Romániai Magyar Szó, 1949. június (3. évfolyam, 525-550. szám)
1949-06-01 / 525. szám
Szerda 1949. június 1 Szövetkezni Barabás Sándor „partnere“ a színdarabban Pap Bözsi. Neki is megfordult a fejében, hogy hát kialált asszonyt kell alakítania, de ránézett az édesapjára s az anyjára, akik az udvaron éppen kukorica-suskát gyömöszöltek a szekérkasba, hogy mennél több menjen rá, ne kelljen olcsóért hajtani a szegény jószágot be — Brassóba. Mert amit Pap János csinál az udvaron, az magában hordozza a reakciós rendszerek minden átkos örökségét a székegységre. Kézdiszentlélekről 50 kilométerre van Brassó, ott van kellene?... egy üzem, ahol kukorica-suskából fonnak kosarakat. Papáknak termett Ids kukoricájuk amoda az „ódáiba*, meggyérjtötte a suskáját s most indul vele a nagy útra, mert eiszen kap érte 700— 800 lejt. Hát igen, meg kellene szervezni valahogy, hogy itthon dolgozzák fel a suskát... bizony jó volna valamiféle szövetkezet... S lesz is, de, érni kell a jó gondolatnak, így mondják a Székelyföldön, de közben reménység csillog a dolgozó parasztok szemében. Sokba kerül a székely szoknya titokba ám. Ezt mondja az is,a Bolában az egyik tanítónő, akiéppen a táncot tanítja a versenyre. Odavaló a községbe, ismeri népének minden problémáját s aztán a sok probléma közül ; egyik ez is. A székely szereti ősi, színpompás és messze földön tzikes-neves öltözetét, igen ám, de a múltban csak elsősorban a Hikulákoknak volt arra pénzük, 1 .hogy igazi székelyruhát csinálhassanak a leányaiknak. A csiki és udvarhelyi szgényparasztok tudnák megmondani, mennyit kellett dolgozniok, gyötrődniök, amíg megcsináltathatták szép viseletüket, hogy legalább ünneplőbe, székely ruhába öltözhessenek. Mert Csíkban és udvarhelyen még sok,sokezer leánynak van olyan „valódi“ székely ruhája, amelytől nem spórolták el az anyagot. De Felső-Háromszéken még a csíkiak életénél is nehezebb volt az élet. Kevés dolgozó parasztleánynak tellett a szép szoknyája. A nagygazdák leányéi viszont nem akarják kölcsön adni most a szereplésre. Azt mondják: vegyenek maguknak a „rongyosok" Azok, akiket így illetnek: a dolgozó szegény- és középparasztok Csikmindszunt színjátszó együttese próba közben. Szereplők: Kristály György Csomortán Lajos, Hozó Ágnes, Nagy Simon, Nagy Dénes, Nagy Árpád, Silló Mária, Hozó Bálint, Málnás Gábor. s (A Székelyföldre kiküldött munkatársunktól). — Nincsen ember ma a négy székelylakta vármegyében, aki ne beszélne a kultúrversenyről. Ilyen töme mozgási-a sodrása nem volt még kultureseménynek. Székelyföld apraja-nagy jó hitet tesz a kultúra, a demokrácia mellett. Dalban, versben, táncban, színdarabban, sportversenyekben tesz hitet. Nagy a dologidő, rövidülnek az esték, de ezekben a napokban szürkület után nem borul nehéz sötétség azokra a falvakra sem, amelyekben még nincsen villanyvilágítás. A kultúra szeretete tartja ébren a községek lakóinak nagy csoportjait. Barabás Sándor elvállalja a nehéz szerepe Kicsoda Barabás Sándor? Egy a sokszáz székely legény közül. Említhetnénk helyette Szabó Sándort a marosmegyei Kisszentlődríméről, Cepelus Jánost Vaslábról, Simon Pétert Gyimnesfelsőlokról, Kiélyén Gábort Székelykálról, vagy még száz, esetleg ezer nevet. Azoknak nevelt, akik akár táncosokként, akár dalosokvagy színjátszókként résztvesznek a székelyföldi versenyekben. A szóbanforgó legény a felsőháromszéki Kézdiszentlélek egyik dolgozó parasztlegénye. Egyike a község legjobb műkedvelőinek.A kultúrotthon vezetőségének választása tehát ráesett, amikor