Romániai Magyar Szó, 1949. április (3. évfolyam, 475-499. szám)

1949-04-01 / 475. szám

Péntek, 1949. április. 3 J. V. Sztálin javaslata az országaink közötti békeegyezmény aláírására az egész világ egyszerű embereinek óhaját fejezi ki — mondotta Fagyaié a newyorki kongresszuson A Tass jelenti, hogy az amerikai értelmiségiek békekongreszszusán március 27-én A. Fagyejev beszédet mondott. — Nem hiszem — mondotta Fagyejev —, hogy lehet olyan jóhiszemű amerikai vagy nyugateurópai állampolgár, aki a mi földünkre lépve, ne érezze országunk egész légkörében az élet békés és egészséges lüktetését. Éreznie kell ezt Moszkva újjáépítésének tervében, amely 25 évre terjed ki, éreznie kell a természet átalakításának tervében, amely a Szovjetunió európai részének kiterjedt szteppéit öleli fel, éreznie kell azokban a kísérletekben, amelyek a bokroska,faszú búza széleskörű meghonosítására irányulnak, éreznie kell a moszkvai Művész Színház előadásaiban, a szovjet állampolgárok optimizmusában és életkedvében, a sajtó nyugodt hangjában, a gyermekek vidámságában. • A szovjet állam úgy óhajtja a békét, ahogy azt csak egy szocialista állam óhajthatja, amely tele van alkotó tervekkel, biztos jövőjében, az az állam, amely 415 milliárd rubeles nagy költségvetése kiadásainak 40 százalékát a nemzetgazdaság újjáépítésére és fejlesztésére és 30 százalékát kulturális célokra fordítja 1949 év folyamán a Szovjetunió iskoláiban több, mint 40 millió tanuló és közel 2 millió egyetemi hallgató tanul. — Íme ezért, mi, szovjet hidasok, művészek és írók különös rokonszenvel köszöntjük vendéglátóinkat, a haladó amerikaiakat, akik kezdeményezői voltak ennek a békekomgresszusnak. — A szovjet delegáció nevében köszönöm a meleg fogadtatást. A béke biztosítása és az amerikai-szovjet kapcsolatok kérdésére térve Fjagyejev a következőket mondotta: — I. V. Sztálin legutóbbi javaslata országaink közötti békeegyezmény aláírására az egész világ egyszerű embereinek óhaját fejezd ki. — Igaz, hogy a világon vannak olyan emberek és újságok, amelyek úgy vélik, az, hogy mi őszintén és közvetlenül fejezzük ki egyetértésünket a szovjet kormány bék pskitikájával „a lelkiismereti szabadság hiányának“ jele volna. Meg szeretném azonban kérdezni: mióta van az és ki mondta, hogy egyes újságok nyílt felhívásai a világháborúra a „lelkiismereti szabadságot“ jelentik, míg a béke őszinte óhaja, amelyet minden nép, a többi között Amerika és a Szovjetunió népe is támogat, érmék ellenkezőjét? — A világon csak az igazság valóban szabad. És mielőtt eldöntenénk, hogy ki a szabadabb ezen a világon, tudnunk kell, kövek oldalán van az igazság. Miután rámutatott arra, hogy az orosz nép mindig rokonszervvel kísérte az amerikai nép szabadságharcát, Fagyejev így folytatta: — A szovjet és amerikai népek együtt ontották vérüketa német nácik ellen, akik világuralomra törekedtek és e közös harc salán különös volna, hogy a mi két nagy és erős népünk ne tudjon közös nevezőre jutni, hogy biztosítsa a világ összes népeinek békéjét. Ez annál különösebb volna, minthogy az összes nemzetközi ellentéteket, amelyeket egyesek megoldhatatlanoknak igyekeznek fieltümetra, sikeresen megoldották népeink és államaink vezetői Teheránban, Vattában és Potsdagjában, továbbvive a népéür közötti barátság hagyományát, amelyet a szovjet és amerikai katonái vére pecsételt meg az elmúlt háborúban. — Gyakran azt kérdik tőlem, milyen a szovjet nép magatartása az amerikai nép iránt. Igen könnyen felelhetek erre a kérdésre, ha csak olyan tevékenységi körrel is foglalkozom, amely közel áll hozzám. — A szovjet állami kiadó adatai szerint a Szovjetunióban 1917 és 1948 között 706 amerikai író műveit (kizárólag irodalmi