Romániai Magyar Szó, 1949. november (3. évfolyam, 656-679. szám)
1949-11-02 / 656. szám
Romániai Magyar Szó Az ENSZ politikai bizottsága tovább folytatta a monarcho-fasiszta fiekkikcselekmények ellen benyújtott szovjet határozati javaslat vitáját. Az imperialista országok és csatlósaik, miután nem skerült megakadályozniuk a szovjet javaslat tárgyalását, minden erővel arra törekedtek ,hogy meghiúsítsák a szovjet javaslat elfogadását. Ebben az értelemben, -a kivégzések megakadályozása ellen szólal, fel Chile és Kanada küldötte. A mexikói küldött elismerte, hogy a közgyűlésnek lépéseket kell -tennie a halálos ítéletek megsemmisítésére. A moraarcho-fasiszta kormány küldötte pedig felhívta a bizottság tagjait, hogy ne szavazzanak a szovjet javaslatra. Kiszeljov elvtárs, Bjeloruszia küldötte felszólalása után Manuil Ezután szólalt fel a Szovjetunió küldötte, Visinszkij elvtárs. Emlékeztetett arra, hogy a görög küldött kifejezett ígérete ellenére, amely szerint Görögországban senkit sem végeznek ki politikai meggyőződése miatt, már e porhintő ígéret után következő napon, szeptember 30-án agyonlőtték Dimosztenosz Georgiut, a görög szakszervezetek egyik ismert vezetőjét. Október 13-án a görög haditörvényszék ismét nyolc halálos ítéletet hozott. Visinszkij elvtárs rámutatott arra, hogy a görög küldött kijelentése képmutató és hamis, mert homályba akarja burkolni a görög kormány politikai ellenfeleinek kivégzését. A monarcho fasiszták egyszerűen „közönséges bűnözőknek“ akarják feltüntetni vérengzésük áldozatait. Hangsúlyozta Visinszkij elvtárs, hogy emiatt helytelenek azok a javaslatok, amelyek azt indítványozzák, hogy a politikai ügyekben hozott halálos ítéletek megszüntetésére kell felhívni a görög kormányt. Az efajta javaslatok módot nyújtanak a monarcho-fasisztáknak arra, hogy a görög hazafiakat továbbra is „közönséges bűnözőrend‘‘ nyilvánítva, folytassák politikai ellenfeleik lemészárlását. A MAKRONIZOSZI POKOL A görög küldött — folytatta Vizsinszkij elvtárs — azt indítványozta, látogassunk meg egy koncentrációs tábort és e helyszínen győződjünk meg, hogy a foglyokkal szemben nem alkalmaznak semmiféle erőszakot, sem kínzást. Erre semmi szükség, mert mindannyiunk előtt ismeretes, hogy mi megy végbe ezekben a táborokban „átnevelés“ fégére alatt. Lássuk, mi történik Makronitoszon, ezen a szörnyű Szi-igeten. Az ideérkező demokrata katonákat először elkülönítik, azután faggatásnak vetik alá és nyilatkozat aláírására kényszerüik, amelyben lemondanak demokratikus politikai nézeteikről. Ha megtagadja az aláírást, akkor átadják „megtett” bajtársainak, vagyis azoknak a katonáknak, akik megtörtek a fenyezgetések és állati kínzások alatt és végrehajtják rabtartóik követeléseit. Íme, ezeknek a volt bajtársaknak a kezébe adják az új foglyot, az „átnevelés“ új, szerencsétlen áldozatát. Vannak azonban olyan katonák, akik erősen baltják magukat. Ezért beledobják egy zsákba szidi elvtárs beszélt. Rámutatott arra, hogy sok küldöttség ki akar térni az elől, hogy egyenes választ adjon a szovjet javaslatra és különféle mesterkedésekkel kerülik el a tulajdonképező kérdést: akarják-e vagy sem a szovjet küldöttséggel együtt követelni, hogy véget vessenek a monarcho-fasiszta terrornak, és betemerítik a tengereié. Amikor már fuldoklik, kihúzzák és újból alávetik az „átnevelésnek**, melyről beszéltem. Ha a katona mindezek ellenére erős marad, ismét zsákba teszik, azonban ezúttal nem egyedül, hanem vele együtt a zsákba tesznek egy macskát is. A zsákot a tengerbe dobják és amikor már kezd alámerüli, ismét kihúzzák. Természetes, hogy az ilyen „átnevelés“ után készséggel hajlandó azt mondani, amit követelnek tőle. Így fest ez az „átnevelés“. Ilyen Makronitosz, ez a szörnyű sziget, amellyel a görög küldött nem mer előhozakodni. CALDARISZÉK