Romániai Magyar Szó, 1949. január (3. évfolyam, 402-424. szám)

1949-01-01 / 402. szám

Szomfo-af, 1949. január T Romániai Magyar Sid Ä Nagy Nemzetgyűlés szerda eslii ütésén Lotar Radaceanu. a Román Munkáspárt titkára, munka és népjóléti miniszter, a következő beszédet tartotta az áltatni társadalombiztosítás meg­szervezése törvényjavaslatának benyújtása ajkalmából: Elvtársak és barátaim! Az a nagy és döntő fordulat, amelyet Népköztársanágunk tesz a szocializmus építése irányában az áEamélet minden szektorában uj és forradalmi feladatokat ró a munkásosztályra és az egész dolgozó népre. Miután az államosítás által a főbb ipari termelőeszközök, bá­nyák. szállítási vállalatok, ban­kok és biztosító társaságok, mint az egész nép javat az állam tu­lajdonába mennek át, miután Önök szavazatukkal elhatároz­ták gazdasági élelünk iervsze- rüsiitésének megkezdését, amely ■kimondottan szocialista politika ‘és amely egyike a szocialista társadalom fejlődési törvényei­nek, világos, hogy a többi szek­torokban sem maradhatunk a polgári-földesúri rendszerek fel­tételeiből eredő régi helyzetnél, hanem előre kell haladjunk és fordulatot kell vegyünk az egész arcvonalon, minden szektorban teljes energiával és határozott­sággal. Ezek a szektorok az ál­lam szervezési formáit, az összes társadalmi és kulturális tevé­kenységei, a jog összes megnyil­vánulásait illetik. Természetes, hogy a munkás­jogot illetőleg, vagyis az embe­rek munkav iszonyait szabályozó jogokat illetö’eg is mélyreható változásokat lsei! eszközölnünk, amelyek meg kell feleljenek az előttünk á'ló nagy feladatoknak, a szocializmus építése feladatá­nak. Mert a munkaviszonyokat és azt szabályozó jogokat irányí­tó munka hatalmas jelentőséggel bír. Az állam gondját viseli az alkalmazottak egészségének A jelen óráig még a munkás­jogok olyan törvényeivel állunk szemben, amelyek a burzsoá-ka- pitalízmus rendszerének felté­tele» között születtek meg, ame­lyeket mi átvettünk, megrefor­mál iunk, hogy így valamelyest közelebb hozzuk a jelenlegi szükségletekhez, de amelyek mégis magukon viselik a múlt rendszer bélyegét. Az előadó ezután kifejtette ez elveket, amelyek a tökésrand- saerben az úgynevezett társada­lombiztosítás alapját alkották, majd rámutatott a szocialista rendszer társadalombiztosításá­nak fensöbbségére. A most e'(Terjesztett törvény - tervezettel szakítunk a múlttal. Az állam világosan kötelezettsé­gei vállal arra, hogy gondot vi­seljen az alkal mazottak egészsé­gére. gondoskodjék anyagi hely- aei üktől munkaképtelenség ese­tében. A magánszektorban is í egész járulékot a munkáltató vi­seli Az alkalmazottnak sem az áWa-mi. sem a magánszektorban nem kell többé semmilyen járu­lékot fizetni. Másodsorban, meg­szüntettük az eddigi aktuáriális rendszert, amely a társadalom­biztosítás alapja volt. Ez egy matematikai rendszer, amely képietek utj ín megállapítja, mannyi segítséget lehet adni egy embernek, íigyeíembevéve azt, hogy hány ilyen biztosított fi­zeti a járulékot, mennyi az élet átlagos tartama és a betegségek előfordulási valószínűsége. így a megsegítés a járulék függvé­nye: összeszáraí-álják a járuléko- fcat és azok számának arányában adják a segélyt. Ez a rendszer megszűnik. He­lyébe az alkalmazottnak az a joga lép, hogy — ha betölti azo­kat a feltételeket, amelyekről későbben fogunk szólni — or­vosi segélyt kapjon, annak min­dem formájában és betegség, rokkantság, anyaság, halál és aggkor esetén pénzsegélyt, vagy nyugdijat kapjon. — Engedjék meg, hogy rá­térjek a törvényjavaslat fon­tosabb rendelkezéseinek elem­zésére, hogy láthassák, ho­gyan valósulnak meg ezek az uj elvek, hogy láthassák, ez az nj törvény a társaualom- biziOj,itá.s területén döntő ja­vulást eredményez.-— Ami a biztosítottakat il­leti. ezek eddig csak mun­kások és általában magánal- kalmazottak voltak, kivéve a ■mezőgazdaságban deígozókat. A.* uj társadalombiztosítás különbség nélkül valameny- n y i alkalmazottra kiterjed, tehát az állami tisztviselőkre is, akiknek eddig nem volt •Mjj ez a joguk és külön*»ki­képpen vonatkozik az összes mezőgazdasági al­kalmazót lakra is, akik Itddig nem részesüllek orvosi segély- nyujtásban éfc segélyben, flaps.) A szakszervezetek intézik a társadalom- biztosítási ügyeket — A társadalombiztosítás tehál az alkalmazottak, va­lamennyi alkalmazott intéz­ménye. Nem vehetnek részt benne a munkaadó iparosok, akik a múltban politikai okok ból szintén a biztosítottak so­raiban leheltek. — Ami a Társadalombizto­sító megszervezését illeti, meg kel» említenünk, hogy régen egyik legégetőbb követelésünk a Társadalombiztosító önkor­mányzata volt. Ez most a szó legszélesebb, legszebb és legjobb értelmél>en valósul meg, mivel a Társadalombiz­tosító vezetése a szakszerve­zetek, a munkásosztály tö­megszervezetének kezébe ke­rül, amely az alapszabály ke­retein beliii megtartandó vá­lasztások révép biztosítani fogja a központi és helyi Társadalombiztosítók vezeté­sét, alulról fölfelé választott szervekkel. (Taps.) — Ez nemcsak azt jelenti, hogy a szakszervezetek kap­csolata a dolgozó tömegekkel szorosabbá fűződik, hanem az ügymenet költségeinek tete­mes csökkentését is, mert ez­által az adminisztratív apa- ráfu'-nak jó része fölöslegessé válik. Ahelyett, hogy a mun­kás segélyt igénylő kérését tisztviselő oldaná meg. aki, bármennyire is tisztességes és jóakaratu lenne, mégis vala­mennyire távol áll tőle. mos­tantól kezdve a hasonló ké­réseket a gyári elvtárs intézi cl, aki a társadaloiubizf»sitá-. si ügyek felelőse a szakszer­vezeti csoportban és m um­káját a szövetség és az Orszá­gos Szakszervezeti Tanács mellett működő társadalom- biztosítási bizottság utasítá­sai és ellenőrzése szerint végzi. A társadalombiztosítás pénz­forrása, a fizetés után járó liz százalék, amely a vállala­tot terheli, vagyis az álla­mot, a magánszektorban tel­jesen a tulajdonosokat. A pénzbeli segély kérdését szintén helyesen oldotta meg ez a törvénytervezet. A légi kollekíivszerződó- sek alapján olyan álcázott ja­vadalmazások is voltak, ame­lyeket hamis módon társadal­mi kötelezettségek eimen fi­zettek ki. Ezek teljes egészé­ben eltűnnek. A gyárakban a munkások a mennyiségi és minőségi munkájuk után já­ró fizetést kapják. A gyárak­tól, a vállalatoktól, az alkal­mazott nem kap mást, mint amennyi a szocialista elosztá­si elv alapján, munkája után jár neki. Tehát meg van a lehetősége, hogy megkeresse az{ az összeget, amelyet kü­lönböző álcázott formában kapott segítség címén. Meg van erre a lehetősége, sőt kö- ftefestsege, hogy a kapitaliz­musból a szocializmusba való átmenet szakaszában, munká­ja révén egyre több javadal­mazást kapjon. Ezáltal a munkája nyomán egyre jobb! életet biztosit magának és csa­ládjának, A társadalombizto­sító intézettől az alkalmazott betegsége esetén, szüléskor, halálesetben és a törvényben felsorolt más esetekben azon­nali segítséget kap. Úgy kap­ja ezt a segélyt, mint kijáró jogot, amely nem függ összq a járulékok bonyolult számí­tásával. Alkalmazotti m I nő­séiben kapja, hogy ezáltal at munkaképtelen-ég, betegség időszakában megélhetése biz­tosítva tegyen. Ha »a beteg­sége nem gyógyítható, vagy, esetleg súlyos szerencsétlen­ség ért-e, nyugdíjba mehet ói igy biztosítja az állami tár­sadalombiztosító az életheaS szükséges javadalmazást. j A teljes segély joga Egyetlen megszorítás létezik a segélyek engedélyezésénél: az al­kalmazottnak legalább 3 hónapi szolgálati idővel kell bírnia ugyanannál a vállalatnál, hogy teljes segélyre való jogát élvez­ze. Nem helyes a hullámzás, a- egyik gyárból a másikba. Szükség van arra, hogy a mun­kás egész leikével vállalatához kötve érezze magát, a vállalat­hoz, amely lehetőséget nyújt neki dolgozni sajátmagáért, a munkásosztályért, a szocializmus­ért. Csak igy fog növekedni * munka termelékenysége, aho­gyan kívánjuk és ahogyan szük­séges valamennyiünk érdekében. Természetesen, a munkaerők el­osztásival foglalkozó szervek általi áthelyezés egyik gyárból a másikba nem szakítja meg a jogofc élvezését. Hasonlóképpen a kiküldetés valami választott tisztségbe, mint képviselői tiszt­ség vagy szakszervezeti kikül­detés és igy tovább, szintén nem jelenti a jogok elvesztésé*. De aki gyárról-gyárra megy, aki nem tudni, milyen kedvező alkal mat keres, aki nem akar meg­szokni sehol, aki nem akar ko­molyan és állandóan dolgozni az csak akkor jut jogaihoz, mi* kor belátja, hogy az ő érdekei és általános érdek, hogy megál­lapodjon, hogy hosszabb ideig ugyanazon vállalatnál fejtse tó munkáját. Az orvosi segítség, elvtársak éa barátaim, mától fogva nem a társadalombiztosítás hatáskörébe? tartozók, hanem a közegészség­ügyi miniszf él hunhoz kerül, a- mdy átveszi a jelenlegi társada-' Lombiztositó egész orvosi és egészségügyi szervezetét és a- melynek föladata lesz ingyen gyógykezelést, gyógyszereket és kórházi ellátást adni a biztosi-' tot baknak és családjuknak. És itten elvtársak és elv3 társnők rövidesen megjavul3 nak az orvosi segélynyújtás feltételei, az országunkbeli egészségügyi vezetés és szer­vezés egységesítésének ere<fJ ményeképpen. MÜot ahogy a segélyek, be3 tegsegélyek, szülési segélyele és szoptatási segélyek tőrén, komoly javulást hoz az uj tervezet, a társadalombiztosí­tó intézet nyújtotta jelenlegi jogokkal szemben, Ugyanúgy, az egészségügyi miniszté3 riumra hárul a dolgozók or3 vosi segélynyújtása fokozatos megjavításának feladata. Az általunk javasolt uj tár* sadalombiztositás módszeré­ben uj elemet jelent az al3 kalmazoítak pihenőjogának biztosítása. Természetesen a biztosított alkalmazottakat mostanáig fürdőkbe* és üdülőhelyekre küldték, azonban orvosi uta­sítás alapján, bizonyos bér 3 Constantin Párvuescu záróbeszédé a ffagy Nemzetgyűlés szerdai ülésének berekesztése alkalmával sági terv megvalósítására és túlteljesítésére. A képvise­lők az élen kell járjanak a terv teljesítésére irányuló akciókban. Minden cseleke­detük élő példája kell le­gyen annak, mit jelent az ujtipusu képviselő, amilyet népünk eddig még soha nem ismert Ha az általános ^gazdasági terv teljesítéséért és orszá­gunkban a szocialista építés meggyorsításáért folyó harc­ra erőnk megfeszítésével mozgósítjuk a dolgozó népet, annak az izzó hazafiasság­nak adunk kifejezést, amely a dolgozó nép választottjait átfűti, akkor szolgálunk csak rá valójában a széles dolgo­zó tömegek bizalmára. A Nagy Nemzetgyűlés ülés­szakának büroja üdvözli önöket képviselő és képvi­selőnő elvtársak és Önökön keresztül az egész dolgozó népet, a Román Népköztár­saság kikiáltásának első év­fordulója alkalmából és ugyanakkor az újév küszö­bén kívánunk önöknek uj sikereket drága Hazánkban, a szocializmus megerősítésé­ért és fejlesztéséért folyó harcban.“ Beszédében Bárvulescu el­nök még bejelentetté, hogy a Nagy Nemzetgyűlés leg: k zelcbb január 19*éa ül össze. hiánytalanul a dolgozó nép szolgálatában áll. a régi pol­gári-földesúri parlamentek­kel ellentétben, ahol a kor­rupció uralkodott és a ki­zsákmányolok, valamint azok megbízottai fecsegtek. A Nagy Nemzetgyűlés mos­tani ülésszakában megszava­zott összes törvényeket a Ro­mán Munkáspárt, népi de' mokráciánk vezető politikai ereje kezdeményezte és azok biztosítják nemzetgazdasá­gunk szocialista szektorának megszilárdítását, nemzeti függetlenségünk megerősö­dését, a dolgozó nép anyagi és kulturális színvonalának emelését, biztosítják orszá­gunkban a szocializmus épí­tését." Párvulescu elnök, beszédét a következő szavakkal zárta: „A RNK 1949 évi általános gazdasági tervének, valamint a költségvetési és a többi törvények megszavazása ma­gasztos feladatokat hárít or­szágunk dolgozó népére. A képviselőkre rendkívül nagy szerep vár ezeknek a felada­toknak az elvégzésében. A Nagy Nemzetgyűlés tag­jai, visszatérve a gyárakba, falvakba, intézményekhez, vagy kulturhelyekre, ahol dolgoznak, széleskörű felvi­lágosító munkába kel! kezd­jenek, meg kel! szervezzék és mozgósítón tok kell a dol­gozókat az általános gazda­A Nagy Nemzetgyűlés szer da esti ülését Const. Párvu­lescu, a Nagy Nemzetgyűlés ülésszakának elnöke záró­szavaival rekeszteííék be. Záróbeszédében Párvules­cu elnök többek között a kö­vetkezőket mondotta: „A Nagy Nemzetgyűlés ez- évi ülését a polgári-földesúri királyság megdöntésének és a Román Népköztársaság, a városi és falusi dolgozók ál­lamának kikiáltása első év­fordulóján rekesztjük be. A Román Népköztársaság első éve a munkásosztály pártjának vezetése alatt, a dolgozó nép megvalósításai­nak eredményes éve volt 1948 ban, amely népünk éle­tében a szocializmus alapjai­nak építésére való áttérését jelentette, a Nagy Nemzet­gyűlés megszavazta a ÍRNK Alkotmányát, a fontosabb iparvállalatok, bankok, bá­nya- és szállít ásivállalatok államosít ás áról szóló tör­vényt, valamint számos más olyan törvényt, amelyek sú­lyos csapásokat mértek a ki­zsákmányoló osztályokra és amelyek újabb lépést jelen­tettek országunkban a szo­cializmus alapjainak épdésé- hez vezető utón. A Nagy Nemzetgyűlés te­vékenységével újból igazolta az uj államgépezet teljesen megváltozott jellegét, amely

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék