Romániai Magyar Szó, 1949. május (3. évfolyam, 500-524. szám)

1949-05-01 / 500. szám

Hománniai Magyar Szd magasba ívelő, elementáris erejű tömegmozgalom — épít, hit szakadatlan erőfeszítéssel, lankadatlan szorgalommal s egyre növekvő öntudattal és lelkesedéssel. Épít, mert „a munka világát, a testvériség és a szabadság világát“ építi, a mi világunkat, a dolgozók világát építi, szemben a töke, az izsá’tracingolás és rabszolgaság világával. Megváltozott a munkához való viszonyunk, megváltozott tehát a munkával szembeni ■nwgatartásuiik is. A nemzetközi vroletáriátus harci ünnepe megkapta nálunk h át vívott győzelem tartalmát, a világot megváltó győzelem tartalmát; azt, amit egyedül a proletárdiktatúra adhatott meg neki: a munka ünnepnapja, a szocializmust építő munka ünnepe lett. Azzá lett, amivé a munka kizsákmányolására épült régi világ, a tőkés imperializmus világa sohasem teheti. A munka értelmét és értékét teremti meg mindenkinek, tudósnak és ipari munkásnak, földművesnek és írónak, művésznek egyaránt. Megváltozott ezzel május 1. ünnepének eddigi harci tortál ma a világ dolgozói számára ? Vagy a mi Népköztársaságunk és a népi demokráciák dolgozóinak a számára ! Vagy legalább e Szovjetunió számára, ahol már csak dolgozók vannak, dolgozók, akik megépítették a szocializmus nagyszerű példaképét s már a kommunista társadalmat építik-9 Nem vétózott meg. Május ma is és mindenütt a próféta, hátus harci ünnep® és nemzetközi szolidaritásának napja, még sokkal átfogóbban és mélyebben, mint bármikor eddig az elmúlt 59 év alatt. A történelmi fejlődésért és az emberi haladásért folytatott küzdelem azóta kiteljesedett s a dolgozók 100 millióiban tudatosodott. A világ egyetlen szocialista államának, a Szovjetuniónak világító példája, a második imperialista háborúban aratott döntő győzelem és Útmutató eredményei nem maradtak és nem is maradhattak hatástalanok a két szembenálló világ erőire. A nagyszerű küzdelem e két világ, a tőke és a munka világa, a kizsákmányolás és rab. Szolgaság világa, valamint a testvériség és a szabadság világa között általánossá vált és az egész világra kiterjedt. Nem országhatárok jelzik e küzdelem frontját, mert ez a front átszeli kapitalista világ minden egyes országát, minden egyes városát, minden egyes faluját. (A BMP 1949 május 1 re kiadott brosúrája Tízmilliók, de immáron a kiétai és a gyarmati fegyveres Szabadságharcok eredményei nyomán 160 milliók tépték és tépik ki magukat az imperializmus láncaiból. Az élenjáró munkásosztály és pártja a dolgozók hatalmas tömegeit mozgósítja a tőkés rabságor skótjaiban mindenféle elnyomás és kizsákmányolás elleni küzdelemre, mert ez az egyetlen útja annak, hogy véget vessenek a nyomornak, a társadalmi és nemzeti elnyomásnak, mert ez az egyetlen útja a népek szabadságának és függetlenségének. S nincs hatalom, amely értelme útról letéríthetné a nemzetközi proletariátust, mert harmadik út nincs s a másik, amely út még van, megírtáévá, vagy anélkül, demokratikus szólamokkal takarggatva, vagy nyíltan, de a lökés imperializmus útja. Ezt a második utat a monopol-tőkések keskeny rétegeinek háborús uszítói készítgetik már a világ számára. De egyben, akaratuk ellenére, le is leplezik önmagukat a világ békét akaró népei előtt. Mert ez a második út, az ő útjük, könyörtelen következetességgel vezetne a harmadik világ,háborúhoz, ha nem volnának olyan nagyok s ha nem erősödnék nap, mint nap a béke biztosításáért küzdő erők, a világ minden szegletében. A kivénhedt, ellentmondásai miatt szétbomló tőkés imperializmus legfőbb haszonélvezői azonban, gyűlölettől elvakultan, készek volnának újabb s minden eddiginél pusztítóbb és embertelenebb hébortba hajszolni a népeket csak azért, mert ezzel remélik elszakítani a testvériség és szabadság, a munka világának diadalmas kialakulását. Ezért van a Marshall-terv és Atlanti-paktum. De ezért van a francia orasz, német, angol, sőt az amerikai dolgozók hősi küzdelme is a Marshall-terv és az Atlanti paktum ellen És ezért van a párizsi és a prágai béke világkongresszus, amelyen 62 nemzet 600 millió dolgozója nevében és akarata. folyamán a népek ilyen világ legjobb szellemiségei a háború és a háborús uszítók ellen, a béke védelmében s ezzel a mindenféle elnyomás és kizsákmányolás megszüntetése érdekében is. Valóban soha nem voltak még az emberiség történelmében ilyen óriásiak a béke és a haladás erői. Miért ilyen nagyok és miért épen most ilyen nagyok? Azért, mert soha nem látták még az emberiség történetének a folyamán a népek ilyen világosan, ilyen tisztán a háború és kizsákmányolás sötét erőinek igazi arculatát, soha nem értették meg ilyen öntudatra ébredően a kizsákmányolás is a háború közötti összefüggéseket, mint most, az utolszi két imperialista háború tapasztalatai után. Ezért érezzük döntő jelentőségűnek ezt a tavaszt a két világ közötti küzdelemben. S ezért nem változott a Szovjetunióban sem, a népi demokráciákban sem, hanem még hangsúlyozottabbá vált május 1-nek eddigi harci tartalma. A proletariátus nemzetközi szolidaritása átfogóbb és mélyebb, mint bármikor volt. A küzdelem elementárisabb erejű, mint bármikor volt. A kínai, görög és gyarmati népek fegyveres szabadságbanja, egyértelmű az olasz, francia, német és más nemzetek dolgozóinak sztrájkjaival, amelyekkel az elnyomás és kicsákmányolás , a Marshall-terv és az Atlanti paktum miatt és ellen harcolva egyben a háborúra uszító imperializmus ellen küzdenek. És e nemzetek dolgozóinak sztrájkjai egyértelműek azokkal a hatalmas, felemelő és diadalmas erőfeszítésekkel, amelyekkel Népköztársaságunk dolgozói és a szomszédos népi demokráciák dolgozói, a szocialista munka versenyekben értelmet nyert és emberi méltóságot kapott felszabadult munkával építik a szocializmust. S mindez egyértelmű azzal a küzdelemmel, amelyet a hatalmas Szovjetunió vezetésével a békéért vívnak a világ békét akaró népei. A mi májusi ünnepünk az újabb harci jelsora közös napja .A döntő küzdelemben fokozni kell az erőket és az erőfeszítéseket. Az elért eredmények nem válthatnak ki pihenésre biztató megnyugvást, vagy éppen az önteltség elbizakodottságát. A munkásosztály eddigi nehéz küzdelmeiből tanulta meg, hogy az éberségnek és a harci kedvnek nem szabad lankadnia egy pillanatig sem. Elvártjai újabb és újabb feladatokat jelölnek ki s e feladatok teljesítése a dolgozó és békét akaró tömegek e99'e9V győzelmi állomása mindenütt a világon. Előttünk is világosan állanak a feladatok, amelyeket a mi munkás osztályának élcsapata, a Román Munkáspárt jelölt ki Népköztársaságunk szocialista iparosításáért, mezőgazdászágunk szocialista átalakításáért küzdünk most. E küzdelem eszközei a szocialista munkaversenyek kiszélesítése és elmélyítése városainkban az ipari és falvainkon a mezőgazdasági termelés területén. Helyes és erős osztálypolitikával meg kell erősítenünk a munkásság és a dogozó parasztság szövetségét s ennek egyik legjobb eszköze a dolgozók életszínvonalának emelése gazdasági és kulturális téren egyaránt. E feladatok nem kicsik, mert megoldásukhoz az új vezetők, irányítók ezreit és tízezreit kell kiemelnünk a dolgozók közül. A gyökeres és teljes megoldáásoknak azonban minden eszköze kezünkben van már. Ifjabb sikereink s ezek nyomán a végső győzelem nem maradhat el, ha egy pillanatra sem feledkezünk meg a legfontosabbról: arról, amit május 1 napja ma mért nemcsak a munkásosztály, hanem a köréje tömörült fizikai és szellemi dolgozók 100 milliói részére is az egész világon jelent: arról, hogy minden mozdulatunk, amely nálunk a dolgozók győzelmét politikai, gazdasági és kulturális téren elősegíti egyben a világ minden dolgozójának az ügyét is előbbre viszi; arról, hogy a Marshall-tervnél hatalmasabb és élesebb fegyver minden terv, amelyet állami tervünk keretében megyei, járási, vagy akár falusi ideiglenes bizottságaink állítanak össze a dolgozók életszínvonalának emelésére, mert ezt a fegyvert nem is csak mi, hanem a világ összes örtudatos dolgozója emeli ütésre a tőkés imperializmus háborús uszítóival, az elnyomás és kizsákmányolás levitézlett lovagjaival szemben. (Folytatás, az első oldalról.) tervünk büszkén vállalt feladataival, melyeknek teljesítés révén új, kedvezőbb és bőségesebb életehetőséget teremtünk dolgozó népünknek. Köszöntjük azokkal az eredményekkel, amelyeket a tőkésekbien vívott harcban, a szocialista szektor állandó kiszélesítésével értünk. Köszörjük a szocialista versenyekkel, melyek fokozottabb munkára mozgósítják dolgozó népünket, a nagy cél, a szocializmus felépítése érdekében. Köszöntjük dolgozó népünk gazdasági, politikai és kulturális színvonalának felemelése terén elért sikereinkkel. A munkásosztály ma önmaga ne épít szocialitsa hazát harcával és munkájával új, szebb világot teremt magának. Ennek az új világnak körvonalai az elért eredmények nyomán egyre határozottabban bontakoznak ki. Az iskolák kapui megnyíltak a munkás és parasztszármazású gyermekek előtt, a művészet, a tudomány, a kultúra megszűnt a tőkésosztály kiváltsága tenni. A tudás és a művetség mindihűbb közkinccsé válik és egész dolgozó népünk meríthet belőle. A városi és megyei ideiglenes bizottságok beiktatásával az államhatalom gyakorlása helyi viszonylatban közvetlenül a dolgozó nép kezébe ment át, amely a demokratikus centralizmusalapján önmaga irányíthatja a helyi közügyeket. Hatalmas tömegek kapcsolódnak ezáltal bele az államéletbe, amely a múltban teljesen el volt zárva a nagy néptörvegek elöl és azt a föld csűri-burzsoá államhatalom zsoldos hivatalookereg utján a nép hátrányait gyakorolta. Szakszervezeteink egységes és erős szerveseibe tömörítve a dolgozó néptömgeket, gondosan őrködnek a dolgozók anyagi és kulturális érdekeinek megóvásán és előbbrevitelét. Ifjúságunk szintén megkapta az öt megülető helyet és egyetlen hatalmas szervezetbe tömörülve, a Román Munkáspárt útmutatása alapján, tevékeny részt vesz a szocializmus építésének nagy művében. A termelés és a tanulás terén egyaránt példás magatartással igyekszik felkészülni a jövő nemzedékre váró nagyszerű feladatokra. Munkásosztályunk élén a Román Munkáspárt áll, amely vezezetője, szervezője, tanítója osztályunknak és az egész dolgozó népnek. E május elseje alkalmával hálatelt szívvel gondolunk a nagy Szovjetunióra, a szocializmus országára, amely felbecsülhetetlen segítséget nyújtott és legfőbb támaszunk ma is minden tekintetben. Nem felejtkezhetünk meg egy pillanatra sem arról, hogy szabadságunkat, országunk függetlenségét és biztonságát, gazdasági eredményeink jórészét a Szovjetuninak köszönhetjük, amely nagylelkű segítségével lehetővé tette számunkra, hogy a népi demokratikus áramrendszer útján hozzálássunk a szeculizmus építéséhez. Május elsején gondolataink a népek nagy tanítómestere, Sztálin geniskálisszimuszhoz szálltnak, aki békés tanításaival nemcsak a Szovjetuniónak mutatja a k utat, hanem iránymutatást ad számunkra és az egész világ haladó emberisége számára is. De nem felejtkezhetünk meg a munka ünnepe alkalmával azokról a kötelességeinkről sem, amelyek a béke megvédéséért, az új háborút előkészítő imperialisták elleni harcban reánk háramlanak. Nem felejtkezhetünk meg arról, hogy a veszélyeztetett béke csak a béke híveinek hatalmas arányú összefogásával óvható meg és csak egységes kiállással késztethetjük visszavonulásra azokat, akik osztalékaik növelése érdekéin újabb pusztulást és vérözönt akarnak a világra zúdítani. Tudnunk kell, hogy azok a hős népek, amelyek Kínában, Görögországban, Indonéziában, Vietnamban, stb. fegyvert fogtak szabadságuk kivívására az imperialisták és ezek cinkosai ellen, nemcsak saját népükért és saját hazájukért, hanem érettünk is harcolnak. De nézzük meg mi történik a kapitalista országokban, hogyan és milyen körülmények között Ünnepli ezeknek az országoknak munkásosztálya a május elsejét? Különösen szomorú kép tárul elénk, ha a marshalizált országokban élő munkásság helyiedét szemléljük. Ezekben az országokban a fenyegető válság jelei egyre sokasodnak. Nő a »»"«• hanélküliség, a dolgozó nép életszárvonala állandóan rosszabbodik. Az imperialisták csatlós kormányai ».Am elrendelt fegyverkezés súlyos terheket ró a dolgozó néptömegekre, miközben a tőkések haszna növekszik. A jogait követelő munkásosztály ellen a népüket eláruló kormányok rendőrterrort alkalmaznak. Az új háborút szító merénylet terve azonban nem fog sikerülni. Nem sikerülhet azért mert ez imperialistaellenes demokratikus országok népei és a szabadságukért küzdő népek élükön a legyőzhetetlen Szovjetunióval kemény harcot folytatnak a béke megvédéséért és szilárd arcvonásba tömöríti a béke híveit szerte az egész világain. „Azzal a biztos tudattal harcolunk, hogy győzni fogunk, mert erősek vagyunk" — mondotta Jolliot Curie a világhrűt tudós — a béke híveinek párizsi kongresszusán. Országaik munkásosztálya és egész dolgozó népe mégjobban tömörül vezető pártja, a Kojuwn Munkáspárt körül és még «Hóhétebben folytatja a harcotó elért eredmények megszilárdításáért, szabadsága megvédéséért, még határozottabb léptekkel halad a Dacalanus felé. A szocialista építés erotienysivel köszöntsuk május elsejét 2 Vasárnap, 1949 május 1. A Francia Kommunista Párt május elsejei felhívása (Pirin, Rador). — A Francia Kommunista Párt politikai irodája Maurice Thor ex elnöklete alatt április 27-én a május elsejei ünnepséggel kapcsolatban ülést tartott. Az ülésen hozott határozati javaslatban a politikai iroda felhívja a francia dolgozókat, hogy vegyenek részt az Országos Szakszervezeti Tanács által rendezett május elsejei hagyományt* felvonuláson. — Május elseje nemcsak a d*tgevók harcának jegyében zajlik k ebben az évben, hanem egyben W««hm tüntetée m less ae unperia ásták ésbérenceik háborús poétikája ellen. Ezt a politikát ,amely legutóbb az Északatlanti szövetségi szerződésben jutott kifejezésre, nemcsak a francia dolgozók széles tömegei, hanem az egész világ népei is határozottan elutasítják ,mint ahogy ez a békekongresszuson bebizonyult — írja a politikai iroda közleménye. Befejezésül a politikai iroda felszólítja a dolgozókat, hogy a május elsejei tömegfelvonulással tegyenek tanúságot egységes erejükről és békeakaratukról. Ujabb sztrájk Rómában (Róma, Radar). — A „Breda“- üzemek vezetősége a munkának követelésére kény téren volt megkezdené a tárgyalásokat a fémtanai ■aahsserveaet mígMoaiaival a« elbocsátott «M munkás ügyébe», hm ■vem igazgatósága asuuban estül 259 munkást volt hajlandó visszmenni. Ezért a fémipart soabszervezet a „Herda"-üzemben Wnso. ■tolta a sztrájkot.