SZERINT FELESLEGESEK A „BÍRÓSÁGI FORMASÁGOK“ A továbbiakban Visinszkij elvtárs idézeteket olvasott fel a görög monarcho-fasiszta lapokból. Ez év januárjában Peloponnézosz szigetén megöltek egy 80 éves öregembert, aki nem is kommunista, hanem egyszerű liberális demokrata volt. Minden ítélet és nyomozás r nélkül ölték meg. A „Vladir»“ című la január 24-i számában nem átallja helyeselni ezt az aljas merénylete. Ez a Celdariszhoz közelálló lap, amely a jelenlegi görög kormány véleményét tükrözi, „felesleges luxusnak“ nevezi a koncentrációs táborokat, ahová az athéni kormány küldi politikai foglyait és felháborodását fejezik ki amiatt, hogy nem semmisítik meg a foglyokat azonnal. Ezeket a halálszigeteket, ahol a foglyok tucatjával halnak meg az éhségtől és a betegségektől, Caldarisz lapja „üdülőhelynek“ nevezi, ahol a száműzöttek állítólag állami költségen bíznak. „Minden fejet, amely a partizánok javára gondolkodik, — mondja a cikk, amelynek , címe „Könyörtelenül** — azonnaljai teljesen megfelelnek a valóságnak. Néhány következtetést lihet levonni belőlük. Először is azt, hogy Görögországnak most nincs semmiféle szuverenitása, mert az athéni kormány ezt a szuverenitást dollárokért eladta az angoloknak és az amerikaiaknak. A dollárok még nemrégiben is széles folyamatban özönlöttek a görög kormány zsebeibe. Másodés habozás nélkül le kell vágni*. A cikk végén a következőket olvashatjuk: „Az ördögbe ezekkel a bírósági formaságokkal, amíg folyik a harc a kommunisták ellen“. Mi azonban mindannyian tudjuk, hogy ez a kommunisták elleni harc Görögországban harc minden becsületesen gondolkozó ember, minden demokratikus haladó elem ellen. Vissinszkij elvtárs ezután megjegyezte, hogy a görög megbízott már a harmadik ülésen tesz elkeseredett kísérleteket, hogy meggyőzze a Bizottságot arról, hogy a szovjet küldöttség javaslata beavatkozás Görögország belügyeibe. Erről maga a kanadai megbízott is beszélt. Valójában azonban itt szó sincs semmiféle beavatkozásról, egy szuverén állam belügyeibe annál az egyszerű oknál fogva, mert mit jelent ma Görögország? Ennek az államnak a szuverenitása ma már csak puszta emlék. Nem lehet beszélni szuverén állam belügyeibe való beavatkozásról, mikor ez az állam megszűnt szuverénnek lenni és belügyeit áruba bocsátották a külföldi tőkének. önöknek görög megbízott urak, nem tetszik, amikor erről az ukrán megbízott, Manuilszkij kollégám beszélt — mondotta Visinszkij elvtárs. — önöknek nem tetszik, ha Lengyelország és Csehszlovákia megbízottai arról beszélnek, hogy a mostani Görögország elvesztette szuverenitását. Önöknek az a véleményük, hogy Görögország most szuverén állam Nos, nézzék meg, mit mondott ezzel kapsolatban annak idején Porter, a görögországi amerikai misszió vezetője. 1947 szeptember 20-án Colliers című amerikai folyóirat közölte Porter cikkét, amely, elég hű elemzést nyújt a görögországi helyzetről. „Véleményem szerint — írta Porter — Galdarisz görög kormánya a külföldi segítséget arra szándékszik felhasználni, hogy örökre megőrizze magának annak a kis bank és kereskedő klikknek az előjogait, amely Görögországban lakhatatlan erőt alkot. „Az angolok — írta tovább Porter —, ilyen esetben mindig a helyi uralkodó osztályokkal való együttműködés módszeréhez folyamodnak, megvásárolja ezek támogatásával a jogot, hogy kizsákmányolják a tömegeket és a csendőrség meg az ostor segítségével elnyomják a népet“. Angol-amerikai védelmet élveznek az athéni hóhérok Az ENSZ politikai bizottsága további két ülésen foglalkozott a görögországi monarcho-fasiszta rémuralom kérdésével. Az amerikai és angol küldöttség nyilvánvaló nyomására több külöttség igyekezett megakadályozni a szovjet határozati javaslat elfogadását így a többi közt Mexico, Ecuador, Libanon és Venezuela küldötte is. Visinszkij elvtárs ismét beszédet mondott. Leleplezte a libanoni, venezuelai mesterkedés igazi értelmét, az athéni hóhérok angol,amerikai védelmezésének palástolását Megállapította: nevetséges a bizottság „hatáskörének** kérdését olyan pillanatban felvetni, amikor a tárgyalt kérdés megbeszélése a gyakorlatban már vége felé közeledik. A libanoni küldött indítványát ezután szavazásra tették fel amely a szovjet küldöttség követelésére név szerint történt. A politikai bizottságnak a szovjet határozati javaslattal kapcsolatos hatásköri hiányát hangoztató libanoni Visinzskij elvtárs felszólalt a módosítás ellen, majd három lényegbevágó módosítást terjesztett elő az ecuadori javaslathoz. Az első szovjet módosítás ellen, amely szerint a görög hazafiak ellen hozott halálos ítéleteket ne csak felfügesszék, hanem vissza is vonják, csak 24 küldöttség merészelt szavazni. A módosítás mellett hat küldöttség szavazott. A második szovjet módosítás arra irányul, hogy kizárja a határozatból azt az utalást, hogy a halálos ítéleteket csak az egyeztető bizottság fennállásának idejére kellene felfüggeszteni. Ezt a módosítást mindössze egyetlen szótöbbséggel utasították el. A harmadik szovjet módosítás arról szól, hogy a közgyűlés elnöke ne „nézeteinek felderítése céljából“ indítson tárgyalásokat, a görög kormánnyal, hanem azért hogy a halálos ítéleteket felfüggesszék. A harmadik szovjet módosítást is elvetette az angol-amerikai tömb. Visinszkij elvtárs ezután kijelenindítvány ellen 16 küldöttség szavazott. Tizenkét küldöttség tartózkodott a szavazástól. A libanoni javaslat mellett 31 küldöttség szavazott, nymódon a politikai bizottságban az angolamerikai többség szégyenteljesen megakadályozta, hogy a Szovjetunió határozati javaslatát elfogadják, így tehát az USA, Anglia, Franciaország és az USA többi csatlósai embertelenül megtagadta a görög hazafiak védelmét. Hosszas viták eredményeként, amelyek csak újabb ülésen fejeződtek be, végül az ecuadori módosított javaslatot fogadták el. A módosítás jelentékenyen gyengítette az amúgy sem kielégítő javaslatot. Eszerint a közgyűlés elnökének nem a halálos ítéletek felfüggesztése érdekében kell tárgyalásokat kezdeményezni a görög kormánynyal szemben a célból, hogy felderítsék a görög kormány álláspontját a katonai bíróságok politikai meggondolásból hozott halálos ítéleteinek, a békéltető tárgyalások idejére történő felfüggesztésével kapcsolatban.“ tette, hogy a szovjet módosítások elutasítása ellenére a szovjet küldöttség az ecuadori indítványt mostani gyenge és nem kielégítő formájában is úgy tekinti, mint a küldöttség jelentékeny részének kívánságát, hogy a görög kormánynál elérjék a halálos ítéletek visszavonását. Ezért a Szovjetunió küldöttsége a javaslat mellett szavazott. Ezután az egész ecuadori javaslatot szavazásra tették fel és 40 szavazattal 4 ellenében 10 tartózkodással elfogadták. Szavazás után Visinszkij elvtárs rövid felszólalásban rámutatott hogy a szovjet küldöttség véleménye szerint a monarcho-fasiszta rémuralom és a kivégzések ellen indított harc az elfogadott ecuadori határozati javaslat eredményeképpen nem fejeződik be. A görög küldöttnek a szavazás után tett kijelentése — mondotta — mutatja, hogy a kérdést még korántsem oldották meg. A Szovjetunió küldöttsége továbbra is küzdeni fog a görög hazafiak megmentéséért és kifejezi meggyőződését, hogy a közgyűlés csatlakozik ehhez a harchoz. Visinszkij lelepezi a görög fasiszták hazugságait Tovább harcol a szovjet küldöttség az ENSZ-ben a görög hazafiak megmentéséért Támogatja az athéni fasiszták hóhérmunkáját az angol-amerikai „szavazógép" A görög kormány nem ur a házában A görögországi amerikai misszer: a dolgok igen állása messzip volt vezetőjének ezek a szó lett a görög kormány nem ur a házában. Harmadszor: ebben az esetben nem tetet egy állam belügyeibe való beavatkozásról beszélni, mert ezekből a belügyekből csupán „a szarvak meg a lábak maradtak meg“. Az önök belügyei, Caldarisz és Pipinellisz urak az angolamerikai megszálló hatóságok ügyei. —„ Azzal végzem —, hogy mi csupán egyet követelünk itt: azt, hogy , szüntessék be a törvénytelen kivégzéseket. Követeljük, hogy ne hajtsák végre a halálos ítéleteket azon a sok görög hazafin, akik nem valamilyen konkrét bűntett miatt, hanem csupán azért ítéltek el, mert kiemelkedő demokratikus közéleti személyek, a hazafias mozgalom képviselői, amely mozgalom annak idején a hitleristák ellen, most pedig a külföldi megszállás és terrorista rendszer ellen küzd, amelyet Görögországban angol-amerikai szuronyokra építettek fel. Szovjet módosító indítványom ^j|£|£deni tponeybusz a szovjet ipari kiállításon Szerda, 1949 november 2. Lendületes szocialista versenyek a Szovjetunióban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 32. évfordulója tiszteletére A „Vörös Rózsa“ selyemszövő kombinát komszomolistái és egyéb ifjúmunkásai versenyben vannak egymással a Nagy Októberi Forradalom 32. évfordulója tiszteletére. Sokan közülük igen nagy sikert értek el. Minákova Flávia sztahanovista fonónő például már befejezte az ötéves terv ráeső részét. De nem elégedett meg ennyivel, fiai nem tüstént kötelezettséget vállalt arra is, hogy november 7-ig újabb 8000 kiló vetőfonalat készít. Szabad idejét azzal tölti, hogy fiatalabb munkástársait megtanítja a gyors munkaimódszerekre. Nejét be is írták az üzem aranykönyvébe. Vekoviscseva Anna és Krutova Alexandria komszomotisták szintén jelentős eredményt értek el : ők ie túlszárnyalták a termelési tervet. A szövőüzem munkásai sem maradtak fonodás társaik mögött. Sztárodárjov Konsztantin és Zsámi Iván komszomola brigádjai kötelezték magukat arra, hogy az Októberi Forradalom 32. évfordulójára befejezik az idei termelési tevét és az év végéig 51.000 méter finom selymet készítenek a tervekórásom felül. Zintina, a kombinát egyik legjobb szövőnője már a jövő évre dolgozik, ő is nagy ajándékot szánn az évfordulóra: 3000 méter kitűnő selymet készít a tervben előirányzot mennyiségen felül. Szovjet városok újjáépítése Sok házat építetek újjá Kjevben, Sztálinéban, Charkovban, Dnyepropetrovszkban, Lwovban, Izmailon és Ukrajna más városaiban, ugyancsak a Nagy Október 32. évfordulója tiszteletére. Ukrajnában az építkezés a köztársaság legnevesebb épészeinek terve alapján folyik. Számos várost teljesen újjárendeznek, új utcáikat vágnak, tereket létesítenek és kultúrpalotákat építenek. Az utóbbi években 200-nál több szállót létesítettek. A köztársaság egész területén 1650 községi üzemet építetek újjá. A népkertek területét 3000 hektárral növelték, azaz 25 százalékkal nagyobb lett az ország parkjainak területe, mint a háború előtt volt. Három hónappal a kitűzött idő előtt A magnitogorszki fémipari kombinát 1. számú gépgyára a Nagy Októberi Forradalom tiszteletére három hét alatt befejezte a szeptemberi termelési tervet. Az üzem sztahanovista öntői 119 gyorscsapolást végeztek a hó folyamán. Az acélkohómű sztahanovistái október, első felében többszáz tonna acélt öntöttek a tervelőíráson felül. Az újítók osztályán a sztahanovisták megfeszített munkája folytán a csapolások időtartamát 1—1 órával megrövidítették és jelentős mértékben javították az acél minőségét. Ezenkívül az üzemköltség csökkentésével az idén hárommillió rubelt takarítottak meg. Az acélolvasztóban állandóan nő az újítók száma. Zinurov szteanovista acélöntő, aki versenyben áll a , Zárporozssztáli acélkohászat Piskarev nevű élmunkásával, szeptemberben 741, tonna acélt olvasztott a tervelőíráson felül. Szemenov, ifjú acélöntős ugyancsak szeptemberben 1000 tonna acélöntvényt készített a terv ráeső részen felül.