma 60 százalékkal többet termel, mint 1938 októberében, a vegyészeti ipar 23 százalékkal, a textilpar 10 százalékkal. A mezőgazdasági helyzet A mezőgazdasági helyzetről szólva a következőket állapította meg: — Az idei termés lehetővé tette, hogy a háborús gazdálkodást a minimumra csökkentsük s december elsejétől kezdve Magyarországon csak a kenyér- és zsír’ jegy marad meg. A terméseredmények azt mutatják, hogy a búza kivételével az összes egyéb termékek hozama az idén már meghaladta a háború előtti tíz év átlagát. A magyar mezőgazdaság is az. iparral párhuzamosan áll talpra. A reakciós katolikus papok mesterkedései Ezután a reakciós katolikus főpapok mesterkedéseire mutatott rá, majd leszögezte: Annak a türelmi politikának, mely elnézőbben kezelte a papi vagy bibornoki tatárban garázdálkodó kémeket, árulókat, valutacsempészeket és a Hamburgok visszahívóit, a falutákat és a régi reakciós rend híveit, — ennek a politiknk vége. És vége annak is, hogy a törvény csak a kaklerális bűnösökre sújt le, a nagyhoz nem nyúl. A fasizmusnak és a reakciónak egy olyan szervezeti rohamcsapat zavarja újjáépítésünket és stabilizáció®kát, mint amilyen Mindszenty mögé felsorakozott. A szociaizmus éölése A szocializmus építéséről a falun a következőket mondotta: — Mezőgazdasági termelésünk elaprózott paraszti birtokokon alapul. — De ha nem tudunk gyorsan változtatni mezőgazdasági termelésünkön, nemcsak életszínvonalunk emelkedése áll még, de veszélyeztetjük népi demokráciánk eddigi összes eredményeit. Hiába építjük a szocializmust a városban, ha a faun tovább él a ka-*pitalizmus és visszahúz bennünket, meggátolja a város és Ma felemelkedését egyaránt. Ha fel akarjuk emelni mezőgazdaságunk színvonalát — és vele együtt a dolgozó parasztság életszínvonalát — ehhez Ugyanúgy, mint az iparban, a nagyüzemi termelési eszközök: a modern gépek, traktorok, talajmegművelő gépek, műtrágya, nemesített vetőmag, kémiai védőszerek, stb. alkalmazása szükséges. Csak a nagyüzem terme-* ’és adhat a falunak anyag* jólétét és kultúrát: villanyt, vízvezetéket, kórházat, szülőotthont, mozit, könyvtárat, jó iskoláztatást, emberi életet és mindazt a seatbad fejlődési lehetőséget, melytől ma a dolgozó paraszt és gyermeke még el van zárva. — Érzi ezt a dogozó parasztság is és a maga számára keresd a kiutat a helyzetből. A kiút a föld közös, társas megmunkálása, melyhez a szövetkezet is tartozik. Gépítés a Szövetuióban A Szovjetunióban a bányamunka gépesítésére versenyt írtak ki, amelyen minden bányamunkás részt vehet. A versenyen való részvételüket eddig többek között olyan szénbányaipari kollektívák is bejelentették, amelyeknek 24 órás átlagos termelése legkevesebb 700 tonna, továbbá a bányaipari kombinátumok mellett működő tudományos kutató és tervezésiirodák. A nagyszabásúnak ígérkező verseny december elején kezdődik. Szerda, 1948. december 1. A Román Népközársaság Bankja Állami Bank Az érdekeltek tudomására hozza, hogy az atont feteonA lakat keresi megvételre: Foggyökérkezeléshez szükséges diatermikus fogászati készüléket; Foggyökérkezeléshez szükséges készüléket; Gfid*Swattos Röntgen-készüléket, kizárólag átvitágításokra; A tüdőkapacitás megállapításához szükséges mérőkészüléket. (A kezdés ellenőrzése céljából); Pofáim-készüléket a tüdő- vizenyő lecsapolására; Két Pneumotorax-készüléket; Mellhártyamosó készülékét; Mellhártyagyulladások lecsapolásához és mosásához szükséges készüléket; Fenti eljárásokhoz szükséges töket és alkatrészeket; Vérnyomást mérő készüléket; Különböző méretű fecskendőket. Az ajánlatokat kérjük zárt borítékban a rendelési osztálynál: Serviciul Admnistrarii Bumurilor, Sectia Clemenzi, benyújtani. * 1 ■■■■." "gr* BKOVA-PUBLICITATE " ----------