Tomcsa Sándor ,,Jubileum“ című darabjának főszerepét akarta kiosztani. A legény vállalta. Néhány estig eljárogatott a próbákra, tanult szorgalmasan, aztán egyszer csak visszaadta a szerepet. — Nem vállalom, nincs időm. Aztán beszéltek vég, kérték. Nem és nem. Lány lehet a dologban vagy talán nem engedi a mezemunka? Töprengtek, a kultur otthon vezetői s velük együtt sokan a nagyközség dolgozói közül. Végül valakinek eszébe jutod: hátha egyéb bántja Barabás Sándort. Hátha nem magyarázták meg neki eléggé, mit jelent szerepelni, résztvenni a kulturotthonaik versenyében. Akadtak néhányan, akik vállalkoztak rá, hogy beszéljek vele. S hamarosan kiderült, mi van vonakodásának fő oka. A darabban kulákot kell alakítania. Ezt nem akarta, szégyelte. Bezdiszentléleken kevés a huja,és azokat is úgy utálja a szegény dolgozó paraszt, mint a rühöt s most ő, a szegényparaszt-legény játsszon gyűlöletes szerepet?... Végül rábeszélésre nehezen bár, de mégis elvállalta a szerepet, összeszoritják a fogukat s azt modják már: — Veszünk el, rövidesen. Tudják, miért állítják ezt ilyen bátran- Érzik, hogy napról-napra kezd jobbra fordulni a dolgozó ember sorsa s aztán kerül majd ezután jobban fonalra is, csak egy cseppet még dolgozzunk jobban, legyen több kenyér, termeljenek több gépet és szerszámot a városi munkások. Esztendőre-kettőre már nem lesz probléma előkeríteni a szerepléshez a székely szoknyát, mert a szentléleki ötventagú kulturgárda jövőre száztagú, aztán meg talán ötszáztagú akar lenni. Miért? Hát csak azért, amit Pap Bözsi mond: — Mert ha szerepelünk , tanulunk, az pedig jó nekünk, igazán jó. J. A. (1 Úgy játszom, hogy komája is megutálja a kulákot!" A székely falvak dolgozói a kulturversenyeket a kezükményoltók elleni harc szolgálatába állítjá. A csikszerridomokosi kulturcsoport táncegyüttese próba közben. A háromszék megyei kulturversenyek vasárnapi eredménye (Tudósítónk telefonjelentése). Vasárnap Háromszék megye további nyolc körzetében folytak a színjátszó kulturversenyek, melyek az eddigieknél jóval nagyobb tömegeket mozgósítottak. A versenyek eredményei a következők : Nagyborosnyói körzet, Szabadt téri előadás, 1500 néző tekintette meg. Az első díjat Nagyvorsenyó színjátszó együttese nyerte a „Jubileum" című darab bemutatásával. A második helyre került Kisborosnyó, a harmadik lett Nagypatak, a negyedik pedig Feldoboly magyar együttese. Szentkirályi körzet : a szabadtéri előadáson első lett Szentkirály együttese, második Kilény, harmadik pedig Szotyor község. Kitűntek teljesítményeikkel Bartha Gizella, Sükösd Gábor, Fapp Dezső és Farkas Ferenc. Kökösi körzet: 1. Kökös magyar és Bácstelek román együttese, 2. Farkasvágó község együttese. Kitűntek : Nagy Irma és Popa Nicolae. Magyarosi körzet : 1. Besenyő, 2. Fotos, 3. Angyalos. Kitűntek: Kristó Emma és Imre Sándor. Köröspataki körzet: Köröspatak és Árkos községek egyforma nonyszámmal az első helyet nyerték. Málnásfürdői körzet : 1. Málnásfürdő, 2. Málnás község, 3. Oltszent. Kitűntek Kisgyörgy Anna, Diószegi Ibolya és Keresztes János. Zágoni körzet: 1. Papolc, 2. Zágon. Június 7-én a kultur versenyek keretén belül mindem járási székhelyen kézimunka kiállítást rendeznek, amellyet hatalmas érdeklődés előz meg. A marosvásárhelyi Állami Magyar Színház Sepsiszentgyörgyön vendégszerepel, ahol hétfőn Gergely Sándor „Vitézek és hősök" című darabját mutatta be, kedden pedig Möllere ...a""tuffo"-jét hozza szinre. A kolozsvári Állami Magyar Színház pénteken vendégszerepel Sepsiszentgyörgyön. Egyszerű u itassa! Negyven százalékkal emelkedett a telefonhuzaltermelés az aranyosgyéresi Sodronyiparnál Az aranyosgyéresi sodronyipar kábelosztályának munkásai már régóta törik a fejüket azon, hogy lehetne a Kloppel-gépek sebességét fokozni és ezáltal a telefonhuzal termelését növelni. Végül is Giurgiu Ilie munkásnak sikerült megoldania a kérdést. Kicserélt több alkatrészt. Bizonyos mérték* ben átépítette a gépet és így lényegesen növelte a gép se*bességét. Az újítás következtében a telfonhuzaltermelés a Klep3 pel-gépeken 40 százalékkal növekedett. A nagyszebeni „Vörös lobogó“ üzem ifjúmunkásai a legjobb élmunkások közé tartoznak A nagyszebeni ,, Vörös lobogó“ üzemben az ifjúmunkások is fokozott ütemben kapcsolódtak be a termelés növeléséért folytatott szocialista versenyekbe. Az üzemi munkások felhívását a holtidő kiküszöbölésére, a munkamenet észszerűsítésére és a termelés növelésére vontkozólag, az ifjúmunkások teljes szívvel magukévá tették s már eddig is kiváló eredményeket értek el.A papírosztályon dolgozó Tata Ilona 97 százalékká, Hiti Viorica 96.62, Daskonus Elena 83.14, Apotzar Maria 75.28 Gligor Olimpia 60.86 százalékkal, a fémosztályo dolgozó Serban Maria 77.25, Császár Juliánna 68.16 százalékkal haladta túl a normát. Ugyancsak kiváló eredményeket érnek el a termelésben a „November 7‘‘ karterlyagyár Ifjút munkásai is. Spataru Emil 73 százalékkal Bojla Artur 48, Schneider Kurt 501, Crisan Maria 35,60, Szőcs Annás 32,30 Armasi Constanta 37 százalékkal termeltek többet az előírányazoti mennyiségnél. SZŰCS JÓZSEF levelező Romániai Magyar A kísérleti munkáscsere eredményeként jobb minőségű cipőket gyárt a brassói gumiárugyár A brassói gumiárugyárhoz nemrégen még sok panasz érkezett az áru, különösen a gumicipők gyenge minősége miatt. A hiba a talp gyenge ragasztásából származott. A Párt kezdeményezésére, az üzem munkásai, technikusai és a bukaresti „Quadrat“-üzem dolgozói között tapasztalatcsere jött létre, aminek nem is maradt el az eredménye. Tigeli Károly, a cipőosztály mestere, aki tagja volt a tapasztalatcsere csoportnak, hasznosan alkalmazta a ,,Quadrat“-üzemben látottakat. A talpat e tapasztalatok alapján most már nem a sima lapján, hanem a belső szélén alkalmazotti körvágásnál ragasztják, ami által a ragasztás sokkal erősebbé és tartósabbá váll. Ez egy*úttal nagy anyagmegtakarítást jelent, mert így az eddig használt ragasztómennyiségnek csak egy, ötöd részére van szükség, a minőség mégis jobb. A gumigyár munkásai azonba nem elégedtek meg ezzel az eredménnyel, hanem arra törekednek, hogy munkájukat még jobban til kötelesítsék és a jövőben egyre jobb minőségi cikkeket hozzanak forgalomba. Augusztus 23 tiszteletére kulturversenybe kezdtek a szatmármegyei állami gazdaságok dolgozói Az állami gazdaságok dolgozói tudatában vannak annak, hogy nemcsak munkájukkal kell példát mutatniuk a lakisi dolgozóknál, hanem kulturtevékenységükkel is. A munkaversenyek áldásos hatását látva a termelés különböző ágaiban elhatározták, hogy kultturcsoportjaik színvonalának emelésére is a szocialista munkaversenyt használják fel. Versenyezni fognak, melyik állami gazdaságnak lesz képzetettebb kultúrcsoportja, dalárdája, színjátszó csoportja. A munkaverseny kiterjed a szakmai továbbképzésre és a sportra is. A verseny augusztus 28-án ér véget, mikor a minden téren legjobbnak ítélt állami gazdaságot megjutalmazzák. . Június 1-én magyar nyelven megjelenik az „ÚJ SZÁZAD” című havi folyóirat, az ARLUS hivatalos lapja