Romániai Magyar Szó, 1952. március (6. évfolyam, 1368-1393. szám)
1952-03-01 / 1368. szám
Romániai Magyar Szó A NAGY ÍRÓ ÉS HAZAFI H. SZTYEPANOV PROFESSZOR CIKKE N. V. GOGOLY HALÁLÁNAK 100. ÉVFORDULÓJÁRA Nyikoláj Vasziljevics Gogoly, a nagy orosz realista író, hazájának igaz fia volt. Minden képességével Oroszország haladását igyekezett előmozdítani. Ez a magasztos törekvés hatotta át műveit, melyekben az orosz nép hősiességét, hazafiasságát és tehetségét mutatja meg. A hazája iránti forró szeretet vezette Gogolyt egész életén át. A haza és a nép érdekei mindenekelőtt állónak tartotta és ezek nevében ostorozta műveiben az uralkodó osztályok ocsmányságát és alávalóságát. Már „Esték a Cikányki melletti kozákfaluban“ című első művével mint a népét forrón szerető író lépett fel az orosz irodalomban. Történelmi elbeszélésében, a „Tárász Bulybá“-ban az orosz nép hőstetteit dicsőíti, azokat a harcokat, amelyek során hazája földjét megvédte a hódítókkal szemben. Bemutatja a zaporozsjei kozákságot, mint az orosz népi erő páratlan bizonyítékát. Gogoly a kozákságban azt a hatalmas erőt látta, mely nem egyszer mentette meg Európát a tatár kánok betörésétől, megvédte a lengyel hűbérurak véres támadásaival szemben az orosz és az ukrán nép szabadságát és nemzeti függetlenségét. Művészi eszközökkel ábrázolja azokat a hőstetteket, amelyeket Bulyba és fia, Osztap, valamint más kozákok vittek véghez. Semmi sem volt előttük szentebb a hazánál és ennek nevében képesek voltak eltűrni a legszörnyűbb kínokat is. Sem a máglyára kötözött Tárász, sem az embertelen kínzásoknak alávetett Osztap nem veszítették el bátorságukat, mert tudták, hogy nem hiába pusztulnak el, nyomukba új és új erők lépnek, melyek folytatják a harcot a nép elnyomói ellen. A haza ellenségeivel szembeni gyűlölet, . nép iránti feltétel nélkül odaadás, ezek az alapvető jellemvonásai a mese hőseinek Gogoly ilyan embereket ábrázol, akik mindem készek feláldozni hazájuk szabadságáért és függetlenségéért. Az üreg Bulyba és fia Osztáp hősi alakjai igazi népi típusok A haza iránti szeretetet és hűséget Tárász még a vízrokonságnál is többre tartja Emlékezzünk csak arra a drámai jelenetre, amikor Tárász Bulyba halálra ítéli saját fiát, Andriát, mert elárulta népét és hazáját. A kozákok feli élesítésére tartott beszédében Tárász Budba a bajtársiasság szent érzéséről és a hazaszeretetről szól: „Az atya szereti gyermekét, az anya szereti gyermekét, a gyermek szereti atyját és anyját, de ez még semmi, testvérek. A fer.evr.d is szereti gyermekét De rokonná lenni lélek szerint és nem vér szerint, — erre csak az ember képes. Voltak más tájakon is bajtársi szövetségek, de olyan szövetség, mint az orosz földön, nem volt sehol." Az orosz emberek gyűlölik „az idegen király kegyét", azét, aki elfelejtette anyanyelvét és akinek idegen az orosz haza. A kozák hősök ajkukon ezekkel a szavakkal esnek el az ellenféllel vívott egyenlőmi harcban: „Virágozzék örökké az orosz föld". Tárász Bulyka alakjainak epikai hősiessége, az események sodró lendülete, a népi elemek ereje, merő ellentétben áll a semmittevő földbirtokosok és hivatalnokok rut világával. Gogoly gyűlölte és könyörtelenül leleplezte a jobbágytartó földbirtokosokat és a bürokrata hivatalnokokat, akik leigázták és elnyomták a népet, ő már látta a másik, népi Oroszországot. A nép szolgálatának eszméje kifejezésre jut a „Tárász Bulybr "-ban és a „Költ lelkek” című művében is. Ennek az eszmének a megtestesülését látja Gogoly, Puskin személyében, így ír róla: „Puskin rendkívüli jelenség és lehet, hogy az orosz lélek legkiválóbb megnyilatkozása". Véleménye szerint Puskin legalább kétszáz évvel előzte meg kortársait. Puskin „tökéletesen orosz” életéből Gogoly kiemeli a költő szerencsségszeretetét és előrelátásának „vakító bátorságát". „Holt lelkek" című művében Gogoly bemutatja az orosz nép nagyszerű jellemét. Ezért mondotta Bjelinszki erről a műől: „Tiszta orosz nemzeti műalkotás a népélet titkaiból véve; annyira igaz, amennyire hazafias. Kíméletlenül leleplező, de szenvedélylyel és szeretettel van telítve az orosz élet iránt. Felfogásában művészi és tökéletes, mind a szereplő személyek jelleme, mind az orosz élet sajátosságai szempontjából Ugyanakkor mély gondolatokkal teli, társadalmi és történelmi mű". Gogoly megmutatta, hogy az udvaroncok kerítésein