Romániai Magyar Szó, 1952. április (6. évfolyam, 1394-1419. szám)

1952-04-01 / 1394. szám

A Magyar Népi Szövetség Központi Bizottságának napilapja VI. ÉVFOLYAM, 1394. szám 6. oldal,­ára 20 báni 1952 április 1. kedd Költségvetésünk végrehajtásával — pénzreformunk sikerének megerősítéséért A mai napon lépünk át 1952 évi ál­lami tervünk újabb szakaszába, a má­sodik évnegyedbe. Üzemeink és mun­katelepeink dolgozói számára az el­telt három hónap új sikereket, új, ér­tékes munkatapasztalatokat hozott. Új gyárakat indítottunk be ezekben a hónapokban, új villanyerőműközpon­­tok állnak már majdnem üzemképe­sen. Napról-napra növekszik az él­munkások és sztahanovisták száma. Minden munkahelyen fokozódik a ha­zafias mozgalom a terv minden mu­tatószámának teljesítéséért és túltelje­sítéséért. A munka összes vonalán megindult a harc a régi, elavult gá­tak áttöréséért, az új módszerű, jöve­delmezőbb gazdálkodásért. Büszkék lehetünk e három hónapi munkánkra. Számos üzemben és üzemrészben ér­tek olyan eredményeket, mint a Sov­­romtractor dolgozói, vagy a resicai kombinát acélöntői, akik jóval a határ­idő előtt teljesítették első évnegyedi tervüket. Vannak egészen kiemelkedő sikereink is: a Sovrompetrol vállalat campinai egysége nemrég egész évi tervét teljesítette és már 1953-ra ter­meli hazánknak a kőolajat. Ebben az évnegyedben hajtottuk végre a pénzreformot. Ezzel súlyos csapást mértünk a kizsákmányolók és üzérkedők pozícióira, ugyanakkor szilárd pénzügyi alapot biztosítottunk hazánk szocialista építéséhez. Azáltal hogy nagy vásárlóerejű pénzt bocsá­tottunk dolgozóink rendelkezésére, emeltük a munkából származó jövede­lem reális értékét. Munkásaink, tech­nikusaink, mérnökeink és tisztviselő­ink még érdekeltebbekké váltak a ter­melés és a munkatermelékenység fo­kozásában, a minőség javításában, a szigorú takarékossági rendszer meg­honosításában. Még jobban emelte dol­gozóink reálbérét, hogy jelentős mér­tékben, (5—20 százalékig) leszállítot­tuk a közszükségleti cikkek kereske­delmi árát . Pártunk és minisztertanácsunk március 6-i határozata azt is megmu­tatta, hogyan kell megszilárdítanunk és továbbfejlesztenünk a pénzreform biztosította sikereket. A határozat megszabja a termelés fokozásának, az újabb beruházásokhoz szükséges összegek felhalmozásának módját és feladatait. E sikereink megszilárdítását szol­gálja új, szocialista költségvetésünk is, amelyet a napokban szavazott meg Népköztársaságunk Nagy Nemzet­­gyűlése. Több, mint harmincmilliárd új, szilárd lejt fordítunk ebben az év­ben népgazdaságunk fejlesztésére, az ország szocialista iparosítására, az el­maradt országrészek fölemelésére, dol­gozó tömegeink anyagi és kulturszín­­vonalának emelésére és vívmányaink védelmének biztosítására. A békés építés költségvetése ez. E­­melkednek már a szocializmus nagy építkezései, amelyek anyagi szükség­leteit e költségvetés hivatott biztosí­tani. A talajjavító csoportok egyre mé­lyebbre hatolnak az ősi pusztaságok­ban és mocsarakban, naponta újabb és újabb hektárok válnak virágzó ter­mőföldekké. Iskoláink állami költsé­gen nevelik népgazdaságunk és kultú­ránk jövő kádereit, az új szakmunká­sokat, mérnököket, művészeket és tu­dósokat. Új költségvetésünk azonban nem­csak nagyszerű távlatokat mutat, ha­nem a már meglévő erőinket, a már kivívott győzelmeinket is tükrözi. Fej­lődő szocialista iparunk erejét, mező­­gazdaságunk most kibontakozó szo­cialista szektorának erejét, a Párt ve­zetése alatt fejlődő és öntudatosodó