művekről van szó) fordították le orosz és más szovjet népek nyelvére. Az amerikai irodalomból összesen 2245 művet adtak ki 339.709.000 összpéldányszámban. Ezek közé tartoznak Jack London művei, amelyek 11.164.000 példányban, 29 nyelven jelentek meg a Szovjetunióban; Upton Sinclair művei 15 nyelven, 2.951.000 példányban; Seton Thompson művei 21 nyelven, 2.268.000 példányban; Mark Twain művei 21 nyelven, 3 millió 464 ezerpéldányban; D.Henry művei 1.618.000 példányban; Theodor Dreiser művei 501.000 példányban; Fenymore Cooper művei 452.000 példányban; Caldwell művei 290.000 példányban; Sinclair Lewis 276.000 példányban; Edgar Allan Poe művei 204.000 példányban; Longfellow művei 195.000 példányban, Steinbeck művei 365.000 példányban, Witman művei 140.000 példányban, Hammingway művei 130 ezer példányban és Hughes művei 119.000 példányban. — Ilyen érdeklődéssel viseltetik a szovjet nép az amerikai irodalom iránt, amely a múltban és most is az amerikai nép életét tükrözi. — Innen látható, milyen igazságtalanok nemcsak az egyes amerikai újságírók, de a hivatalos körök azon állításai is, hogy a szovjet nép nem ismeri az amerikai kultúrát, és általában igyekszik saját nemzeti kultúrájának keretei közé bezárkózni. A szovjet nép arra az elvitathatatlan igazságra támaszkodik, hogy a művészetben minden, ami nagy, igazi és becsületes, népi és nemzeti népen fejlődik. — A szovjet nép büszke nemzeti kultúrájára. Nemzeti büszkeségének eredete onnan van, hogy a XIX. századbeli és a XX. század eleji nagy orosz klasszikusaik: Tolsztoj Lev, Gogolj, Turgenyev, Csehov és Maxim Gorkij kedvező jó hatással voltak az amerikai irodalom bizonyos jellemvonásainak fejlődésére, hogy Sztaniszlavszki művészi irányelveit alkalmazzák az amerikai színjátszásban, hogy az orosz színműírók darabjai az amerikai nézőknél tetszést arattak. Befejezőben Fagyejev hangsúlyozta, hogy a szovjet nép támogatja az egyszerű emberek, asszonyok és anyák békevágyát, akik a háborútól féltik gyermekeiket s akik a népek közötti békés kapcsolatok megteremtését óhajtják. Ezért a jóhiszemű emberek erőfeszítéseit a béke megvédésére egyesíteni kell az összes országok egyszerű emberei széles tömegeinek mozgalmával, az új háborúra uszítók elleni harcban. Meghalt Alecu Constantinescu a román munkásmozgalmm veteránja Hetvenkét éves korában Bukarestben meghalt Alecu Constantinescu a román munkásmozgalom veteránja. Alecu Ccnstantinescu már egé en fiatal korában a munkásosztó ügyének szentelte magát. Részt vesz több strájk megszervezésében, mire a burzsoá földesúri kormány üldözése elől kénytelen Párizsba menekülni. A francia fővárosból marxista tudással felvértezve tér haza és 1906-ban a szakszervezeti mozgalom titkárává választják. A háború után az 1918 december 13-i tüntetés véres elfojtása után perbe fogják és távollétében halálra ítélik. Később letartóztatják és a jilavai fegyházba zárják, ahonnan sikerült megszöknie. Bulgáriába menekül, majd innen Odesszába megy. A Szovjetunióból Párizsba utazik, hogy visszatérhessen az országba. Ez a kísérlete azonban nem sikerül és 1937-ig a Francia Kommunista Pártban tevékenykedik. 1937-ben kiutasítják Franciaországból és illegálisan él Romániában. Az Antonescu diktatúra idején a caracali táborba zárják. Súlyosan megbetegedik és csaknem teljesen elveszti látását. Mégis a felszabadulás után lelkes munkát fejtett, ki csaknem élete utolsó pillanatáig. Alecu Constantinescu, mint közíró és szépíró is számos művet irt, amelyek mind a szocializmus ügyét vitték előre. Középfokú műszaki iskolába iratkozhatnak a szakiskolák volt diákjai A közoktatásügyi minisztérium rendeletet adott ki, amelynek értelmében a szakiskolák diákjai, különbözeti