Romániai Magyar Szó, 1952. június (6. évfolyam, 1445-1469. szám)

1952-06-01 / 1445. szám

A Magyar Népi Szövetség Központi Bizottságának napilapja VI. ÉVFOLYAM, 1445. SZÁM 4 oldal, ára 20 bám, 1952. június 1., vasárnap A Nemzetközi Gyermeknap- ösztönzés a békeharc fokozására Június elsején, a Nemzetközi Gyermekna­pon a világ­ minden becsületes embere fel­teszi a kérdést önmagának : mit tett a béke, a gyermekek életének megvédése érdekében ? A béke megőrzéséért harcoló tömegek tuda­tába mélyen bevésődött, hogy az amerikai barbárok és csatlósaik elvetemült kalandor­tervei elsősorban a gyermekeik biztonságát, életét és jövőjét veszélyeztetik. Éppen ezért, ezen a napon minden békeharcosnak, minden gyermekét szerető szülőnek át kell éreznie, hogy a gyermekek védelme elválaszthatatlan része a nemzetközi békeharcnak, hogy a há­borús gonosztevők elleni harc fokozásával a gyermekek, a holnapi nemzedék védelmét, életét és jövőjét szolgáljuk. Az imperialista tábor országaiban és a gyarmatokon a monopolkapitalisták kegyet­lenül kizsákmányolják a gyermekeket. Min­den képzeletet felülmúl az az elvetemültség, amellyel a tőkés és gyarmati országok vállalkozói a gyermekek munkáját kihasznál­ják, az a nemtörődömség, amellyel ezeknek az országoknak a kormányai tétlenül nézik a gyermekek millióinak nyomorát, pusztulá­sát. Az Egyesült Államokban, hivatalos adatok szerint , hatmillió iskolaköteles gyermek nem járhat iskolába, mert szüleik nem képe­sek előteremteni az iskoláztatás költségeit. A gyenge táplálkozás, a kegyetlen munkafelté­telek következtében az amerikai gyermekek megbetegednek, nyomorékká válnak. Nem nehéz elképzelni, hogy a többi tőkés országokban, amelyeknek gazdaságát az USA monopoltőkései kezükbe kaparintották, még nyomorúságosabb és elviselhetetlenebb a gyermekek helyzete. A tébolyult fegyverke­zési hajsza következtében az olasz gyerme­kek sorsa is napról-napra rosszabbodik. Az országban 300 ezer elhagyott gyermeket tar­tanak nyilván, akikről semilyen intézmény sem gondoskodik. A nyomor és az iskola­hiány miatt kétmillió tanköteles olasz gyer­mek nem járhat iskolába, ugyanakkor több mint 80 ezer tanító munkanélküli. Nyugat- Európában Ausztria egyike azoknak az or­szágoknak, ahol a legnagyobb a gyermekha­landóság arányszáma. Franciaországban az iskolaköteles gyermekek tízezrei csavargás­sal és koldulással töltik idejüket. A szenny­­irodalom és az erkölcstelen filmek megmér­gezik a gyermekek lelkét. Nem csoda, hogy Franciaországban néhány év leforgása alatt megkétszerzeződött a fiatalkorú bűnözők száma. Franco Spanyolországában a gyermekek 75,6 százaléka tüdőbajos. Közel 20.000 gyer­mek leprás. Több mint 2 millió tanköteles gyermek nem járhat iskolába. Jugoszláviában, ahol Tito és kémban­dája bitorolja a hatalmat, a katonai kiadá­sok szüntelen növekedése következtében a gyermekek helyzete állandóan rosszabbodik. Több mint 700 iskolát bezártak, amelyeket azután kaszárnyákká és börtönökké, vagy titoista gestapo irodáivá alakítottak át. Különösen tragikus a minden örömtől meg­fosztott görög gyermekek sorsa. A második világháború után 360 ezer görög gyermek maradt árván, akikről senki sem gondosko­dik. A