egész dolgozó nép erejét. Erre a biz­tos erőre alapoz, amikor 32 milliárdos bevételt irányoz elő ötéves tervünk második esztendejére .E jövedelem je­lentős részét, mintegy kétharmadát, népgazdaságunk szocialista szektora biztosítja. Ma, a kapitalizmus általános vál­ságának és a szocializmus győzelmé­nek korszakában nincs a világon olyan tőkés állam, amelynek költségvetése ne a válság további elmélyüléséhez, az újabb súlyos deficitekhez vezetne. A költségvetést a rendszer jellege ha­tározza meg: a kapitalista rendszerben a költségvetés a kizsákmányolás foko­zását, idegen népek leigázását és ki­rablását szolgálja. A mi költségvetésünk a béke költ­ségvetése, a dolgozók fokozódó jólété­nek költségvetése. Hazánk minden egyes dolgozójának érdekeit szolgál­ja nemzetiségi megkülönböztetés nélkül. Éppen ezért ezt a költségvetést hazánk minden egyes dolgozója ma­gáénak tartja és tevékenyen hozzá­járul annak végrehajtásához. Amikor a pénzreform megszilárdí­tására vonatkozó határozat intézkedé­seit hajtjuk végre, ezzel költségveté­sünk sikeres megvalósítását is előse­gítjük. Erre ösztönzik ma a pártszer­vezetek és a tömegszervezetek üzeme­ink dolgozóit, ebben mutatnak példát sztahanovistáink és élmunkásaink. Ezt szolgája a sztálinvárosi Sovrom­­tractor üzemek dolgozóinak sikere, akik az első évnegyed folyamán közel félmillió lejt takarítottak meg. Taka­rékosság terén ez már jelentős hozzá­járulás 32 milliárdos költségvetési be­vételünkhöz. Hasonló eredményekkel büszkélkedhetnek a Vörös Lobogó, a Republica és a Nicolae Băcescu üze­mek dolgozói is. Az ilyen munkakollektívák példá­ját kell követnie hazánk minden egyes dolgozójának. Ahhoz, hogy sikerrel teljesítsük költségvetési előirányzatun­kat s ezáltal megszilárdítsuk és fokoz­zuk a nemrég végrehajtott pénzreform sikereit,­­ teljes egészében föl kell számolnunk azokat az egészségtelen megnyilvánulásokat, amelyek pénzü­gyi-gazdasági téren jelentkeztek. Vé­get kell vetni minden vállalatban a közvagyon tékozlásának, meg kell szüntetni a fegyelmezetlenséget és meg kell erősíteni a munka irán­ti szocialista magatartást. A szocia­lista építés alaptörvénye az állami terv. Ennek teljesítése minden állam­polgár hazafias kötelessége. Nyissunk utat mindenütt a sztahanovista moz­galomnak, a forradalmi tervteljesítés nagyszerű mozgalmának! Szép kezdeményezés született a pénzreform megszilárdítása érdekében hozott határozat nyomán a temesvári üzemekben, ahol az „Electromotor” technikusainak javaslatára bevezet­ték a „munkanaponkénti önfényképe­zés” szovjet módszerét. E módszer szerint hosszabb időn keresztül min­den műszakban lejegyzik az egyes munkadarabok elkészítésére fordított anyag és idő mennyiségét, a napi munka módszereit, mozdulatait, így összehasonlítva az egyes napok ered­ményeit, felszínre kerülnek a selejt, a holtidő és egyéb hiányosságok okai. Ezek megszüntetésével, a legjobban bevált módszerek összpontosításával és állandósításával minden dolgozó jelentékenyen megjavíthatja munká­ját. Ugyanezzel a módszerrel a „Dó­zsa György” gyár dolgozói kimagasló eredményeket értek el. Egyes gyárt­mányaik önköltségét több mint 30 szá­zalékkal csökkentették. A „Textilipar” dolgozóinak javaslatai lehetővé teszik számos gépi felszerelés termelőképes­ségének megkétszerezését. Mit jelent ez a vállalat és az egész népgazdaság szempontjából? Azt, amit szocialista vállalásukban is megírtak: hogy év végéig 312.600 lejt szabadítanak fel üzemük forgóalapjából és bocsátanak államunk rendelkezésére. A „Gyapjú­­ipar” dolgozói az új módszer alapján 282.555 lej felszabadítását vállalták, ebből 24 és félezret már június elsejéig visszaadnak államunknak. Sztahanovista kezdeményezések ezek, amiket mielőbb el kell terjeszte­ni, mielőbb meg kell honosítani ha­zánk valamennyi iparvállalatában. Állandóan újabb és újabb erőforráso­kat kell feltárnunk, hogy azokat a terv teljesítésének és túlteljesítésének szol­gálatába állíthassuk, így valósíthat­juk meg és szárnyalhatjuk túl költség­­vetésünk előirányzatait, így erősíthet­jük meg és fejleszthetjük tovább pénz­reformunk sikerét. Ezt kívánja egész dolgozó népünk közös érdeke és minden egyes dolgozó személyi érdeke is.­­ A népgazdaság fejlesztése, a termelés fokozása új munkalehetőségeket, magas technikát és kultúrát, a dolgozók bőségesebb anyagi ellátását jelenti. A termelés fo­kozását szolgáló magasabb munkatel­jesítmény közvetlenül is nagyobb anyagi előnyöket jelent. A legnagyobb személyi felelősségér­zettel harcoljunk tehát az előttünk ál­ló nagy feladatok végrehajtásáért. Ez ma minden állampolgár hazafias kö­telessége Újabb árleszállítás a Szovjetunióban MOSZKVA. (Agerpres.) — A TASS közli: A Szovjetunió minisztertanácsa és a Szov­jetunió Kommunista (b) Pártjának Központi Bizottsága közzétette az élelmiszerek kicsiny, beni állami árainak újabb csökkentésére vo­natkozó határozatot. A határozat kimondja: Az ipari és mezőgazdasági termelésben 1951-ben elért sikerek, valamint a munka ter­melékenységének növekedése és a termékek önköltségének csökkenése folytán a szovjet kormány és a Szovjetunió Kommunista (k) Pártjának Központi Bizottsága megvalósít­hatónak tartotta egy újabb — immár az ötö­dik — árleszállítás végrehajtását 1952. áp­rilis elsejétől a tömegfogyasztási élelmisze­rek kicsinybeni állami árainál. A Szovjetunió minisztertanácsa és a Szov­jetunió Kommunista (b) Pártjának Központi Bizottsága elhatározta: 1. — 1952. április 1-től kezdve csökkenti a következő élelmiszerek kicsinybeni, állami árait: Kenyér, liszt és makaróni Rozskenyér — 12 százalékkal Egységes búzalisztből készült kenyér — 12 százalékkal Finomra őrült lisztből készült kenyér — 15 százalékkal Elsőrendű búzalisztből készült kenyér, zsemlye, perec és egyéb péksütemény — 15 százalékkal Liszt_ Rozsliszt — 12 százalékkal Egységes búzaliszt — 12 százalékkal Finomra őrölt és szitált rozsliszt — 15 százalékkal Elsőrendű minőségű búzaliszt és más liszt­fajták — 15 százalékkal Makaróni, laska és más száraztészta — 15 százalékkal­­ Sörélesztő — 20 százalékkal Dara, rizs, hüvelyesek és élelmiszer­kivonatok Griz, árpakása és zabpehely — 20 száza­lékkal Köles, rizs, más darafélék és hüvelyesek — 15 százalékkal Élelmiszerkivonatok — 10 százalékkal Keményítő — 15 százalékkal Gabonafélék és takarmány Rozs — 12 százalékkal Búza, zab, árpa és más gabonafélék — 15 százalékkal Korpa, olajpogácsa, vegyes takarmány, széna és szalma — 15 százalékkal Hús és hústermékek Marhahús, birkahús, sertéshús, felvágottak, virstli, kolbász, tyúk és más hústermékek — 15 százalékkal Kacsa, liba és pulyka — 20 százalékkal Húskonzerv, főzelékkonzerv hússal — 20 százalékkal Zsiradék, túrófélék és tejtermékek Vaj — 15 százalékkal Szalonna —­ 20 százalékkal Tej, tejtermékek és tejkonzerv — 10 szá­zalékkal Túró sajt, hollandi túró és más túrófélék — 20 százalékkal Helyi készítményű túrófélék — 10 száza­lékkal Növényi olaj — 20 százalékkal Margarin — 15 százalékkal Majonézes mártások — 30 százalékkal Fagylalt — 15 