Romániai Magyar Szó, 1949. április (3. évfolyam, 475-499. szám)

1949-04-01 / 475. szám

Romániai Magyar Szó é­ sek kulturelleres magatartását. A rot­o­ó polgári kirológia ellen kö­veti­k : etesem harcolna­k a szovjet ér­­telmi­égiek, akikhez a világ legki­­válób­b halaidó sze lem­ű értelmiségei, mint Anatole France, Henry Bar­busse, Romain Rolland, Upton Sinc­lair, Heinrich Mann, Martin Ander . Az értelmiségi kongresszus részt­vevői nagy érdeklődéssel hallgat­ják vé­sig Zaharia Stancu, a RNK Írószövetsége elnökének „Az im­perializmus — a béke, a kultúra és a nemzeti függetlenség halálos ellensége“ című előadását. Zaharia Stancu beszéde elején hangsúlyozta, hogy a R.N.K. kon­gresszusa is békéért beilleszkedik a népeknek abba a békemozgalmá­­ba, amely a világ egyik végeig, a másikig egyre nagyobb mérete­ket ölt. Ma már mindenki tisztán látja a háborúra uszító imperialis­ták terveit. Az Atlanti Szövetség politikai, katonai, hadászati pro­gram, amelynek célja az angol­­amerikai imperializmus világural­mának meghonosítása. De a népek nem akarnak hába, fut. A népek béke, szabad ág és demokrácia után áhítoznak. A Szovjetunió diplomatái, akik következetesen harcolunk a békéért és akiknek minden érdekük a tar­tós béke biztosítása, mert ez egyik fő követel­ménye a szoci­a­izmusból a kommunizmusba való átmenet­nek, számtalan konkrét javaslatot tettek az új háború elkerü­lésére. De az amerikai imperialisták e­­helyett a Marshall-tervet használ­ták fel eszközül a különböző or­szágok elnyomására. Ezután Zaharia Stancu ismertet­te a marshallizáló országok gazda­sági összeomlását, valamint az Egyesült Államok gazdasági vál­ságát. — Mi, akik annyit szenvedtünk a múltban, határozottan tiltakozunk az imperialisták háborús­­érvei el­len — mondotta Zaharia Stancu. "A Szovjet Hadsereg győzelmei, a Párt vezette munkásosztály győ­zedelmes harca a szocializmus or­szágának mérhetetlen gazdasági, politikai és kulturális támogatásá­val, függetlenségünk és szuvere látásunk legteljesebb tiszteletben tartásával lehetővé tették, hogy az egykori Romániát a népi d­e­mokráciák országává alakíthassuk A továbbiakban Zahari Stancu konkrét példákkal bizonyította a hitleristák és az amerikai imperia­listák hangoztatta elméletek azo­nosságát, amelyek különösen a „totális háború“, „az amerikai faj felsőbbrendűsége“ vagy „az ame­rikai század“ jelszavában nyil­vánulnak meg. Szemtanui vagyunk a dollár­­ideológia of­fenzívá jártak, az ame­rikai imperialisták a Marshall-tes­v utján leigázott országokat elárasz­tották olcsó, értéktelen álkultúrá­jukkal és mindent elkövettek, hogy rothadó műveltségükkel megmér­­gezzék a néptömegek politikai önh­oldatát. A mélyen reakciós és a való­ságtól teljesen elszakadt, rotha­dásnak indult marshajszált­­mű­vé­szetről­ szólva, Zaharia Stancu megemlíti Henry Miller ismert író esetét, akinek regényeit csalagá­szati példányszámokban forgalmaz­zák. Miller legutóbbi regényéről ió jelentette, hogy „ez a művészet szembe­köpése, az emberre, a sors­ra, az időre, a szépségre, a szere.­­ lemre mért csapás“. Az életről való lemondást az imperialisták azért űzik irodalmuk­ban, hogy csökkentsék a terme­lést és alacsonyan tartsák a dol­gozó tömegek életszínvonalát és lefékezzék a fejlődést. Az impe­rializmus a tudományt a támadás, a puszítás és a háború szolgála­tába állítja. A tudósok borzalom­mal látják, hogy az imperialisták tömeggyilkosokat csinálnak belő­lük és ezért attól sem riadnak vissza hogy egy laboratóriumba ültessék velük Majdanek, Dachau, Buchenwald és a többi kivégző táborok hitlerista bűnözőit. Az Egyesült Államok mai kor­mányzati rendszere ugyanolyan rendőri uralom, mint a hitteris­s rendszer volt. Az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártját, akár­­csak az összes haladó elemeket üldözik. Az előadó ezután