Romániai Magyar Szó, 1949. január (3. évfolyam, 402-424. szám)
1949-01-01 / 402. szám
Szombat, 1849. január 1 A helyi közigazgatási hatóságok bekapcsolódása az állami költségvetésbe Az állami közigazgatás költségvetése gondoskodik a minisztériumok hatáskörébe utalt általános jelentőségű gazdasági akciók, a felsőfokú közoktatásügyi intézmények, tudományos kutató intézetek, kulturális és szociális intézmények pénzügyi ellátásáról, a honvédelem, az állami közigazgatás szerveinek és a bírói hatóságok fenntartásának pénzszükségleteiről, az állami kölcsönök kibocsátásával kapcsolatos költségek fedezéséről és az állam anyagi tartalékainak megteremtéséről. Az államhatalom helyi szerveinek hatáskörébe utalt költségvetések gondoskodnak a helyi jelentőségű gazdasági akciók (megyék, városok, járások, községek), az általános közoktatás és helyi jellegű politikai és gazdasági intézmények, a társadalombiztosítás, a testnevelés és az államhatalom helyi szerveinek fenntartásához szükséges pénzalapokról. •Rendkívül fontos intézkedése a költségvetési törvénynek az a rendelkezése, amelynek értelmében a pénzügyi év kezdete egybeesik a naptári évvel, vagyis január 11-én kezdődik és december 31-én fejeződik be. A rendelkezés értelmében 1949 január 1-én lejárul a pénzügyi év és új pénzügyi év kezdődik az új költségvetés alapján. A Román Népköztársaság általános költségvetését a költségvetési intézmények és a gazdasági egységek költségkimutatási tervei alapján állítják össze. Az irányelveket viszont az Állami Tervbizottság jóváhagyta gazdasági tervek alapján a pénzügyminisztérium határozza meg. A pénzügyminisztérium összpontosítja az egyes intézmények költségvetési tervezeteit és ezek alapján készíti el az általános költségvetést, amelyet megvizsgálás végett az Állami Tervbizottság elé terjesztenek, majd ennek véleményezésével a minisztertanács elé kerül jóváhagyás végett. A minisztertanács elfogadta általános költségvetési tervezetet ezután átküldők a Nagy Nemzetgyűléshez megvitatás és megszavazás végett. Igen fontos újítás a költségvetési gépezet működésében az az intézkedés, amelynek értelmében a Román Népköztársaság általános költségvetésének végén „végrehajtási számadással“ lezárják a költségvetést és ezt a zárszámadást előbb a minisztertanács elé terjesztik, majd pedig a Nagy Nemzetgyűlés elé kerül megszavazás végett. 192 milliárd 961 millió lej a Román Népköztársaság 1949 évi átalános költségvetésének végösszege ! A Román Népköztársaság 1949 évi általános költségvetése, amelyet az új törvényes rendelkezéseknek megfelelően a Nagy Nemzetgyűlés elé terjesztettek, teljesen kiegyensúlyozott és úgy a bevételek, mint a kiadások oldalán 192.961.000.000 lejt tesz ki. A bevételek első fejezetét az általános jellegű adók és illetékek teszik ki, amelyeknek összegét 131,4 milliárd lejben állapították meg. Ebben legnagyobb összeggel a forgalmi adóbevételek szerepelnek, e bevételek összege 95 milliárd lej .A kereskedelmi és ipari jövedelmi adóból százm Az új adórendszer egyszerű és a dolgozó néptömegek érdekeit óvja A Nagy Nemzetgyűlés szerdai ülésén Vasile Luca pénzügyminiszter hatalmas beszédben ismertette és elemezte a Román Népköztársaság 1949 évi új költségvetését és a költségvetéssel együtt benyújtott adóreform törvényeket. A Nagy Nemzetgyűlés ezeket a törvénytervezeteket hatalmas lelkesedés közeltette, egyhangúlag szavazta meg. Az új törvénykezések legföbb sajátossága, hogy a dolgozó néptömegek érdekeit tartja szem előtt s ennek megfelelően egyszerűbb és a szocialista építés érdekeinek megfelelőbb adórendszert vezet be. Érthető tehát, hogy az eddigi számviteli törvények elveinek további alkalmazása lehetetlenné vált és a költségvetési gépezet működését is új alapokra kellett helyezni. Mit tartalmaznak az új költségvetési törvények A Nagy Nemzetgyűlés által megszavazott két költségvetési törvény közül az első a Román Népköztársaság általános költségvetése összeállításának, végrehajtásának és lezárásának szabályait határozza meg. A törvény I. fejezetében foglalt általános rendelkezések új meghatározást adnak az általános költségvetésnek. Eszerint a Román Népköztársaság általános költségvetése ,évi pénzügyi terv az állami feladatok véghezviteléhez szükséges egységes pénzügyi alap megalkotására és irányítására, az általános gazdasági tervnek megfelelően.“ A költségvetés rendeltetése tehát: az ország gazdasági erejének kifejlesztése, a nemzetgazdaság szocialista alapokra helyezése, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának felemelése és a nemzeti függetlenség biztosítása. A B. N. K. általános költségvetése a tulajdonképpeni állami közigazgatási költségvetésből és az államhatalom helyi szervei által irányított költségvetésekből tevődik össze, már a jövedelmeket 12,5 milliárd lejben állapították meg. Másik bevételi forrása a költségvetésnek a gazdasági vállalatok nyereségeiből az államot megillető jövedelemkvóta, amelynek végösszege 19.380.000.000 lejjel szerepel. Az egyes minisztériumok 10 milliárd 348.000.000 lejjel járulnak hozzá az állami jövedelmekhez, míg az államgépezet egyszerűsítése és észszerűsítéséből adódó költségmegtakarítás 8.000.000.000 lej jövedelmet jelent. A költségvetési bevételek között még a következő fontosabb tételek szerepelnek: Az államhatalom helyi szervei által megvalósított jövedelmizetési adóalapnak számítanak a nyugdíjak, életjáradékok, végkielégítések, stb. A fenti normák szerint, de 10 százalék emeléssel adózzák meg a szövetkezetektől élvezett jövedelmeket, valamint a munkálatok és szállításokból származó jövedelmeket. Fizetésadó-mentesek azok a jövedelmek, amelyek nem haladják meg a 2.500 lejt havonta, a diplomáciai testület tagjainak fizetései, szülési, házassági, betegségi és temetkezési segélyek, a betegsegélyző által fizetett orvosi segélyek, az állami és helyi intézményeit vállalatok és szövetkezetek által fizetett napidíjak es mek: 6.000.000.000 lej. A betegsegélyző költségvetési bevételei: 5.000.000.000 lej. A kiadási tételek első szakasza a közérdekű gazdasági, kulturális és politikaiszociális kiadásokat és az államgépezet kiadásait foglalja, össze. Ezeknek a kiadásoknak végösszege 95 milliárd 803.200.000 lejt tesz ki. Jellemző a költségvetés szellemére, hogy az egyes minisztériumok részére előirányzott kiadások között egyik legnagyobb összeggel a közoktatásügyi minisztérium szerepel, amelynek számára 11 milliárd 540 millió 500 ezer lejt irányoztak elő. Ugyanakkor egészségügyi célokra 9 milliárd 840 millió 600 ezer lejt szabtak meg, míg a munka és népjóléti tárca számára 6 milliárd 447 millió 200.000 lejt határoztak meg. Nagyobb összegekkel szerepelnek még a pénzügyminisztérium, a földművelésügyi minisztérium, a nemzetvédelmi miinisztérium és a belügyminisztérium. A nemzetgazdaság pénzellátására szolgáló hitelek 45 milliárd lejjel szerepelnek a költségvetési kiadásokban Ebből 44 milliárdot termelő reprezentációs költségek, a munkásoknak és tisztviselőknek juttatott kitüntetések és alkalmi jutalmazások. Ötven százalékkal kisebb adót fizetnek fizetésük után a Román Népköztársaság rendjeleivel kitüntetettek, 20 százalékkal kevesebbet azok az alkalmazottak, akik legkevesebb három kiskorú gyermeket tartanak el és 30 százalékkal kevesebbet, akiknek 5 kiskorú gyermekük van. Amenynyiben a férj és feleség is dolgozik, csak az egyik házastárs fizetésére alkalmazzák az adócsökkentést. A törvény 10. szakasza az írók, művészek és tudósok jövedelmejellegű beruházásokra, 1 milliárdot pedig az állam gazdasági vállalatai forgótőkéinek kiegészítésére fordítanak. A nemzetközi jellegű kötelezettségek céljaira szolgáló hitelek végösszege 14 és fél milliárd lej, míg az államhatalom helyi szervei által eszközlendő költségvetési kiadások 9 és fél milliárd lejt tesznek ki. A betegsegélyző költségvetési kiadásai 1(1 milliárd 800 millió lejjel szerepelnek a kiadási tételek között. Adózási rendszerünket gyökeresen megváltoztatja, hogy a Román Népköztársaság gazdasági és társadalmi berendezésének érdekeivel ellentmondó közvetett adótörvényt hatálytalanítják és hlyébe a lakosság jövedelme tűán kivetett adót lépteti életbe. A megszavazott törvény I. szakasza így hangzik: „A lakosság jövedelmére kivetett adót kötelesek fizetni: munkások, tisztviselők, irodalmárok, művészek, tudósok, kisiparosok, szabadfoglalkozásúak, falusi gazdaságok haszonélvezői, kereskedők, gyárosok, háztulajdonosok és bármilyen más személy, aki a Román Népköztársaság területén jövedelmet élvez.“ A más adókkal sújtott falusi gazdálkodások után ezt az adót nem kell fizetni. A munkások és tisztviselők havi fizetései után az alábbi táblázat szerint kell a jövedelmi adót fizetninek adóit szabályozza részletes táblázat alapján. Ezeket a jövedelmeket évi 30 ezer és 48 ezer lej között 600 lej, 48 és 72 ezer lej között 1500 lej, 72 és 120 ezer lej között 3420 lej, 120-180 ezer lej között 9180 lej, 180—360 ezer lej között 19.380 lej,360— 600 ezer lej között 60.780 lej, 600 ezer lejen felüli jövedelmeket pedig 132.780 lej adóval terheli. A 100 lejen felüli töredékeknél az adótöbblet ugyanaz mint a munkások és tisztviselők fizetéseinél. Ennél a kategóriánál is alkalmazzák a kiskorú gyermekekre vonatkozó adócsökkentést. A kisiparosok és szabadfoglalkozásúak évi adóját az alábbiak szerint állapítják meg: Az adónak alávetett 1 HAVI ADÓ havi fizetés lejben | ________________________ 1— 2.500 adómentes lej 2.500— 4.000 50 lej-1- 5 lej m nden 100 lej után, amely a 2.500+ meghaladja 4.000— 6 000 125 !ej+ 8 „ „ „ „ „ „ ,, 4.000-t 6.000— 10 000 285 lej+12 „ ,4 „ „ „ „ ? 6.000-t 10.000 -15.000 765 lej+17 „ „ „ ., „ „ s, 10.000+ ' „ 15.000—30.000 1.615 lej+23 „ „ „ * „ „ 15 000-t 30.000 -50.000 5.065 tej+30 „ „ •„ „ „ „ 30.000-t 50.000 felül 11.065 lej+ 35 „ „ „ * „ „ „ 50.000-t A pénzügyminisztériumnak jogában áll havi, vagy évi átalányadókat is megállapítani. A fenti táblázat szerinti adót csak azok a kisiparosok fizetik, akik egyedül, vagy pedig az egyfedél alakú lakó családtagokkal (apa, anya, feleség, vagy gyermekek) dolgozik és legfeljebb egyetlen tanonccal. A jövedéki cikkeket árusító özvegyek és hadiárvák, 120 ezer lejig terjedő jövedelemig 50 százalékos adóleszállást élveznek ha egyedül dolgoznak, vagy legfeljebb egy családtag segítségével. A kereskedők és gyárosok évi jövedelmi adóját az alábbiakban állapítják meg: 1—30 ezer lej közötti évi jövedelemnél minden 100 lejért 40 lej adót, 30—48 ezer lej között 12 ezer lejt plusz 43 lejt minden 100 lej után, amely meghaladja : 30 ezer lejt, 48—72 ezer lej között 19.740, plusz 47 lejt mindet 100 lej után, amely meghaladja : 48 ezer lejt, 72—120 ezer lej között 31.020 lej, plusz 52 lej, 120—180 ezer lej között 55.980 lej, plusz 58 lej, 180—360 ezer lej között 90.780, plusz 65 lejt 360 ezer lejen felül pedig 207.780 lej, plusz 70 lejt minden 100 lej után, ami a 360 ezer lejt meghaladja. Azok a kereskedők, akik Falmérési engedély alapján árusítanak szeszesitalt, 25 százalékkal több adót fizetnek. A kisiparosok, akikre a törvény 12. szakaszában és a cikkben fenntebb közölt adókivetési normák nem vonatkoznak, 20 százalékkal kisebb kereskedelmi adót fizetnek, ha a műhely tulajdonosa kisiparos és saját maga is a műhelyben dolgozik, ha nem használ 5 lóerőnél erősebb villanymotort nincs öt alkalmazottnál többje, beleértve a szerződéses tanoncokat és a műhelyben használt családtagokat is, továbbá ha a műhelyen kívül nem dolgoztat másokkal, termelvényeit nem adja el kereskedelmi vállalatoknak utazók útján, nem foglalkozik vásárolt áruk eladásával és nem gyárt szériában. A törvény a továbbiakban kimondja, hogy a kereskedelmi ésiparvállalatok megadóztatásra kerülő jövedelmeit az adóhónap, vagy adóév bevételei határozzák meg. Az adójövedelem kiszámításának módozatait a pénzügyminisztérium külön rendeletekben szabályozza. A kereskedelmi forgalom megállapításánál az üzleti könyveket tekintetbe veszik, ha azokat szabályosan vezetik A nem működő részvénytársaságok, vagy vállalatok megadóztatására a törvény minimális adókat ír elő, azzal, hogy a falvakon a munmáladóknak a felét vetik ki. Ugyancsak jövedelmi adót kell fizetni tőkekihelyezések, kölcsönök utáni jövedelmek, tantermék, stb. után. A szövetkezetek adóját a pénzügyminsztérium külön rendeletben állapítja meg. . A megadóztatott év jövedelem lej 1— 30.000 30.000— 48.000 48 000— 72.000 72.000— 120.000 120.000—180.000 180.000— 360.000 360.000 felül ÉVI ADÓ 25 lejt minden 100 lej után 7.500+12 lej minden 100 lej után 12 540+32 lej „ „ „ „ 20 220+37 lej „ „ „ „ 37.980 + 43 lej ....................... 63.780+50 lej ,, „ „ „ 153.780 + 60 lej „ „ „ „ lej amely a 30.000-t meghaladja „ „ 48.000+ „ „ 72.000-t „ „ 120.000-t „ „ 180.000+ „ ,, „ 360.000+ Romániai Magyar Szó