túl és a földbirtokosok meg a jobbágytartók raján kívül, van még egy másik Oroszország is, a földműves milliók Oroszországa. Az író nemcsak a cári udvar „Hóti lelkeit”, hanem mindazokat a szobakijavicseket, pozdrecüket, poljuskinokat is bemutatta, akik az orosz irodalomban már régen a kapzsiság, bárgyúság, arcátlanság és undorító naplopás jelképei voltak. A hatalmas és szép szülőföldet leigázták a gonosz erők, a jobbágytartók és tisztességtelen hivatalnokok. Ennek az országnak a képe tárul elénk Gogoly „Hatalmas terület“ című művének lapjain is. A lángoló hazaszeretettől áthatott szó az orosz nép hősi természetében meglátja az új életre való feltámadás lehetőségét. A hősi Oroszország képét vetíti elénk az egész költemény. Az író mély hazafiassága határozza meg műveinek nemzeti jellegét. Az erőteljes, sajátos írásmód teszi Gogolyt orosz művésszé, az orosz természet csodálatos leírójává. Gogoly műveinek mély eszmei tartalma az iró forró hazafiságából és mérhetetlen igazságérzetéből fakad. Gogoly műveinek szatirikus alakjai örökéletűek a világirodalom kincstárában. Beszédeiben Lenin is gyakran idézte Gogoly találó jellemzéseit. Sztálin elvtárs nagy orosz írónak nevezi Gogolyt és ő is szívesen utal a gogolyi példázatokra. A jövőbelátás ereje hatja át Gogoly alkotásait: ez hozza őt közel korunkhoz és elsősorban a szovjet emberekhez, akik új, szép életet teremtettek maguknak. Efelé a jövő felé tekintett Gogoly, de még nem látta világosan. Csernisevszkij ezeket mondotta Gogolyról: „A cél, mely felé törekedett, nemes volt és magasztos”. Oroszország egyik legkiválóbb fiának nevezte őt Csernisevszkij, rámutatva, hogy hazájának tett szolgálatai mérhetetlenek. Egész életét hazájának szentelte. Gogoly magával szemben végtelenül igényes volt. Az íróban mindenekelőtt az élet tanítómesterét, a társadalom nevelőjét, a társadalmi fekélyek gyógyítóját látta. Amiről Gogoly álmodott: népének szabad, boldog jövője, hazájának hatalmas, legyőzhetetlen ereje is az a gondolat. Hogy ez az ország fogja megmutatni az egész emberiségnek a boldog, békés élethez vezető utat, a mi korunkban valósággá lett. Eredmények és hiányosságok az MNSZ sztálinvárosi szervezetének kulturmunkájában Pártunk irányítása és útmutatása alapján a Magyar Népi Szövetség szervezetei városon és falun széleskörű kultúrnevelői munkát végeznek. Részt vesznek annak az évszázados kulturális elmaradottságnak a felszámolásában, amelyre a tőkések és földesurak uralma kárhoztatta az országot. Arra törekszenek, hogy a formájában nemzeti és tartalmában szocialista kultúra minél nagyobb tömegek közkincsévé váljék. A Magyar Népi Szövetség, sztálinvárosi szervezetének kulturmunkáját elemezve megállapíthatjuk, hogy jó úton halad ezeknek a céloknak, az elérése felé. A városi szervezet vezetősége arra törekszik, hogy mind jobban kiszélesítse és elmélyítse a kulturforradalmat s ezen keresztül hozzájáruljon a Cenk alatti városban együttélő román, magyar és német dolgozók testvériségének elmélyítéséhez A szervezet gazdag munkaprogrammjából elsősorban a havonként megrendezendő kultúrelőadásokat kell megemlítenünk. A közelmúltban tartott Caragiale emlékünnepélyen a székház nagytermét zsúfolásig megtöltötték a város különböző kerületeinek dolgozói. A műsor értékes, színvonalas volt, hűségesen tolmácsolta a nagy író ma is időszerű mondanivalóját. Jelenleg „Haladó hagyományaink ápolása — költőink harca a népek testvériségéért, a szabadságért és békéért" címmel készülnek előadást tartani. Ennek az előadásnak az a célja, hogy a múlt gazdag költői örökségét eleven részévé tegye új szocialista kultúránknak. Szocializmust építő népünk magáénak vallja a múlt minden igaz értékét, mi vagyunk az igazi örökösei mindannak a szépnek s igaznak, amit a nép legjobbjai szívükkel és eszükkel alkottak. Vörösmarty, V. Alecsandri, Petőfi, Eminescu, Arany, Cosbuc, Ady és József Attila művei szerepelnek az est műsorán, mintegy jelképezve. Hogy lórnién és magyar haladó költők öröksége elválaszthatatlanul eggyé forrott hazánk dolgozóinak szívében. Komoly sikerként könyvelhetők el az ARUI'S nemzetiségi előadásai keretében tartott műsoros előadások is, melyeknek magyarnyelvű programmját az MNSZ városi szervezete állítja össze. Ezeken az előadásokon népszerűsítik az élenjáró szovjet kultúrát, a szovjet irodalom és zene nagy