görög nép hóhérai a demokrata har­cosok 15.000 gyermekét tartják bebörtönöz­ve, vagy munkatáborokban. Ezek a szeren­csétlen gyermekek a hihetetlenül gyenge táp­lálkozás, a kínzások és az erejükön­­ felüli munka következtében tömegesen pusztul­nak el. Japánban az iparban foglalkoztatott mun­kások egynegyede gyermek. A gyermekek bére alig egynegyedét teszi ki a felnőttek amúgy is nyomorúságos bérének. Japánban virágzik a gyermekkereskedelem. A „Szan­­gyokeizai" című lap közlése szerint egyes hónapokban az eladott gyermekek száma eléri az ötezret. Az elképzelhetetlen nyo­mor és éhezés következtében egészen fiatal japán leánygyermekek esnek áldozatul a prostitúciónak. Ezt a megrázó felsorolást még hosszú ol­dalakon lehetne folytatni. Láthatjuk, hogy mindenütt, ahol még az embertelen kizsák­mányoló tőkés rendszer uralkodik, a gyerme­kek sorsa kétségbeejtően és reménytelenül szomorú. Milyen éles az ellentét a tőkés ura­lom igájában szenvedő gyermekek helyzete és a béketáborhoz tartozó országok gyerme­keinek napfényes, örömteli, boldog élete között. A Szovjetunióban a gyermekek védelme, tanítása és nevelése fontos állami kérdés. A szocializmus országában a hétéves alsó­­fokú oktatás kötelező és ingyenes. A Szov­jetunió különböző nemzetiségű gyermekei saját anyanyelvükön tanulhatnak. A szovjet iskolákban több mint 100 nyelven folyik az oktatás. Több mint 220 ezer elméleti és szak­mai iskolában közel 37 millió gyermek tanul. A gyermekeket a haza és a munka szeretetére, a világ minden népének megbecsülésére ta­nítják. Különösen nagy gondot fordítanak az iskolásgyermekek nyári szünidejének meg­szervezésére. A pionírtáborokban, a falusi üdülőotthonokban és szanatóriumokban éven­­ként több mint 5 millió szovjet gyermek nyaral. 1951-ben a bölcsődékre közel kétszer, a gyermekotthonokra több mint négyszer, az óvodákra háromszor, az iskolákra pedig két és félszer akkora összeget fordítottak, mint 1940-ben. A szovjet gyermekek ragyogó jö­vője érdekében dolgoznak olyan hatalmas lendülettel a kommunizmus építői. A szocia­lista ipar és mezőgazdaság páratlan virág­zása a szovjet gyermekek boldog jövőjének biztosítéka. A 475 milliós népi Kína dolgozói a Kom­munista Párt vezetésével sikeresen számol­ják fel a múlt feudális rendszerének átkos örökségét és egyre nagyobb mértékben bizto­sítják a gyermekek egészségvédelmét és szabad, boldog fejlődését. Jelenleg már 55 százalékkal több az elemi iskolák száma, mint a háború előtt és a tanköteles gyerme­kek 80 százaléka iskolába jár. Az elmúlt háború idején oly sokat szen­vedett Lengyelországban, közel másfélmillió volt a fé­lárván maradt gyermekek száma. 1951-ben az állami költségvetés 24 százalé­kát használták fel tanügyi célokra. Ugyanez a kedvező helyzet észlelhető a többi népi demokratikus államban. A tőkés-földesúri Románia azoknak az országoknak a dicstelen sorába tartozott, ahol a legnagyobb volt a gyermekhalandó­ság. Évi átlagban minden négy gyermek kö­zül egy meghalt, anélkül, hogy betöltötte volna első életévét. A gyermekek százezer­számra maradtak írástudatlanok. Népi de­mokratikus kormányzatunk állami kérdésnek tekinti a gyermekek védelmét és nevelését. A RNK 1952 évi állami költségvetése 5,3 milliárd új lejt irányoz elő szociális-kultu­rális akciókra, amelynek nagy része az anya- és gyermekvédelem, valamint az ok­tatás céljait szolgálja. Ebben az évben csu­pán szakszervezeti vonalon közel 40.000 gyermek nyaraltatásáról gondoskodnak. Nincs szebb, felelősségteljesebb és emberi­­ebb feladat, mint a gyermekek életéért és biztonságáért dolgozni és harcolni ! Ebből a magasztos munkából hazánk min­den becsületes honpolgárának ki kell vennie részét. Pillanatra sem szabad szem elől tévesz­tenünk, hogy az imperialisták mindenáron újabb világháború kirobbantására töreksze­nek. Ilyen körülmények között gyermekeink életének megvédése a legszentebb felada­tunk. Gyermekeink életét pedig oly módon helyezhetjük a legnagyobb biztonságba, ha tudatosan és fáradhatatlanul dolgozunk ha­zánk megerősítésén. A dicsőséges szovjet hadsereg történelmi győzelme folytán hazánk dolgozói, a párt vezette munkásosztállyal az élen, örökre szétzúzták a tőkés-földesúri kizsákmányo­lás rabláncait. Hála a szocializmus legyőz­hetetlen országának, szabad hazánkban, sza­­bador­ dolgozunk, szabad, boldog életre ne­veljük a szocializmus és a kommunizmus hol­napi építőit. Hazafias kötelességünk, hogy a béke vi­lágtáborának sokszázmilliós hadserege olda­lán még nagyobb határozottsággal harcol­junk gyermekeink boldog életének és béké­jének megvédéséért, a béke és az élet ügyé­nek győzelméért! A Nemzetközi Gyermeknap megünneplése a fővárosban Az Országos Gyermekvédő Bizottság pén­tek délután a Nemzetközi Gyermeknap alkalmából szymposiont rendezett a fővárosi „Filimon Sârbu“ teremben. A megnyitó beszédet Anton Tatu Jianu elv­társ, a fővárosi néptanács végrehajtó bizott­ságának elnöke mondattal. Utána többen szó­laltak fel a bécsi Nemzetközi Gyermekvédel­mi Értekezlet részvevői közül. Ana Lungu elvtárs részletesen beszámolt a bécsi Nemzetközi Gyermekvédelmi értekez­let lefolyásáról, ahol különböző világnézetű, politikai felfogású és vallási meggyőződésű küldöttek egyhangúlag­­ megbélyegezték az amerikai imperialisták gyermekgyilkos politi­káját. Dr. Victor Dimitriu elvtárs beszédében rá­mutatott arra, hogy ahol a rablóösztönökre alapozott kizsákmányoló és faji megkülönböz­tető háborús politika uralkodik, ott a gyer­mekek tízezrei, a legszörnyűbb nyomorúság prédájává válnak, s ez súlyos következ­ménnyel jár egészségi állapotukra is. Ezzel szemben a béke és szocializmus táborában egyre derűsebbé válik a­ gyermekek élete. Ez is azt bizonyítja, hogy a gyermekek jólétét csak békepolitikával lehet biztosítani. Ale­­xandru Vlaiculescu lelkész beszédében hang­súlyozta, hogy a béke, az élet és a gyerme­kek jövője olyan fogalmak, amelyeket nem lehet egymástól elválasztani. Csupán tő­lünk, a világ egyszerű embereinek harci egységétől függ, hogy gyermekeinknek bol­dog jövőt biztosítsunk. Marcel Breslasu író a kapitalista országok gyermekeinek szörnyű sorsát is mentette és rámutatott arra, hogy a­ kizsákmányolok szolgálatában álló iskola­, sajtó, könyv és egyház gyilkosságra­, fajgyűlöletre és a leg­könyörtelenebb sovinizmusra neveli a gyer­mekeket A jelenlevők egyhangúlag elhatározták, hogy táviratot intéznek­­a