rámutatott arm boury a világ dolgozó tu­mbö­­keinek élén a szoc­alizmus győzel­mes országa áll 200 milió émnbe­sen Nexe, Irene Jolliot Currie, Ber­­nard Shaw csatlakoztak. A szovjet kultúrát a legforróbb szocialista hazafiasság és a proletár­­nem­zetköziség szelleme hatja át. Ez a kultúra a jz emberi gondo­ko­dás csúcsa, az a világító torony, a­­mely felé a világ összes dolgozói, révei, akik a kommunizmust épí­tik és a proletár nemzetköziség zászlóhordozói. Az imperialistaellenes tábor tag­jai továbbá a népi demokráciák országai, ahol több, mint száz­millió ember harcol a szocializ­musért, amelyet az imperialista klikkek minden ellenszegülése elle­nére felépítenek. De a béke tábo­rához tartozik a kínai nép, a fran­cia és olasz nép haladó szellem­i női, élükön a Kommunista Pár­tokkal, Görögország, Spanyolor­szág, Indonézia, Burma és Vietnama, népei, Amerika, Anglia és más országok népeinek haladó erői. Né­pünk halálosan gyűlöli a béke, kultúra és a haladás ellenségeit. Tudja, hogy az imperializmust le­­­het és le kell győzni és m érveit megh­iúsítani. Zaharia Stancu előadása után Traian Savulescu professzor fel­olvasta a híres haladószellemű amerikai írónak Howard Fast­nak és a demokrata harcos Paul Robesonnak a kongresszushoz in­tézett táviratait. Ezután Iosif Chisinevschi a Ro­mán Munkáspárt Központi Ve­zetősége titkára tartotta meg elő­adását „A kultúra fejlődése a Román Népköztársaságban fon­tos hozzájárulás a béke megvédé­sének művéhez“ címmel. Iosif Chisinevschi érdekes elő­adását lapunk következő számá­ban egész terjedelmében, közöljük. Az előadás elhangzása után hozzászólások következtek, ame­lyek során felszólalt Ioan Live­scu egyetemi tanár aki a Iasi értel­miség nevében tett hitet a bé­kéért folytatott harc mellett. Ni­­chifor Maria tanítónő, aki felszó­lalásában párhuzamot vont a múlt művelődési állapotai és a jelen nagy távlatokat nyitó kul­turális fellendülése között. A kon­gresszus délutáni ülésszakát I­le Murgulescu egyetemi tanár nyitot­ta meg. A felszólalások során dr. Mezincescu Eduard művészeti és tájékoztatásügyi miniszter is be­szélt. A művelődés ügyét — mondotta többek között­­nem lehet elválasz­tani a béke ügyétől, a széles nép­tömegek törekvéseitől. A szónok ezután azokat a nagy eredményeket ismertette amelye­ket népi demokratikus rendsze­rünk a tömegek művelődési szín­vonala emelése terén elért, rá­mutatva arra is, hogy milyen lendületet vett az együttlakó nemzetiségek kulturális fellendü­lése is. Hangoztatta, hogy az értelmiség azáltal, hogy a munkásosztállyal karöltve kiveszi a részét a szo­cializmus építéséért folyó harcból, hogy felemeli tiltakozó szavát a háborúra uszító imperialisták ellen az új művelődésért folytatott harc tényezőjévé válik. — Célunk — mondotta befeje­zésül Eduard Mezincescu — az, hogy a dolgozók soraiban harcol­junk, hogy megvédjük az emberi kéz és szellem, alkotásait a pusz­tulástól, hogy tovább vihessük a haladás fáklyáját a szocializmus és a béke útján. Mihail Role­r akadémikus felszó­lalásában a polgári kultúra és a tömegek szolgálatába­­ állított művelődés között vont párhuza­mot felvázolva a szovjet kultúra a világ legelőrehaladottabb kultu­kus szemberei, a béke és haladás hívei reménykedve tekintenek. Az előadó ezután hangsúlyozza, hogy a szovjet kultúra nagy befo­­lyást gyakorol országunk kulturális fejlődésére és komoly iránymutatást jelent értelmiségeink számára az új országépítés útján, zajának jellemző sajátosságait. Lucia Sturdza színésznő az értelmi­ségi nőnek a békéért folytatott harcát ismertette. A felszólalások alatt munkás­­küldöttség érkezett a terembe, hogy üdvözölje a béke ügyét szolgáló, haladó értelmi­ségiek kongresszusát. A kiküldöttek és a meghívottak lelkesen megtapsolták a munkás­küldöttséget. A küldöttség vezetője Iorgu Dumitrescu üdvözlő szavaiban hangoztatta, hogy a Román Nép­­köztársaság munkássága élénk fi­gyelemmel kíséri a kongresszus lefolyását, azoknak az értelmisé­gieknek a béke melletti tüntetését, akik a munkásosztály és annak élcsapat Pártja vezetésével a szo­cializmus építéséért tesznek meg minden erőfeszítést. A munkásküldöttség vezetőjének szavaira Ilie Murgulescu egyetemi tanár válaszolt. Mihail Florescu vezérőrnagy arról beszélt, hogy hogyan veszi ki részét a békéért folyó harcból a Román Népköztársaság hadse­rege. Hagi Alexe mezőgazdasági mérnök a mezőgazdászok felada­tait ismertette a mezőgazdaság szocialista átalakításáért folyta­tott harcban. Beszéde során hangsúlyozta azt a mérhetetlen segítséget, amelyet mezőgazdá­szaink Micsurin, Liszenko, Wil­liam és a többi nagy orosz és szovjet tudósok műveiben, vala­mint a Szovjetunió kolhozainak munkamódszereiben találtak. Szabédi László egyetemi ta­nár a Román Népköztársaság együttlakó nemzetiségeinek hely­zetéről beszélt. Elmondotta, hogy a múltban a nemzetiségi kérdést a polgári rendszer miképpen használta fel eszközként ahhoz, hogy a különböző nemzetiségek­hez tartozó munkástömegek fi­gyelmét elterelje igazi ellensé­gükről, a tőkés kizsákmányol­ó­­ról. Ma a Román Népköztársaság­ban a román nép és az együttélő­ népek vállvetve építik az új or­szágot. A Román Munkáspárt következetes politikája folytán a nemzetiségi kérdés a Román Népköztársaságban megoldódott, mert ez a politika a teljes jog­­egyenlőséget biztosítja az álla­munkban élő összes nemzetisé­gek számára. A RNK nemzetiségei korlátlan támogatásban részesülnek ahhoz, hogy fejleszthessék hagyomá­nyos kultúrájukat. A Bolyai Tu­dományegyetem és a RNK többi magyar nyelvű felsőfokú taninté­zetei 22 fakultása 350 katedrá­val, klinikákkal, laboratóriu­mokkal rendelkezik, amelyeket háromezer diák látogat. A háború ezeket a vívmányo­kat megsemmisítené, ezért szo­ros együttműködésben a mun­kásosztállyal az összes nemzeti­ségek értelmiségei kitartóan haar­colnak az elért eredmények meg­őrzéséért. A tartalmában szocia­lista­ formájában nemzeti kultú­ráért; harcolnak a Román Nép­­köztársaságért az összes dolgo­zók közös hazájáért; harcolnak a békéért. Utolsónak szólalt fel Mihail Nema, aki az Országos Szakszer­­vezeti Tanács üdvözletét tomá­­csola­ át. Az imperializmus a béke, kultúra és a nemzeti függetlenség halálos ellensége A Korgresszus hallgatóság­» Péntek, 1949. április 1. Amerikai kémeket ítélt el a prágai törvényszék (Prága, Rador)­­ A „Tass“ ügynökség jelenti, hogy a cseh­szlovák sajtóban közölt hírek szerint a prágai törvényszék Alexander Guenter és Clarence Hill, a németországi amerikai megszálló csapatok két őrmeste­re ellen indított kémkedési per­ben ítéletet hozott. A két amerikai kém 1948 de­cemberében törvénytelenül érke­zett Csehszlovákiába, hogy ott kémtevékenységet fejtsenek ki. Kémkedés közben leleplezték őket az állambiztonsági hivatal szervei. A törvényszéknek két­­séget kizáró bizonyítékai vannak a két kém bűnösségére vonatko­zólag. Guemtert tíz, Hifit 12 évi fogházra ítélték. Többezer ember tüntetett az ausztráliai Kommunista Párt titkára merette, akit azért akar­nak elítélni, mert egyetértett Thorezzé (Sydney, Rador.) . A sydneyi törvényszék kedden kezdte meg Sharkey-nak, az ausztráliai Kom­munista Párt titkára perének tárgyalását. Mint megírtuk, Sharkeyt azért állították bíróság elé, mert nyíltan állást foglalt Maurice Thorez nyilatkozata mel­let és kijelentette, hogy ellenzi a háborút. A törvényszék épülete előtt több ezer emberből álló csoport vonult fel és amikor Sharkey elhagyta a tárgyalótermet, nagy lelkesedés közepette Vállukra emelték. Az ausztráliai munkások 24 órás sztrájkkal tiltakoztak a Shar­key per ellen. A rakodómunkások tovább foly­tatják a sztrájkot. Új Galia bá­nyavidék északi részében a leg­több helyen szünetel a munka. Több helyi szaktanács és szak­­szervezeti szövetség határozati ja­vaslatban kérte a kormányt, hogy vonja vissza a Kommunista Párt titkára ellen emelt alaptalan vá­dakat. Meghalt Nikolaj Gamalej, kiváló orosz mikrobiológus (Moszkva, Rador).