Romániai Magyar Szó, 1952. július (6. évfolyam, 1470-1496. szám)
1952-07-01 / 1470. szám
Romániai Magyar Szó Kopetin Géza lányai sztahanovista felszólalása Elvtársak, milyen volt a bányászok helyzete a kapitalisták idején ? A bánya egyáltalán nem volt gépesítve, a szenet targoncával szállítottuk, ami bizony igen megnehezítette a munkát. Akkoriban 8—10 órát dolgoztunk, s amikor a bányászok feljöttek munkahelyükről holtfáradtak voltak, sőt mire hazaértek már enni sem volt kedvük, alig várták, hogy lefekhessenek, hogy pihenjenek. Lent a munkahely mindig tele volt bányavízzel, ami miatt sok bányász megbetegedett. Az orvosi gyógykezelést elhanyagolták, a bányában a levegő pedig igen egészségtelen volt. A bányászok nem mentek emberszámban, amikor pedig jogukat követelték az élethez, elbocsátották őket s igy családostól az utcára kerültek. Ma a mi bányánk igen sokat fejlődött, a termelés pedig megkétszereződött. Megnövekedett a bányászok száma is. Bányánk fejlődése igen nagy mértékben a Szovjetuniónak köszönhető, amely felszereléssel, technikusok A ifjúság további bevonásával javítsa meg munkáját a dévai „Petőfi“ kultúrotthon Kiemelkedő, komoly épület a dévai csángótelep apró házai között a „Petőfi" kultúrotthon. Jól felszerelt színpadán és gazdag könyvtárral rendelkező olvasótermében elevenen lüktet az élet. Nem mindig volt ez így. Néhány hónappal ezelőtt még a kulturmunka komoly válságban volt a dévai csángótelepen. A könyvtárba csak ritkán tévedt be valaki és a jobbnál jobb könyvek ott porosodtak a polcokon. A színpadot is pókháló lepte, mintha temetői csend ereszkedett volna le a kulturotthonra. Abban, hogy ma a színpadon hol a színjátszók, hol a dalárdisták, vagy a zenekar tagjai próbálnak, úgy, hogy szinte vetélkedés folyik, hogy ki, mikor használhassa a színpadot, hogy a könyvtárban a könyvek ikézről-kézre járnak , nem kis szerepe van: a MNSZ dévarajoni szervezetének. A szervezet vezetősége megértette azt, hogy a kultúrforradalom szoros összefüggésben áll a szocialista építés nagy munkájával, ezért a tömegszervezeteknek minden támogatást meg kell adniuk a kultúrotthonoknak. Nem mondja azt senki Déván, hogy a kultúrotthon vezetői a múltban nem dolgoztak. A vezetőség egy-két tagja részéről állandó munka folyt, de hiányzott a tömegek lelkes részvétele, így pedig nem sokat ért ez a munka. Néha, nagy nekirugaszkodással sikerült a színjátszókat összehozni, a zenészeket is. Próbálgattak is immel-ámmal, csak éppen ezen túl nemigon jutottak. Ha nagynehezen megrendeztek egy-egy előadást, akkor a rendezvények anyaga nem kapcsolódott az élet időszerű kereléseihez és így természetesen nem is vonzotta a dolgozó tömegeket. A kultúrotthon vezetősége elszakadt a tömegektől, legtöbbjük alig tevékenykedett és így azok, akik becsületesen dolgozni akartak magukra maradtak, nem tudtak megbirkózni a reájuk háruló feladatokkal. Nem is birkózhattak meg, mert ők is egyéni sikerekre vágytak, meg sem kísérelték kollektív után megoldani a problémákat, hanem szektariánus módon valósággal elszigetelték magukat a tömegektől. A színjátszók egyáltalán nem igyekeztek azon hogy fiatal kádereket neveljenek, hogy bevonják a munkába az ifjúságot. Az énekkarban pedig személyi féltékenykedések, torzsalkodások tették lehetetlenné a komoly tevékenységet — és így a kultúrmunka terén teljes pangás állott be. Ezek a tények nem kerülték el a MNSZ dévarajoni vezetőségének figyelmét. Javaslatot terjesztett elő a kultúrotthon vezetőségének átszervezésére és a műkedvelő csoportok kiegészítésére. Az átszervezés meg is történt. Az elkövetkező hetek beigazolták, hogy a MNSZ szervezetének segítsége új vérkeringést vitt a kultúrmunkába. A kultúrotthon vezetőségének átszervezése, a kollektív munkamódszer bevezetése igen jó hatású volt és a dévai csángótelepi „Petőfi” kultúrotthon munkájában azóta komoly eredményeket felmutató javulás állt be. A gazdag, több mint kétezer kötetes könyvtár látogatottsága ugrásszerűen emelkedett. Kasler Pál könyvtáros, aki ugyan az átszervezés előtt is lelkes munkát végzett, a kollektíva segítségével sokkal jobb eredményeket tudott elérni a könyvek népszerűsítése és az olvasók számának emelése terén. A színjátszó csoport Szente János és Gál Ida tanítónő vezetésével végzi munkáját. A színjátszó kollektíva tagjai az ifjúság körében egyéni beszélgetések formájában jó szervező munkát végeztek és így sikerült nekik a kulturmunkában részt nem vevő ifjak egy részét is bekapcsolni a színjátszó csoportba. Az átszervezés óta, Fleischer Vilmos zenekarvezető és kollektívája is sokkal eredményesebb munkát végez, mint a múltban, mikor még a zenekarvezetőnek a személyi zsörtölődések elsimítására kellett pazarolnia idejének nagy részét. A zenekarban megszilárdult a fegyelem. Sikerült megalakítaniuk az ifjúsági zene- és énekkart, amely olyan lelkesen végzi munkáját, hogy rövidesen már önálló számokkal mutatkozhat be a dolgozók előtt. Déván, a csángótelepi kultúrotthon példája bebizonyította, hogy a tömegszervezetek milyen nagy segítséget nyújthatnak atömegkultúra fejlesztésének munkájában, ha tevékenységükben követik pártunk iránymutatását Nem így áll a helyzet azonban a dévai IMSZ vezetőségével, amely a mai napig sem tette magáévá a kulturmunka támogatásának feladatát. Az IMSZ-nek nagyobb segítséget kell adnia a kulturotthonnak és lényegesen többet kell foglalkoznia az ifjúság a kulturmunkába való bevonásának kérdésével. Az IMSZ vezetősége azonban még a mai napig sem tett semmit annak érdekében, hogy a csángótelepi ifjakat bekapcsolja akár a színjátszók, akár az énekkar munkájába. Ennek az a következménye, hogy bár az átszervezett kultúrkollektívák munkája alapján nagyobb érdeklődés mutatkozik meg az ifjak részéről a kulturmunka iránt és többen bekapcsolódtak az aktív munkába de ez az érdeklődés és bekapcsolódás még nem olyan méretű, mint az kívánatos lenne. Az IMSZ vezetőségének fel kell ismernie ezt a hiányosságát és mindent el kell követnie, hogy tevékeny segítségével elősegítse a fiatal káderek nevelését Az ifjúság aktív részvétele a kulturotthonok munkájában biztosítéka kulturforradalmunk erőteljes lendületének és annak, hogy a kulturotthonok és a tömegek közti kapcsolat jobban elmélyüljön. Éppen ezért az IMSZ dévarajoni vezetőségének is meg kell találnia a lehetőséget arra, hogy biztosítsa az ifjúság tömeges bekapcsolódását a kulturmunkába. Sikerrel vizsgáztak a marosvásárhelyi 2. számú leánylíceum növendékei Az ötéves terv második évében közoktatásügyünk egyik fontos feladata a minőségi munka kibontakoztatása. A Szovjetunió oktató-nevelő módszereit tanulmányozva, pártunk és kormányunk ezirányú intézkedéseit figyelembe véve, a marosvásárhelyi 2. számú leánylíceum gyakorlatilag alkalmazta az élenjáró módszereket. Jóval a vizsgáik megkezdése előtt az egyes tantárgyaik keretében az összefoglalásokat nem időrendi, hanem új, problémakörök szerinti sorrendben végezték el, azért, hogy a tanulóik gondolkodását, az egyes anyagrészek összefogó áttekintését fejlesszék. Az összefoglalással párhuzamosan az egyes osztályokban ösztönző-figyelmeztető táblák hívták fel a tanulók figyelmét a napiszervezett munka, a helyes munkamódszerek alkalmazására. A vizsgák előtti napokban az osztályokban ilyen feliratos tábláik voltak: „Ma korán keltem, lelkiismeretesen készültem az órákra“. „A vizsgákon jól akarok felelni”. A IX./a-ban versetis szerkesztettek: „Vizsgacsatára készülünk, ismétlés a fegyverünk“. A közoktatásügyi minisztérium által előírt napon megkezdődtek a vizsgák. Az udvaron, a folyosón ünnepi ruhába öltözött tanulók várták, hogy csoportokra kerüljön a sor. Az egyes csoportok a megadott utasítások szerint a jelzett időre érkeztek. Egy csoportban legfeljebb húsz növendék volt. A folyosón csend uralkodott, a növendékek fegyelmezettek voltak, semmi sem zavarta a vizsgák menetét. A IV. osztályban éppen mennyiségtanból vizsgáznak. Ízléses virágcsokor a katedrán. Mosolygó arcú tanítónőre néznek, fehér blúzos gyerekek. Mennyi a pionír! Éppen Pongrácz Mária felel. Feladatát a kollektív gazdálkodás munkájával kapcsolatosan kell megoldania. Egyszerű számokkal bebizonyítja a kollektív gazdaság felsőbbrendűségét az egyéni gazdálkodással szemben. Az összes feladatok az ipar és a mezőgazdaság köréből tevődnek össze és a szocializmus építésének nagy művét tükrözik. A X/b-ben is mennyiségtan-vizsga van. Szentkirályi Anna térmértani és trigonometriai tételt hozott. Feladatát jól rendszerezve oldja meg. Elméleti tudását ügyesen alkalmazza a gyakorlatban, meglátszik rajta, hogy komolyan készült. A párt iránti mélységes bizalmat, szeretetet és ragaszkodást szemlélteti az a felelet, amellyel Asztalos István: „Első feladat” című elbeszélését elemzi Barabás Lujza V/l osztályos növendék. A szülői tanács tagjai is gyönyörködve hallgatják. A VII. osztály román nyelvvizsgáján megállapítható, hogy a tanulók beszédkészsége fejlődik, nyelvtani tudása gyarapodik. Az osztályok tantervéhez képest meglepően könnyedén elemzik Caragiale, Creanga, Sadoveanu műveit. A történelemvizsgákon a VII. osztályos tanulók is teljes tájékozódottságot mutatnak. Ismerik a marxizmus-leninizmus tanítását a háború, a béke, a forradalom kérdésében, ismerik pártunknemzeti politikáját Ezek a diákok osztályharcos szellemben nevelkedtek, gyűlölik az osztalyelenséget, forrón szeretik hazájukat, a munkásosztályt s annak élcsapatát, a Román Munkáspártot, élén Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárssal. A VIII/b fizika vizsgáján a növendékek feleletükben felhasználják az osztály által az év folyamán készített szemléltető eszközöket. Mind a fizika, mind a természetrajz-vizsgán bebizonyosodott, hogytanerőink a szovjet módszerek alkalmazásával igen szép eredményekettudnak elérni. A fizikavizsgán az osztály szemléltető eszközökkel, műszerekkel, képekkel van tele. A X./b természetrajz vizsgáján az osztály természetrajzi-élettani szertárnak tűnik. A szemléltető és kísérleti anyagok hozzásegítik a tanulóikat ismereteik elmélyítéséhez. Lenin és Sztálin nyelvének szeretete tükröződik a X. osztály orosz vizsgáján. Fülöp Katalin négy oldalas orosznyelvű dolgozatot írt Puskinról. A XI. osztály elbocsátó vizsgáján Klocza Ibolya saját szavaival, folyamatosan beszélt Gogolyról oroszul. Ez a tanuló a főiskolán jó hasznát veszi majd a középiskolában szerzett tudásának. A magyar nyelvi vizsgáikon különösen kitűnt, mit jelent az olvasottság. Nem hiába olvastak el a 2. számú leánylíceum növendékei ez év folyamán közel 4.000 kötet könyvet az ifjúsági könyvtárból. A XI. osztályban például Nagy Mária irodalmunk haladó hagyományainak és a mai szovjet, magyar és román írók műveinek alapos ismeretéről tett bizonyságot. A XI. osztályban egyetlen növendék sem kapott elégtelen osztályzatot. Mindenki vizsgára állhatott. Ez a szorgalmas munka egyik konkrét eredménye. A 2. számú leánylíceum tanárai tanulmányozták a szovjet módszereket és a gyakorilatban alkalmazták is azokat. Az iskolában elvtársias a légkör. A vizsga nem a megfélemlítés eszköze volt, mint a tőkés-földesúri rendszerben, hanem a tanerők és a növendékek évi munkájának mérlege. Az ezévi munkák valóban minőségi munkáról számoltak be. A tanuló ifjúság évről-évre többet és jobban dolgozik. A marosvásárhelyi 2. számú leányliceum növendékei és tanerői azzal az elhatározással fejezték be az idei iskolai évet, hogy a jövőben még szebb tanulási eredményekkel járulnak hozzá új kádereink neveléséhez. A marosvásárhelyi 2. számú leányliceum levelező kollektívája. 2 (Folytatás az 1-ső oldalról) Jünk le, akik a Vasile Luca körül csoportosult ellenforradalmi elemek segítségével felelős állásokba furakodtak be. így például a dernatatarosi bányában lelepleztük Vladoiut, egy deblokált ezderest, aki a vállalat ellátási osztályának főnöke volt és aki ravaszul szabotálta a munkások ellátását. Úgy gondoljuk, — mondotta a felszólaló, — hogy a CFR-rel való együttműködésünk is sok kívánnivalót hagy maga után. A CFR a szerződéseket nem mindig tartja tiszteletben. A tervben előirányzott vagonok nem érHarkó Tibor mérnök rámutatott arra, hogy fazaegeresi állami szénbánya vékony barnaszénrétegeket termel ki. A burzsoa-földesúri rendszer idején az ilyen rétegek kitermelésével nem törődtek, mivel nem hoztak eléggé nagy hasznot a tőkéseknek. A kitermelés kezdetleges eszközökkel folyt. Ma mi észszerűen aknázzuk ki a vékony szénrétegeket. Az első negyedévi tervet 103 százalékban teljesítették, az áprilisi tervet 101 százalékban, a májusit 94,2 százalékban, a júniusit pedig egészen mostanáig 92 százalékban. Megnövekedett a munka termelékenysége, sikereket értünk el az önköltség csökkentésében. Vállalatunknak meg van a lehetősége, hogy még jobban csökkentse az önköltséget és deficites vállalatunkat jövedelmező vállalattá tegye. Az utóbbi havi termelési tervei nem teljesítésének oka a bányamegnyitások és előkészítések hiányának, a vízhatlan gumicsizmák, a légkalapácsok hiányának és a szakképesített káderek hiányának tulajdonítható. A továbbiakban a felszólaló felemlített egész sor kezdeményezést a bányászmunkások részéről a munkatermelékenység növelésére. Ciupea Ioan sztahanovista saját kezdeményezésére alkalmazta Golovin gyorsfejtési szovjet módszerét. Sikerült neki 8 óraalatt egy egész előhajtási ciklust végrehajtani a fúrással, robbantással, lapátolással és ácsolással együtt és így napi 3 méteres előrehaladást valósított meg. Szabad idejében Ciupea Ioan gondoskodott arról is, hogy még keznek meg idejében s ennek következtében felhalmozódik a szénmennyiség, másrészt viszont időnként több vagont kapunk, mint amennyit arra a napra tervbe vettünk s Így az üzemnek nagy fekbért kell fizetnie. Befejezésül eleget teszek a bihartartományi bányászok által rám rótt feladatnak: a párt és a kormány előtt vállaljuk, hogy a dernatatarosi bányában december 21-ig teljesítjük az 1952 évi terv összes mutatószámait, Sarmaságon pedig ugyanazt teljesítjük 11 hónap alatt. (Élénk taps.) Két munkacsapat elsajátítsa Golovin módszerét. Egyes technikusok és a vállalat vezetősége viszont nem adta meg a kellő támogatást, hogy Ciupea Ioan kezdeményezését a vállalat összes élőhajtásban dolgozó csoportjánál általánosítsák. Az egeresi bánya szén eredményeket ért el a fejtési szállítások gépesítése terén is. 1950 végéig a szén szállítását a fejtéseknél lapátolással végezték igen alacsony teljesítményéyel. A Szovjetuniótól kapott segítségnek köszönhető, hogy ma a „November 7" főbrányában valamennyi fejtést gépesítettek, 1952 június 1-én pedig egy újabb gépesített frontfejtést állítanak üzembe. Nem tudtuk azonban még eddig gépesíteni a szénvágást. Felhívást kell intézzek itten — folytatta a felszólaló — technikusainkhoz és a bányagépeket szerkesztő tervezőmérnökeinkhez, hogy a nagyszerű szovjet tapasztalatok alapján tanulmányozzanak és kísérletezzenek ki egy szénkombájnt a vékony rétegeknek, amire nagy szükség van bányáinkban. Ugyanígy szükséges, hogy tanulmányozzák a kaparó és a gumiszálig problémáját, hogy egyre jobb munkakörülményeket biztosítsunk bányánk munkásainak. A felszólaló az egeresi állami szénbánya összes munkásai, technikusai és mérnökei nevében kötelezettséget vállalt, hogy december 15-ig teljesítik az 1952 évi termelési tervet. A terven felül rejtett sokezer tonna szén a párt és a kormány iránti szeretetünket, a béke és a szocializmus ügye iránti hűségünket tanúsítja majd, (hosszas tapskkal és fejlett munkamódszerekkel segít állandóan bennünket. Ezért mi hálásak vagyunk (élénk taps). A szovjet munkamódszerek alkalmazásával sikerült munkámat úgy megszervezni, hogy már teljesíthettem 1953 évi tervemet is s ma már 1954-re fejtem a szenet (hatalmas tapsvihar). Mi tudjuk, hogy minél több szenet adunk, annál jobban megerősítjük fejünket, megszilárdítjuk a békét. Mi tudjuk, hogy ma a bányászok a párt és a kormány fokozott gondolkodásában részesülnek. A párt és a kormány, amelynek vezetői itt vannak most közöttünk, közvetlenül foglalkoznak a zsilvölgyi bányászok helyzetével (hatalmas taps). Mi nagyon büszkék vagyunk erre, mert szüleink, akik évtizedeken át bányákban dolgoztak, egyszer sem látták, hogy egy miniszter közéjük jöjjön. Amikor megérkeztünk Bukarestbe, Gheorghe Gheorghiu- Dej elvtárs megkérdezte, hogy érezzük magunkat. Most, amikor ő itt van közöttünk, mi kérdezzük meg, hogy érzi magát sorainkban ? (taps). Annak ellenére, hogy a párt igen nagy gondoskodással vesz körül bennünket, mégis a bányászok ellátása körül némi hiányosságok észlelhetők. Az állami áruházak helyiségei túl kicsik a vásárlók számához arányítva. Egyes áruk rossz minőségűek, a szalona vékony — a bányászok pedig legalább háromujjnyi szalonéhoz vannak szokva — a liszt pedig sok esetben kevés sikértartalmú, a bakancsok is annyira gyengék, hogy 3—4 hónapnál tovább nem tartanak. Az ellátás terén hiányzik a zöldség, a húst sem kapjuk meg idejére. Érkezik ugyan hús hetenként vagy kéthetenként egyszer, de akkor is a legszebb húst szabadon árusítják, nem pedig jegyre. Hiányosságok észlelhetők még a munkáslakások építése terén is. Ez pedig igen megnehezíti a bányászok elhelyezését a Zsilvölgyében, a termelésben viszont szükség van munkaerőre. Az egészségügyi szolgálatot is meg kell javítani. Hasonlóképpen több filmszínházra és kultúrteremre van