Romániai Magyar Szó, 1952. október (6. évfolyam, 1549-1576. szám)

1952-10-01 / 1549. szám

A Magyar Népi Szövetség Központi Bizottságának napilapja VI. ÉVFOLYAM, 1549. SZÁM 4 OLDAL ARA 20 BÁNI 1952. október 1., szerda A kínai nép történelmi győzelme Az egész békeszerető emberiség oszthatat­lan lelkesedéssel köszönti a hős kínai népet, nagy nemzeti ünnepe alkalmából. Ma három esztendeje, 1949 október elsején adta hírül a világnak Mao Xu-dun elvtárs a történelmi eseményt: megalakult a Kínai Nép­­köztársaság. Siker koronázta a Kínai Kom­munista Párt vezette nagy kínai nép több évtizedes szabadságharcát a nemzetközi im­perializmus és annak Kuomintang-lakájai el­len. A népi demokratikus forradalom tüzében új, sz­abad, független Kína született. Az év­százados elnyomás alatt oly sokat szenvedett kínai nép számára felvirradt a szocialista jövő hajnala. A kínai nemzeti szabadságharc győzelme, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom dia­dala és a Nagy Honvédő Háborúban aratott világtörténelmi jelentőségű szovjet győzelem után, a legsúlyosabb csapást jelentette a nemzetközi imperializmus számára. A Kínai Népköztársaság megalakulása újabb hatal­­­­m­as rést ütött az imperializmus gyarmati rendszerén és világosan megjelölte az utat, amelyen a gyarmati és félgyarmati sorban élő népek kivívhatják szabadságukat és nem­zeti függetlenségüket. A kínai forradalom győzelmét az tette le­hetővé, hogy a Szovjetunióban győzött a szocializmus és megkezdődött a kommuniz­mus diadalmas építése. Az, hogy a második világháborúban a Szovjet Hadsereg hős ka­tonái szétzúzták a hitlerista Németországot és a militarista Japán hatalmát. A Kínai Népköztársaság megalakulása döntően megváltoztatta a nemzetközi erővi­szonyokat a haladás, a demokrácia, a szo­cializmus tábora javára, megszilárdította a béke erőit és lehetőséget nyújtott arra, hogy a béke harcosai előretörjenek az imperialista­ellenes front különböző szakaszain. A kínai nép, testvéri barátságban a Szov­jetunió vezette béketábor valamennyi népé­vel, szorosan a Kommunista Párt és Mao Сg-dun elvtárs köré tömörülve, sikerrel építi új, független, békeszerető, szabad hazáját. Három év nem nagy idő egy nép történel­mében. De a Kínai Népköztársaság kikiáltása óta eltelt három esztendő hatalmas, forradal­mi változásokat hozott a kínai dolgozók tíz­millióinak életébe. A Kínai Kommunista Párt híven követte Sztálin elvtársnak a kínai forradalom jellegéről szóló bölcs tanításait és életre keltette a nép kimeríthetetlen, alko­tó erejét. A parasztok milliói, a kispolgár­ság hazafias elemei egy emberként sorakoz­nak fel a párt és a munkásosztály zászlaja alá, a múlt sötét maradványainak felszámo­lására, a boldog jövő felépítésére .A lendületes építőmunka sikereinek kiví­vásában, döntő szerepe van annak az önzet­len segítségnek, amelyet a győzelmes Szocia­­lizmus Országa nyújt az új népi Kínának. A hatalmas társadalmi és gazdasági átalaku­lásokban, az ipar és a mezőgazdaság felvi­rágoztatásában, lépten-nyomon érezhető a Szovjetunió gondoskodása. „Az a testvéri támogatás, m­irta Mao Ce­­dun elvtárs a Japán felett aratott győzelem hetedik évfordulója alkalmából Sztálin elv­társhoz intézett táviratában — amelyben a Szovjetunió az ország helyreállításában és felépítésében a kínai népet részesítette, lehe­tővé tette a kínai nép számára, hogy gyor­san megszilárdítsa és gyarapítsa erejét.” _.E megbonthatatlan barátság és szövetség ékesszóló megnyilvánulásai a Moszkvában nemrégiben aláírt nemzetközi jelentőségű ok­mányok, amelyeknek értelmében a szovjet kormány 1952. év végén fizetés nélkül a Kí­nai Népköztársaság teljes tulajdonába