Romániai Magyar Szó, 1948. december (2. évfolyam, 378-401. szám)

1948-12-01 / 378. szám

Sfeenia, 1948. december f.3 Belpolitikai szemle Mi í ni isii ta'M Elutazott Budapestre a romániai nők kongresszusi küldöttsége A Nemzeti Néppárt kongresszusának határozata Hétfőn reggel az ország felsőfokú iskoláiban és egye­temein megkezdődött a ta­nítás. Nagy esemény ez, mert az idei egyetemi év megnyitása lényegesen elüt a múltbeli egyetemnyitó ünnepségektől. Amellett, hogy gyökeresen változtak a tanulási feltételek, ezúttal első ízben lépték át az egye­temek küszöbét a munkás­­osztály és a dolgozó paraszt­ság fiainak és lányainak nagy tömegei. Bukarestben, Kolozsváron, Iasiban, Marosvásárhelyen, Brassóban, Temesváron, Pet­­rozsényben és az ország szá­mos többi városában zászló­­díszbe öltözötten, ünnepi hangulatban várták az egye­temek a diákokat. A megnyitóbeszédek visz­­szatükrözték azt a nagy örö­met, amelyet a közoktatás demokratikus reformja vál­tott ki a tanárokból és a diá­kokból egyaránt. Az egyete­mi vezetők beszédeikben hangsúlyozták, hogy nehéz feladatok várnak megoldás­ra a tanárokra s a diákokra. De a népi demokrácia államá­ban a szocialista építkezés lendülete megoldja a legne­hezebb kérdéseket is és min­den akadályon keresztül élettartalmat ad a demo­kratikus haladószell­emű újításoknak. párt Központi Vezetőségét tántoríthatatlan elhatáro­zásukról, hogy a munkás­­osztály élpártjának vezeté­se alatt harcoljanak a szo­cializmus felé haladó népi demokráciánk megszilárdí­tásáért.“ Ugyancsak vasárnap vá­lasztották meg a párt új ve­zetőségét. A párt elnöke Petre Constantinescu-Iasi tanár, főtitkára Dr. Constan­tin Dimitriu, helyettes titká­rok pedig Ion Oancea és A­­lexandru Steflea lettek. V­éget ért a Nemzeti Néppárt második kongresszusa A Nemzeti Néppárt máso­dik országos értekezlete va­sárnap a résztvevők lelkes hangulata közepette ért vé­get A 7. értekezlet utolsó ülé­sén megválasztották a párt központi intéző- és végrehaj­tó bizottságát. A végrehajtó bizottság tagjai lettek : Gheorghe Vlädescu-Racoasa, Pet­re Constantinescu-Ias i, Constantin Balmus, George Cälinescu, Andrei Oțetea, Ion Oancea, Alexandra Bre­­flea, Lenormanda Benari, Mihail Dragomirescu, Ale­xandra Radu, Barbu Rädu­­lescu, C. Paraschivescu-Ba­­läceanu, Virgil Stanescu, C. Dimitriu. Az értekezlet határozatot szavazott meg, amelyben többek között kimondja : „A Román Munkás­párt által vezetett demok­ratikus erők harca, az egy­re fokozódó osztályharc körülményei között, éle­tünk minden területén je­lentős sikereket ért el. A Nemzeti Néppárt ha­tározottan elismeri a Ro­mán Munkáspártnak a munkásosztály élpártjá­nak, demokráciánk veze­tő erejének, a munkásosz­tály legönfeláldozóbb és legfelvilágosodottabb ele­meiből összetevődő párt­nak vezető szerepét.“ Miután ismerteti a Nem­zeti Néppárt feladatait, a ha­tározat a következő szavak­kal zárul: „A marxi-leniai ideoló­gia alapján, fok­ozva éber­ségünket, kollektív mun­kában, minden megnyil­ván­ulásunkban a bírálat és önbírá­lat fegyverét használva a helyes úton haladhatunk előre s a Ro­mán Munkáspárt vezetésé­vel, beállhatunk mi is a szo­cializmus felé haladó népi demokráciánk megszilár­dításának munkájába Az értekezlet az alábbi táviratot küldte a Román Munkáspárt Központi Veze­tőségének : „A Nemzeti Néppártba beilleszkedett nem prole­tár dolgozó rétegek bizto­sítják a Román Munkás- A kü­l­ereskedelmi minisz­térium új vezértitkárai A hivatalos lap hétfői szá­ma