vizsgával beiratkozhatnak az ország bármely középfokú műszaki iskolájába. A diákok csak a szakiskolában elvégzett utolsó osztályt követő műszaki iskolai osztályba iratkozhatnak be. A rendelet értelmében tehát a szakiskola négy osztályát elvégzett diákjai a középfokú műszaki iskola IV. osztályába, a 3. osztályt végzettek ugyancsak a harmadik osztályba a 2. osztályt végzettek pedig a második osztályba iratkozhatnak be. A rendelet kimondja, hogy a jelen intézkedés csak azoknak a szakiskoláknak diákjaira vonatkozik, akik az 1948 november 25én a munkaügyi és népjóléti minisztérium hatáskörében létesített és termelési áganként megszervezett 2—3 éves szakiskolákat látogatták. Mint ismeretes, a nagyobb ipari központokban ezeket a szakiskolákat iparáganként, kisebb hegyeken pedig vegyes iskolák formájában szervezték meg. Az iskolákat mindazok látogathatták, akik legkevesebb 4 elemi iskolai végzettséggel rendelkeztek. A munkaügyi és népjóléti minisztérium egykori tanonciskoláinak végzettjei, felvételi vizsga alapján csak a középfokú műszaki iskolák első osztályába kérhetik felvételüket. Romániai Magyar Stl 1949. március 30 ., 1388. száry A S. M. T. munkásainak harci feladatai „Nem volt sem ekém, nem volt sem szarvasmarhám és hol szerszámért, hol igásállatért kellett süvegelnem a kulák előtt. Öt nap alatt sem végeztem ennek a darabocska földnek a felszántásával. Most a traktorral két óra alatt vége is volt“. Körülbelül így beszélt Ladie Blazute, Putna- Fltresti-i dolgozóparaszt, amikor a gép- és traktor állomás munkásai megérkeztek, hogy felszántsák ugarát, valamint a többi parasztokét, akikkel a földek megművelésére összetársult. És ugyanígy beszél ezer és ezer dolgozó paraszt, akik a traktorok használatára a S.M.T.-vel szerződést kötöttek. Máskor, amikor eljött a mezei munka ideje, a szegény, és középparaszt arra kényszerült, hogy elmenjen a kulákhoz és tőle kérjen kölcsön szerszámot és állatot, ami éppen hiányzott neki. Fizetségül a szegény és középparasztnak hónapokon keresztül kelett rabszolgáskodnia a telhetetlen kuláknál, engedelmes és alázatos szolgája kellett, hogy legyen. Az elmúlt ősszel a Stanesic—Vlasca-i Boboc Ilie dolgozó földműves kétszer anynyit fizetett szántásért . Radu és Oaie Liu kulákoknak, mint amennyit fizetett volna az állam traktorainak használatáért. Tantárem-Doljban pedig egy középparaszt, aki egy kuláktól szarvasmarhát és ekét kért kölcsön, hogy egy holdját felszántsa, ezért kénytelen, volt fizetés nélküli holdat megművelni és pedig: felszántani, bevetni, learatni, kicsépelni, a szalmát a kulák udvarára behordani és az istálló mellé kazalba rakni, a szemet a magtárba behordani. És, melyik dolgozópatraszt nem tudna hasonló esetet százával felhozni? _ És melyik dolgozó paraszt nem érezte a hátán a kulák terhét? Melyik dolgozó paraszt nem ismeri a kulákravaszségot? Most az állami gép- és traktorállomásokon keresztül a munkásosztály erőteljesen segíti a dolgozó parasztságot, hogy lerázza magáról a kulák kizsákmányolás igáját. Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs a BMP. K.V.-nek 1999 március 3— 5-i teljes ülésén megtartott jelentésében rámutat arra, hogy az állami gép- és traktorayomároknak „rendkívüli fontosságú szerepet kell betölteniük a munkásosztálynak és dolgozó parasztságnak a kuláksig, valamint az ország minden kapitalista elima elleni szövetsége megszilárdításában“. A szegény- és középparasztok ezrei használják ma az állam gépeit és traktorait és ezzel megszabadultak attól, hogy kénytelenek legyenek a kulákhoz szolgának beállni, csak azért, hogy saját földjüket is megművelhessék. Hogyan álmodhatott volna valaha egy szegény, vagy középparaszt arról, hogy traktorral szántsa kicsi földecskéjét, hogy géppel vessen és aratógéppel arasson? Ma, hála a Párt és a munkásosztály harcának, hála a népi demokratikus rendszernek, ezer és ezer dolgozó parasztnak módja van erre. „Mindennapos tevékenységükkel és tanácsaikkal a K. M T. munkáidnak és technikusainak segíteniök kell a dolgozó parasztságot a kulákság elleni harcukban, meg kell győzniök a szegény- és középparasztságot a traktorokkal és gépekkel végzett munka felsőbbrendűségről, a föld közös megművelésére való társulás hasznosságáról. Sok helyen a S.M.T. munkásai megértették feladataikat és azokat sikeresen betöltötték. A Caracal- S.M.T. munkásai például, akik a pártszervezetek vezetése mellett dolgoztak, alapos agitációs munkát végeztek a szegényes középparasztság soraiban. Ennek köszönhető, hogy ICO társulás jött létre a dolgozó parasztság körében, az állomás traktorainak használatára. A nagykárolyi S.M.T. munkásai is hasonló agitációs munkáról számoltak be, aminek eredménye 34 társulás volt. Ugyanígy sikereket értek el a Buzau-i és gyulafehérvári stb. S.M.T.-ék is. Vannak azonban vidékek, ahol igen gyenge agitációs munkát végeztek, vagy semmilyent sem. ..Ma a S.M.T. munkásai és techniusai előtt az a feladat áll, hogy teljesítsék a szegény- és középparasztokkal kötött szerződésekben vállalt kötelezettségeket, valamint az a feladat is, hogy elvégezzék a volt feleősürek,a kisajátított birtokok gazdasági munkálatait. A legnagyobb jelentőséggel bír, hogy ezeket a feladatokat jó feltételek mellet betöltsék. A munkát úgy kell tervszerűen napok emberek és traktorok szerint beosztani, hogy azt a legjobban és a legrövidebb idő alatt teljesítsék, biztosítva egyidejűleg a szántás minőségét, vagyis az előírt szántás mélységet és az egész terület megművelését. A traktorokat a maximumig kell kihasználni és el kel kerülni a felesleges utakat, valamint idővesztességet. Idejében, kell előkészíteni megfeleő menynyiségű fűtőanyagot és olajat.Ugyancsak készenlétben kell tartani tartalék-alkatrészeket és mozgó javítóműhelyeket. A gázépék gondozása, a szigorú takarékosság elvének megvalóslása a fűtőanyagnál, olajnál és tartalék alkatrészeknél, a traktorigák fontos feladata. Mindezek sokkal sikeresebben valósíthatók majd meg a szocialista versenyek keretében. A traktoristáknak egymás közötti, valamint az egyes S.M.T.- ék traktorista-csoportjai közötti szocialista versenyek megszervezése központi feladata kell legyen a gép- és traktorállomások, pártszervezeteinek és szakszervezeteinek. A szovjet-faktoristák ragyogó példája nyomán, lendületes versenyre kell lépniük a normák túlhaladásáért, a szántás jó minőségéért, a takarékosság megvalósításáért, a traktor jó karbantartásáért, a munkaidő minél tökéletesebb kihasználásáért. A S.M.T. által a szegény- és középparasztoknak nyújtott segítségnek nem kell azonban az mezőgazdasági gépekre korlátozódnia. Ezeket a S.M.T. szakértői gyakorlati tanácsokkal és útmutatásokkal kell kiegészítsék, hogy a dolgozó parasztok, akár kötöttek azok szerződést s SM.T.-vel, akár nem jobban, megművelhessék földjeiket, jobb termést érjenek el, hogy megszabadulhassanak a kulák kizsákmányolás igájától. Az állami gép- és traktorállomásoknak az élő példa erejével kell meggyőzniük a dolgozó parasztságot a nagy területeken végzett gépesített munka felsőbbrendűségéről. A S.M.T. munkásainak és technikusainak, a pártszervezetek vezetése mellett, állandóan mozgósítottnak kell éreznie: maguikat a falusi osztály harc frontján, a Párt politikája alkalmazásának harci frontján, amelynek célja a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megerősítése és a mezőgazdaság szocialista á tétek tészben szükséges feltételek előkészítése.