Romániai Magyar Szó, 1949. július (3. évfolyam, 551-577. szám)

1949-07-02 / 551. szám

'«H (HMM M MM* Bk. Sea P.T.T Hr ipruDtn 265-092'94' 194V, ulius 2. szombat Ili. évfolyam, 551 szám || ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP || Ára 4 lei Az utolsó szó jogán Vitianu vádat emelt az imperialisták szolgá­latában álló svájci bíróság ellen Csik meinte kaioius tömeget magúivá teszik a Miene egyházfő határozatai A svájci bíróság szégyenteljes Kihívása A háborúra uszító angolszász imperialisták svájci zsoldosai ál­tal Soivan Vitianu román diplo. mata ellen megrendezett per vé­get ért. Kassier bíró ur megbí­zóitól átvette az utolsó utasításo­kat is: JÓLLEHET NINCSEN KA SEMMI JOGALAP, MÉGIS EL KELL ÍTÉLNI SOLVAN VITIA- NUT. És Hassler biró ur a tröszt- tulajdonosok, fegyvergyárosok, népnyüzó bankárok gerinctelen csuszó-mászója — ítélt. Másfél évi fogházra ítélte el az ártatlan ro­mán diplomatát. A svájci bíróság ennek a per­nek folyamán s az ítélet kihirde­tésénél arcul csapta az igazságot, meggyalázta az igazságszolgálta, tást. A Hassler biró úrhoz és Lüthi áilamügyész úrhoz hasonló személyeknek már régen nincse­nek erkölcsi előítéleteik. A per folyamán bőségesen kimutatták, hogy nyoma sincsen bennük sem. miféle igazságérzetnek, nem szent előttük semmiféle Írott jog, vagy nemzetközi jogszokás, imperialista megbízóik parancsára kaphatók mindenféle aljasságra. Megbízóik pedig maguk a népek legádázabb ellenségei: azok, akik a világot ismét vértengerbe akarják boríta­ni, virágzó városokat és falvakat romhalmazzá szeretnének változ. tatni a profitért és gálád ural­mak ideig.óráig való meghosszab. bitó sóért. Ebben a perben két Ítélet hang­zott el. Időrendben az egyik jó­val megelőzte a másikat. Az első és végérvényes Ítéletet a világ haladó közvéleménye mondotta ki. Mégpedig már akkor kimondotta, amikor a nemzetközi jog szabá­lyainak lábba! tiprásával a svájci kormány mentelmi Jogától meg­fosztva perbe fogta a Román Népköztársaság diplomatáját. Ez. zel a tettével a svájci kormány ismételten elárulta azt, hogy fen- nea hangoztatott „SEMLEGESSÉ. GE“ nem egyéb propaganda-trükk nél, mert ezt a pert Svájc ruel. lett. a nemzetközi imperializmus rendezte. A háborúra uszító im­perialisták parancsát teljesítette akkor a svájci kormány, amidőn minden jogi alap nélkül letartóz­tatta. fasiszta módszerekkel „val. latra“, majd pedig a vádlottak padjára ültette egy független és szuverén népi demokratikus ál­lam diplomatáját csak azért, mert igr akart szolgálatot tenni gaz­dáinak. Miért rendezték a pert? Az imperialistáknak azért kellett ez a per, mert azt remélték, hogy rajta keresztül bemoeskolhatják a népi demokráciát és a Szovjet­uniót. így hát csak ürügy volt számukra a Soivan Vitianu ellen megindított per. Az imperialista bujtogatók azon. ban ezúttal ismét felültek, mint annyiszor, amikor a népek szemé­be port akarnak hinteni. Az a ki. Bérletük, hogy hazátlan bitangok­kal, szélhámosokkal, zugbörzések- kel, fasisztákkal szórassanak- mocskot a Román Népköztársa­ságra, csúfos kudarcba fulladt. A jó urak arcátlanságánál csak kor. látoltságuk volt nagyobb. Az a tévhitük, hogy a perben általuk felvonultatott tanuk elég meggyő. zőck lösznek hitvánvságuk palás- tolásában, kártyavárként omlott össze. A Rámniceanu és