százalékkal Tojás — 15 százalékkal Cukor, édesipari termékek és fűszerek Kristály- és finomított cukor — 10, száza­lékkal. Csomagolt karamella, csokoládé és más édesipari termékek — 10 százalékkal Nem csomagolt karamella — 15 százalék­kal Piskóta, különböző sütemények, mézeska­lács, teasütemény és más cukrászsütemények — 12 százalékkal Befőtt, gyümölcsíz és gyümölcssajt — 10 százalékkal Vitamin — 10 százalékkal Tea — 20 százalékkal Babkávé és kakaó — 15 százalékkal Kávés italok — 10 százalékkal Só — 30 százalékkal Ecetkivonat — 15 százalékkal Gyümölcs Alma, körte és szőlő — 20 százalékkal Fagyasztott gyümölcs — 20 százalékkal Szárított gyümölcs és dió — 20 százalék­­kal _ Főzelék- és gyümölcskonzerv Főzelék,konzervek: uborka, paprika, zöld­borsó, paradicsom és fagyasztott főzelék — 20 százalékkal Gyümölcskonzervek: kompót, gyümölcs­lekvár, paradicsomos főzelék, paradicsomkon­­zerv és paradicsom-lé, gyümölcs — 10 szá­zalékkal Szörpök: szőlő-, alma-, szilva- és paradi­csomszörp — 20 százalékkal. 2. — Megfelelő arányban csökkennek az árak a vendéglőkben, kantinokban és más élelmezési vállalatokban. 3. — 1952. április 1-től kezdve átlagosan 18 százalékkal csökkennek a könyvek kicsiny­beni árai, beleértve az iskolakönyveket is. .. .. Ugyancsak 1952. április 1-től átlago­san 15 százalékkal csökken a szállodák díj­szabása. LAPUNK TARTALMÁBÓL : Ahol Makarenko szellemében neve­lik a jövő pedagógusait (2. oldal) Bernard Bereanu, a Nemzetközi Diák­­szövetség elnöke, nyilatkozott az Agerpres munkatársának (2. oldal) Testnevelés és sport (3. oldal) Orosz írók a békeharc élvonalában (4. oldal) Új tag a társulásban (5. oldal) Talajjavítás Magyarországon (5. oldal) A véreskezű ame­rikai imperialisták hó­hérai meggyilkolták Belojánniszt (6. oldal) Külföldi újságírók, a baktériurr­ háború szemtanúi vádat emelnek az ameri­kai tömeggyilkosok ellen (6. oldal) A világ minden részéből érkeznek küldöttek a moszkvai gazdasági értekezletre (6. oldal) A pénzreform sikereinek magvalósításáért Temesvári munkások az új pénz megszilárdításáért A temesvári gyárak munkásai szép ered­ményeket érnek el a pénzreform sikerének megszilárdításáért folyó harcban. Bálint Antalnak, a Temesvári Textilművek mesterének kezdeményezése, amelynek nyo­mán jelentékeny összegek szabadulnak fel a forgóalapból, élénk visszhangra talált a dol­gozók körében és egyre újabb megtakarítá­sokhoz vezet. Az Ada Marinescu textilgyárban Bajzó István indítványozta, hogy a raktárban fel­halmozódott nagymennyiségű minta­anyagot használják fel termelési célokra. Az üzem ve­zetősége örömmel fogadta a javaslatot. Ki­tűnt, hogy a minták értékesítése 8.175 lejt szabadít fel a forgóalapból. Pokornyi Antal főmester és Faragó Mihály, a festődé veze­tője új cikkek gyártását javasolta. Az ambalajui Metalic gyárban — Bálint Antal példáját követve — Weiszberger Sán­dor, Alergus Victor és László Katalin és­­szerűsítési­­javaslatokat tett az egyes terme­lési folyamatok megjavítására. Lőrincau Joan két társával együtt vállalta, hogy egy szalag­­fűrész felszerelésével az év végéig 6000 le takarítanak meg. Az eddigi számítások sze­rint a technikai és szervezési észszerűsítések nyomán az Ambalajul Metalic gyár dolgozói augusztus 23-ig 12.819 lejt szabadítanak fel a forgóalapból. Az Electrobanat gyárban, Norman Zoltán kezdeményezésére jelentős megtakarításokat érnek el a színesfémek helyettesítésével. Meg­kezdték a csavarok sorozat­gyártását, még­pedig vashuzalból (az eddigi rézhuzal he­lyett). A fajlagos fogyasztást 5 százalékkal csökkentették. Az anyagfogyasztás csökken­tése és egyéb megtakarítások terén komoly eredményeket ért el Eisikovits Dezső, Kapusi János, Luciu Mihai, Tufeanu Dumitru és Sei­bert József. Újításokkal növelik a munka termelékenységét az aradi „Victoria“ üzemek dolgozói A pénzreform megszilárdítására vonatkozó minisztertanácsi határozat megjelenése óta az aradi Victoria üzemek munkásai, techni­kusai és mérnökei egyik legfontosabb harci feladatuknak tekintik a termelés és a munka­termelékenység állandó növelését. Náczy gondot fordítanak a különböző üzem­osztályokon­ lévő jelentős belső tartalékok fel­tárására is. A munkások alkotó kezdeménye­zésekkel járulnak hozzá e nagy feladatok meg­oldásához. A műszaki irodába számos olyan javaslatot nyújtottak be, amely a belső erő­források kihasználását, a termelés és a mun­katermelékenység növelését célozza. Az eddig felajánlott 150 újítási javaslatból már 35-öt elfogadtak és gyakorlatilag alkalmaztak. A többi javaslatokat most tanulmányozzák. Igen értékesek Molnár Lajos sztahanovista mester újításai. Molnár elvtárs javaslatának alkalmazásával a munka termelékenysége 25—50 százalékkal emelkedett, s ugyanakkor az anyagfogyasztás lényegesen csökkent. Ezenkívül a munkafolyamatok tökéletesítését, lerövidítését és nagy megtakarításokat értek el ezekkel az újításokkal. Trend Emeric, Botos András és Henter Pál műhelymesterek javaslatai alapján intézkedé­­seket foganatosítottak a gyorsfémvágás be­vezetésére és a szovjet sztahanovisták gaz­dag tapasztalatainak hasznosítására. Normatúl teljesítéssel ünnepelte a Világifjúsági Hetet az Ovidiu II. Hőerőműtelep ifjúsága A Duna—Fekete-tenger csatorna hatalmas munkatelepén az Ovidiu II. hőerőművet építő ifjúság a munkában elért újabb győzelmekkel ünnepelte a Világifjúsági Hetet. Ezen a munkatelepen — ahol hajnalha­sadástól késő éjszakáig lelkes munka folyik ■— az IMSZ alapszervezet, a pártszervezet irányításával és az üzemi bizottság támoga­tásával az építő ifjúságnak több, mint 80 százalékát vonta be szerződés alapján a szo­cialista versenyekbe. Vasile Fatu kotorógép-kezelő IMSZ-brigád­­ja — amely elnyerte a munkatelep élbrigád zászlaját, és már májusra dolgozik — a Vi­lág­ifjúsági Hét első napjaiban fokozott erő­feszítésekkel 2—3 normát teljesített. Constantin Nicoara ifjúsági szerelő-bri­gádja vállalta, hogy egy sürgős munkát hat nap alatt elvégez. Az ifjúsági hét tiszteletére ezt a munkát két nap alatt teljesítették. Ugyancsak a Világifjúsági Hét tiszteletére, Nina Nazarova módszerrel szerződés szerint szocialista gondozásba vették a betonkeverő­­gépeket, vízpumpákat, hegesztőkészülékeket és a gőzgépeket. A csatorna medréből kiásott föld és kő el­­szállítására még egy komplex­ brigád létesült, amelynek az ifjú Tudor Dragán elvtárs a vezetője. Ez a brigád már az első napokban jelentősen növelte a szállítási munkálatok termelékenységét. Gheorgh­e Uzum ifjúmunkás a márciusi földkotrási tervét 12 nappal határidő előtt teljesítette. Maxim Moroz és Puskás Péter kotrógép-kezelők szintén jelentős normatúl­­szárnyalást értek el, hozzájárulva ezzel a szektor munkatervének határidő előtti teljesí­téséhez. Ünnepség a Karél-Finn Köztársaság fennállásának 12. évfordulója alkalmából A Karél-Finn Szocialista Szovjet Köztár­saság megalakításának tizenkettedik évfor­dulója alkalmából Bányai László elvtárs, a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának tagja a Román-Szovjet Barátság Házában előadást tartott „A Karél-Finn Szocialista Szovjet Köztársaság megalakítása“ címmel. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után — mondotta az előadó — Karélia népe, amely a cári uralom alatt nyomorban és sö­tétségben élt, hatalmas utat tett meg a fej­lődésben, az összes szovjet népek dicsősé­ges útján. Ez az alig félmilliós nép, amely­nek a forradalom előtt nem volt saját ábécé­je, (s alig tíz százaléka volt Írástudó), ma fejlett kultúrával rendelkezik. A Karél-Finn Szocialista Szovjet Köztársaságban teljesen felszámolták az Írástudatlanságot. A négy fakultásból álló egyetem, amely 1940-ben lé­tesült, ma fontos tudományos központ. Mindezek a sikerek — mondotta az elő­adó — a nagy Bolsevik Pártnak, a szeretett és bölcs vezetőnek Sztálin elvtársnak köszön­hetők. (Agerpres) Örök dicsőség örök dicsőség Belojánnisznak, örök di­csőség a hős görög nép fiának, az elnyo­mók elleni harcban acélkeménnyé edzett Görög Kommunista Párt neveltjének és bátor harcosának, aki a nép szabadságáé 1a vívott harc csataterén halt hősi ha­lált. Úgy halt meg, ahogy élt: bátran, fel­emelt fővel, néz­ő-­k hóhérai elleni engesz­telhetetlen gyűlölettel szívében. Belojánnisz elvtárs, a Görög Kommunista Párt Központi Bizott­ságának tagja, az ember, akinek védel­mében százmilliók hallatták tiltakozó sza­vukat, elesett abban a küzdelemben, amelyet azért vívott, hogy a görög nép millióinak kevesebb könny és több kenyér jusson osztályrészül. Népe szabadságának, orszá­ga függetlenségének, az egész világ békéjé­nek kérlelhetetlen har­cosa volt. Ezért oltot­ták ki életét a Wall­street bérgyilkosai. Azok ölték meg, a­­kik a görög nép leg­jobb fiainak ezreit küldték halálba, akik­nek útját a felkoncolt koreai asszonyok és gyermekek tömegsírjai jelzik, akik az emberi­ség békéje elleni tá­madásukban a pestist és kolerát választot­ták szövetségesül, akik az egész világot látigba akarják borítani, az amerikai im­perialista ragadozók. A gyilkosság vég­rehajtására dollárzsoldos lakásuk, a mo­­narcho-fasiszta hóhér­ kormány vállalko­zott. Megölték Belojánnisz elvtársat, mert rettegnek a békétől, amelynek Belojánnisz elvtárs élharcosa volt. Megölték, mert azt hitték, hogy megölhetik vele azt az esz­mét, amellyel népének mutatta a felsza­badulás felé vezető utat. Belojánnisznak „Megölték Belojánniszt — mondotta fel­hívásában a Görög Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága. — De megölhetik-e a né­pet, amely nevelte és amelyet szolgált? Elfojthatják-e a nép gyűlöletének vulkán­ját?“’ Nem. A Pártot, amely Belojánu­szt nevelte, amelyet szolgált, az ügyet, ame­lyért életét adta, vérpadra hurcolni nem lehet. A Párt, amelyre halálával döntő csa­pást akartak mérni, még szorosabbra vonja sorait, még biztosabb kézzel vi­szi tovább a Belo­jánnisz elvtárs ke­zéből kihűlt zász­lót. A nép, amelyet meg akartak félem­­líteni, még engesz­telhetetlenebb gyű­lölettel fordul szem­be elnyomóival. Az eszme, amelyet meg akartak sem­misíteni, új har­cokra, biztos győze­lemre vezeti a rab­bilincsbe vert mil­liókat. Az elesett hős nyomában új harcosok nőnek! Megölték Belo­jánnisz elvtársat. De Belojánnisz elvtárs nem halt meg. Ott él, nem­csak minden gö­rög, de minden békeszerető­ ember, minden becsületes dol­gozó szívében. Ott él és nagyszerű har­cával, hősi példájával harcra mozgósítja őket azok ellen, akik a népek békéjére és szabadságára törnek. Belojánnisz elvtárs emléke feledhetetlen marad mindannyiunk számára. A világ népei nem