elnöki tanácsi törvény­rendeletet közöl, amely Gya­­ly Zoltánt és Radulescu Gheorghe-t a külkereskedel­mi minisztérium államtitká­raivá nevezi ki. Kiutaztak Budapestre a Hornén Dautokrata Nőszvetség kiküldöttei Vasárnapról hétfőre virra­dó éjszaka elhagyta a fővá­rost az a 20 tagú küldöttség, amely a Román Demokrata Nőszövetséget képviseli a Demokrata Nők Nemzetközi Szövetségének szerdán, de­cember 1-én Budapesten megnyíló nemzetközi kon­gresszusán. A küldöttséget Constanta Craciun a Román Munkás­párt Központi Vezetőségének tagja és a RDNSz elnöknője vezeti és annak tagjai az or­szág különböző részeiből származó munkás- és föld­műves nők. A budapesti kongresszus­sal kapcsolatban Ljuba Chi­­sinevschi, a Román Munkás­párt Központi Vezetőségének tagja vezércikket ír a „Scan­­teia“-ba­n. Cikkének bevezetőjében Ljuba Chisinevschi feltárja az imperalisták háborús po­litikáját és elégtétellel álla­pítja meg, hogy a Nemzet­közi Demokrata Nőszövetség 83 millió tagja felemelte til­takozó szavát a görögországi, spanyolországi, vietnami, kí­­nai, indonéziai stb. imperia­lista mesterkedések ellen. A demokrata nők tiltakozó sza­va elítéli az imperialisták rabló és elnyomó politikáját. A budapesti kongresszus a demokratikus és az imperia­lista tábor között egyre ki­­élesedő harc jegyében nyílik meg. Kibővítik az ország közegészségügyi hálózatát A közegészségügyi minisz­tériumban megtartott orszá­gos egészségügyi értekezlet végetért. Az értekezlet berekesztése előtt, Leontin Salajan köz­egészségügyi miniszterhe­lyettes beszédében felsorolta az idei év megvalósításait és hangsúlyozta, hogy a kor­mány jelentős összegeket for­dított a közegészségügy fel­lendítésére. A kórházakba beutalt betegek élelmiszer­­adagját is emelték. Márta közegészségügyi mi­niszter záróbeszédében be­jelentette, hogy a jövő évi előirányzatok lehetővé teszik, hogy közegészségügyi viszo­nyainkat lényegesen feljavít­suk és a meglévő szervezetet kibővítsük. Jobban felszere­lik a kórházakat, új orvosi segélyhelyeket és poliklini­­kákat építenek, könyörtele­nül felveszik a harcot a tü­dőbaj, a reuma, a malária, a tífusz és a pelagra ellen. A közoktatásügyi reform által létesített új iskolák nö­velik majd az egészségügyi személyzet számát, ami biz­tosítja ezeknek a kérdések­nek megoldását. Fa oszlatták a megyei gazdasági tanácsokat A Nagy Nemzetgyűlés El­nöki Tanácsa törvényrende­letet adott ki, amely felosz­latja a megyei gazdasági ta­nácsokat és azoknak a mun­kakörét a vármegyeházákra ruházza át. Ezeket a tanácsokat an­nak idején a gazdasági újjá­építés és pénzstabilizáció miniszterközi bizottsága lé­tesítette a vármegyék gaz­dasági kérdéseinek irányítá­sára. Romániai Magyar Ssd) Tizenkét gyárat szereltek fel a bükkfa feldolgozására A nemzetközi piacokon a bükk­fából készült ipari termékek iránt mindenkor rendkívüli érdek­lődés nyilvánult meg. A kizsákmányoló tőkés-földes­­úri rendszerek azonban teljesen elhanyagolták ezt az iparágat és ezzel súlyos károkat okoztak nemzetgazdaságunknak, mert bükkfát nem tudtunk külföldre szállhani. Ennek a súlyos hiányosságnak kiküszöbölésére az állami szervek jelenleg 12 gyárat látnak el a bükkfa feldolgozásához szükséges gépi felszereléssel. Ezek az üzemek rövidesen megkezdik működésüket, jelentő­sen növelve árukiviteli lehetősé­geinket. Az ojtozi fűrészüzem munkásai jelentősen megjavították termelési eredményeiket (Ojtoz.) . A három székmegyei Ojtoz község mélyen bent van a Kárpátok vonulatában. Hegyi község, lakói az erdőkktermelés­­ből és fafeldolgozásból élnek. A kapitalista rablógazdálkodás ide­jén alig hullott valami kicsi morzsa az asztalukra a rablógaz­dálkodás h­a­szoné­vező­i­nek busás jövedelméből. Éppen csak ten­gették életüket. A falu elzártsá­ga még attól is megfosztotta az ojtozi munkásságot, hogy szerve­zeti életet éljen, szervezetten követelhesse jogait, fejleszthesse kezdetleges tudását. Népi demokrác­ánk kiteljese­dése egyre érezhettőbben változ­tatta meg az ojtozi munkásság számkivetett helyzetét. Javultak anyagi életfeltételeik és elzártsá­­guk is egyszerre megszűnt. A Román Kommunista Párt, majd a Munkáspárt és a szakszerveze­tek egymás után rendeztek fel­világosító előadássorozatokat, ká­deriskolákat. Gyors iramban fej­lődött a fakiterme­l és feldolgo­zó munkásság politkai színvo­nala. Az államosítás és a szocia­lista munkaversenyek megindulá­sa már nem a ..Danubia " tőkés vállalkozás elcsigázott, kedvet­­len, agyonhajszolt rabszolgáit, hanem edzett, öntudatos munkás­ságot talált Ojtozon. Először persze még nem hoz­tak lényeges sikereket. A szer­vezés és keresztülvitel terén hol itt, hol ott mutatkozott hiba. De azért a normát a legtöbb esetben túlhaladták. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére rendezett munkaversenyek során aztán döntő győzelmet aratott az ojto­zi munkásság. A normát 17,35 százalékkal haladták túl, az élre jutva ezáltal a megye fűrészüze­mei között. A komoly sikerhez a le­ghathatósabban a következő élm­unkások erőfeszítései járul­tak hozzá: Szabó Dávid és Kán­tor Károly gátteresek, Szrat­ula János körfürészkezelő, Luka Ger­gely és Ni­culaj István sodronyo­sok, K­is József kobrafű­rész ke­zelő, Truczk­ Béla, Bedő Imre lakatos és Barcsa Mihály ács. De ezt az eredményt egyá falá­ban nem tek­ei­k véglegesnek iss ojtott munkások. Csak kezdeti si­kernek. Most újabb munkaver­senyre hívták ki a megye fűrész­üzemeit és egymás között is ver­senyt szerveztek. Ennek a most indult szocialista munkaverseny­­nek máris egészen szép eredmé­nyei születtek. A versennyel kap­csolatban a közeljövőben sokat fog még magáról hallatni az oj­­tozi erdőkitermelő és fajfeldol­gozó munkásság. ------ - -----­A­ országos fil­mhivatal kezelésébe mennek át az összes filmgyártó üzemek A hivatalos lap november 29-i száma az Elnöki Tanács törvény­rendeletét közli, amely szerint az államosított filmvállalatok és film­átdolgozó üzemek, mellék­üzemeikkel együtt a művészet és tájékoztat­ásügyi minisztérium mellett működő országos filmhi­vatal (O. N. C.) ügykezelésébe mennek át. Itt említjük meg, hogy minisz­terelnökségi határozattal feloszlat­ták a bukaresti székhellyel bíró „Romániai filmesek társaságát“. A társulat minden ingó és in­gatlan vagyona a művészi és tá­jékoztatásügyi minisztérium tulaj­donába ment át. A Román Munkáspárt kiadásában megjelent MAI­XISTA művek MARX­ ENGELS: A komm­­unista kiáltvány. V. I. LENIN: A marix traus három forrása és három alkotó­ele­me. V. I. LENIN: A nagy kezde­ményezés. J. V. SZTÁLIN: A Szovjetunió sztahanovistáinak első ta­nácskozásán tartott besé­de. J. V. SZTÁLIN: A proletárok osztálya és a proletárok pártja. J­ V. SZTÁLIN: Új helyzet — fe adatok. J. V. SZTÁLIN: A marxizm­us és a nemzeti kérdés. („CENTUM. DE LIBRARIII I­­ Bukarest, Matei Millo­ utca 11 — Telefon: 3.24.38, 1 ! tudomására hozza az összes könyvkereskedéseknek és ©- *|­s hránytőzsdéknek, hogy a C. G. M. Kiadó által kiadott írjl 1949-es naptárok

Next