Karres- féle csirkefogók és pribékek a biró és az ügyész kérdéseire adott feleleteikben nem tudták palástol­ni, hogy a társadalom söpredékei. Az imperialisták a perből pro­paganda fegyvert sz»rettek volna kovácsolni a népi demokráciák és a Szovjetunió ellen. De az általuk elhajított bumeráng visszatért és saját fejükön koppant. Az igazi bűnösöket találta el. Azokat, a- kiknek pimaszsága a per folya­mán napnál világosabban kiderült. Még mielőtt Hassler biró ur meg­kapta volna az utolsó utasítást a fegyvergyárosoktól, a világ köz­véleménye már kimondotta az Ítéletet: AZ IGAZI BŰNÖSÖK AZOK. AKIK MEGRENDEZTÉK EZT A SZÉGYENTELJES PERT. Hassler biró Ítéletet kihirdető hangja elveszett abban a hatal­mas tiltakozásban, amely a Vitia­nu-per kezdete óta hangzik fel a világ minden részéből. A Vitianu- fcle per is egyike lesz azoknak a vádpontoknak, amelyekért a há­borúra uszító imperialistáknak előbb-utóbb számot kell adniok. Az elhangzott Ítélet arcátlan ki­hívás, amely ellen egységesen til­takozik az ország népe! A két­hetes tárgyalás során egyetlen dokumentumot sem sikerült pro­dukálnia a vádnak. Ellenkezőleg: minden kétséget kizáróan) beiga­zolódott, hogy mesterséges kohol­mányokkal akarják befeketíteni Vitianun keresztül a Román Nép. köztársaságot. A hivatalból ki­rendelt védelemnek könnyű dolga volt, amikor halomra döntötte a vád minden állítását, A svájci bíróság ennek ellenére marasztaló ítéletet hozott, hogy teljesítse imperialista gazdáinak parancsát és igazolja saját jogtalan módsze. reit. A vizsgálati fogság betudásával, másfélévre ítélték Vitiamit és az egy éve fogvatartóit Renée Vi- tianift felmentették. Nem volt jogalap Reiée Vijlanu fogva tartására és ennek ellenére több, mint egy esztendőn keresztül vi- ' se Inie kellett a svájci rendőrség terrorját, r Felháborodottan utasítja vissza dolgozó népünk a svájci kormány és a svájci bíróság szégyenteljes kihívását. Az Ítélet megsemmisí­tését követeli az ország közvéle­ményével együtt a világ haladó közvéleménye is. A. J. VISINSZKIJ NYILATKOZATA a külügyminiszterek tanácsa párisi értekezletéről (MOSZKVA. Agerpres.) A Tass közli Visinszkijnek, a Szovjetunió külügyminiszte­rének a „Pravda“ és az „Iz- vesztija“ tudósitói szamára adott nyilatkozatát, a Külügy­miniszterek Tanácsa párisi ér­tekezletének eredményeiről. A. J. Visinszkij, a Szovjet­unió külügyminisztere a kö­vetkezőket mondotta: A Külügyminiszterek Tanácsá­nak május és junius hónapban -tar­tott párisi értekezlete majdnem másféléves megszakítás után ütt össze. Ismeretes, hogy a Külügyminisz­terek Tanácsának párisi értekezlete két kérdéssel foglalkozott: Német­ország és Ausztria békeszerződésé- j vei. Ezek közül a Külügyminisz- ! terek Tanáé*-' a né net kérdéssel 1 harmadizben foglalkozott. A Kül­ügyminiszterek Tanácsának 1947. évi két megelőző értekezlete, ahol szintén a német kérdést vizsgál­ták, minden eredmény nélkül vég­ződött, tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok, Nagybritánia és Franciaország nem óhajtották a német kérdést megoldani és a bé­keszerződést előkészíteni Német­országgal. Meg Kelt említeni, hogy az Egyesült Államok és Nagybritánia kormányai már 1946-ban Németor­szág feldarabolásának politikája metlett foglaltak adást, anélkül, hogy figyelembe vették volna Pots-' damban