­­ A Szov­jetunió minisztertanácsa mély fáj­dalommal közli, hogy Nikolaj Ga­­malej, a kiváló orosz mikrobioló­gus a Szovjetunió Akadémiájának tiszteletbeli tagja, a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának rendes tagja, március 29-én, 91 éves korában elhunyt. Az amer­kai törvények nem engedik meg William Fosternak, hogy írásban védekezzék (Newyork, Rador).­­ Az ame­rikai szövetséges törvényszék nem adott engedélyt William Foster - nek, az Amerikai Kommunista Párt elnökének, hogy írásban ad­ja be­­védekezését a Párt 12 tagja ellen megindított perben. Foster súlyos beteg és nem jelenhetik meg a tárgyaláson. A titkos rendőrség ellenőrzi a finn demokratikus szerve­zetek működését (Helszinki, Rador).­­ A „Tue­­kansan panomat“ című lap jelen­tése szerint a finn belügyminisz­ter megbízást adott a titkos rend­őrségnek, hogy ellenőrizze a finnorsz­­ági demokratikus szerve­zetek működését. A lap beszámol arról, hogy ennek az intézkedésnek alapján Vasa városban a demokratikus ifjúsági szövetség kongresszusán a helyi titkos rendőrség főnöke is megjelent. Spanyol partizánok és frankista esendőnk közelharca (Párizs, Radar ! ) A Szabad Spanyolország rádióállomása je­lenti, hogy az utóbbi időben La Coumbia és Giffisia vidékén a szabadságharcosok több helye­n megtámadták a fasiszta csend­őr­séget Különösen heves összeütkö­zésre került sor Orense közelé­ben, ahol a fasiszták súlyos vesz­tességet szenvedtek. ----------­Viharos jelenet az amerikai szenátus­ban a Marshall terv miatt (Washington, Rador).­­ A „France Presse“ jelentése szerint, az amerikai szenátusban hét­főn viharos jelenet játszódott le a Marshall-terv határidejét illető­leg. William Jenner republikánus szenátor élesen bírálta a Mar­­shall-terv és az Atlanti-paktu­mot. Kifejtette, hogy az úgyneve­zett „európai segély­tervezetnek“ csak az amerikai nagy trösztök és kartellek látták hasznát. — Szeretném tudni, hány kö­zépszerű amerikai polgárnak van haszna a tervből? Külföldi rövid hírek BERLIN Amerikai bomb­ázó repülőgépek •repülőgy­akorlatot végeztek Re­gensburg felett, 80 kilométer tá­volságra a csehszlovák határtól. Az amerikai hatóságok bejelen­tették, hogy a hadgyakorla­tkat az Ausztriában állomásozó ame­rikai haderő hajtja végre. AMSZTERDAM Amikor az Indonéziából érke­zett holland sebesült katonákat a kikötőből a kórházba szállí­tot­­ták, a város utcáin nagyszabású tüntetés zajlott le. A tüntetők ezt kiáltották: „Vissza kell hív­ni katonáinkat Indonéziából! Egyetlen katona se menjen a gyarmati háborúba! Le a kato­nai egyezményekkel/ KOPENHÁGA A dán katonai törvényszék fel­­mentette Wilfred Petersont, a dán hitterrta párt vezetőjét. Ez­zel szemben 20 ezer korona kár­térítést utaltak ki neki. A felmentő ítélet nagy felhá­borodást váltott ki a dán nép körében. Jellemző, hogy még a reakciós lapok is „különösnek“ tévézik a törvényszék ítéletét. BRÜSSZEL Az anveri kikötő munkásai, a rendőrség fenyegetései ellenére tovább folytatják sztrájkjukat Lapjelentések szerint 4 ezer ra­kodómunkás hagyta abba a munkát. A munkások gyűlésén leleplezték a kormány támadó politikáját és tiltakozó levelet írtak alá az Atlanti-paktum el­len. GENF A „Telepress“ tudósítása sze­rint a háború előtt Svájcból Amerikába kivitt nagytőkét vis­-s­szaviszik Svájcba, mert a tőké­sek attól tartanak, hogy gazda­sági válság áll be az Egyesült Államokban. A svájci bankköfök értesülése szerint nemcsak a francia, angol és skandináv nagytőkések vonják vissza pén­züket Amerikából, hanem ame­­rikai nagytőkések is Svájcba me­nekítik vagyonukat.

Next