könnyekkel gyászolják a görög nép hős fiát, hanem azzal, hogy fokozott erővel vívják tovább harcukat, amíg gyilko­sait el nem söprik a föld színéről. A tavaszi vetés mielőbbi elvégzéséért! Napról-napra több hír számol be arról, hogy országunk különböző vidékein meg­kezdődtek a tavaszi vetési munkák, hogy az állami és kollektív -Gazdaságok példá­jára mind több és tobb egyénileg gazdál­kodó dolgozó paraszt kezdte meg a szán­tás-vetést. Mindez bizonyítja, hogy dol­gozó parasztjaink alaposan áttanulmá­nyozták Pártunk és kormányunk határo­zatát, hogy megértették a határozatban körvonalazott feladatok mielőbbi teljesíté­sének fontosságát. Megértették, hogy csak úgy viszonozhatják méltóképpen szövetsé­gesük, a munkásosztály felbecsülhetetlen értékű segítségét, ha megfogadják Pártunk tanácsait és azok szerint cselekszenek. Megértették, hogy csak úgy pótolhatják be a márciusi havazások miatt a tavaszi kam­pányból elvesztett időt, ha Pártunk fel­hívására minden percnyi késedelem nélkül, azonnal megkezdik a vetési munkát. Minden dolgozó parasztnak tudnia kell, hogy nem elég csak idejében megkezdeni, hanem idejében el is kell végezni a ta­vaszi vetést. Ettől függ ez évi termésünk bősége, dolgozó népünk jövő évi kenyeré­nek biztosítása. Ettől függ az is, hogy dol­gozó parasztságunk kellő mértékben tud-e eleget tenni ifjú, szocialista iparunk köve­telményeinek, hogy ötéves tervünk máso­dik esztendejében elegendő mezőgazdasági nyersanyaggal tudja-e ellátni ipari üze­meinket és gyárainkat. Nagyszerű feladatok ezek, amelyeknek teljesítése minden dolgozó paraszt számá­ra hazafias kötelesség, a haza iránti torzó szeretet és a munkásosztály tv»*'' megbecsülés bizonyítéka. Éppen ezért, dol­gozó parasztjaink használjanak ki minél jobban minden órát, minden egyes percet, mozgósítsanak minden igénybevehető erőt és munkaeszközt a kampány mielőbbi el­végzéséért az elvesztett idő mielőbbi be­­pótlásáért. A tavaszi vetési kampány si­kerének érdekében hasznosítsák, ültessék át a gyakorlatba a téli, agrotechnikai tan­folyamokon tanultakat! Alkalmazzák mi­nél szélesebb mértékben a fejlett mező­­gazdasági eljárásokat, vezessék be a szov­jet agrotechnikai módszereket. Éberen őr­ködjenek a vetést szabotáló kulákok mes­terkedéseire és irgalmatlanul leplezzék le azokat, hogy ne hátráltathassák a vetési kampány elvégzését. Ha dolgozó parasztjaink igyekeznek ele­get tenni ezeknek a feladatoknak, ha min­den rendelkezésükre álló percet gazdasá­gosan kihasználnak, akkor már most, a ta­vaszi kampány kezdetén biztosak lehetünk abban, hogy sikerül megnyernünk a ke­nyér csatáját, s ezáltal hathatósan hozzá­járulunk új pénzünk vásárló erejének nö­veléséhez népgazdaságunk felvirágzá­sához s dolgozó népünk szebb, gazdagabb és boldogabb életének megteremtéséhez. A kökösi néptanács a tavaszi vetési kampány sikeréért Kökös vidékén jóval később köszönt be a tavasz, mint az ország déli és nyugati része­in. A földművelésügyi minisztérium ezért so­rolta az ötödik vetési zónába a háromszéki síkságot. Az irodában Molnár József gazdaságelől­­járó közül több dolgozó földműves áll, a ve­tési kampányról beszélgetnek. — Úgy akarjuk, hogy ez évben még szebb terméseredményt érjünk el,mint az elmúlt esztendőben — viszi a szót a gazdaelöljáró s közben félszemmel a háromszögű verseny­zászlóra tekint, amelyet tavaly és tavalyelőtt ők nyertek el, amiért elsőnek fejezték be a rajonban a­ mezőgazdasági munkát. A kökösiek tapasztalatból tudják, hogy ná­luk legtöbbször még