szükségünk. Mi, bányászok tudjuk, hogy az ellátásban felmerülő hiányosságok előidézéséhez hozzájárult Vasile Luca, Ana Pauker és Teohari Georgescu opportunista csoportjának jobboldali elhajlása. Hogy felszámolhassuk a jobboldali elhajlás következményeit, mi bányászok még szorosabban felsorakozunk drága pártunk köré és vállaljuk, hogy egyre több szenet adunk a szocializmus építéséért, a béketábor megszilárdílásáért. Felszólalt még Constantin Damian elvtárs, temesvár tartományi technikus, Jiescu N. Ioan elvtárs, a Schitu Golesti-i lignitbánya munkásainak nevében, Horja Aurél elvtárs, a Filipesti de Padure-i bányászok nevében, Fogarasan Vasile elvtárs a feketehalmi bányászok nevében, valamint Ember Aladár élbányász elvtárs, a kolozsvár tartományi egeresi szénbánya dolgozóinak nevében. Harkó Tibor egeresi mérnök felszólalása A szénipari bányászok országos értekezlete Aláírták a román-bolgár árucsere és fizetési egyezményt Június 28-án írták alá Szófiában a RNK és a Bolgár Népköztársaság közötti 1952 évre vonatkozó árucsere és fizetési egyezményt. A tárgyalások baráti hangulatban és kölcsönös egyetértésben folytak le. Az egyezményt román részről. Kun János elvtárs, bolgár részről pedig G. Milusev elvtárs írták alá. Közlemény A Hivatalos Közlöny 1952 június 28-i száma közli a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának törvényerejű rendeletét amelyben Takács Lajos elvtársat felmenti az együttélő nemzetiségek kérdéseivel foglalkozó alminisztérium miniszterhelyettesi tisztségéből és közli a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának törvényerejű rendeletét, amelyben Ottrok Ferenc elvtársat nevezi ki az együttélő nemzetiségek kérdéseivel foglalkozó alminisztérium miniszterhelyettesévé. ÖRÖMMEL VÁLASZTOM A TANÁRI PÁLYÁT Bennem is, mint más, középiskolát most végző diák előtt felvetődött a kérdés: Mi legyek? Hol végezzem tovább tanulmányaimat? Pártunk és népi demokratikus rendszerünk messzemenő gondoskodása folytán ösztöndíjjal végeztem el a középiskolát. A középiskolai tantárgyak közül legjobban a számtant és a fizikát szerettem és ezekkel a tantárgyakkal iskolán kívül is nagyon sokat foglalkoztam. Sokat olvastam nagyszerű ötéves tervünkről, villamosítási tervünkről és azokról az eredményekről, amelyeket hazánk dolgozói ötéves tervünk és villamosítási tervünk teljesítése és túlteljesítése érdekében kifejtenek — megérlelődött bennem az elhatározás, hogy számtan és fizika szakra megyek, mert mindkét szak rendkívül nagy jelentőségű a szocializmus építésében. Pártunk és népi demokratikus rendszerünk gondoskodása folytán mi, RNK-ban élő magyar ifjak anyanyelvünkön tanulhatunk a világhírű számtantudósról elnevezett „Bolyai” Tudományegyetemen. Pártunk és népi demokratikus rendszerünk messzemenő támogatását azzal akarom meghálálni, hogy az egyetemen igyekezni fogok minél jobban és minél többet tanulni, hogy majd az egyetem elvégzése után, mint számtan és fizika tanár, új kádereket nevelhessek szeretett hazám számára, a szocializmus győzelmes építése számára Ezért örömmel választom a tanári pályát. Most minden igyekezetemet arra összpontosítom, hogy rendszeres tanulással és alapos felkészültséggel jelentkezhessek az egyetemi felvételi vizsgára, hogy ezzel is megkönnyítsem egyetemi tanulmányaimat. NAGY FERENC a kolozsvári 1-es számú magyar fiúlíceum XI. osztályos tanulója Növekszik a CEC-betétesek száma Kolozsvár tartományban Kolozsvár tartományban egyre növekszik azoknak a dolgozóknak száma, akik értékes új pénzünkből kisebb-nagyobb összeget helyeznek el a vállalatok mellett működő CEC- pénztáraknál, a CEC takarékfióknál és a postahivatalok keretében működő CEC kirendeltségeknél. A CEC kolozsvár tartományi igazgatóságához tartozó kirendeltségek, a néptanácsok, a szakszervezetek és a tömegszervezetek széleskörű felvilágosító munkájával tervelőirányzatukat 141 százalékban teljesítették. A kolozsvár tartományi rajonok közül a CEC betétek növelésében a kolozsvári, topánfalvi, bánffyhunyadi, tordai és dési rajonok állanak az élen, míg a nagyenyedi és zsibói rajonok lemaradtak. A nagyenyedi és zsibói rajonban a néptanácsok, valamint a tömegszervezetek nem tulajdonítottak kellő fontosságot a takarékbetétek növelésének és így mindkét rajonban a betétesek száma a többi rajonokhoz viszonyítva csak lassan emelkedik. A CEC-betétek ösztönzése terén a „Victoria” kötöttáruüzem, „Unirea” gyár, Állami Magyar Színház, Bolyai Tudományegyetem, a tordai „Electrocheramica” üzem CEC-bizottságai széleskörű felvilágosító munkát végeztek. A tartományban első helyen áll az aranyosgyéresi gép- és traktorállomás, amelynek dolgozói kevés kivétellel takarékbetéttel rendelkeznek. A CEC kolozsvár tartományi igazgatóságának azonban nem szabad megelégedni az elért sikerekkel, hanem a néptanácsok és a tömegszervezetek segítségével még szélesebb felvilágosító munkát kell végeznie a takarékbetétek növelése érdekében. Ion Voinescu labdarúgó kitüntetése A Hivatalos Közlöny 1952 június 28-i száma a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának törvényerejű rendeletét közli, amelyben Ion Voinescu labdarúgónak a „Munkaérdemrend“ II. osztályát adományozza, a sporttevékenységben szerzett kivételes érdemeiért. Kolozsvári színészkollektívák ■ falusi vendégkörútja Hazánk kultur- és művészeti intézményei mind lendületesebben kapcsolódnak be dolgozó népünk harcába, a pénzreform sikerének megszilárdításáért, nemzetgazdaságunk megerősítéséért. A kolozsvári Nemzeti Színház négy színészkollektívája nemrégen azt a szép feladatot vállalta, hogy vendégszereplésre indul a tartomány falvaiba és községeibe. A vendégkörútán egyfelvonásos színdarabokat mutatnak be, amelyeknek tárgya szorosan összefügg a begyűjtési és cséplési kampánnyal, a falu és a város közötti árucsere megerősítésével. Gyakorlott magyar GÉPIRÓNÖKET, ROMÁN-MAGYAR FORDÍTÓKAT, LAPKORREKTOROKAT keresünk. Ajánlatokat a lap kiadóhivatalába kérünk. A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG RÁDIÓALLOMÁSAINAK MAGYARNYELVŰ MŰSORA SZERDA ,1952., JULIUS 2. R. TEMESVÁR I. 397 m hh. 6 óra 20 perckor Hírek. Zene. Ipari híradó. R. ROMANIA 1935, BUKAREST iI. 285 és TEMESVÁR I. 397 m. hh. 14 órakor Hírek. Hírmagyarázat. Zene R. TEMESVÁR I. 397 m. hh. 15 óra 30 perckor Fővárosi lapszemle. Külföldi hírek. 15 óra 45 perckor Ifjúsági negyedóra. R. ROMANIA 1935 és TEMESVÁR I. 397 m kh. 18 órakor Kultúrműsor: Az ezer éve született Avicenna, a tudósok tudósa 18 óra 15 perckor Rádióposta 1952. július 1., kedd Elutazott a RNK küldöttsége a Béke Világtanács berlini ülésére Hétfő reggel elhagyták a fővárost és a Béke Világtanács július 15-i berlini ülésszakára utaztak a Béke Világtanács romániai tagjai: Mihail Sadoveanu akadémikus, a RNK Állandó Békevédelmi Bizottságának elnöke, Sorin Toma, a „Scânteia” főszerkesztője és Florica Alezincescu, a RNK Állandó Békevédelmi Bizottságának alelnöke. Velük együtt elutazott BarbuZaharescu egyetemi tanár, a „Makszim Gorkij” Intézet rektora és I. Fantanaru újságíró, az ülésszak meghívottjai. A küldöttség elutazása alkalmával a baneasai repülőtéren megjelentek: I. Murgulescu akadémikus, dr. N. G. Lupu akadémikus, Barbu Lazareanu akadémikus, Mihail Roller akadémikus, Silviu Brucan, dr. Bogdán József, Rozalia Moldovan, Gh. C. Stere, dr. C. Dimitriu Mihai Beniuc, Traian Selmara, M. Novicov, Irina Rachiteanu, a RNK érdemes művésznője, Al. Ionescu lelkész, C. Onescu, Gh. Marussi, Dán Pál, Petre Iosif, Maria Banus, Alexandru Jar, a RNK Állandó Békevédelmi Bizottságának tagjai, a művészeti és kulturális élet, valamint a tömegszervezetek képviselői. A repülőtéren megjelentek a fővárosi gyárak, üzemek munkásküldöttei is. N. Lupusescu élmunkás, a „Vörös Grivica” üzemek békeharcbizottságának elnöke azzal a kéréssel fordult a küldöttséghez, hogy adja át hazánk dolgozó népének üdvözletét a Béke Világtanácsnak. — Arra kérünk benneteket — mondotta Lupuiescu elvtárs — mondjátok meg a Béke Világtanácsának, hogy országunk munkásai mindennél jobban szeretik a békét és a szabadságot és nagy lendülettel dolgoznak a szocializmus felépítéséért, hazánk felvirágoztatásáért, a világbéke megszilárdításáért. A berlini ülésszakon a mi nevünkben is bélyegezzétek meg az imperialisták koreai gaztetteit, a baktériumháború kirobbantását, a hadifoglyok legyilkolását, a polgári lakosság lemészárlását Tolmácsoljátok országunk dolgozóinak határozott követelését, hogy bocsássák szabadon a nép békéjéért és szabadságáért harcoló francia hazafiakat, élükön Jacques Duclosval és Andre Stillel. Biztosítsák a Béke Világtanácsát, a világ békeharcosainak képviselőit, hogy országunk dolgozói, sohasem felejtik el a burzsoá-földesúri terrorrendszer idején hazánkban elkövetett mészárlásokat, kínzásokat és törvénytelen bebörtönözéseket. Egyre fokozódó lendülettel harcolunk népünk szabadságának megvédéséért, hazánk függetlenségének biztosításáért, a világbéke ügyéért.” A küldöttség nevében Mihail Sadoveanu mester válaszolt. Hangsúlyozta, hogy a küldöttség országunk dolgozó népének szószólója lesz a Béke Világtanács berlini ülésszakán. (Agerpres) Fontos intézkedéseket hozott az Országos Szakszervezeti Tanács Végrehajtó Bizottsága Az Országos Szakszervezeti Tanács Végrehajtó Bizottsága június 26-án ülést tartott és a következő kérdéseket vitatta meg: 1. A szakszervezeteknek a betakarítási és begyűjtési kampány támogatásával kapcsolatos feladatai. 2. A szállítási és közlekedési ágakban működő társadalmi ellenőrző csoportok tevékenysége. 3. A szakszervezeti mozgalom iskoláztatási terve az 1952/1953. tanévre. ( 1) A betakarítási és begyűjtési kampány támogatására az OSZT Végrehajtó Bizottsága megfelelő intézkedéseket hozott, hogy mozgósítsa a dolgozókat a minisztertanácsnak és a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének a termésbetakarítással és az 1952. évi begyűjtési terv teljesítésével kapcsolatos határozata pontos végrehajtására. Különleges feladatokat jelölt ki az OSZT Végrehajtó Bizottsága a A Mezőgazdasági Munkások Szakszervezeti Szövetségének, az Állami Közigazgatási Intézmények Szakszervezeti Szövetségének, a Kereskedelmi-Szövetkezeti-Pénzügyi Szakszervezetek Szövetségének, a Közoktatásügyi Szakszervezetek Szövetségének és az Egészségügyi Szakszervezetek Szövetségének, hogy fokozott tevékenységre mozgósítsák a falusi munkásokat és tisztviselőket ennek a kampánynak a teljes sikere érdekében. Az OSZT Végrehajtó Bizottsága egész sor operatív intézkedést hozott, hogy biztosítsa annak állandó ellenőrzését, miképpen teljesítik a falusi szakszervezeti szervek a betakarítási és begyűjtési kampány során rájuk háruló feladatokat. Az OSZT Végrehajtó Bizottsága ugyanakkor konkrét intézkedéseket javasolt a földművelésügyi minisztériumnak valamint a belkereskedelemügyi és a szövetkezetügyi minisztériumnak, az állami gazdaságok és a gépes traktorállomások munkásainak jobb ellátása érdekében. 2) Az OSZT Végrehajtó Bizottsága méltányolja az állami kereskedelmi és a szövetkezeti egységeket ellenőrző társadalmi csoportok tevékenységét és jelentőségét a munkások jó kiszolgálása és ellátása szempontjából. Ezért elhatározta, hogy fokozza a társadalmi ellenőrzést és az ellenőrző csoportokba nagyobb számban vonja be a dolgozó nőket és a dolgozók feleségeit. A társadalmi ellenőrző csoportok észrevételeit követő operatív intézkedések tekintetében az OSZT Végrehajtó Bizottsága megfelelő rendszabályokat javasolt a belkereskedelemügyi minisztériumnak, hogy ezeknek az észrevételeknek a nyomán legkésőbb 48 órán belül hozzák meg a szükséges intézkedéseket. A szakszervezeti szövetségek végrehajtó bizottságai bizonyos időközökben elemezni kötelesek a hatáskörükbe tartozó ágakban működő társadalmi ellenőrző csoportok tevékenységét. 3) Tekintettel arra, hogy országunk szakszervezeteire egyre nagyobb feladatok hárulnak és hogy ezeknek a feladatoknak a megoldása megfelelő számú jól képzett kádert igényel, az OSZT Végrehajtó Bizottsága elhatározta, hogy a szakszervezeti mozgalom keretében kibővíti a tanügyi hálózatot és új tanügyi formákat létesít. Az 1951/1952. iskolai évhez viszonyítva, az 1952/1953. évben lényegesen növelik a különböző tanfolyamokat és iskolákat látogató szakszervezeti aktivisták és tagok számát. A Német Demokratikus Köztársaság ipari kiállítása A fővárosi Magheru-körúti kiállítási csarnokban néhány nap múlva megnyílik a Német Demokratikus Köztársaság ipari kiállítása. A kiállítás alkalmat nyújt hazánk dolgozóinak, hogy megismerkedhessenek a baráti német köztársaság dolgozóinak a technika terén elért nagy sikereivel. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói, a Német Szocialista Egységpárt vezetésével és a Szovjetunió önzetlen támogatásával elérték, hogy kitartó, lelkes munkájuk nyomán a német technika eddig páratlan lendületet vett. A NDK ötéves terve második évében a baráti köztársaság dolgozói büszkén mutatják be építő munkájuk nagyszerű eredményeit. A kiállításon gyönyörködhetünk a legtökéletesebb gépekben. Különféle szerszámgépeket, mint gyorseszterga, gyalugép, marógép, textilipari gépek, élelmiszeripari felszerelések, fafeldolgozó gépek, nyomdaipari gépek, stb. láthatunk. Ugyancsak kiállítják az elektrotechnika és finomgépipar, az optika és az automobilipar, valamint a vasúti kocsi-építő ipar legújabb alkotásait. Helyet kapnak a kiállításon a vegyiipar, a porcelán- és finomkerámiai ipar, a textilipar termékei is, továbbá a műszaki és háztartási célokra gyártott számos más ipar termékek is. A Német Demokratikus Köztársaság ipari kiállításának megtekintése alkalmat nyújt fevárosunk dolgozóinak, hogy újra meggyőződhessenek a német dolgozók békés törekvéseiről, arról, hogy a békeszerető népek nagy családjának tagjaként akarják felépíteni egységes, szabad és virágzó hazájukat. (Agerpres). Békeharcbizottságaink munkájából A városi munkások példájára, a dolgozó parasztok egyre nagyobb lendülettel vesznek részt a békeharcban. A kollektív gazdaságok tagjai és a dolgozó parasztok mindinkább a béke megvédéséért, az amerikai és angol imperialisták háborús tervei ellen folytatott harc fontosságának tudatában végzik munkájukat. Buzau tartományban a rajoni békeharcbizottság kezdeményezésére tőkecsoportokat és békebrigádokat szerveznek, amelyeknek a növényápolásról, termésbetakarítás előkészítéséről és idejében való elvégzéséről és az 1952. évi begyűjtési terv végrehajtásáról szóló minisztertanácsi és párthatározat teljesítésében az élen kell járniok. Azokat a brigádokat és csoportokat, amelyek a legjobb eredményeket érik el, kitüntetik és a helyi sajtóban, valamint a békeharcbizottságok közlönyében népszerűsítik. A kollektív gazdaságok tagjaiból és a dolgozó parasztokból alakult munkabrigádokon és csoportokon kívül, a tartományi és rajoni néptanács tanügyi szekciójának közreműködésével, külön békebrigádokat szerveznek a pionírokból és iskolai tanulókból, amelyek majd egymással versenyezve, összegyűjtik a tarlón maradt kalászokat. A szérűn fotómontázzsal és faliújsággal népszerűsítik népünk és a világ összes népeinek Sztálin elvtárs vezetésével vívott békeharcát, a békeharc hőseit és eredményeit. Az arges tartományi Campulung rajonban számos falusi és községi békeharcbizottság alkotó módon vesz részt a békeharcban. A nyári mezőgazdasági munkák elvégzésére és hazafias kötelezettségeik teljesítésére mozgósítják a falusi dolgozók tömegeit. Stoenesti községben, Burghea de Jos és más községekben a békeharcbizottságok naponta közös újságolvasást tartanak és időnként a kulturotthonban beszámolókat rendeznek, ahol a békeharc eredményeiről tájékoztatják a falu dolgozó parasztjait. Az előadásokat, amelyeket érdekes műsorszámokkal egészítenek ki, sokan látogatják. A békeharcbizottságok tagjai mindent elkövetnek, hogy élenjárjanak a mezőgazdasági és szociális munkákban, így N. Vlasoaga és N. Stanculescu arra mozgósították a község dolgozó parasztságát, hogy önkéntes munkával helyezzék üzembe a villanytelepet. Maria Constantinescu hadiözvegy, a szövetkezeti vezetőség tagja, eredményes felvilágosító munkát végez a felvásárlási terv teljesítésének sikeréért. Gh. Chivulescu és Ion Matacanu voltak az elsők, akik beszolgáltatták a húskvótát és mozgósították a község lakosságát hazafias kötelességének teljesítésére. Falvainkon a békeharc mind határozottabban a kulákok, a rémhírterjesztők és fullajtársaik leleplezésének irányában folyik. Turnu-Severin és Vanju-Mare rajonokban meghiúsították az osztályellenség aknamunkáját. Moaga Ioan és Moldoveanu Atihai, az Izvorul Barzei községbeli békeharcbizottság tagjai, a kulturotthonban tartott ülésen leleplezték Istodor Murgil kulákot, aki az állatösszeírásnál két tehénnel kevesebbet vallott be és másokat is arra biztatott, hogy hamis adatokat jelentsenek be. Ciobotean Ioan tanító, a Turnu-Severin rajon békeharcbizottságának tagja, leleplezte Dunarintu Despina, Fantana Domneasca községbeli tanítónőt, aki a községi békeharcbizottság tagja volt s ahelyett, hogy a kulákok ellen harcolt volna, az ő érdekeiket szolgálta. A békeharcbizottságok élénk tevékenységet fejtenek ki a kulturotthonok keretében, hogy megmutassák a dolgozó parasztságnak, milyen elszántan harcolnak a világ békeszerető népei, élükön a Szovjetunióval, a békéért, az amerikai imperialisták és kiszolgálóik ellen.