alkotásait.,Megismertetik hazai íróinknak és költőinknek a szocializmus építését és a béke megszilárdítását szolgáló műveit, felelevenítik népi dalainkat és táncainkat. Érdeme a városi szervezetnek, hogy ezekre az előadásokra mozgósítani tudja a tömegeket. Egy-egy , előadáson többszáz főnyi közöség hallgatja végig Bartók és Kodály zeneműveit vagy más olyan klasszikus zeneműveket, amelyek a manban csak a kiváltságosak számára voltak hozzáférhetők. Minden hétfőn délután a helyi rádióban előadást tartanak, amelynek műsorán a politikai előadások mellett szavalat, ének, zeneszámok és könyvismertetők is szerepelnek. Ezenkívül segítséget nyújt szervezési vonalon a városi szervezet a sztálinvárosi „Petőfi Sándor” irodalmi körnek is. Mindezek mellett az eredmények mellett beszélnünk kell a városi szervezet kulturmunkájának hiányosságairól is. A kerületi vezetőségek elhanyagolják, illetve nem értik meg eléggé a kulturmunka fontosságát. Nem kapcsolódtak be a nagy munkáskerületek, Óbrassó, Bolonya és Bolgárszeg kulturotthonainak munkájába. Nem nyújtottak segítséget ezeknek a kultúrotthonoknak állandó magyarnyelvű színjátszó-, ének és tánccsoportok megszervezéséhez, holott tudjuk, hogy a városi szervezet tagságában nem egy tehetséges alkalmi előadó van. Olyan szavalói, énekesei és táncosai vannak, akik a kultúrversenyek alkalmával kiválóan, megállották helyüket. Ezek a szereplők egy-egy előadásra összeverődnek, de miután nincs aki megszervezze őket, az előadások után ismét szétoszlanak. A városi szervezet ismeri ezeket a hiányosságokat és munkatervébe vette a mulasztások pótlását. Különösen az utóbbi időben komoly erőfeszítéseket tett, hogy megjavítsa munkáját s így méltó módon megállja helyét a kulturális feladatok teljesítésében. A minisztertanácsi határozat alkalmazása elősegítette a temesvár tartományi kulturotthonok tevékenységét A KULTUROTTHONOK FONTOS SZEREPET TÖLTENEK BE DOLGOZÓ PARASZTSÁGUNK ÉLETÉBEN. A falusi művelődés ezen gyújtópontjain harc folyik az írástudatlanság, babona, miszticizmus és a múlt többi ártalmas öröksége ellen, ugyanott a világ legelőrehaladottabb agrotechnikai módszereit népszerűsítik, a szovjet kolhozok és szovhozok lelkesítő példáit ismertetik. Mindez hatásosan hozzájárul ahhoz, hogy dolgozó parasztságunk felismerje a kollektív gazdálkodás előnyeit. A temesvár tartományi kulturotthonok emellett mint a román, magyar, német, szerb, bolgár és más nemzetiségű dolgozó parasztság barátságának megerősítői is jelentős szerepet töltenek be. A kulturotthonok tevékenységének megerősítésére és további fejlődésük elősegítésére kibocsátott minisztertanácsi határozatot a temesvár tartományi kulturotthonok is hasznosították. A határozat útmutatásait alkalmazva, a tartomány falvaiban a kultúrtevékenység a téli hónapok folyamán általában megélénkült, bár még vannak olyan hiányok, amelyeket a kulturotthonok vezetőségei, a néptanácsok támogatásával meg kell szüntessenek. A HÉT MINDEN NAPJÁN ESTIDŐBEN vasárnap délelőtt és délután szintúgy, a facsádi kultúrotthont zsúfolásig megtöltik a dolgozó parasztok. Kultúrműsorokat mutatnak be, előadásokat tartanak, sakkjáték folyik, az énekkar és tánccsoport próbál, a könyvtárból könyveket kölcsönöznek, filmeket vetítenek, egyszóval a kultúrotthon élete élénk és sokrétű. Az otthonban elhangzó előadások a mezőgazdaság szocialista átalakításának hatalmas előnyeit világítják meg a dolgozó paraszt hallgatóság előtt és leleplezik a haladás, a béke, a szocializmus ellenségeit, az amerikai-angol imperialistákat és Tito-féle szolgáikat. Az otthon könyvtárában 3100 kötet van, legnagyobbrészt időszerű, nemrég megjelent könyvek. A könyvtári munkaközösség munkájának eredményeként, ma 900 állandó olvasója van a könyvtárnak. A könyvtár-kollektíva a községet utcák szerint egymás között felosztotta és a tanítók, a kollektíva tagjai, a könyvekkel otthonaikban keresik fel a dolgozó parasztokat. Ezenkívül rendszeresen tartanak könyvismertető előadásokat. , A kultúrotthon keretében működik az általános ismereteket terjesztő kör is. Ennek a körnek munkájához tartozik a szovjet tudósok, írók és más személyiségek népszerűsítése. Ugyanez a kör szervezi meg a könyvismertető előadásokat is. Most legutóbb, a nagy román író, Caragiale harcos életét és műveit ismertették és ugyanakkor jelenetekben mutatták be Caragiale néhány karcolatét. Az agrotechnikai kör rendszeresen, kéthetenkint tart előadásokat nagyszámú hallgatóság előtt. Ebben a körben lugosi mezőgazdasági mérnökök az előadók. A kör munkája azonban kizárólag elméleti. A kör mostanáig sem kapott mezőgazdasági kísérletei számára földterületet a néptanácstól. Az agrotechnikai kör feladatai közé tartozott volna az is, hogy állandó kiállítást szervezzen, amely szemléltetően elősegíthetné az agrotechnikai kérdések alapos megértését. Az otthon vezetőségének munkájában egyéb gyengeségek is vannak. A vezetőség beleegyezett, hogy a kultúrotthon rádióját elvigyék és az iskolában használják. A facsádi kultúrotthon tevékenységében az eredmények a kultúrotthon vezetősége tervszerűsített munkájának tulajdoníthatók. Azonban a tervszerű kultúrmunkának a facsádinál jobb példáját adja a dentai otthon. A dentai kultúrotthon vezetősége negyedéves munkatervek alapján határozta meg az előadásokat és más műsorszámokat. Az otthon aktivistái a körülményekhez képest ragaszkodnak a tervhez A tervszerű munka eredményeként a dentai kultúrotthonban hatásos tevékenységet fejtenek ki a községbeli együttélő nemzetiségek barátságának elmélyítéséért. A kultúrműsort mindenkor az összes helyi nemzetiségek nyelvén mutatják be. Az újonnan átszervezett énekkar műsorán román, magyar, német és szerb népdalok szerepelnek. A tánccsoportok is román, magyar, német és szerb népi táncokat mutatnak be A dentai kultúrotthon eredményeit az is megmagyarázza, hogy a néptanács a minisztertanácsi határozatot áttanulmányozta és megbeszélte a kultúrotthon vezetőségével, a tanítókkal stb. Ezzel a néptanács jelentősen elősegítette a kultúrélet fejlődését a községben. Ha Dentán a határozat útmutatásait hasznosították és ez megmutatkozik a fellendült kulturéletben, — ugyanakkor Dumbrava község néptanácsa a határozatot, nem alkalmazta, nem vitatta meg és ennek megfelelően ebben a temesvártartományi községben, a kultúrotthon jóformán nem is működik. A községi néptanács tagjai azt állítják, hogy nem találnak „megfelelő” helyiséget a kultúrotthon céljaira és ezért a különböző rendezvényeket, előadásokat a szövetkezet nagytermében tartják meg. Ez a hely valóban alkalmatlan a művelődés céljára, mert a szomszédos szobában szeszesitalokat árusítanak. A néptanács megszüntethetné ezt a megengedhetetlen helyzetet, ha a jelenlegi szövetkezeti helyiséget a kultúrotthon céljára használná fel, a szövetkezetet pedig egy alkalmas, kisebb épületbe költöztetné. A dumbravai néptanács akkor jár el a határozat szellemében, ha sürgősen megteremti a lehetőséget az önálló kultúrotthon létesítésére, hiszen a község dolgozó parasztsága — mint hazánkban mindenütt, — a fény felé törekszik, művelődni akar. A rékási néptanács sem értette meg a minisztertanácsi határozat célját. Csakis ezzel magyarázható, hogy a kultúrotthon benyílójában a szövetkezet káposztáshordóit raktározták el. Hasonlóképen helytelenül járt el a deltai néptanács is. Az ottani kultúrotthon egyik szobáját áruraktár céljára használják. A Buzsor községi kultúrotthon első pillanatban azt a benyomás kelti, mintha ott minden a legnagyobb rendben volna. A világos, tiszta teremben szól a rádió és a székek kellemes rendben sorakoznak a színpad előtt. Aki azonban jobban körülnéz, hamarosan rájön, hogy a rend és tisztaság csak látszat. A rádió körül — vasárnap is! — csak néhány ifjú áldogal Ezek sem maradnak hosszabb ideig ott, mert a terem fűtetlen és a hideg tűrhetetlen. Már maga az a tény, hogy nemgondoskodtak fűtőanyagról is, bizonyítja, hogy a néptanács, az iskola tanítói és az otthon vezetősége nem tulajdonít jelentőséget a kulturmunkának. A könyvtár sem működik. A könyvek már hosszú hónapok óta szekrénybe zárva porosodnak. A kultúrotthon címére az érkező újságokat az iskolaigazgató veszi át a postástól és miután elolvasta, meg is tartja, úgy hogy azok sohasem jutnak el rendeltetési helyükre. A temesvártartományi kultúrotthonok munkájának kiszélesítéséhez jelentősen hozzájárult a keskenyfilmek vetítése Lenin és Sztálin rámutattak arra, hogy a film milyen hatásos fegyver a dolgozó nép művelődésének szolgálatában. A Párt és a kormány e tanítást alkalmazta, amikor a filmvetítést a falvakra is kiterjesztette. A Szovjetunióból kapott keskenyfilmek vetítésére alkalmas gépekből, több temesvár tartományi kulturotthonnak is