helyezi a szovjet kormány összes jogait Csancsun kínai vasútvonal közös kezelésére vonatkozó­lag, a vasútvonalhoz tartozó javakkal együtt. A két nagy nép barátságát pecsételte meg a szeptember 15-i szovjet-kínai egyezmény is Port-Arthur kínai haditengerészeti támasz­pont közös használata határidejének meghosz­­szabbítására. A Kínai Népköztársaság gazdasági és kul­turális sikerei ragyogóan bebizonyították a marxi-lenini eszme diadalát, a kizsákmányo­lás rabigájából örökre felszabadult dolgozók élni­ akarását és forró békevágyát. Sokat, nagyon sokat fejlődött az új Kína történelmének e rövid három esztendeje alatt. Ipari termelését több mint két és félszeresére, mezőgazdasági termelését másfélszeresére növelte. Vas-, acél- és gépgyártása kilonc­­szeresére, szén- és villanyerő-termelése két­szeresére emelkedett. A nép megértette a párt szavát s a szocialista versenyek lázában munkahősökké edződött dolgozók, a szovjet sztahanovisták munkamódszereinek alkalma­zásával 88 százalékkal növelték a termelé­kenységet. Hatalmas értékű természeti kin­csek feltárása egész sor új, nagyszabású gaz­dasági beruházást tett lehetővé. Megerősö­dött az ipar állami szektora. A nehézipar 80 százaléka, a könnyűipar 40 százaléka, a vasúti szállítás pedig teljes egészében az ál­lam kezében van. Hatalmas átalakulások történtek Kína me­zőgazdaságában is. Sikerrel folyik a törté­nelemben páratlan méretű földreform. Eddig 428 millió lakost számláló területen osztották szét a földeket a dolgozó parasztok között. A földreform teljesen megszüntette a földes­úri osztályt, megváltoztatta az osztályviszo­­n­yokat Kínában, megerősítette a munkásosz­tály és a parasztság szövetségét, megterem­tette a termelőerők fejlesztésének a mező­­gazdaság felvirágoztatásának feltételeit. Kínában ma, történelmében először, a hazai mezőgazdasági termékek fedezik a szükségle­teket és módjában van külföldre is­ szállítani. A­­párt kezdeményezésére gyors ütemben fejlődnek a kölcsönös segítség alapján mű­ködő földműves csoportok és már a parasztok 40 százalékát foglalják magukban. Megkez­dődött a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a kollektív gazdaságok alakítása. Bátran szembeszállnak a kínai dolgozók a természet vad erőivel, a pusztulást és nyomo­rúságot hozó szeszélyes folyókkal és folya­mokkal. Millió és millió önkéntes munkás vesz részt a természetátalakító öntözőberen­dezések építésében. 1700 millió köbméter föl­det mozgatnak meg, tízszer annyit, mint a Panama-csatorna és 23-szor annyit, mint a Szuez-csatorna építésénél! Szebb, boldogabb lett az élet a szabad Kí­nában. A munkások bére az elmúlt három év alatt 60—120 százalékkal növekedett, a pa­rasztok jövedelme több mint kétszeresére­­háromszorosára. Javulnak a közegészségügyi viszonyok. Az írástudatlanságot — a múlt átkos örökségét — rövid idő múlva teljesen felszámolják. A Kínai Népköztársaság dolgozóinak lel­kes, önfeláldozó munkája — a népgazdaság helyreállítási időszaka befejeztével — lehető­vé teszi majd a tervgazdálkodásra való át­térést. Az új, népi Kína léte és sikerei hitet és re­ménységet öntenek a Kelet valamennyi el­nyomott népének szívébe és megmutatják nekik az imperialisták elleni küzdelem sike­res útját. A világuralmi őrülettől megszállt amerikai imperialisták azonban, a kínai nép sikerein felbőszülve mindent elkövetnek, hogy megdöntsék a kínai nép uralmát, az új Kína szabad népét ismét a rabság keserves igá­jába fogják. A kínai nép szabadságharcának dia­dalra­­jutása olyan forradalmi erőket szabadított fel, amelyek rettegéssel töltik el az imperia­lista kalandorokat. A kínai nép győzelme óta fokozott erővel