Romániai Magyar Szó, 1949. február (3. évfolyam, 425-448. szám)

1949-02-02 / 425. szám

tTaxa postai* piätitä In numera» conf. aprobärii Dir. Gen- P.T.T. Nr. 265.092/947 lÄiS: |j ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP Ára 4 lej A Szovjetunió külügy. mi Hisztériánknak nyilat­kozata az Eszakatlanti Egyezményről A szovjet kormány válasza az USA, Anglia és Franciaország kormányainak a német hadi­foglyok hazatelepitésével kapcsolatban J. V. Sztálin válasza Kingsbury Smith, az „International News Service" amerikai hírügynökség európai vezérigazgatójának kérdéseire A háborús cseíszövők ellen — a népek békéiéért MOSZKVA fRador). Tass: Sztálin generalisszimusz 1949 január 27_én Kingsbury Smith, az International News Service amerikai hírügynök­ség európai vezérigazgatója kérdéséire a kővetkező vá­laszt adta : Első kérdés: Hajlandó llem- ne e a Szovjetunió kormánya az. Amerikai Egyesült Álla­mok kormányával együtte sen megvizsgálni olyan kö­zös nyilatkozat közzétételét, amely megerősíti, hogy e kormányost közül egyiknek sínes szándékában egymás ellen háborút kezdeni? VÁLASZ: A SZOVJET KORMÁNY HAJLANDÓ LENNE MEGVIZSGÁLNI ILYEN NYILATKOZAT KÖZZÉTÉTELÉNEK KÉR­DÉSÉT. Második kérdés:' Hajlandó lenne-« a Szovjetunió kor­mánya arra, hogy az Ameri­ka/ Egyesüli Államok kor­mányával együtt olyan intéz­kedéseket alkalmazzon, a- roelyek célja, hogy megváló- sí Gon egy olyan béke-paktu­mot, mint például a fokoza­tos leszerelés? VÁLASZ; TERMÉSZETE­SEN A SZOVJETUNIÓ KOR íMÁNYA EGYÜTTMŰKÖD­HET AZ AMERIKAI EGYE SÜLT ÁLLAMOK KORMÁ­NYÁVAL, HOGY OLYAN INTÉZKEDÉSEKET (AL­KALMAZZANAK, AME­LYEK CÉLJA ENNEK A BÉKEPAKTUMNAK MEG- IVALÓS1TÁSA ÉS AME­LYEK A FOKOZATOS LE­SZERELÉSHEZ VEZET­NEK. H a rmadik ,1> érdes : Ameny- nyihen az Amerikai Egyesült ÄWamok, az Egyesült Ki'“-fA bánya, és petróleumügyi nünisztériurn közli : . Az 1949 első hónapjára előirányzóit vasércterme' lést január 24-ig megvalósí­tották. rátyság és Franciaország kor­mányai egy elértenének ab­ban, hogy elhalasszák egy külön nvugatnémetországi állam megalakítását, a Kül­ügyminiszterek Tanácsának összehívásáig, hogy megvizs­gálják az egész német kér­dést. hajtandó lenne “e a Szovjetunió kormánya meg- Lszüntetní azokat a korlátozó intézkedéseket, amelyeket a szovjet hatóságok bevezettek Berlin és Németország nyu­gati övezetei közötti közle­kedés tekintetében ? VÁLASZ • ABBAN AZ ESETBEN, HA AZ AMERI KAI EGYESÜLT ÁLLA­MOK, NAGYBCtlTÁNNIA. és FRANCIAORSZÁG TISZ TELET BEN TARTJÁK A HARMADIK KÉRDÉSBEN KIFEJTETT FELTÉTELE A gyalári és telleti bányá­szok, a iRMP, szervezetének felhívására elhatározták, hogy a tervév befejezte előtt megvalósítják az elő­irányzatot. KÉT. A SZOVJET KOR­MÁNY NEM LÁTJA SEM­MI AKADÁLYÁT A SZÁL­LÍTÁSI KORLÁTOZÁSOK MEGSZÜNTETÉSÉNEK, AZONBAN AZZAL A FEL­TÉTELLEL, HOGY A MA­ROM HATALOM ÁLTAi'í BEVEZETETT SZÁLLÍTÁ­SI ÉS KERESKEDELMI KORLÁTOZÁSOK EGYIDE­JŰLEG MEGSZŰNJENEK. Negyedik kérdés: Hajlan­dó volna-e ExcéMenciád ta­lálkozni Truman elnökkel, mindkettőjük számára meg. felelő helyen, hogy, megvi­tassák egy ityiein békepaktum megkötésének lehetőségét ? VÁLASZ: M/>lR ELŐZŐ­LEG IS KIJELENTETTEM, HOGY NINCS ELLENVE­TÉSEM EGY ILYEN TA­LÁLKOZÁS ELLEN. A januári Előirányzatnak