juttattak. Az előadásokat nagy számban látogatják és feszült érdeklődéssel követik a dolgozó parasztok. Egyes helyeken ahol a művelődési munka lanyhán folyt, a filmek vetítése nyomán a kultúrotthon általános tevékenysége fellendült. A zsebelyi kultúrotthon is példa erre. Azonban a filmvetítéseket, kultúrforradalmunknak ezt a kiváló eszközét, nem minden temesvártartományi kultúrotthonban tudják megfelelően hasznosítani. Egyes helyeken, — amint az legutóbb Kosztej és Facsád községekben történt — a kultúrotthon vezetősége a vetítés órájáig nem népszerűsítette a filmeket, nem tudatta a dolgozó parasztsággal a készülő eseményt. Egy másik hiányosság az, hogy a vetített filmekkel kapcsolatban nem kezdeményeznek megbeszéléseket. Az ilyen megbeszélések elősegítenék, hogy a dolgozó paraszt közönség megvitassa, elmélyítse a filmek mondanivalóját. Sokhelyt a vetítések sima lefolyását akadályozza az, hogy nincsen hozzáértő gépész. A temesvártartományi néptanács a közelmúltban szervezett ugyan egy tanfolyamot filmvetítő-gépészek képesítésére, de több kultúrotthon a kurzusra nem küldött embert. Így történhetett meg Kiszetó községben is, hogy „A mi falunkban” című film hangos szövegét a közönség ,nem értette és ezáltal az egész előadás értéke is csökkent. Ezeket a hiányokat a tartományi néptanács művészeti és kulturális osztályának segítségével kell kiküszöböljék a szóbanforgó kulturotthonok A MEGMUTATKOZÓ HIBÁK ÉS HIÁNYOSSÁGOK MELLETT is bizonyos, hogy a temesvártartományi falusi kulturotthonok munkája, a téli hónapokban élénkebb lett, fellendült. A dentai, kiszetói és facsádi kulturotthonokban a falusi kulturmunka változatos formákban járul hozzá a temesvártartományi dolgozó parasztság fejlődéséhez, a román, magyar, német, szerb és más nemzetiségű falusi dolgozók barátságának megszilárdításához. A temesvártartományi falusi kulturotthonok munkájában eredmények elsősorban ott mutatkoznak, ahol a minisztertanácsnak a kulturotthonok tevékenységét megerősítő és további fejlődését célzó határozat útmutatásait követték, összességükben véve a temesvár tartományi kultúrotthonokat, hiányosságuk, hogy csak néhány otthon mellett működnek agrotechnikai körök. Ezeknek számát feltétlenül gyarapítani kell, mert e körök révén népszerűsíthető a legelőrehaladottabb, a szovjet agrotechnika, ezekben a körökben fegyverezhetik fel a mezőgazdaság tudományos ismeretével a dolgozó földműveseket. Több súlyt kell fektessenek a temesvár tartományi kultúrotthonok könyvtáraik gazdagítására. Könyvállományukat egészítsék ki új, időszerű politikai és irodalmi munkákkal Úgy az eredmények továbbfejlesztésére, mint a hibák megszüntetésére a minisztertanács határozatának további alkalmazásával találják meg a biztos kulcsot a temesvártartományi kulturotthonok. D. I. 2 A BUKARESTI MAGYAR NYELVŰ KÖNYVTÁR március 1-én (Szombaton) este 8 órakor, a Zalomit utca 6—8 szám alatti helyiségben PETŐFI-ESTET RENDEZ. Petőfi Sándor életéről és munkásságáról előadást tart Sütő András író, a Falvak Népe főszerkesztője. A Magyar Népi Szövetség bukaresti kulturegyüttese március 2-án, vasárnap este 8 órai kezdettel a Zalomir utca 6—8 szám alatti kultúrtermében bemutatja James Gow és Arnaud Dussen „Mélyek a gyökerek" című felvonásos színdarabját. Rádiórásor A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG RÁDIÓÁLLOMÁSAINAK MAGYARNYELVŰ MŰSORA HÉTFŐ, 1952., március 3. R. TEMESVÁR I. 397 m. hh. 6 óra 50 perckor Hírek. Zene. R. ROMÁNIA 1935 és BUKAREST II 285 m. hh. 12 óra 30 perckor Hírek. Hírmagyarázat. Zene. R. TEMESVÁR I. 397 m. hh. 16 órakor Hírek 16 óra 15 perckor TÉRKÉP ELŐTT: India. 16 óra 25 perckor KULTURKRÓNIKA: Kínai vendégművészek Bukarestben R. ROMANIA 1935 BUKAREST 11. 285 TEMESVÁR. I. 397 és CRAIOVA 205,9 m. hb. 19 óra 30 perckor A BÉKÉÉRT A HÁBORÚS USZÍTÓK ELLEN. Nők a béke arcvonalán. 19 óra 45 perckor KULTÚRMŰSOR: 1. Gogoly halálának 100-ik évfordulója. 