Romániai Magyar Szó, 1949. január (3. évfolyam, 402-424. szám)

1949-01-01 / 402. szám

Szombat, 1849. január 1 A helyi közigazgatási hatóságok bekapcso­lódása az állami költségvetésbe Az állami közigazgatás költ­ségvetése gondoskodik a mi­nisztériumok hatáskörébe utalt általános jelentőségű gazdasági akciók, a felsőfo­kú közoktatásügyi intézmé­nyek, tudományos kutató in­tézetek, kulturális és szociá­lis intézmények pénzügyi el­látásáról, a honvédelem, az állami közigazgatás szervei­nek és a bírói hatóságok fenntartásának pénzszükség­leteiről, az állami kölcsönök kibocsátásával kapcsolatos költségek fedezéséről és az állam anyagi tartalékainak megteremtéséről. Az államhatalom helyi szer­veinek hatáskörébe utalt költségvetések gondoskodnak a helyi jelentőségű gazdasági akciók (megyék, városok, já­rások, községek), az általános közoktatás és helyi jellegű politikai és gazdasági intéz­mények, a társadalombiztosí­tás, a testnevelés és az ál­lamhatalom helyi szerveinek fenntartásához szükséges pénzalapokról. •Rendkívül fontos intézke­dése a költségvetési törvény­nek az a rendelkezése, amely­nek értelmében a pénzügyi év kezdete egybeesik a nap­tári évvel, vagyis január 11-én kezdődik és december 31-én fejeződik be. A rendelkezés értelmében 1949 január 1-én lejárul a pénzügyi év és új pénzügyi év kezdődik az új költségve­tés alapján. A Román Népköztársaság általános költségvetését a költségvetési intézmények és a gazdasági egységek költ­ségkimutatási tervei alapján állítják össze. Az irányelve­ket viszont az Állami Terv­­bizottság jóváhagyta gazdasá­gi tervek alapján a pénzügy­minisztérium határozza meg. A pénzügyminisztérium össz­pontosítja az egyes intézmé­nyek költségvetési terveze­teit és ezek alapján készíti el az általános költségvetést, amelyet megvizsgálás végett az Állami Tervbizottság elé terjesztenek, majd ennek vé­leményezésével a miniszter­­tanács elé kerül jóváhagyás végett. A minisztertanács elfogad­ta általános költségvetési tervezetet ezután átküldők a Nagy Nemzetgyűléshez meg­vitatás és megszavazás vé­gett. Igen fontos újítás a költség­­vetési gépezet működésében az az intézkedés, amelynek értelmében a Román Nép­­köztársaság általános költ­ségvetésének végén „végre­hajtási számadással“ lezárják a költségvetést és ezt a zár­számadást előbb a miniszter­­tanács elé terjesztik, majd pedig a Nagy Nemzetgyűlés elé kerül megszavazás végett. 192 milliárd 961 millió lej a Román Népköztársaság 1949 évi á­talános költségvetésének végösszege ! A Román Népköztársaság 1949 évi általános költségve­tése, amelyet az új törvényes rendelkezéseknek megfelelő­­e­n a Nagy Nemzetgyűlés elé terjesztettek, teljesen ki­egyensúlyozott és úgy a be­vételek, mint a kiadások ol­dalán 192.961.000.000 lejt tesz ki. A bevételek első fejezetét az általános jellegű adók és illetékek teszik ki, amelyek­nek összegét 131,4 milliárd lej­ben állapították meg. Ebben legnagyobb összeggel a for­galmi adóbevételek szerepel­nek, e bevételek összege 95 milliárd lej .A kereskedelmi és ipari jövedelmi adóból százm ­ Az új adórendszer egyszerű és a dolgozó néptömegek érdekeit óvja A Nagy Nemzetgyűlés szerdai ülésén Vasile Luca pénzügyminiszter hatal­mas beszédben ismertette és elemezte a Román