egy héttel hamarább törté­nő megvalósítása ■S& uj mun­kamódszereknek', a szervezé­si és észszerüsfirtésL eljárás bevezetésének tulajdonít­ható. A Szovjetunió kiilügyminiszté. •'riuma részletes nyilatkozatot adott ki az úgynevezett' Északatlanti Egyezményről. Nem mindennapi eset, amikor a s*ovjet külügymi­nisztérium ilyen alapos és Részletes elemzést hoz nyilvánosságra az egpsz nemzetközi helyzetről, A mai nyAatkozat is a világpolitika több évi korszakát tekinti át. Felfedi a világ előtt a nemzetközi erők moz­gását, céljait és iránymutatóul szolgál abban a harcban, amelyet a béke, demokrácia és szocializmus tábora viv az uj háborút tervez­gető imperialisták ellen. A nyilatkozat alapjában különbö­zik azoktól a ködös és_ álszentes­kedő megnyilatkozásoktól, amelye. két a tőkés imperialista államok külügyi vezetői szoktak a nemzet­közi nyilvánosság előtt tenni. A Szovjetnyllatkozat mélyrehatóan, tudományos alapossággal boncol­gatja az iitóbbi évek eseményed, Vitágos és igaz képet tár a népek elé arról, hogy mit csinálnak és terveznek az imperialista vezetők, és arról is, hogyan védelmezte ed­dig és védi a jövőben is a tartós békét, a dolgozó embermlltiók ér­dekeit a Szovjetunió és vele együtt az egész béketábor. m Mit mutat meg a nyilatkozat el­sősorban ? Rávilágít az angolszász imper aiisták pa k t untpofi ti k á j ána k lényegére, a rejtett célra, amely felé titkolózva, átcázattan, álltok nyilatkozatokkal haladnak. A wa­shingtoni és londoni kormány dip­lomáciai aknamunkája az utóbbi időben egyre több ,,blokkal“, „pak­tummal“ és „tervvel“ lepte meg a vfágot. Mindezek a nyugati, északiban«, skandináv, délkelet- ázsiai s egyéb egyezmények, a MarshatWervvel együtt, a nagy háborús cselszövésnek a részei. Az egész világot behálózó szer­ződések az angolszász háborús po­litika vezetőinek kezében akarják összpontosítani a rendelkezési jo­got öt világrész államainak politi­kája fölött, -hogy adott pillanatban mozgásba hozhassák az egész gé­pezetet : megindíthassák a há­borúit. Az „Északatlanti Egyezmény“ teljesen alaptalanul és értelmetlenül beszél a benne résztvevők bizton, ságának védelméről az „esetleges" támadóval“ szemben. Senki nem fenyegeti ezeket az áJHamókát. Az egyezmény nem védekezésre, ha­nem támadás ícéljára gyűjti össze egy táborba az államokat, amelyek az egyezményben résztvesznek. Ez az egyezmény fegyver az Imperia­listák kezében. Mit akarnak ? Mindenekelőtt biztosítani S ki­zsákmányolás rendszerének fenn­tartását az összes népekkel szem­ben. El lakarnak fojtani minden de. mokratikus megmozdulást, amely a dolgozók jogait védi és 0 békét oltalmazza. Világhatalmi céljaik szolgálatában a vezető imperialista hatalmak anyagi és fegyverek Se­gítséget adnak azoknak a kormá­nyoknak, amelyek már nem bírják ráerőszakolni (uralmukat Saját né­pükre. így például Görögország­ban, vagy Kínában, Különösen fontosnak tartják 8 gyarmati né­pek nemzeti szabadságharcának letörését. -A‘z emberiség Jobb, mint fele él gyarmati, vágy félgyarmati kizsákmányolás alatt és fezek a né. ; pék az utóbbi években sók helyen fegyveresen folytatnak sikeres ön­védelmi harcot. A piktumhátózaton keresztül a tőkés ömpariatzmus nemzetközi rendszerének vezető