2. Gogoly emlékünnepségek népköztársaságunkban. R. ROMANIA 1935 és TEMESVÁR II. 22 óra 35 perckor Hírek A sztálintartományi szövetkezetek nagymennyiségű terméket vásárolnak a dolgozó parasztoktól A pénzreform és árleszállítás életbeléptetése Sztálin tartományban is nagy mértékben hozzájárult a szövetkezetek munkájának fellendüléséhez. A sztálintartományi szövetkezetek az utóbbi időben nagy mennyiségű mezőgazdasági terméket vásároltak a dolgozó parasztoktól és küldték a városi dolgozóknak. A sztálintartományi dolgozó földművesek február 1 — 15 között a következő mennyiségű mezőgazdasági terméket értékesítettek a szövetkezetek útján: 61 tonna búzát, 182 tonna burgonyát, 14 tonna kukoricát, 108 vágómarhát, 20 borjut, 17 sertést, 9 juhot, 71 háznyálat, 723 szárnyast, 227.447 tojást, 1637 kiló étolajat, 2.868 kiló zsírt, valamint nagy mennyiségű hagymát, zöldséget, mézet és más mezőgazdasági terméket. A falusi szövetkezetek vezetőségei az eredményes felvásárlási munkán kívül a dolgozó parasztsággal 182 vágómarha, 400 bárány és 23 sebes szállítására is szerződést kötöttek. A BNK RADIOBIZOTTSÁGÁNAK A MAGYAR SZERKESZTŐSÉGE felhívja hallgatóinak figyelmét, hogy március 5-én, szerdán este 7 óra 5 perckor N. V. Gogoly halálának 100. évfordulója alkalmából ÜNNEPI ADÁST KÖZVETÍT Műsorra kerül a nagy realista író: „A REVIZOR” című vígjátékénak rádióváltozata, a marosvásárhelyi Állami Székely Színház művészeinek előadásában. Az ünnepi műsort a Rádió Románia 1935, Bukarest II. 285, Temesvár I. 397 és Craiova 205,9 méteres hullámhosszakon közvetítjük. 1952., március 1., szombat. Daloló, táncoló kínai ifjúság Olyan megkapó, annyira felejthetetlen kép. Fehérruhás, mandulaszemű kínai leányok, mosolygósarcú, szénfekete hajú kínai ifjak kórusa románul énekel. Furcsán aprózzák a szavakat, de tűz és lelkesedés ég a szárnyaló dallamokban. A sor jobbszélén álló kínai ifjú homlokán hosszú, mély vágás. Ki tudja melyik csatában szerezte, hol sebesült meg a kuomintengista hazaárulókkal vivott élet-halál küzdelemben. És most itt áll a színpadon, hazánk fővárosában és románul énekel. „A Párt zászlaja alatt". . . csengőn szárnyalnak Mihail Beniuc verssorai. Gheorghiu- Dej elvtárs nevét ejti ki a kórus. A forradásos homokú ifjú arcán alig észrevehető mosoly szalad át. Mire gondolhat ebben a pillanatban? Várjon tudja-e, mit jelent nekünk, a nézőtéren ülő dolgozóknak ez a név? A kínai ifjú szempárja találkozik a bukaresti dolgozók csillogó tekintetével. Olyan jóleső melegség ömlik szét a szívekben. A nézőtéren ülők soha se látták ezt a sovány, sárgakorú, szénfekete hajú ifjút, nem tudják mi a neve, a hatalmas birodalom melyik sarkából jött ide s mégis mintha régi, nagyon régi ismerősök lennének. Van valami, ami az első pillanatban barátokká tesz olyan embereket, akik először látják egymást, először néznek nyíltan, becsületesen egymás szemébe. A kínai ifjúsági művészegyüttest úgy fogadta a főváros dolgozó népe, mint régi jó ismerőseit. Sokezer kilométerről jöttek el hozzánk, hogy bemutassák népük ősi hagyományokon felépült fiatal művészetét, dalait, táncait, színjátszását. „Keleten pirkad a hajnal’’... Ezt a dalt északkínai partizánok énekelték először A népfelszabadító hadsereg katonái ismertettek meg vele a déli tartományok dolgozóit s ma Kína legelterjedtebb, legnépszerűbb népi éneke. Vidámság, áradó életöröm, forró lelkesedés csap ki az ütemekből. „Mao Ce-dun megmentette a kínai népet” — szárnyalnak a szavak s a kínai nép vezetőjének nevére a hatalmas termen végighullámzik a dübörgő taps. A forradásos homlokú ifjú ajka újból mosolyba szalad, a floreascai sportcsarnok közönsége kitartóan ünnepli Mao Ce-dunt. Senki se beszél a román-kínai barátságról és mégis mindenki a szívében érzi azt a hatalmas, lebírhatatlan erőt, amely egységbe forrasztja a szabadságért harcoló népeket. * Mi tudná jobban, erőteljesebben kifejezni a nép érzéseit, vágyait, mint az ének, a dal? Alexandrov Sztálin-kantátájának dallamai hangzanak fel kínai nyelven és lehetetlen ne éreznünk azt a mély, igaz szeretetet, amelylyel a kínai dolgozók Sztálin elvtársat övezik. A felszabadult kínai nép boldog új életéről szólnak a népdalok. /I „Rizsültetek dala” azt a lelkesedést sugározza, amellyel a délkínai parasztok a hatalmas rizsföldeket gondozzák. A szabad Kínában a népé lett a föld, a munka pedig dicsőség és becsület dolgává vált. Éppen úgy, mint a népi énekek, mély közösségi érzést fejez ki Nu-Den-teao kínai zeneszerző dala is. A rizsültetvények dolgozóját énekli meg, aki hazafias lelkesedéssel szolgáltatja be termésének feleslegét az államnak, a népfelszabadító hadseregnek. Az énekszámok művészi hatását rendkívüli módon fokozta Jou-Guan-zseni zongorakísérete. A kínai művésznőt játékáért a tavalyi Berlini Világifjúsági és Diák Béketalálkozón jutalommal tüntették ki.* Szilajság, áradó életöröm és mégis könynyed, finom mozdulatok — ezek jellemzik a kínai népi táncot. A kínai néptánc sem az öncélú szórakoztatás eszköze. A nép életének egy-egy jellegzetes mozzanatát ábrázolják. Az „Örlünszun" nevű ősi mongol néptánc például vadászkép, a tibetieké munkajelenet. A hegyi falvak férfilakossága vadászatra indul. Páratlanul ügyes mozdulatokkal érzékeltetik a táncosok a vadászélet izgalmát, örömét. A cserkésző vadászok előtt megjelenik a vad. Hirtelen lekapják vállukról a nyilat és zizegve repül a nyílvessző. A mongol vadászok pontos célzók. Egyetlen nyíllövés és már ing, győzelmi láncot járnak az elejtett vad körül. A táncra előjönnek a falu asszonyai is és együtt ünneplik a vadászok sikerét. Népviseletbe öltözött tibeti táncosok jelennek meg. A férfiak kucsmában, hófehér ujjasban, liláspiros bő nadrágban és vöröses-fekete posztúcsizmákban, a nők selyemszoknyákban, amelyeknek tarkátló színei pompás egységbe olvadnak össze és olyan jól tükrözik a kicsiny tibeti nép vidámságát. Szilaj, „ropogós” táncot járnak, mintha csak csíki székelyek döngetnék a színpadot. A kínai ifjúsági művészegyüttes a tibeti néptánc bemutatásával meggyőzően példázza a Kínai Népköztársaság nemzetiségeinek szabad, boldog életét, egyre nagyobb ütemben fejlődő kultúráját. Páratlan szépségű a „selyemhullám tánc”. Apró fáklyákkal kezükben győzelmi ünnepet ül a kínai Hányok és fiuk vidám csoportja. Tánc közben a kezükben tartott fáklyákból hosszú vörös selyemszalagok bomlanak ki és a gyönyörű leányok, az izmoskarú ifjak ezekkel a szalagokkal járják tovább gyors táncukat. Mintha lángnyelvek cikáznának a szmpadon, belüket, köröket, jellegzetes kintii írásjeleket írva a levegőbe. A selyemszalagok hullámzása egyre gyorsabbá válik, végül hatalmas csokorba olvadnak össze. Mintha óriási máglya égne... A kínai klasszikus táncdráma kifejezési eszközei nagyon sokoldalúak. A színész játékának csak egyik része a nálunk megszokott beszéd és mozgás. A kínai színész emellett énekel, táncol, akrobatikus mutatványokat végez, szaval és nevettet. Ez a műfaj sokszáz év miatt fejlődött ki. „A kínai feudalizmus hosszú időszaka alatt a régi időkben ősi, ragyogó kultúra alakult ki. Ezen ősi kultúra fejlődési folyamatát feltárni, kivetni belőle a feudalizmus maradványait és a demokratikus tartalmat felszívni — mindez szükséges új nemzeti kultúránk fejlesztéséhez, új nemzeti öntudat1.',nk fejlesztéséhez” — írta Mao Cedun 1940-ben megjelent könyvében. Ilyen, sokszáz év alatt kialakult táncdrámát mutatott be a kínai ifjúsági művészegyüttes. A „Szuilani barlang” az egyik klasszikus kínai opera részlete. A majmok királyának küzdelmét jeleníti meg a dragonyosok királya ellen. A táncdráma alapja egy ősi népmese, tanulsága pedig, hogy az erőszak törvényszerűen elbukik az igazság ellen vivőit harcában. A kínai színészek a megjelenítés minden elképzelhető eszközét felhasználják az ábrázolásra : némajáték, tánc, ének, arcjáték és pkrobatika váltakoznak minden átmenet nélkül.. És mindezek mégis szerves egységbe fonódnak, fokozzák a drámai feszültséget és nagy ütemben viszik előre a cselekményt. Az új kínai színjátszás már szétvetette az ősi táncdrámák formai kereteit. Egyre gyakrabban találkozunk bennük a szocialista dráma elemeivel. A színjátékok hőse maga a harcoló tömeg, színtere nem szorul négy fal közé, hanem elvezet a tömegek alkotó munkájának és hősi küzdelmének színterére, az életbe. Az új kínai színjátszás egyik jellegzetes alkotása a „Vállvetve előre”, Korea, 1950 tele. Az amerikai impenalisz ták fejvesztetten menekülnek a koreai néphadsereg csapásai alatt. Közben rabolnak, gyilkolnak, egész falvakat perzselnek fel. Az egyik koreai falu szélén felrobbantják a hidat, hogy megakadályozzák a népi erők előre törését. Azonban még el sem takarodnak az imperialista zsoldosok, a falu megmaradt lakói, nagyobb részük asszony, hozzákezdenek a híd helyreállításához. Több mint harminc színész jeleníti meg ezt a képet, de minden egyes szereplő mozgása szerves egységbe kapcsolódik és egységes hatású. Közben ideérkeznek a koreai néphadsereg egységei. A katonák dolgozni kezdenek a falusiak mellett az épülő hídon. Egy óra se telik bele s készen áll a híd, nyitva az út a felszabadítók előtt tovább, előre, dél felé. Mozgalmas jelenetek váltakoznak. Még be sem ütötték az utolsó hidcölöpöt s itt vannak a kínai önkéntesek. A falu dolgozói felejthetetlenné akarják tenni a kinai katonák pihenő perceit. Fiatal leányok táncolnak szórakoztatásukra s apró koreai fiúcska kinai dalt énekel Mao Ce-dunról. Ráncosarcu öreg parasztasszony lép elő. — Ennek a fiúnak az apját megölték a bitangok, az anyját pedig elhurcolták magukkal — mondja síró, fájdalmas hangon s a katonák arcáról egyszerre eltűnik a vidám mosoly. S most sorra lépnek elő a falu lakói és az amerikai martalócok gyalázatosságairól beszélnek. Mozgósító erejű kép. Szinte egyszerre mozdul meg a csapat, a zászlótartó magasra emeli a vörösselyem kínai harci lobogót, melléje lép a koreai zászlótartó is és katonák s falusiak egyszerre tartják esküre kezeiket. — Mindhalálig harcolunk a győzelemért ! Halál az imperialista zsoldosokra !. A színészek a némajáték, a tánc és az ének eszközeivel húzzák alá a mély politikai tartalmat: a kínai és koreai nép harci szövetségének lebírhatatlan erejét. Felemelő és megnyugtató kép. Azt bizonyítja, hogy a kínai dolgozók keményen állnak a béke távolkeleti harci szakaszán s minden pillanatban készek arra, hogy megvédelmezzék azt a boldog életet, amelynek olyan sokszínű, gazdag képét mutatták dalaik, táncaik, játékaik. BEKE GYÖRGY TESTNEVELÉS és SPORT Sportküldöttség utazott Párisba a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség kongresszusára Csütörtök reggel román sportküldöttség utazott Párisba, amely részt vesz a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség kongresszusának munkálatain. A küldöttség tagjai: Vajda János elvtárs a TSB alelnöke és Sever Dánés elvtárs a TSB tagja. Ma kezdődik Bukarestben a csehszlovák-román nemzetközi súlyemelő találkozó A Csehszlovák Köztársaság birkózó és súlyemelő csapata pénteken délután fővárosunkba érkezett. A kaneasai repülőtéren a csehszlovák sportolókat a TSB képviselői fogadták. A 8 súlyemelőből és 8 birkózóból álló csehszlovák keret vezetője Iosif Matejcik elvtárs. A „Falvak Kupája” Lugos rajon falusi sportközösségeit élénk tevékenységre ösztönözte. A legjobb munkát a belinci kulturotthon mellett működő „Testvériség” sportközösség végezte. A belinciek szerepeltek a legjobban a labdarúgótornán, férfi röplabdázóik pedig rajonbajnokságot és a tartományi bajnokságban második díjat nyertek. Az úszóversenyen 20 részvevőt állítottak rajthoz és ugyancsak szép számban mozgósították a dolgozó paraszt ifjakat mind a sakk mind az atlétikai versenyekre. Az MVK jelvényt eddig tizenyolcan szerezték meg. A rajoni TSB a, belinci „ Testvériséget” jó szervezési munkáért kitüntetésben részesítette Dicséretes a buziási állami gazdaság mel l A FŐVÁROS SPORTOLÓI megkezdték előkészületeiket, hogy minél jobban szerepeljenek a „Köszöntsük Május Elsejét" mezei futóversenyen. Vasárnap az Építők és a Vörös Lobogó sportegyesületek Március 6. tiszteletére mezei futóversenyt rendeznek az Ifjúsági Stadion környékén. A MOSZKVAI FEDETT SPORTUSZÓAz első nemzetközi súlyemelő találkozónk ma este hét órakor kezdődik a bukaresti Floreasca sportcsarnokban. Vasárnap, március 2-án délelőtt 10 órakor ugyancsak a Floreasca sportcsarnokban kerül sor a nemzetközi birkózó találkozóra. lett működő „Traktor” sportközösség munkája is. Itt román, magyar és német dolgozó parasztok a legjobb egyetértésben küzdenek sportmozgalmunk kiszélesítéséért, a tömegsport színvonalának emeléséért és az MVK testnevelési rendszer széleskörű bevezetéséért. A „Traktor” sportközösség keretében eddig már 50 ifjúmunkás és dolgozó paraszt nyerte el az MVK jelvényt. A tartományi falusi sakkbajnokságra 104 részvevő jelentkezett. A labdarúgók megnyerték a rajoni bajnokságot és tavasszal már a tartományi bajnokságban küzdenek. A legutóbb alakult sportközösségek közül a gizellafalvi, — amely már 18 MVK jelvényessel dicsekedhetik — és a nitzkifalvi érdemelnek elismerést. Zs. L. DÁBAN, a Komszomolszkaja Pravda kupájáért úszó és műugró versenyeket tartanak, amelyeken 200 sportoló vesz részt. A verseny első napján számos úszó értékes eredményt ért el. A 100 méteres gyorsúszásban a fiatal Lev Baladin (Moszkva) 59 mp-et úszott míg Maria Gavris úszónő (Kiev) a 200 méteres mellúszásban 3 perc 2,7 mp időt ért el. Élénk MÚK tevékenységet fejtenek ki Lugos rajon falusi sportközösségei SPORTHÍREK