vállalt kötelezettségeiket. Ennek a politikának megfelelően mindenképpen huzták-haiasztották a német íkérdés mego'dását és igyekeztek hasznot huzni abból a bizonytalanságból, amely ennek az állapotnak a következménye volt. Az Egyesült Államok, Nagy­británia és Franciaország kormá­nyai már akkor megkísérelték ki­sajátítani Németország nyugati övezetének ellenőrzését és meg­próbálták azt demokrataellenes, imperialista céljaik érdekében fel­használni. Az ilyen magatartás homlokegyenest ellenkezett a pots­dami egyezmémjyel, amely meeál- lapitotta Németország deméílari- zálásának és demokratikus újjáépí­tésének szükségességét A potsdami egyezmény továb­bi megszegésének vonalát követ­ve, az Egyesült Államok. Nagyhri- tánia és Franciaország kormányai, az utóbbi három év folyamán egész sor intézkedést te'tek Né­metország feldarabolásának bizto­sítására, valamint Németország nyugati övezeteinek terjeszkedési terveik szolgálatába á'títására. A nyugati hatalmak javaslatainak kudarca Az ukrajnai kolhozokat járja a RNK dolgozó parasztjainak küldöttsége KIEV. (Agerpres.) A Tass je lenti: A Román Népköztársaság: de lgozó paraszt-küldöttségének egyik csoportja néhány napja Kiev vidékén tartózkodik és a« ottani kolhozok tevékenységét tanulmá nyozza. Mironovka községben a vendégeket a környék dolgozóin ak több, mint 300 képviselője fo. gadta. A szelekcionáló állomás élmunkásai megismertették a küldötteket a micsurinl tudós oknak az uj búza-, rozs-, kikori_ ca-, cukorrépa és más, gazdagon termő gabona, és növényfajták kialakítására törekvő munkájáv al. A Román Népköztársaság dől. gozó parasztságának küldöttei megtekintették a kísérleti földe_ két, érdeklődtek az agrotechnika iránt és megcsodálták a 250 bm- zaszemet tartalmazó kalászokat. Teies megyében megkezdődött a rozs aratása (Temesvár.) — Megkezdő­dött a rozs aratása a nagy. őszi mintagazdaságban. Már az első napon túlhaladták a meghatározott normákat. így Copron Sebastian traktorista 5 óra alatt lő hektárt aratott a meghatározott 6 hektár he. lyett, inig Polen loan trak. torista 3 óra alatt 5 hektárt aratott. A következő napon megkezdték a már learatott területek ugarolását. Ebben á munkában Imineanu trakto. rista 3 óra alatt 3 hektárt végzett el, illetve 33 százalék, kai többet, mint amennyit az előirányzott norma meghatá­rozott. szakítása; a Ny ugat-Németország­ra rákényszeritett megszállási sza­bályzat, amelynek célja a megszál­lás rendszerének hosszú évekkel való meghosszabbítása; az antide­mokratikus, úgynevezett bormi al­kotmány megteremtése a német nép háta mögött, amelynek célja íederativ államrendszer megterem­tése, végül azok a kísérletek, me­lyeknek cél ja Németország nyugati övezeteinek bevonása a Marsha'tl- terv tevékenység' körébe, abból a célból, hogy megkönnyítse az an­gol-amerikai monopoltőkének Né metország nyugati övezeteinek gazdasági leigázását, mindezen in­tézkedések világosán mutatják, meddig mentek el az Egyesült Államok, Nagybritánia és Francia- ország kormányai Németország kér désévet kapcsolatos kötelezettsé­geik, a potsdami egyezményben vállalt kötelezettségeik megszegé­sében. Ilyen politikát folytatnak az Egyesült Államok, Nagybritánia és Franciaország kormányai a német kérdésben, már évek óta. Nem kell elfelejteni, hogy a né­met kérdésnek nagy jelentősége van nemcsak Németországra, ha­nem mindazokra a népekre nézve, amelyek a tartós béke megterem­tésén fáradoznak. Az kyen politi­ka, nyilvánvalóan már kezdetben kudarcra volt Ítélve, mert ellentét­ben ált Németország történelmi fejlődésével. Ezt a politikát az egész demokratikus Európa, va­lamint az egész világ demokrati­kus körei elítélik. Az Egyesült Államok. Nasry- brltániia és Franciaország kormá­nyai — amint a Külügyminiszte­rek Tanácsa párisi értekezletének munkálataiból világosán kiderült. — ennek ellenére nem mondottak le arról a reményről, hogy az ér­tekezlet mii n kát a tail „formális" politikájuk szerint vezessék le és hogy sikereiket innen próbál iák meríteni. Éppen ez volt á célja azoknak a memorandumoknak, a- metyeket Acheson. Bevin és Schu- .matl. a szovjet delegációnak Né- mrlország egységére vonatkozó ja vaslata ellensúlyozására nyui*-»tlak be a párisi értekezletnek. Éppen a fenti célt követték a három nagyhatalom kormányai, amikor a napirend első pontjához benyújtot­ták „Németország egységével" kap csolatos memorandumaikat Azt akarták, hogy megszerezzék a Külügyminiszterek Tanácsának hoz zájárulá6át a Németországgal kapcsolatos külön intézkedéseikhez, hogy úgymond, törvényesítsék egy ségbontó tevékenységüket és ki- kényszeritsék a német kérdés meg* oldására irányuló antidemokratikus terveiket. Ebben a kérdésben a három nyugati kormány nem talált alkal­masabb javaslatot, mint azt. hogy Németország keleti övezetét egy­szerűen csatolják az úgynevezett bonni alkotmányhoz, hogy fogadja el a megszádó szabályzatot és ves­se magát atá a három kormány diktátumának, amely ezáltal teljes szabadságot nyer Németországgal kapcsolatos bárméiv orobléma megoldására Az Egyesült Államok, Nagybri­tánia és Franciaország külügymi­nisztereinek a párisi értekez’eten elhangzott bőséges és dagáiyos frázisai valóságos szavalásnak tűntek .amikor Acheson a június 23-i sajtóértekezleten „azokról a széleskörű szavazati jogokról be- szétt, amelyeket a németeknek meg kell adni, hogy saját ügyeiket ve­zethessék." A három nyugati de­legátus memoranduma végnélkül! megszáUási szabályzat megterem­tését irányozta elő, nem törődve annak következményeivel, holott köztudomású, hogy ennek célja * Németországgal kötendő békeszer­ződés késleltetése, a német nép érdekei ebenere és a katonai meg­szállási rendszer mtnél hosszaid) ideig tartó fenntartása Németor­szágban. A három nyugati hatalom kép­viselői ki akarták erőszakolni ezt á programot a párisi értekezleten. Ez azon'ban nem sikerült a szov­jet delegáció határozott magatartá­sa miatt. Ilyen körülmények kö­zött, a három nyugati hatalomnak az a kísérlete, hogy a memoran­dumban kifejtett javaslatokat a szovjet delegációra rákényszerítse, Az olyan Intézkedések, mint a külön pénzügyi reform Németor­szág nyugati övezeteiben; a szov­jet övezet és a nyugati övezetek parancsnokaiból álló berlini szö­vetséges parancsnokság feloszla­tása; egész Berlin városi tanácsa tevékenységének megszakítása, a a négy övezet legfelső parancsno­kaiból álló, a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagybritánia és Franciaország között létrejött nemzetközi egyezmények alapján működött szövetséges etlenőrző bizottság tevékenységének meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék