Romániai Magyar Szó, 1949. július (3. évfolyam, 551-577. szám)
1949-07-31 / 577. szám
a jelinai...van magyar költője. Petőfi nemcsak azért volt népe költője, mert a népről irt, hanem azért is, — amint azt a szovjet kritika is megállapítja, — mert minden sorában, amit leírt, minden cselekedetével népének érdekeit szolgálta. 1847. február 4-én, az akkor még ismeretlen Arany Jánosnak levelet irt: „Hiába, a népköltészet, az az igazi költészet. Legyünk rajta, hogy ezt tegyük uralkodóvá! Ha a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék s ez a század föladata, ezt kivívni célja minden nemeskebelnek, ki megsokalta már látni, mint mártizkodnak milliók, hogy egy pár ezren henyélhessenek és élvezzenek. Égbe a népet, pokolba az arisztokráciát !“ Petőfi népiessége egész politikai Programm. Nem felvillanó, alkalomszerű megnyilatkozások ezek, hanem következetes politikai fonál, amely Petőfi művén és politikai aktivitásán áthúzódik. Valamelyik későbbi levelében így ír Aranynak: „Csak királyt ne végy hősödnek még Mátyást se. Ez is király volt és egyik kutya, másik eb. Ha már a szabadság eszméit, nem olthatjuk szabadon a népbe, legalább a szolgaság képeit ne tartsuk szeme elé, még pedig a szolgaságnak a költészet színeivel kellemessé, vonzóvá festett képeit.“ Amidőn pedig Arany, Petőfi véleményét kéri, ne ajánlja-e „Murányvár ostroma“ című költeményét az előrehaladott gondolkodású magyar nemesnek, Wesselényi Miklósnak, Petőfi határozott válasza így hangzik: „Az ajánlást pedig csak hadd elné, vagy ajánld Wesselényi inasának vagy kanászának, azt nem bánom, de Wesselényi akármilyen derék ember, csak nagy úr, hiába és a poéta nagy urnak ne ajánlgassa semmijét.“ Ez a néhány idézet .— ----— társai és az a forradalmi tűz, az a kíméletlenség, amely megalkuvást nem tűr, midőn ostorozza a feudális nemesség osztálypolitikáját védő kormány intézkedéseit, nem türelmetlenségből, egyéni elégedetlenségből fakadt, nem nyughatatlan vérmérséklete következménye volt, amint rágalmazói és meghamisitói évszázadon át hirdették, hanem elnyomott népe iránti mély szeretetéből duzzogott. De amint nagy utóda, a munkásosztály nagy útitársa, Ady Endre írta róla, Petőfi nemcsak népét, de a népeket szerette. Tudta jól, hogy saját népének sorsát és harcát nem lehet különválasztani a többi népek, az elnyomott és kihasznált népek sorsától és harcától. „Versei nemcsak egy komák dolgozók szabadságát ének azokét, akik igaz' zászlóvivői emberiség igazi ideáljainak, világos gondolkodásnak és érdek nélküli érzelmeknek, röl szólva A. Biok úgy ......a jövőben élt, megé hát a társadalmi melyek el fogj.' / zök és tunyák - S / úgy látszik ne. J/‘ korának széllő,zép- és Nyugati forradalmár költői. Sándor, a forradalmár vezette a felkelt paraszt munkásokat és elesett a ságért. Nem se szánom estben, de télejtésére. Egyesültünk a nyel-vi küönbözőségeken alapuló idei génkedisek elenyésztésére, ennelfogvásulatunk bármely nyel/ \ ^lö honpolgárt, a szabad■»vözös érdekénél fogva ... ‘‘“•v. z^^vt tagjai között.'' - idöségi klub" hivatalos ' é priem" (delukrália) '""A ^ 22-én vezéreikért kö- V n a román fejed kitört forrás hozott. Ebi* r l •» ••• v en a magyar forra*' ''árnya felszólította ®*lépjen szövetségregek forradalmi M«vlap»ióinak. »az»■‡«*‡ ~. gelanek müveit. Abban a könyvtárban, »melyet a budapesti eeti. tennaris kiállitása állítottak ki, csak olyan műveket láttunk, amelyek az 1788 évi francia forradalomra vonatkoztak. Mindömre Eugene Peretan : ,,H)»foire des trois journées de Perrier 1848'’ *‡a mi munkáját láthattuk, mint időrendben a magyar forradalom kitöréséhez legközelebb állót. Ennek ellenére sem a kiállított könyvtárt, sem wszk jegyzékét nem fogadhatjuk el teljes bizonyítékként. A forradalom és szabadságharc bukását követő Bachkorszak, valamint az az évszázadnyi rágalom és hamisítás, amely nagy költő munkásságát lábbal tiporta, bizonyára hagyta érintetlenül ezt a könyvtárt sem. Petőfi könyvei mellett ugyanabban a teremben állították ki Petőn harcos társainak, közöttük pl. Vasvári Pálnak könyveit aki — a többi között — Jabet, Louis Blanc és Proudhon műveit is tanulmányozta. Nem valószínű, hogy Petőfi közvetlen környezetértöző forradalmárok munkássága és tanulmányai érintetlenül hagyták volna a költő gondlilátvilágát Petőfi, mint égés munkássága bizonyítja, előrehaladott gondolkodású, világosan látó politikus volt és mivel tökéletesen beszélt németül, nem tételezünk fel lehetetlent, ha arra gondolunk, hogy Metternich politikai és kulturális terrorja ellenére, aRheinische B Zeiten vagy a „Neue Rheinischeitung“ néhány példánya tett Petőfi kezéhez. ..Kommunista Ki