Népköztársaság 1949 évi új költ­ségvetését és a költségvetéssel együtt benyújtott adóreform törvényeket. A Nagy Nemzetgyűlés ezeket a törvénytervezeteket hatalmas lelkesedés köze­ltette, egyhangúlag szavazta meg. Az új törvénykezések legföbb sajátossága, hogy a dolgozó néptömegek érdekeit tartja szem előtt s ennek megfelelően egyszerűbb és a szocialista építés érdekeinek megfelelőbb adórendszert vezet be. Érthető tehát, hogy az eddigi számviteli törvények elveinek további alkalmazása lehetetlenné vált és a költség­­vetési gépezet működését is új alapokra kellett helyezni. Mit tartalmaznak az új­ költségvetési törvények A Nagy Nemzetgyűlés ál­tal megszavazott két költség­­vetési törvény közül az első a Román Népköztársaság ál­­talános költségvetése össze­állításának, végrehajtásának és lezárásának szabályait határozza meg. A törvény I. feje­zetében foglalt általános ren­delkezések új meghatározást adnak az általános költség­­vetésnek. Eszerint a Román Népköztársaság általános költségvetése ,­évi pénzügyi terv az állami feladatok vég­hezviteléhez szükséges egysé­ges pénzügyi alap megalko­tására és irányítására, az ál­talános gazdasági tervnek megfelelően.“ A költségvetés rendeltetése tehát: az or­szág gazdasági erejének ki­­fejlesztése, a nemzetgazdaság szocialista alapokra helyezé­se, a dolgozók anyagi és kul­turális színvonalának feleme­lése és a nemzeti független­ség biztosítása. A B. N. K. általános költ­ségvetése a tulajdonképpeni állami közigazgatási költség­vetésből és az államhatalom helyi szervei által irányított költségvetésekből tevődik össze, már a jövedelmeket 12,5 mil­liárd lejben állapították meg. Másik bevételi forrása a költségvetésnek a gazdasági vállalatok nyereségeiből az államot megillető jövedelem­kvóta, amelynek végösszege 19.380.000.000 lejjel szerepel. Az egyes minisztériumok 10 milliárd 348.000.000 lejjel já­rulnak hozzá az állami jöve­delmekhez, míg az államgé­pezet egyszerűsítése és ész­­szerűsítéséből adódó költség­megtakarítás 8.000.000.000 lej jövedelmet jelent. A költ­ségvetési bevételek között még a következő fontosabb tételek szerepelnek: Az ál­lamhatalom helyi szervei ál­tal megvalósított jövedel­mizetési adóalapnak számítanak a nyugdíjak, élet­járadékok, végki­elégítések, stb. A fenti normák szerint, de 10 százalék emeléssel adózzák meg a szövetkezetektől élvezett jöve­delmeket, valamint a munkálatok és szállításokból származó jöve­delmeket. Fizetésadó-mentesek azok a jö­vedelmek, amelyek nem haladják meg a 2.500 lejt havonta, a dip­lomáciai testület tagjainak fizeté­sei, szülési, házassági, betegségi és temetkezési segélyek, a beteg­­segélyző által fizetett orvosi se­­­gélyek, az állami és helyi intéz­ményeit vállalatok és szövetkeze­tek által fizetett napidíjak es mek: 6.000.000.000 lej. A be­­tegsegélyző költségvetési be­vételei: 5.000.000.000 lej. A kiadási tételek első sza­kasza a közérdekű gazdasá­gi, kulturális és politikai­szociális kiadásokat és az ál­lamgépezet kiadásait foglalja, össze. Ezeknek a kiadások­nak végösszege 95 milliárd 803.200.000 lejt tesz ki. Jel­lemző a költségvetés szelle­mére, hogy az egyes minisz­tériumok részére előirány­zott kiadások között egyik legnagyobb összeggel a köz­­oktatásügyi minisztérium szerepel, amelynek számára 11 milliárd 540 millió 500 ezer lejt irányoztak elő. Ugyanakkor egészségügyi cé­lokra 9 milliárd 840 millió 600 ezer lejt szabtak meg, míg a munka és népjóléti tárca számára 6 milliárd 447 millió 200.000 lejt határoztak meg. Nagyobb összegekkel szerepelnek még a pénzügy­minisztérium, a földműve­lésügyi minisztérium, a nem­zetvédelmi mii­nisztérium és a belügyminisztérium. A nemzetgazdaság pénz­ellátására szolgáló hitelek 45 milliárd lejjel szerepelnek a költségvetési kiadásokban Ebből 44 milliárdot termelő reprezentációs költségek, a mun­kásoknak és tisztviselőknek jut­tatott kitüntetések és alkalmi ju­talmazások. Ötven százalékkal kisebb adót fizetnek fizetésük után a Román Népköztársaság rendjeleivel ki­­tüntetettek, 20 százalékkal keve­sebbet azok az alkalmazottak, a­­kik legkevesebb három kiskorú gyermeket tartanak el és 30 szá­zalékkal kevesebbet, akiknek 5 kiskorú gyermekük van. Ameny­­nyiben a férj és feleség is dol­gozik, csak az egyik házastárs fizetésére alkalmazzák az adó­­csökkentést. A törvény 10. szakasza az írók, művészek és tudósok jövedelme­jellegű beruházásokra, 1 milliárdot pedig az állam gaz­das­ági vállalatai forgótőkéi­nek kiegészítésére fordítanak. A nemzetközi jellegű köte­lezettségek céljaira szolgáló hitelek végösszege 14 és fél milliárd lej, míg az államha­talom helyi szervei által esz­­közlendő költségvetési kiadá­sok 9 és fél milliárd lejt tesz­nek ki. A betegsegélyző költ­ségvetési kiadásai 1(1 milliárd 800 millió lejjel szerepelnek a kiadási tételek között. Adózási rendszerünket gyöke­resen megváltoztatja, hogy a Ro­mán Népköztársaság gazdasági és társadalmi berendezésének ér­dekeivel ellentmondó közvetett adótörvényt hatálytalanítják és hlyébe a lakosság jövedelme tűán kivetett adót lépteti életbe. A megszavazott törvény I. szakasza így hangzik: „A lakos­ság jövedelmére kivetett adót kötelesek fizetni: munkások, tisztviselők, irodalmárok, művé­szek, tudósok, kisiparosok, szabad­foglalkozásúak, falusi gazdaságok haszonélvezői, kereskedők, gyá­rosok, háztulajdonosok és bármi­lyen más személy, aki a Román Népköztársaság területén jöve­delmet élvez.“ A más adókkal sújtott falusi gazdálkodások után ezt az adót nem kell fizetni. A munkások és tisztviselők havi fizetései után az alábbi táb­lázat szerint kell a jövedelmi adót fizetni­­nek adóit szabályozza részletes táblázat alapján. Ezeket a jöve­delmeket évi 30 ezer és 48 ezer lej között 600 lej, 48 és 72 ezer lej között 1500 lej, 72 és 120 ezer lej között 3420 lej, 120-180 ezer lej között 9180 le­j, 180—360 ezer lej között 19.380 lej,­­360— 600 ezer lej között 60.780 lej, 600 ezer lejen felüli jövedelmeket pedig 132.780 lej adóval terheli. A 100 lejen felüli töredékeknél az adótöbblet ugyanaz mint a mun­kások és tisztviselők fizetéseinél. Ennél a kategóriánál is alkalmazz­­ák a kiskorú gyermekekre vonat­kozó adócsökkentést. A kisiparosok és szabadfoglal­kozásúak évi adóját az alábbiak szerint állapítják meg: Az adónak alávetett 1 HAVI ADÓ havi fizetés lejben | ________________________ 1— 2.500 adómentes lej 2.500— 4.000 50 lej-1- 5 lej m nden 100 lej után, amely a 2.500+ meghaladja 4.000— 6 000 125 !ej+ 8 „ „ „ „ „ „ ,, 4.000-t 6.000— 10 000 285 lej+12 „ ,4 „ „ „ „ ? 6.000-t 10.000 -15.000 765 lej+17 „ „ „ ., „ „ s, 10.000+ ' „ 15.000—30.000 1.615 lej+23 „ „ „ * „ „ 15 000-t 30.000 -50.000 5.065 tej+30 „ „ •„ „ „ „ 30.000-t 50.000 felül 11.065 lej+ 35 „ „ „ * „ „ „ 50.000-t A pénzügyminisztériumnak jo­gában áll havi, vagy évi átalány­­adókat is megállapítani. A fenti táblázat szerinti adót csak azok a kisiparosok fizetik, akik egyedül, vagy pedig az egy­­fedél alakú lakó családtagokkal (apa, anya, feleség, vagy gyer­mekek) dolgozik és legfeljebb egyetlen tanonccal. A jövedéki cikkeket árusító özve­gyek és hadiárvák, 120 ezer lejig terjedő jövedelemig 50 szá­zalékos adóleszáll­­ást élveznek ha egyedül dolgoznak, vagy leg­feljebb egy családtag segítségé­­vel. A kereskedők és gyárosok évi jövedelmi adóját az alábbiakban állapítják meg: 1—30 ezer lej közötti évi jöve­­delemnél minden 100 lejért 40 lej adót, 30—48 ezer lej között 12 ezer lejt plusz 43 lejt minden 100 lej után, amely meghaladja : 30 ezer lejt, 48—72 ezer lej kö­zött 19.740, plusz 47 lejt mindet 100 lej után, amely meghaladja : 48 ezer lejt, 72—120 ezer lej között 31.020 lej, plusz 52 lej, 120—180 ezer lej között 55.980 lej, plusz 58 lej, 180—360 ezer lej között 90.780, plusz 65 lejt 360 ezer lejen felül pedig 207.780 lej, plusz 70 lejt minden 100 lej után, ami a 360 ezer lejt megha­ladja. Azok a kereskedők, akik Fal­mérési engedély alapján árusíta­nak szeszesitalt, 25 százalékkal több adót fizetnek. A kisiparosok, akikre a törvény 12. szakaszában és a cikkben fenntebb közölt adókivetési nor­mák nem vonatkoznak, 20 száza­lékkal kisebb kereskedelmi adót fizetnek, ha a műhely tulajdonosa kisiparos és saját maga is a mű­helyben dolgozik, ha nem használ 5 lóerőnél erősebb villanymotort nincs öt alkalmazottnál többje, beleértve a szerződéses tanonco­­kat és a műhelyben használt csa­ládtagokat is, továbbá ha a mű­helyen kívül nem dolgoztat má­sokkal, t­ermelvényeit nem adja el kereskedelmi vállalatoknak utazók útján, nem foglalkozik vá­sárolt áruk eladásával és nem gyárt szériában. A törvény a továbbiakban ki­mondja, hogy a kereskedelmi és­­iparvállalatok megadóztatásra ke­rülő jövedelmeit az adóhónap, vagy adóév bevételei határozzák meg. Az adójövedelem kiszámítá­sának módozatait a pénzügymi­nisztérium külön rendeletekben szabályozza. A kereskedelmi for­galom megállapításánál az üzleti könyveket­­ tekintetbe veszik, ha azokat szabályosan vezetik A nem­ működő részvénytársasá­gok, vagy vállalatok megadóztatá­sára­ a törvény minimális­ adókat ír elő, azzal, hogy a falvakon a mun­­mál­adóknak a felét vetik ki. Ugyancsak jövedelmi adót kell fizetni tőkekihelyezések, kölcsönök utáni jövedelmek, tant­ermék, stb. után. A szövetkezetek adóját a pénz­­ügyminsztérium külön rendeletben állapítja meg. . A megadóztatott év jövedelem lej 1— 30.000 30.000— 48.000 48 000— 72.000 72.000— 120.000 120.000—180.000 180.000— 360.000 360.000 felül ÉVI ADÓ 25 lejt minden 100 lej után 7.500+12 lej minden 100 lej után 12 540+32 lej „ „ „ „ 20 220+37 lej „ „ „ „ 37.980 + 43 lej ....................... 63.780+50 lej ,, „ „ „ 153.780 + 60 lej „ „ „ „ lej amely a 30.000-t meghaladja „ „ 48.000+ „ „ 72.000-t „ „ 120.000-t „ „ 180.000+ „ ,, „ 360.000+ Romániai Magyar Szó

Next