áramai, első­sorban az Egyesült AUamok s utá­na Anglia, parancsokat osztogat : gyöngébb kapitalista államoknak, mint Franciaország, Otaszorszáí és a többiek. Az ottani bérenckor mányaik révén keresztül Visz k hogy az amerikai és angol gazda sági érdekeket és háborús terveke szolgálják. Angolszász, elsősorbar a mer. kai világuralmat akartuk ■Mint a nyilatkozat megállapítja : „ .. . a fasiszta államok meg akarták valósítani fantasztikus világurakni terveiket, ame lyektől a jelenlegi angot-ameri kai uralmi tervek nagyon ke véssé különbőznek.“ A világuralmat természeteset nem lehet a népek leigázása és há ború nélkül megszerező. De kürti, nősen beletartozik a tervekbe i Szovjetunió és a népi demokrati kus államok elleni támadás. E-'ő szőr, mert ezek az országok nen engtadik magukat „marshaííizáln»“ vagyis kizsákmányolni. Másodszor mert a szocializmus országánál puszta létezése, valamint * nép demokráciák fönnállása példamuta tásul szolgál a világ összes népei nek, az egész földkerekség dolga zóinak, hogy lehet gazdasági jóié tét és népek közti békét teremteni ha az államhatalmat a dolgozói hódítják meg. Mint a nyilatkozat mondja: „Következéskép az „uj irány’ ezen államok vezetőinek kiiipoU. tikájában annyit jelent, hog' visszatérnek a régi, a Szovjet unió elszigetelésér? alapozót szovjet ellenes kiilpoV ikai irány vonalhoz. Ezt a poli ií.át íoly taíták a második világhábon előtti években, ami majdnem a; európai civilizáció teljes szét rombolásához vezetett.“ 0 A nyilaltftozat megmutatja, Iio. gyárt igyekeznek az angol fiás; imperialisták ä tervezett háborús gépezet vázát kiépíteni a vitáé minden részén létesített hadásza1 támpontokból, Rogyan íolrditanak órjiásl összegeket fegyverkezésre, egyre növelve a hadiköltségveícs1 Hogyan szállítanak hadianyagul azoknak az államoknak, amelyek­nek kormánya vállalja á dollár, zsoldos szerepét. Az egész politika pedig nem a gazdasági újjáépítés egészségei alapján nyugszik, hanem ellenke­zőleg: mjnd nagyóbb nyomorúság, ba :taszítja a paklumhálóza’ ban vergődő országokait A nyilatko­zat megmutatja a növekvő mun. kanélküliségét, ä gazdasági rom­lást ezekben az országokban és szembeállítja a gyászos képpel a Szovjetunió, Valamint b népi de­mokráciák szakadatlan gazdásági fölemelkedését. Ä háborús politika már most nyomorúságot zudit azokra a né­pekre, amelyeknek kormánya a há. borús előkészületeket űzi. A szovjet külügyminisztérium nyilatkozata külön részben foglal­kozik' az iruperjalisóa paktumpolí- tikusok aknamunkájával az Egye­sült Nemzetek Szervezete ellen. Ez a szervezet a Uitler-íasiznius elleni nagy harc idején fogant. Aifipclve; előírják' a nemzetközt együttműködést, á béke és nem­zetközi biztonság védelmet Az alapszabály módot nyújt arra, Eögy á békeszerető államok' lega­lább bizonyos mértékben gátat vethessenek az imperialista akna­munkának. Az Egyesiiit Nemzetek Szervezete előtt elhangzó vivők megmutatják az összes népeknek, kik a béke igazi hívei. Az impe­rialisták »tehát már évek óta sze­retnék a nemzetközi szervezetet a maguk hódító, háborús céljaira A tervév első hónapjában A bániiüszoH egy imilel hamarabb valósították meg a tervet I0MÁNI&I

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék