Romániai Magyar Szó, 1948. december (2. évfolyam, 378-401. szám)

1948-12-30 / 400. szám

Csütörtök, 1948 december 30 Tűzoltó gépkocsiszivattyút (ezer, hatszáz és háromszáz literest) jó állapotban lévőt meg­vételre keresünk. Ajánlatot a bői­pari központhoz kérünk. BUKAREST: DUM­BRAVA ROSIE 12 SZÁM. 11 elvei, minden tervénh­edt és olyan dolog iránti megveté­se, ami a haladást gátolja, s mindez a Szovjetunió kultúrájának zászlóvivőjévé avatta s ez az ország lett egész élete összes vágyai­nak megtest­esi­tője. Gorkij a szovjet hatalom első éveitől kezdve szaka­datlanul buzdította a szov­jet embereket hogy min­den erejükkel járuljanak hozzá a szocialista állam kultúrájának kialakításához. Az irkucki tanulókhoz írott levelében világosan kifej­tette szocialista hazájának jövőjéről alkotott vélemé­nyét. Gorkij Max'«» volt a szo­cialista kultúra nagy írói­nak egyik előfutára. Egész életével, amely szorosan össz­szessett a dolgozó nép éle­tével, egész alkotó és építő munkásságával, — amely a a Kommunista Párttal és annak vezetőivel — Lenin­nel és Sztá­linnal — szoros kapcsolatban folyt le — és művészi lángeszével arra törekedett, hogy a szocialis­ta kultúra zászlóvivője le­gyen. Mély emberszeretete, a munkában rejlő alkotó és felszabadító erő iránti érzé­ke, az orosz nép tehetsége és ereje iránt táplált haza­fias büszkesége, szociális". „Sokszázezer orvosra, tanítóra, mérnökre, zenészre, színészre, költőre, íróra stb. van szükségünk — írta —. Egész sereg olyan ember kell, akik feltárják és kiak­názzák természeti kincseiinket. Hazánkban ne legyenek élősdiek, akik az emberek egészségét veszélyeztetik; ne legyen gaz és dudva, amely kiszívja a föld nedvét és olyan élősdiek­ se legyenek, amelyek az erdőket és a ve­tést pusztítják. Földünket alakítsuk kertté, csapoljuk le mocsarainkat, öntözzük az aszályos területeket, csator­názzuk és mélyítsük folyóinkat és építsünk sokmillió kilométernyi utat. Ez a munka vár ránk s ez széleskörű ismereteket követel. Ez a mi feladatunk. A fasiszták, a gazdagok rabjai és lakájai pedig azt mondják: elég a kultúrából. Vissza a középkorba ... Ők már veszendő­ben vannak és érzik, hogy semmi és senki meg nem menti őket az elmúlástól. De a földkerekség haldokló rablói rengeteg aljasságot követnek el.a siesség eszméjét megteste­sítő, a nép felszabadításáért küzdő ember típusát. „Az anya“ című regényében, „Nyár“ című­ elbeszélésében és egyéb műveiben. A kom­munista munkások megraj­zolásában Gorkijnak első­sorban a m­idenség iránti szocialista felfogást szemlél­tető művészi magatartása domborodik ki. Az általa alkotott új embertípus első feladatául a szocialista esz­me megvalósítását tűzte cé­lul maga elé. Innen ered Gorkij hősének legjellegze­tesebb ismérve: az egész nép képviselőjének érzi ma­gát s ennélfogva ilyen érte­lemben (az új elvek alapján) oldja meg saját életének kérdését. Gorkij különös fi­gyelmet szentelt az ember életében az alkotó munká­nak. Azt bizonygatta, hogy az alkotó munka elhanyago­lása az egyén visszafejlő­déséhez vezet. „Az Artama­­nov-ügy“. ..Vassza Jelezno­­va“ és „Klim Számgin“ cí­mű műveiben irodalmi for­mában igazolja Marxnak azt a tételét, hogy a tőkés társadalom embertelen em­bertípust termel ki. * Gorkij különös figyelmet szentelt az ember problé­­májának és kifejtette az emberiségnek az emberrő alkotott véleményét s ezál­­­tal bemutatta a szocializmus . Gorkij történelmi jelentő­sége mindenek előtt abban áll, hogy már a Nagy Ok­­tóberi Szocialista Forrada­lom előtt megalkotta a hőt Gorkijnak, mint szocialis­ta művésznek, egész mun­kásságát a szabad, alkotó­­építő munka szelleme hatot­ta át. „Egész életemben — írta — csak azokat az embe­reket tartottam igazi hősök­nek, akik szeretnek és tud­nak dolgozni, akik életcéluk­kal az emberiség összes erői­nek tömörítését tűzik ki az alkotásra, földünk megszé­pítésére és ezen a földön emberhez méltó életkörül­mények megteremtésére.“ Gorkijnak rendkívül nagy szerepe volt a szovjet kultú­ra haladásában. Tudvalé­vően legtöbbet és legtermé­kenyebben az irodalomban dolgozott ő a művészetben a szocialista realizmus szülő­atyja. Ö volt a szovjet iro­dalom legerősebb bírálója, teoretikusa és szervezője. Ö lett a Szovjet Írók Szö­vetségének elnöke. Átérez­­vén a valóságábrázoló szov­jet irodalom világraszóló jelentőségét, folyton azt hangoztatta, mindent el kell követnünk, hogy megteremt­sük azt a hatalmas irodal­mat, amelyre nemcsak a Szovjet Országnak, hanem az egész emberiségnek szük­sége van. A SZOVJET IRODALOM A SZOCIALISTA KULTÚRÁ­ ért küzdő harcost, miközben következetesen alkalmazta a szocialista tartalom és a nemzeti­ forma egységének elvét. Életszagú hőseit szigo­rúan történelmi keretbe, az orosz nép felszabadító harcá­nak középpontjába állította. Gorkij hőseinek ilyen törté­nelmi vonásai általános jelle­get és tartalmat kapnak, az új ember, a szocialista kul­túra harcosa és építője jel­lemvonásaivá válnak. Gorkij hőse a harcos ember, az aka­rat és a határozott cél embe­re. Ez az ember a világtör­ténelem egészen új feladatá­nak, a szocializmus felépíté­sének érdekében gondolkozik és cselekszik. Tudatában van a körülötte zajló­­események teljes jelentőségének és mély­ségének. Gorkij álma az volt, hogy könyvet írjon, az új Szovjet Oroszországról. Ha összegyűjtjük a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom után a Szovjetunióról tartott beszédeit, írott cikkeit és karcolatait s a szovjet em­berről írott elbeszéléseit, el­mondhatjuk, hogy ezt a mű­vet tényleg megalkotta Gorkij ..Szeressétek második anyá­tokat, hatalmas szocialista hazánkat“, írta a többi között. Ez a hazafias magatartás és a szocialista hazaszeretet ér­zése képezi Gorkij forrada­lom utáni írásainak ideoló­giai tartalmát.* Még élete erejében, 1928 ban beutazta a Szovjetuniót Felkereste mindazokat a he­lyeket, ahol ifjúkorában bo­lyongott s igy alkalma nyílt annak a megállapítására és megírására, hogy milyen si­keresen épül a szocialista ál­lam, milyen iramban alakul ki az új kultúra,­­ és annak kimondására, hogy a szép sehol sem olyan szép, mint­ Szovjetoroszországban. Az emberiség történelmében a munka sohasem szemléltette olyan meggyőzően magának az embernek és az életnek átalakítására ható csodás ere­jét, mint a Szovjetunióban. Gorkij az uj világ eszméinek kifejezője és az uj világ épí­tőinek tanítómestere volt. Magasra emelte az uj világ zászlaját és tisztán meglátta, kik óhajtják a régi világ vesztét.* Gorkijnak, mint a szocialis­ta kultúra zászlóvivőjének is­mertetése nem lenne teljes, ha nem beszélnénk a polgári társadalmat leleplező óriási irói erejéről, ami legjobban jellemzi a nagy író és har­cos egész tevékenységét. Gor­kij megértette, hogy a tőkés társadalom bomlásnak indult és a benne rejlő hullaméreg­gel megfertőzte mindazokat akik — akarva, nem akarva — annak embertelen érdeke, szolgálatában állnak. Megér­tette, hogy a tőkés világ el­érte az őrület csúcspontját. Gorkij fáradhatatlan kato­nája volt a régi világ s an­nak embertelen eszközei el­len vívott harcnak. A szocialista kultúra zász­laja, amely alá ő harcba szó­lította az egész haladó em­be­­rseffet, egyben az ebrü®4 világ, a kanitai­zmus hazug­ságai és képmutatás elleni _ ha­rc 73szlaja is volt F­antas­iai Magyar S20 Fordulat a kolozsvári Állami Magya­r Szính­áz­ban ír . Csak jó jelnek tekinte­e­jük, hogy­ a kolozsvári Állami Ma­gyar Színház a múlt évi gyakor­latából eltérően nem hajszolja egyik bemutatót a másik után. Kiküszöböli ezzel az egyes da­rabok gyorstalpalásszerű előké­szítését, időt ad a színésznek és rendezőnek a darabban való alapos elmélyülésre s időt a kö­zönségnek — a későn ébredők­nek is — minden darab meg­tekintésére. A színház vezetőségé­nek akarata vagy szándékossága mellett ehhez, kétségtelenül a jó műsor is hozzájárult. Az új kö­zönség fokozatosam megszerette a színházat s örömmel jegyez­hetjük fel, hogy ennek meggyő­ző jeleként ebben az évben pél­dául az „Ócskavas nagyban“ megérte a tize­nkettedik előadást a Gergely Sándor „Vitézek és hősök“ című hatalmas drámá­ja is a tizedik előadáshoz köze­ledik. (A múlt évben csupán a „Csikós“ érte meg tizenkettedik előadását s az is csak az évad végén!! Az elmúlt egy hónapi műkö­désével a kolozsvári Állami Ma­gyar Színház igazolta a kapu­nyitás után hozzáfűzött remé­nyeket. Műsora továbbra is jó, s ujjabb komolyméretű fejlődést láthatunk mind a rendezésben, mind pedig színészeink egyéni játékstílusában és kollektív együttműködésében ★ Gogoly ,ukcánynénő“-je után november végétől december vé­géig négy darabot hozott színre a színház.Ebből kettő múlt évi felújítás volt (Beaumarchers „Fi­garó házassága“ és Seriebe .„Egy pohár víz“) egy kolozsvári önbe­­mutató (Gergely Sándor „Vité­zek és hősök“) egy pedig a ko­lozsvári színpadon régen nem látott darab felújjítása (Móricz: „Légy jó mindhalálig“). A ta­valyi két felújítás két klasszi­kus szatirikus vigjá­­kot hozott, melyek ép egykori haladó vol­tak, a maguk korában is bátor, szókimondó és a polgári, illetve feudális rendszert leleplező jel­legük és mulattató meseszö­vésük tesz alkalmassá az időn­kénti felújításra s tett szinte aktuálissá most, és nálunk, ami­kor a reakciós feudális-polgári csökevények ellen folytatunk ke­mény küzdelmet. A „Figaró házasságát“ Imrédy Géza rendezte az idei felújí­táskor s kisebb szerepekben sze­repcserét is eszközölt a Szín­­ház.Az előadás általában jó volt — sikerült részben a darab ön­magában rejlő votantottságát leküzdeni—, kár azonban, hogy az előadásban inkább a mulatta­tó, bohózatszerű elemek hang­súlyozódtak ki, mint Beaumar­cheis maró szatírája, mellyel az egykori udvari világ gyüle­­vész népségét s a nővadász Al­­maviva grófot és típusait illeti. Szép teljesítményt nyújtott Fi­garó szerepében Fóra Jenő, Al­­maviva grófot és típusait illeti Imrédy Géza, továbbá a fiatal és nagyon tehetséges Dorián Ilona. * Móricz­­Zsigmond „Légy jó mindhalálig“ című színműve közismerten gyengébb színpad alkotás, mint regény. Legna­gyobb hibája kétségtelenül abbó származik, hogy színpadon is re­gény marad elsősorban. E mel­lett Nyilas Misi megható törté­netének, még ha nem is men­tes minden állásfoglalástól, zsem sok monda­­valója van a ma embere számára. Színpadra hozatala legfennebb arra volt jó, hogy az egykori félfeudális­ pol­gári rendszer népellenes és lé­­tekörő iskoláztatási rendszerét idézze a mai mélyen demokrati­kus iskolai reformunk ellentéte­ként a néző elé. Társadalmi rajza azonban nem elég mély­s­égg Nyilas Misi tragédiája in­­kább egyéni tragédia, mint sors­társa­i. A darabot Sarlay Im­e rendezte sok hozzáértéssel és odaadással. A bemutató legna­gyobb értéke egy egészen fia­tal színész nagyon komoly be­mutatkozása volt (Kiss Albert). Seribe „Egy pohár víz“ című művét a multi évivel gyengébb, von­atottabb előadásban láttuk az időt. Az az érzésünk, hogy a színház vezetősége túlságosan a tavalyi jó előadás emlékeire t£ maszkodot­t s nem fektetett kettő súlyt ezévi előkészítésé­re. ★ A kolozsvári Állami Magyar Színház ezévi nagy eseménye kétségenkívül Gergely Sándor „Vitézek és hősök“ című hatal­mas drámájának a bemutatása volt. Gergely Sándor drámája a magyar realista irodalom egyik reprezentáns alkotása. Sőt, ezen túlmenően Gergely Sándor da­rabját, különösen ami a témavá­lasztást és a téma színpadra vi­telét jelenti sok tekintetben út­törő és útmutató jellegűnek is kell tekintenünk. A „Vitézek és hősökében az északerdélyiek által különösen oly jól ismert horthyista-fasiszta korszaknak a marxista-leninista szemlélettel elemezett hűséges korrajzát vi­szi a néző elé Gergely Sándor. A darab hősének drámáján így lett nála a dolgozó magyar nép drámája, s ennek köszönhető döbbenetes tömeghatása és hal­latlan mozgósító jellege. A kolozsvári Állami Magyar Színház életében a komoly for­dulatot a színpadi rendezést és a színészi alakítást illetőe­n is Gergely Sándor darabja hozta meg. A kollektív munka első nagy eredményét láthattuk a sú­­lyos mondanivalóm darabhoz méltó színrehozatalban. Rendező és színészek Egyaránt megértet­ték, hogy itt szakítani kell az el­avult formákkal, a sablonos já­tékstílussal s ez a szakítás, ha nem is maradéktalanul és nem is mindenkinél (az utolsó felvo­­j­nás tömegkórusánál, Galló Aliz és Sugár Jenő játékára gondo­­­­lünk) általában sikerült. Ren­dező és színészek közös nagy érdeme, hogy — s ez a szocialis­ta realista színjátszás igazi fel­adata — csakugyan sikerült a­­ nézőt a látszólagos egyéni tra­gédián (Eszterág agyonlövése) fel illemes­­eti s elhitetni vele,­­ hogy a halálraítélt tulajdonké­­pen maga a kivégző rendszer. Kömives Nagy Lajos, a da- 1 rab rendezője eddigi legjobb al­­­­kotását valósította meg a da- 1. rab szín­rehozat­alával. De né­hány színészünk is eddigi csúcs-­­ teljesítményét mutatta. (Sepkál­­szky, Lantos, Flóra, Firma Már-­­­ta) bizonyságául annak, hogy az új kollektív színjátszás, a szo-­­­cialista realizmusra való törek­vés eddig talán rejtett adottsá­­gaik teljes kibontakoztatására is­ lehetőséget nyújt. DÁVID gyula Állattenyésztők és tejtermelők figyelem! Bükköny-és konkolymag | eredeti és őrölt állapotban ELIKÓ C. DAVID 'HzltDAN) MALOM | BUKAREST, Sos. Basarab 15. szám.

Next