Béke Világtanácsá­hoz, amelyben együttérzésüket fejezik ki az amerikai és angol imperialista elnyomók el­len harcoló hős koreai néppel és a vitéz kínai önkéntesekkel, s úgyszintén a nemzeti füg­getlenségükért és egységükért küzdő néme­tek harcával. Táviratot küldtek az ENSZ-nek is és ebben élesen tiltakoztak az amerikai imperialisták baktériumháborúja és a fogolytáborokban folyó kegyetlenkedéseik ellen. Tiltakozó táviratot küldtek továbbá a fran­cia kormánynak Jacqu­es Duclos, a Francia Kommunista Párt titkárának letartóztatása ellen. (Agerpres). ★ Sztálin tartomány dolgozói új, értékes munkasikerekkel köszöntik a Nemzetközi Gyermeknapot. A Gyermeknap tiszteletére a tartomány te­rületén 132 nyári gyermekotthon létesült, több mint 5000 gyermek számára. Sepsiszentgyörgy vajonban a KDNSZ szá­mos ku­ltúrünnepséget rendezett, s a bevételt a koreai gyermekek segélyezésére fordította. Sztálinvárosban az üzemek­­ és gyárak munkásai számos gyűlésen adtak kifejezést szilárd elhatározásuknak, hogy békés, bol­dog életet biztosítanak a gyermekeknek. A városiban „Hogyan ne­veljük gyermekeinket“ címmel kiállí­ás nyílt, valamint számos gyer­mekkönyv-, kép- és rajzkiállítás. Hasonló kiállításokat rendeztek Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely rajonokban is. Szélesítsük ki a szocialista versenyeket augusztus 23 köszöntésére 12 órán át megtakarított anyagból dolgoztak Az aradi Libertatea cipőgyár dolgozói si­keresen csökkentik az önköltségi árakat és a takarékossági mozgalomban is jelentős ered­ményeket érnek­­el. A szabászati osztály munkásai a múlt hónapbar­ 20,052 lejt ta­karítottak meg. Ezen az osztályon Sala Ist­ván élmunkás és brigádja Korabelnyikova és Levcsenko szovjet sztahanovisták módszeré­vel 4045 lej értékű nyersanyagot takarított meg. A brigád 12 órán át ebből az anyagból dolgozott. A temesvári „Bernáth Andor“ gyár minőségi ifjúmunkás brigádja élenjár a szocialista versenyben. A brigád naponta átlag 40 szá­zalékkal túlszárnyalja előirányzatát és ugyanakkor kiváló minőségű munkát termel. A szakszervezeti választások tiszteletére a brigád rekordnapot rendezett, amelyen 47 százalékkal teljesítette túl előirányzatát. Egyéni teljesítményével Scherer Anna és Gross Borbála tűnt ki. A „Nikosz Belojánnisz“­ cipőgyár gumi­­osztál­yána­k valamennyi munkása bekapcso­lódott a szocialista versenybe. A garnitúra­­osztály 27,59 százalékkal, a sportcikkek osz­tálya pedig 21,5 százalékkal haladta túl az áprilisi tervet. A temesvári „Dohánygyárban” Geiss Mik­lós műszerész ócska alkatrészekből két ciga­rettacsomagológépet állított elő. Ugyanak­kor ésszerűsítette a cigarettacsomagolás mű­szaki folyamatát. Rekordnap a szakszervezeti választások tiszteletére Torda­rajon dolgozó parasztsága a bőséges termésért A tordarajoni dolgozó parasztok verse­nyezve végzik a növénygondozást. Az agro­technikai minimumokról szóló párt- és kor­mányhatározat széleskörű ismertetése nagy­ban hozzájárult a munka lendületének foko­zásához. A néptanácsok, a kultúrotthonok, a tömegszervezetek önkéntes aktivistái fel­világosító munkát végeztek a dolgozó pa­rasztok körében és ismertették az agrotech­nikai minimumok teljesítéséből rájuk háruló feladatokat. A jó szervezőmunka eredményeképpen má­jus 17-ig az előirányzott 15.795 hektár ka­lászos gabona­vetésből 12.982 hektárt meg­­gyomláltak, ami 82 százaléka az előirány­zatnak. Az állami és a kollektív gazdaságok min­denütt az élen haladnak példamutató telje­sítményeikkel. Teljesen befejezték a gyomlá­­lást a bolduczi, harasztosi, padureni, süt­­megi lónyai és detrehemi kollektív gazdasá­gok. Vannak azonban lemaradók is. Köven­­den 47, Aranyosszentivánban 51, Nagy­csánban 49 százalékban végezték el a nö­vényápolást. A kapálásban a detrehemieken­ újonnan alakult „Dózsa György“’ kollektív gazdaság tagjai haladnak az élen. A det­rehemi „Felszabadulás" kollektív gazdaság teljesítménye a kapálásban 91, a harasztosi „Sarló és Kalapácsáé 71 százalék. Az egyénileg gazdálkodó szegény és kö­zépparasztok az előirányzott 21.924 hektár kapásnövényből 3400 hektárt, vagyis az előirányzat 24 százalékát kapálták meg. El­sők lettek a gyomirtásban Detrehem köz­ség 99, Egerbegy dolgozó parasztjai 89 százalékos teljesítménnyel. Kövend csak 23, Tatabánya 14 százalékát végezte el a nö­vényápolásnak. A kapálást a detrehemiek 79, az egerbegyiek 50, és a gyéresiek 44 száza­lékban végezték el, míg egyes községek mint Léta, és Túr dolgozó parasztjai éppen csak megkezdték a kapálást. ★ A bonchidai (Kolozsvár tart.) „Augusz­tus 23“ kollektív gazdaság brigádjai 70 hektár búzavetést gyomtalanítottak az agro­technikai szabályok szerint, ezenkívül 7 hek­tár napraforgót, valamint 5 hektár kukori­cát kapáltak meg. A brigádok munkájában jelentős segítsé­get nyújtott az ebédszünetben olvasott „Scânteia", valamint a szovjet agrotechni­kai brosúrák tanulmányozása. Szorgalmas munkájukkal eddig kitűntek Losonczi Teodor, Szilágyi János, Pop Voi­­chita, Licsut Ioan, Bíró Márton, Calatean Flore, Máté Dezső és Hartay Mária élmun­­kások. Hátul kullognak a munkában Canean Petru, Oltean Anna és Simirdean Anna. A kollektivisták példájára az egyénleg gazdálkodók is egyre szélesebb körben alkal­mazzák az agrotechnikai szabályokat. Bi­zonyíték erre az eddig kigyomlált 450 hektár búza, árpa és rozsvetés, valamint a megka­pált 10 hektár kukorica és 6 hektár napra­forgó. ZSOMBORI LÁSZLÓ levelező Alig hangzott el a felhívás Andre Stil azonnali szabadonbocsátására, a francia kor­mány — az Amerikai Egyesült Államok pári­si helytartójának parancsára — újabb vér­forraló merényletet követett el a francia nép egyik legjobb, legodaadóbb fia ellen. Andre Stil, a kiváló kommunista író és a l’Huma­­nité főszerkesztője után börtönbe hurcolták Jacques Duclost, a Francia Kommunista Párt titkárát. A francia kormány minősíthetetlen tette mélységesen felháborítja a Román Nép­­köztársaság összes dolgozóit, beleértve ter­mészetesen az értelmiségi dolgozókat és az irókat is Felháborodásunk annál mélyebb, mivel egyre világosabban láthatjuk: Francia­­ország áruló kormányai a hitlerizmus szétzú­zása óta szakadatlanul azon ármánykodnak, hogy a francia népet kiszolgáltassák a hit­leristáknál is véresebb kezű megszállóknak, az amerikai imperialistáknak. A francia né­pet bele akarják kergetni a másodiknál is véresebb világháborúba. Együttérzésünk viszont annál forróbb azok­kal a nagyszerű francia harcosokkal, akik hősiesen útját állják a gaz kísérleteknek, a­­melyekkel egész Európát tű­ztengerré és a­ baktériumfegyverek hadszínterévé akarja változtani. Együttérzésünk Jacques Duc' val, a megfélemlíthetetlen békevédő a Francia Kommunista Párt kiváló é­­sával és Andre Stillel, a kiváló hark­­­róval, nem ismer határt, ők azokna­k és tömegtüntetéseknek az élén jártak ,vek­­kel népük Ridgway a tömegű bakté­riumtábornok franciaországi V­­asa ellen tiltakozott. A francia nép nemcsak a követeli, hogy takarodjék haza a kocs­i­fogolytáborban elkövetett mészárlások­­elmi szerzője, a legelvetemültebb tömeggyilkosságok koreai irányítója, mert mérhetetlen megvetést és un­dort érez e hírhedt háborús bűnös ellen, ha­nem, mert tudta, hogy ezek az aranyvállpán­­tos imperialista gonosztevők tömegirtó­­te­vékenységükbe a francia népet is bele sze­retnék rántani. Meg akarják gyalázni a francia ellenállás hőseinek kiontott vérét és emlékét. Mert Hugo Viktor ledöntött szobra helyére már nem is amerikai autót, hanem romboló tankot állítanának, csövével Kelet felé, a demokratikus Németország a békés építés országai, a­ népi demokráciák és min­denekelőtt a Szovjetunió felé irányítva. De hiába erőlködnek. Hiába hurcolják börtönbe a legjobbakat! Ezt sohasem fogják elérni! A francia nép máris megmutatta, hogy Páris utcáin nem virágokat, hanem a megvetés jelszavait szórják a Ridgway-féle vendégek lába elé. Mi, a Román Népköztársaság írói, művé­szei és tudósai Jacques Duclos és Andre Stil elvtársikban klasszikus elődeik méltó le­származottai, a szabadság és a béke ügyé­­nek tántoríthatatlan, bátor védelmezőit tisz­­tik és szeretjük. Mélységes felháborodás­, gyűlölettel fordulunk üldözőik felé! Til­takozó szavunk nem pillanatnyi felvillanás, vagy kitörés. Tiltakozásunk magasra törő lángja egyesül a francia nép felháborodásá­val, mely előbb-utóbb elsöpri a gonoszte­vők maroknyi bandáját, jobboldali szocia­lista minisztereivel együtt. Ezt el nem ke­rülhetik, bármennyire is tágítják börtöneiket, bármilyen szorosra kovácsolják a rabbilin­cseket. Vegyék le szennyes kezüket Jacques Duc­­losról és André Stilről. Bocsássák őket szaba­don, ezt követeli ma minden jóérzésű ember. NAGY ISTVÁN író a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem rektora ★ Felháborodással olvastam a lapokban, hogy az imperialistabérenc francia kormány, amerikai gazdái parancsára börtönbe zárta Jacques Duclos elvtársat, a francia nép ve­zetőjét. A Pinay-kormánytól nem meglepő cselekedet ez a támadás a demokratikus szabadságjogok ellen. A terror, amelyet a kommunisták üldözésével kezdtek, kiterjed az egész francia névre. Hitler tanítványai a fasizmus visszaállí­­tásával akarják megakadályozni a francia nép harcát a szabadságért és a békéért. Azt hiszik, hogy ezzel fel tudják tartóztatni azt a hatalmas mozgalmat, amelyet nemcsak a francia nép, de az egész világ becsületes dolgozói indítottak az imperialisták galád terveinek megsemmisítésére és a bél­­ meg­őrzésére. Ha végig tekintünk hazánk mezőin, becsü­letes dolgozó parasztok millióit látjuk har­colni a nagyobb kenyérért, a bőséges ter­mésért. Ebben a harcban segítjük őket mi, agronómiai technikusok. De nem felejtjük el azt sem, hogy Duclos elvtárs és a francia nép ügye a mi ügyünk is. Az ő győzelmük a mi győzelmünk is. Teljes erőmből tilta­kozom Duclos elvtárs letartóztatása ellen. Követelem szabadonbocsátását társaival együtt és békét a világ valamennyi népe számára. MAJOR PÁL, a sztálin tartományi néptanács me­zőgazdasági osztályának főmérnöke. * Szabadságot Duc­ás elvtársnak! MAJTÉNYI ERIK: Párisba gyilkos érkezett Magával hozta■ mérgezett, undok, nagy legyeit. Úgy jött, mint dölyfös hóditó, s a szolgahad, az áruló, koldulja kegyeit. Párisba gyilkos érkezett, dögvész-lovag, ki férgeket és pockokat tenyészt. Málhája: gyilkos fegyverek, bőröndje mélyén megleled a mérget és a kést. Parisba gyilkos érkezett, a gyilkosokkal fog kezet s már várja dús ebéd. Ki megölt annyi gyermeket, PÁRISBAN gyilkos vert tanyát most itt főz aljas terveket — de harsog künn a nép: „Dögvész-tábornok, ki veted! A sátorfádat szedheted és indulhatsz tovább! A kormánnyal kötsz paktumot? Itt minden kormány megbukott, Itt nem kapsz katonát!" „Dögvész-tábornok, ki veled! Vesd, tűzbe örült tervedet s aztán hordd el magad! Fuss, mielőtt a vész kitör, mert szörnyű lesz, ha elsöpör e felkelt népharag!" „ Dud­ost, az osztály nagy fiát adjátok vissza!" — így kiált a háborgó tömeg: „Duclos"! E név oly harsogón visszhangzik utcasarkokon, hogy Ridgway megremeg! Párisban gyilkos vert tanyát, de zúg az óceánon át a franciák szava: „Halált és pusztulást hozó förtelmes jenki-vérszopó, poloska, menj hazat” . Duclost, az osztály nagy fiát követelik a franciák s velük zug a világ: „Az áruló lakolni fog, adjátok Duclost, gyilkosok, hitvány haramiák!’’ A kommunizmus nagy építkezéseinek történelmi győzelme! Egyesült a Volga és a Dón­ vize­ MOSZKVA (Agerpres). A TASZSZ jelenti: A Don vize május 31-én, miután a Volga—Don csatorna med­rében 100 kilométer utat tett meg, egyesült a Volgával és így megnyílt az Azovi- és a Fekete-tengerhez vezető viziút. A Volga és a Don folyók összekötésével befejeződött az a hatalmas munka, amelyet a szovjet­­ hatalom éveiben az öt tengert összekötő hajózható viziutakért folytattak a szovjet emberek. Megvalósult a Fehér-, Balti- és Káspi-tengereket a Fekete- és az Azovi-tengerekkel összekötő viziót. SZEMÜNK FÉNYE: A GYERMEK A fővárosi Tudor Vladimirescu rajon néptanácsának 2. számú bölcsődéjében az orvos naponta ellenőrzi a gyermekek egészségi állapotát.­­ A fővárosi postai alkalmazottak egyik napk­özi otthonában a gyermekek figyelemmel­­ hallgatják a rádió gyermekóráját,­­ ,, , Franciaország miniszterelnökének Páris A Demokrata Jogászok Nemzetközi Szövet­ségének román alosztálya, felháborodva til­takozik Jacques Duclosnak, a Francia Kom­munista Párt titkárának, a béke és a nem­zeti függetlenség megfélemlíthetetlen harco­sának önkényes letartóztatása ellen. Azok a fasiszta intézkedések, amelyeket a francia reakció az amerikai imperialisták pa­­rancsára foganatosított, a francia alkot­mányban lefektetett legelemibb jogok lábbal­­tiprása. Ez a szörnyűséges kísérlet arra irá­nyul, hogy megakadályozza a francia nép­nek a nemzeti függetlenségért és a békéért folytatott hősi harcát. Az amerikai és angol imperialisták háborús előkészületei veszélyez­tetik a francia nép nemzeti függetlenségét és békéjét. Az imperialisták lakojainak tehetetlen dühe azonban nem akadályozhatja meg a francia nép és a többi népek békéért és de­mokráciáért folytatott harcát. A Román Népköztársaság jogászai, orszá­gunk egész dolgozó népével együtt, kinyilvá­nítják együttérzésüket a francia néppel és követelik Jacques Duclosnak, a nagy hazafi­nak, a béke és demokrácia harcosának, azon­nali szabadlábra helyezését. A DEMOKRATA JOGÁSZOK NEMZET­­KÖZI SZÖVETSÉGÉNEK ROMÁNIAI ALOSZTÁLYA HÍREK A SZOVJETUNIÓBÓL Állandóan emelkedik az Ukrán SzSzK dolgozóinak életszínvonala Az Ukrán SZSZK dolgozóinak élete — Ugyanúgy mint a szocializmus nagy országa többi testvérköztársaságaiban — nap mint nap szebbé és bőségesebbé válik. A nép jólétének szakadatlan emelkedését bizonyítja az is, hogy a Szovjetunióban egyre több dolgozó vásárol magának gépko­csit. Az utóbbi napokban Dnyepropetrovszk tartományban „Pobeda“ autót vásárolt töb­bek között J. P. Karmazin, a „Petrovszkij” fémipari üzem mestere, A. A. Azacsevszkij, a krivojrogi „Dzerzsinszk-rud” tröszt villamo­sági műhely vezetője, G. J. Csernorot a „Komintern” hengermű­ főnökhelyettese. Ezenkívül „Moszkvics” autót vásárolt: Nyi­­kolaj Kozorez sportmester, testnevelési ta­nár, B. D. Vodpijanov bányász és sokan má­sok. Május elseje előtt néhány nap alatt csupán a dnyepropetrovszki „Avtotraktorbiszt” áru­ház 39 „Popeda” és „Moszkvics” autót, 130 motorkerékpárt és ezernél több kerékpárt adott el. Kievben megnyitották a népi demokratikus országok irodalmának kiállítását A napokban nagyszabású könyvkiállítás nyílt meg a kievi állami nyilvános könyvtár termeiben. A kiállításon a népi demokratikus országok íróinak, orosz, ukrán vagy a Szov­jetunióban lakó más népek nyelvére fordított művei láthatók. Ugyancsak kiállították a népi demokratikus országok íróinak különbö­ző szovjet folyóiratokban megjelent irodalmi és művészeti alkotásait is. A látogatók nagy érdeklődést tanúsítanak a kiállítói munkák iránt. Egészségvédelem Kárpát- Ukrajnában (UNGVAR­). — A Bolsevik Párt és a szov­jet kormány nagy gondot fordít Kárpátalja, — a Szovjetunió fiatal tartománya — egész­ségügyi hálózatának kiszélesítésére. 1946-ban 32,1 millió rubelt fordítottak a tartomány egészségvédelmére. 1952-ben ez az összeg már 71,9 millióra növekedett. A Kár­pátalján rövid idő alatt széles egészségvé­delmi hálózatot létesítettek. A múltban ezen a területen csupán öt kór­ház és négy klinika működött. Orvosi segít­séget csak pénz ellenében nyújtottak a bete­geknek. Gyógyintézet csak a városokban volt. A falusi lakóság, s különösen a hegyi falvak lakói el voltak zárva minden orvosi segítségtől. Ma a tartományban 90 kórház és rendelő­­intézet, több mint 400 orvosi rendelő és első­segélynyújtó. 96 falusi szülőotthon, 45 bölcső­de, 20 egészségügyi állomás, két üdülő a be­tegek számára és hat szanatórium szolgálja a dolgozók egészségét. Két egészségügyi tu­dományos­ kutatóintézet nyílt meg a tarto­mányban: egy egészségvédelmi-bakterioló­giai intézet Ungváron és gyermek- és anya­védelmi intézet Munkácson.

Next