lángolt fel a gyarmat­ népek nemzeti felszabadító harca s az imperialista rablók nem tudják többé a régi módon rab­ságban tartani Ázsia elnyomott népeit. A Kínai Népköztársaság megalakulásával az amerikai, angol, francia imperialisták vég­kép elvesztették a Szovjetunió bekerítésének döntő támaszpontját. Most pedig a Szovjet­unió elleni új rablótámadások előkészítéséhez a pestisháboru kirobbantóinak szükségük volna Kínára s minden eszközt felhasználnak aljas terveik megvalósítására. Megtámadták a békés koreai népet, felperzselték virágzó városait, falvait, elrabolták Kínától Tajvan szigetét, gengsztertámadásokat hajtottak végre a kínai iparvidékeken. Újjáélesztik a gyilkos japán militarizmust. Halált és pusz­tulást készítenek elő Távolkelet békés népei számára. De a békeszerető népek ádáz ellenségei, Hitler amerikai utódai végzetesen tévednek. „Nem látják — mondotta Mao Su-dun elv­társ, — hogy a Kínai Népköztársaság meg­alakulásával végleg elmúlt az idő, amikor a külföldi imperializmus a kínai népet rabigá­ba hajthatta. Nem értették meg, hogy a szo­cialista Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a népi demokratikus államok megterem­tése mindörökre véget vetett az imperializmus világuralmának. Éppen így nem számítottak azzal, hogy a kölcsönös segélynyújtási szer­ződés nyomán a két nagy ország — Kína és a Szovjetunió — között milyen szoros együtt­működés jön létre. Nem számoltak a béke és demokrácia táborában uralkodó összetartással és jóakarattal, amelyet a békeszerető népek tömegei az egész világon e nagy tábor iránt tanúsítanak ” A két nagyhatalom, az együttesen 700 mil­lió népességű Kína és Szovjetunió népeinek összefogása olyan erő, amelyet nem lehet legyőzni. Az imperialista barbárok minden mesterkedése megtörik ezen a sziklaszilárd falon. „A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság nagyszerű barátsága — írta Sztálin elvtárs Mao Ce-dunhoz intézett táviratában — szi­lárd biztosíték az új agresszió veszedelmével szemben. Ez a barátság a Távol-Kelet és az egész világ békéjének erős bástyája.” Hazánk dolgozó népe testvéri szeretettől áthatva figyeli azt a hősi küzdelmet, amelyet a nagy kínai nép országa felépítéséért, az imperialista hóhérok aljas törekvéseinek meg­hiúsításáért folytat. Mind erősebbé, megbont­­hatatlanná válik barátságunk a nagy kínai néppel. Egybekovácsol bennünket forró szere­tetünk és hálánk a Szocializmus Országa iránt, valamint az a közös harc, amelyet né­peink a vérengző amerikai imperialisták és csatlósaik ellen folytatnak. A hatalmas Kína történelmi győzelmeinek ösztönző ereje megerősíti bennünk a béke ügyének diadalába vetett tántoríthatatlan hitet. Ezen a nagy napon, a világ más népeivel együtt harci üdvözletünket küldjük Kína né­pének, nagy nemzeti ünnepe alkalmából. Újabb győzelmeket kívánunk a Kínai Kommu­nista Pártnak, amely Mao Sn-dun elvtárs ve­zetésével újabb diadalok felé vezeti a népi Kína 475 milliós népét. Bánffyhunyad rajonban is újraválasztották a békeharcbizottságokat Bánffyhunyad rajon 22 falujában a dolgozó parasztok a napokban gyűléseket tartottak a békeharcbizottságok újravála­­ására. A gyű­léseken részvevő több mint 5000 dolgozó pa­raszt kifejezésre juttatta törhetetlen békeaka­ratát és szilárd elhatározását, hogy fokozott buzgalommal fog dolgozni hazánk megerősí­téséért és felvirágoztatásáért. A Marótlakán lefolyt gyűlésen elhangzott beszámolóból kitűnt, hogy a község dolgozó parasztjai lelkiismeretesen kivették részüket a békeharcbizottság­okra háruló feladatok­ tel­­jesítéséből. A maratlaki dolgozó­­ parasztok ebben az évben jelentős mennyiségű gabonát és főzelékfélét ajándékoztak a koreai nép megsegítésére. A begyűjtési tervet idejében teljesítették és szeptember 20-ig 45 százalék­ban végezték el az őszi vetési terv feladatait. Negyvenhét dolgozó paraszt kérvényezte a mezőgazdasági társulás létesítését. Kalotanádas, Kőrösfő és még több más községben is gyűléseket tartottak a békeharc­bizottságok megválasztására. A gyűléseken részvevő dolgozó parasztok megfogadták, hogy a legrövidebb idő alatt teljesítik a be­gyűjtést és az őszi vetést s igy járulnak hoz­zá hazánknak,­ a béketábor cselekvő tényező­jének megerősítéséhez. Táviratok a Kínai Népköztársaság fennállásának 3. évfordulója alkalmából A kínai kommunista párt központi bizottságának PEKING A Román Munkáspárt Központi Vezetősége forró testvéri üdvözletét küldi Önnek és a nagy kínai népnek a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 3. évfordu­lója alkalmával. A kínai nép, amelyet erős szövetség és barátság fűz a Szovjetunióhoz és amely testvéri kapcsolatokat tart fenn a népi demokratikus országokkal, sikere­sen építi népi, független és békeszerető államát. A román nép testvéri szolidari­tással figyeli a kínai nép hazafias ellenállási harcát az amerikai agresszió ellen és Korea megsegítéséért, valamint erélyes küzdelmét a japán militarizmus újjászületésének megakadályozására. Egyre nagyobb sikereket kívánunk a Kínai Kommunista Pártnak és az ön által vezetett nagy kínai népnek, a népi demokratikus Kina építésének művében. A népi demokratikus Kina jelentős tényezője a béke nagy arcvonalának, amely­nek élén a hatalmas Szovjetunió és az egész világ dolgozóinak lángelméjű tanító­mestere, a békeharc zászlóvivője, Sztálin elvtárs áll. A ROMÁN MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI VEZETŐSÉGE ★ ★ MAO CE DUN elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Központi Népkormánya Elnökének PEKING A Kínai Népköztársaság kikiáltásának harmadik évfordulója alkalmából tol­mácsolom Önnek, Elnök elvtárs, a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyű­lése és a magam nevében legmelegebb üdvözleteimet. Új és nagy sikereket kívá­nok Önnek abban a magasztos harcban, amelyet a kínai nép az ön vezetésével a népi Kína felépítéséért és a világbéke ügyének diadaláért folytat. Dr. PETRU GROZA a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnökségének elnöke ★ ★ CSU EN LAJ elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Állami Közigazgatási Tanácsa Elnökének PEKING A Kínai Népköztársaság kikiáltásának harmadik évfordulója alkalmából ké­rem, Elnök elvtárs, fogadja a román nép, a Román Népköztársaság kormánya és a magam részéről a legmelegebb üdvözletét a kínai nép kipróbált vezetője, Mao Xu-dun elvtárs, és az ön részére személyesen. Újabb sikereket kívánunk a Kínai Népköztársaságnak megerősödése és fejlődése útján, kívánjuk érjen el újabb győzelmeket a béke ügyének, a népek közötti testvériség ügyének győzel­méért vívott harc útján. GH. GHEORGHIU-DEJ a Román Népköztársaság minisztertanácsának elnöke de ★ CSU EN LAJ elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Állami Közigazgatási Tanácsa Elnökének és külügyminiszterének PEKING A Kínai Népköztársaság kikiáltásának harmadik évfordulója alkalmából ké­rem fogadja a legmelegebb üdvözletemet. A román nép szeretettel figyeli a nagy kínai nép sikereit, kívánja, érjen el újabb sikereket hazája fejlődésének útján és újabb győzelmeket abban a harc­ban amelyet, a hatalmas béketábor összes békeszerető népei mellett, a nagy Szovjetunióval az élen folytat. SIMION BUGHICI a Román Népköztársaság külügyminisztere MAO CE DIN elvtársnak. A Szovjetunió Kommunista (b) Pártja XIX. Kongresszusa tiszteletére Ünnepi műszak a temesvári Gyapjúiparban A Szovjetunió Kommunista (b) Pártja XIX. Kongresszusa tiszteletére a temesvári Gyapjúipar munkásai ünnepi műszakot tar­tottak, amelyen kimagasló termelési eredmé­nyeket értek el. A fésűs fonoda munkásai csúcseredményt teljesítettek: 14,3 száza­lékkal túlszárnyalták az előirányzatot és emelett kizárólag elsőrendű minőségű árut termeltek. Az apretura-osztály munkásai 3,7 százalékkal többet termeltek, mint az előző napon. Hasonló eredményekkel köszöntötték a szovjet nép nagy ünnepét a kártoló, a fo­noda és a szövőde munkásai is. A vasúti szállítómunkások tapasztalatcseréje A közlekedésügyi minisztérium a Szállítási és Közlekedési Alkalmazottak Szakszerveze­te Szövetségével együtt értekezletet szerve­zett, amelyen részt vettek a vasúti szállítá­sok vezérigazgatóságának hatáskörébe tar­tozó karbantartási részlegen dolgozó szta­hanovisták, újítók és élmunkások. Az értekezletet Alexandru Samoilenco elv­társ, a közlekedésügyi minisztérium minisz­terhelyettese nyitotta meg. Samoilenco elvtárs hangsúlyozta, hogy a SZK(b)P XIX. Kongresszusának tiszteletére szervezett érte­kezlet célja, ismertetni a vasútvonal karban­tartási munkálatoknál alkalmazott legjobb módszereket. Az első beszámolót Traian Teodorescu, a román vasutak bukaresttartományi dolgo­zója tartotta. Rámutatott arra, hogy milyen fontos a talpfák alatt levő kavicságy jó kar­ban tartása. Az előadó még hangsúlyozta, hogy nagy gondot fordítanak a talpfák és vasanyagok karbantartására. A második felszólaló Jordan Manolache elvtárs volt, Jasi tartományból. Beszámoló­jában a vasútvonalba beépített anyagok élet­tartamának meghosszabbítását eredményező módszerükkel foglalkozott. Befejezésül Vasily Chisu elvtárs, piskii vas­úti munkás az Udalov-féle szovjet módszerrel foglalkozott és rámutatott arra, hogy feltét­lenül meg kell szervezni e módszer segítsé­gével a vasútvonal téli karbantartását is. A beszámolók elhangzása után számos kérdést tettek fel, majd élénk vita követke­zett. A jelenlevők valamennyien elhatározták, hogy alkalmazni fogják és elterjesztik az ér­tekezleten szerzett tapasztalatokat. Megfo­gadták, hogy még gondosabban fogják kar­bantartani az egész nép tulajdonát képező vasútvonalakat. (Agerpres.) LAPUNK TARTALMÁBÓL: Nagygyűlések az" üzemekben a RNK Fegyveres Erői Napja tiszteletére (2. oldal) Jelölések a Központi Választási Bi­zottságba (2. oldal) A RNK külügyminisztériumának tilta­kozó jegyzéke a jugoszláv kormány­hoz 2. oldal). Az őszi vetést a legfejlettebb agro­technikai feltételek mellett végzik (2. oldal) A béke és a demokrácia országainak segítségével épül és erősödik az új népi Kína (3. oldal) A kommunizmus építői fokozott mun­kateljesítményekkel ünnepük a Bol­sevik Párt XIX- kongresszusát (4. oldal ). Kuo Mo-zso nyilatkozata a pekingi békekongresszusról (4. oldal) A Szakszervezeti Világszövetség üd­vözlő távirata a pekingi békekon­gresszushoz (4. oldal) Boleszláw Bierut elvtárs beszéde a len­­­gyel mérnökök és technikusok II. kongresszusán (4. oldal). Ünnepi műszak a SZK(b)P XIX. kongresszusa tiszteletére Közeledik október 5. a SZK(b)P XIX. Kongresszusa megnyitásának napja. E nagy­jelentőségű esemény tiszteletére a „2. sz. Ve­gyi- és Orvosságipari Vállalat“ munkaközös­sége szeptember 29-én ünnepi műszakot szer­vezett. A vállalat dolgozói célul tűzték ki, hogy több gyógyszert gyártsanak dolgozóink egész­ségének megóvására. Ezért, élükön a kom­munistákkal, az ünnepi műszak alatt megfe­szített erővel dolgoztak s jóval túlhaladták vállalásukat. Nagy teljesítményeikkel kitűntek Francisc Schmitz, Maria Luca, Vizureanu Petrica, Magdalena Petrescu, Teodora Ta­­che, Mita Lalu, Veta Cotofanu, akik 66 szá­zaléktól 168 százalékig szárnyalták túl ter­vüket, így bizonyítják be dolgozóink szeretetüket és odaadásukat Lenin és Sztálin nagy pártja és a szovjet nép iránt. (Agerpres.) A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnökségének TÖRVÉNYEREJŰ RENDELETE a Központi Választási Bizottság megalakításáról A Nagy Nemzetgyűlés képviselőinek válasz­tásáról szóló törvény 28. szakasza alapján jóváhagyjuk a Központi Választási Bizottság megalakítását a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése képviselőinek megválasztásá­ra, a dolgozók szervezeteinek itt következő képviselőiből: A Központi Választási Bizottság elnöke: Mujic Mihai, az Országos Szakszervezeti Ta­nács részéről; A Központi Választási Bizottság alelnöke: Musat Vasile, az IMSZ Központi Bizottsága részéről; A Központi Választási Bizottság titkára: Bunaciu Avram, az Állami Közigazgatási Szakszervezeti Szövetség és a néptanácsok részéről; A Központi Választási Bizottság tagjai: Coliu Dumitru, a ploesti tartományi pártbi­zottság részéről; Csupor Lajos, a Magyar Autonóm Tarto­mány tartományi pártbizottsága részéről; Dascalu Coman, a Szállítási és Közleke­dési Alkalmazottak Szakszervezeti Szövetsé­ge részéről; Floca Arhip, az egyik Bukarest városi ka­tonai egység részéről; Kopetin Géza, a „Lónya”-bánya munkásai és mérnökei részéről; Kovács György, az írószövetség Magyar­ Autonóm tartománybeli fiókjának részéről; Mátéi Paraschiva, az „Industria Bumbacu­­lui B”­vállalat munkásai, mérnökei és tiszt­­viselői részéről; Mazilu Emil, Iasi tartomány néptanácsa­ részéről; Mikan Rudolf, a „Resica”-üzem munkásai­­mérnökei és tisztviselői részéről; Murgulescu Ilie, a „С. I. Parhon" egyetem részéről; Párdáu Ieremia, az Ekés Front suceavatar-­­tományi szervezete részéről; Pârlog Tudora, a galactartományi Iancai község kollektív gazdaságának részéről; Raceanu Ileana, a KDNSZ Központi Bizott-­­sága részéről; Sadoveanu Mihail, a RNK írószövetségének részéről; Savulescu Traian, a RNK Akadémiájának részéről; Stoica Gheorghe, Bukarest város pártbizott-­ sága részéről. Dr. PETRU GROZA a RNK Nagy Nemzetgyűlése Elnökségének elnöke MARIN FLOREA IONESCU a RNR Nagy Nemzetgyűlései Elnökségének titkára A marxizmus-leninizmus alapismereteinek nagy forradalmi enciklopédiája 14 éve jelent meg a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának története Tizennégy éve annak, hogy megjelent Sztálin elvtárs klasszikus műve, a Szovjet­unió Kommunista (bolsevik) Pártja történeté­nek rövid tanfolyama, a marxizmus-leniniz­mus alapismereteinek nagy forradalmi enciklo­pédiája. Ez a nagyszerű mű összefoglalja és zseniálisan általánosítja Lenin és Sztálin nagy pártjának, a Bolsevik Pártnak forradal­mi tapasztalatait, amelyekhez fogható nem volt és nincs a világ egyetlen pártjának sem. A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Párt­jának története, a marxizmus-leninizmus a gyakorlatban. Ez a sztálini mű feltárja a marxista-leninista elmélet ellenállhatatlan erejét, amely győzelemre vezette a szocialista . „,n, K-mr-.. „ - -I A r - .-udg -gye­dén. Ez a mű azt bizonyítja, hogy Lenin— Sztálin pártjának ügye, a kommunizmus ügye, a történelem fejlődésének megmásítha­tatlan törvénye, amely győzni fog az egész világon. A SZK(b)P története megmutatja, hogyan fejlődött a marxista elmélet a munkásosztály forradalmi gyakorlatának eredményeképpen, másrészt, hogy a munkásosztály forradalmi gyakorlatát, hogyan hatotta át és világította meg a marxista elmélet. Ez a nagyszerű könyv rámutat a marxista-leninista tudo­mány nagy átalakító és szervező szerepére, a kommunista társadalom építésének tudo­mányosan megalapozott útjára. Sztálin elvtárs a bolsevizmus tudományos történetét alkotta meg, megteremtve a ma­terialista történelemírás klasszikus mester­művét. Ez a mű mintaképe az alkotó marxiz­mus alkalmazásának. A társadalmi fejlődés törvényeinek felismerése tudománnyá változ­tatta a történetírást és lehetővé tette, hogy a történelem általánosított tapasztalatai a szocialista forradalom ügyét és a kommuniz­mus építésének­ ügyét szolgálják. Sztálin elvtárs ebben a művében felülmúlhatatlanul összegezte Marx, Engels, Lenin elméleti alaptételeit és továbbfejlesztette azokat. A népi demokratikus országok kommunista és munkáspártjai a SZIE(b)P történelmi ta­pasztalataira támaszkodva vezetik sikerre a szocializmus építését, nevelik dolgozóikat a proletárnemzetköziség szellemében, a Szov­jetunió és Sztálin elvtárs iránti szeretet és hűség szellemében. Pártunk 30. évfordulóján mondotta Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs: „Pártunk erejének ki­apadhatatlan forrása az a megingathatatlan hűség, amelyet Marx, Engels, Lenin és Sztálin m­indenekfölött győzedelmeskedő esz­méi iránt tanúsít. Pártunk azért tudott a legnehezebb megpróbáltatásokkal szemben is helytállani és az illegalitás éveinek viharai közepette is előremenni, mert bízott a proleta­riátus ügyének diadalában. Ezt a hitet a di­csőséges Bolsevik Párt és a világkommuniz­­mus vezetője, Sztálin elvtárs lángeszű taní­tásai öntötték belé.” A RKP a legsúlyosabb illegalitás körülmé­nyei között, szembeszállva a fasiszta terror­ral, kiadta Sztálin elvtárs felülmúlhatatlan művét, a SZK(b)P történetét. Ez a mű a bör­tönökbe is eljutott és forradalmi nevelést nyújtott a bebörtönzött kommunistáknak. A SZIP(b)P története mai a kapitalizmusról a szocializmusra való átmenet­­időszakában, a szocializmus építésének törvényeire tanít ben­nünket és megrövidíti számunkra a szocializ­mushoz vezető utat. A Bolsevik Párt történeti útjának tanulsá­gai biztos iránytű, amely lehetővé teszi, hogy a kommunista és munkáspártok az egész vilá­gon tévelygés nélkül haladjanak a szocialis­ta forradalom és a szocializmus építése nagy­szerű útján. Sztálin elvtárs a „Párttörténet” zárófejeze­tében összegezi a Bolsevik Párt, mint újti­­pusu párt történelmi útjának legfőbb tanul­ságait. Lenin és Sztálin az újtipusu marxis­ta pártban ismerték fel azt a hatalmas tör­ténelmi erőt, amely megmutathatja a népek­nek, hogyan vessenek véget rabságuknak, ho­gyan zúzzák széjjel a kizsákmányolás bék­lyóit. Most, a párt XIX. kongresszusának elő­estéjén már az egész világ előtt nyilvánvaló, hogy a Bolsevik Párt olyan nagy társadalom­­átalakító erőnek bizonyult, amilyent eddig sohasem ismert az emberiség története. Mi adta ennek a pártnak ezt a példátlanul nagy erőt? Mindenekelőtt a kérlelhetetlen harc az op­portunizmus, a békülékenység, a kapitulán­­sok ellen, kíméletlen harc a burzsoá­ziával és a burzsoázia államhatalmával szem­ben. Az újtípusú pártot legyőzhetetlenné tette a munkásmozgalom haladó elmélete, a marx­ista-leninista elmélet. Legyőzhetetlenné tette az, hogy nem félt a kritikától és önkritiká­tól , és szoros kapcsolatot teremtett a tö­'­megekkel, meghallgatta a tömegek szavát, megértette szükségleteiket, tanította őket és tanult tőlük. Mindez eleven tanulság a kommunista és a munkáspártok számára. A Bolsevik Párt nyomdokain járó újtípusú pártok megértet­ték, hogy a saját soraikban meghúzódó op-o­portunisták elleni kérlelhetetlen harc nélkül, a megalkuvók szétzúzása nélkül nem őrizhe­tik meg soraik egységét és fegyelmét, nem tölthetik be a, Hale-pzó tömegek forradalmi i.­.Li' in­ci szervezeteiTbK es . .-jének lis­táját. Méltán állapítja meg a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának lapja, a „Tartós békéért, népi demokráciáért!“ című lap: „A Bolsevik Pártnak a párt és a nép el­lenségei szétzúzása során szerzett tapaszta­latai segítették a kommunista és munkáspár­tokat, hogy­ leleplezzék és ártalmatlanná te­gyék az imperializmus ügynökeit. Rajkókat Magyarországon, Rosztovókat Bulgáriában, Dzodzet Albániában, Slanskyt és bandáját Csehszlovákiában, a burzsoá­ nacionalistákat Lengyelországban. E tapasztalatok révén lep­lezték le és zúzták szét Romániában is a­ jobboldali elhajlókat.” (1952. IX. 28.) A Sztálin elvtárs által összegezett legfőbb tanulságok kötelezőek minden újtípusú, for­radalmi marxista pártra. Ott, ahol eltérés je­lentkezik a Bolsevik Párt történeti útjának klasszikus tanulságaitól, ott elfajul a párt és a dolgozó nép elveszti a szocialista forrada­lom és a szocializmus építése legfőbb fegy­verét — ott a munkásosztály fegyvertelenné válik az állig felfegyverzett imperializmussal szemben. Az amerikai imperialisták kémügy­nöksége, a Tito fasiszta klikkje, behatolva a Jugoszláv Kommunista Pártba, megfosztották a munkásosztály pártját az új típusú párt jellemző vonásaitól és a párt felszámolására irányuló politikát folytattak. Ez a tudatos aknamunka a párt szétzüllesztéséhez és fa­siszta rendőrszervezetté való átalakításához vezetett. A 14 évvel ezelőtt megjelent „Párttörténe­» tét”, Sztálin elvtársnak ezt a zseniális művét, a földkerekség nyelveinek többségére lefor­­­dították. A Szovjetunióban több mint 40 miil­lió példányban adták ki ezt a művet. Nagy példányszámban jelent meg Kínában, a népi demokratikus országokban és a tőkés or­­­szágokban is. Hazánkban a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Párt története rövid tanfolyamának példányszáma elérte az egymilliót. Magyar-­­országon 664 ezer, Bulgáriában 355 ezer, Csehszlovákiában közel 750 ezer példányban jelent meg. A Német Demokratikus Köztár­saságban 630 ezer példányban adták eddig ki Sztálin elvtárs művét. Dániában két kiadásban jelent eddig meg, több mint 22 ezer példányszámban. Görögországban négy ki­­­adásban jelentette meg a Kommunista Párt ezt a művet s megjelent Spanyolországban is, a Franco-diktatúra minden terrorja ellenére. A nagy sztálini korszak, amelyben élünk,­­diadalra juttatta a marxizmus-leninizmus ta­nítását. A világ egynegyedén a szocializmus erői a marxizmus-leninizmus tanításai alap­­­ján uralkodnak. S a világ többi részén a­ munkásosztály és az egész haladó emberiség zászlaja a marxizmus-leninizmus a leghalan­dóbb világnézet. E mindent legyőző világné­»­zetet összegezi a Szovjetunió Kommunistái (bolsevik) Pártja története, amely a marxiz-» mus-leninizmus eszméi gyakorlati megvalósu-» lásának története. Ezért gondolnak lelkese-» déssel a kommunisták és a dolgozók világ-» szerte a Bolsevik Párt XIX Kongresszusára,­­amely újabb nagyjelentőségű állomás a párt történetében. A XIX. kongresszusra vonatko­zó anyagok tanulmányozása felvértezi a kommunista és munkáspártokat történelmi feladataik helyes és mély megértésére. Dolgozó népünk szeretettel és hálával for­o­gatja ennek a nagy, sztálini műnek lapjait, mert ez a mű nagy mértékben segíti népün­­­ket abban, hogy a párt vezetésével végre­hajts­a a szocializmus építésének nagyszerű művét. Ennek a műnek tanulmányozása és tanításainak elsajátítása segít bennünket ab­ban, hogy még következetesebben álljunk helyt a békéért vívott harc legyőzhetetlen tá­borában, amelynek élén a kommunizmust építő Szovjetunió és a világ népeinek bölcs vezetője, Sztálin elvtárs áll.

Next