jóformán meg sem érke­zik a tavasz s máris itt a nyár. Éppen ezért a néptanács a párt- és tömegszervezetekkel karöltve mozgósította a község dolgozó pa­rasztjait a tavaszi vetési kampány előkészíté­sére. A Párt és a minisztertanács határozata alapján idejében kijavították a mezőgazdasá­gi szerszámokat. Megtisztították a vetőmag­vakat, több mint 120 mázsa árpát, 50 mázsa zabot és 19 mázsa tavaszi búzát. A községet négy csoportra osztották, egy-egy felelőssel. Kívülük még két-két személy, mint a mező­­gazdasági bizottság tagjai felelnek a munka végrehajtásáért. Számos agitátor és utcafele­lős végez felvilágosító munkát a dolgozó föld­művesek soraiban. A kökösi néptanács tömeggyű­lésen ismer­tette a tavaszi vetéssel kapcsolatos határoza­tot és kielemezte azokat a feladatokat, ame­lyek ebben a munkában a község dolgozó pa­rasztjaira hárulnak. Az egyéni vetési tervek alapján mindenki tudja, hogy mit kell vetnie, mics teendője egész éven át, hogy munkájá­val méltóan hozzájáruljon ötéves tervünk megvalósításához. A néptanács irányításával minden dolgozó földműves gondosan előkészítette vetőmag­­szükségletét. Ez évben a község dolgozói 50 hektáron termesztenek korai burgonyát. Ered­ményesen alkalmazzák a szovjet módszert és már előre kicsiráztatják a korai kiültetésre szánt burgonyát. Ezen a téren példaadó mun­kát végeznek Nagy Sándor és Vass Vilmos MNSZ-utcafelelősök. Előre számba vették a község járműveit, hogy majd a kedvező pillanatban mozgósít­­ha­ssák valamennyit. A községben 268 gazdá­nak van vetési terve, ezzel szemben csak 23 egyfogatos és 169 kétfogatos jármű áll ren­delkezésre. A néptanács irányításával ezeket a járműveket úgy csoportosítják, majd, hogy a fogatnélküli gazdák is idejében elvégezhes­sék a vetést. Szervezetten, csoportokra osztva végzik a trágyázást is. Eddig 250 tonna trá­gyát hordtak ki. A tavaszi vetési kampány sikeréért küzde­nek a faliújságon keresztül is. A kökösi nép­tanács faliújság-bizottsága mindig gondosko­dik időszerű és mozgósító hatású cikkekről. A faliújság mellett elhelyezett vörös táblán nép­szerűsítik az élmunkásokat, a fekete táblán pedig munkára serkentik a kullogókat. Az egyik cikk arról beszél, hogy a tavaszi vetési kampány előkészületeiben Groza Iramin, Fe­renc László, Vajda János és Soós Ödön dol­gozó parasztok járnak az élen. A fekete táb­lán egy cikk jobb munkára buzdítja Plugor Gyula és id. Nagy Lajos középparasztokat, akik elhanyagolták a vetőmagtisztítást, ugyanakkor leleplezi Nagy H. András és Mi­­rica Ioan kulákokat, akik szabotálni próbál­ták a vetési kampány előkészületeit. A kökösi dolgozó parasztok most már csak a kedvező időjárást várják, hogy a határ szántóföldjein harcra keljenek a bőséges ter­mésért. Temesvár tartományban a nagyszentmiklósi rajon halad a vetési munkálatok élén Temesvár tartományban a nagyszentmikló­si rajon halad az élen a vetési munkálatok­kal a kollektív és állami gazdaságok, vala­mint az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok igyekeznek eleget tenni kötelességük­­nek, hogy a földművelésügyi minisztérium által megállapított időpontig befejezzék a vetési időszak mindkét sürgősségi szakaszát. A tartományban a második helyen a temes­vári rajon, a harmadikon pedig a lugosi ra­jon áll. A kollektív gazdaságok az egész tarto­mányban az élen járnak a vetési munkála­tokban. A temesvári rajon kollektív gazdasá­gai 96,61, a nagyszentmiklósi rajon kollek­tív gazdaságai pedig 94 százalékban végez­ték el ezideig a vetést

Next