Romániai Magyar Szó, 1953. március (7. évfolyam, 1677-1703. szám)
1953-03-01 / 1677. szám
Romániai Magyar Szó NEMZETKÖZI SZEMLE Újból megnyílt az ENSZ közgyűlésének ülésszaka Február 24-én újból megnyílt az ENSZKözgyűlés tavaly december 22-én megszakított hetedik ülésszaka. A közgyűlés eddigi tevékenységéről szólva, joggal állapította meg Visinszkij elvtárs még decemberben, hogy egyáltalán nem volt kielégítő. Az ENSZ feladata elsősorban a béke megőrzése, a nemzetközi feszültség enyhíése lenne. Ehelyett az ENSZ immár harmadik éve maga is hadviselő fél az amerikai imperialisták távolkeleti agresszív tervei szolgálatában. A hetedik ülésszak — a megelőzőekhez hasonlóan — egyetlen lépéssel sem vitte eddig előbbre a koreai kérdés rendezésének, az esztelen vérontás befejezésének ügyét. A monopolisták kezében az ENSZ a háború eszközévé vált, bár a Szovjetunió — a népek akaratát kifejezve — minden javaslatával azon volt, hogy az ENSZ valóban a béke eszköze legyen. Az amerikai-angol tömb a szavazógép segítségével következetesen meghiúsítja a békeszerető népek akaratának teljesedését. Új jelenség volt azonban a hetedik ülésszak első felében, hogy a szavazógép, igen sok esetben oly erősen akadozott, mint még soha. Sok esetben hiába igyekezett az Egyesült Államok küldöttsége vesztegetéssel, zsarolással és fenyegetéssel többséget biztosítani a maga számára, a néptömegek fokozódó nyomása, amelyet a dollárbérenc delegátusok is éreztek, nem egy esetben erősebbnekbizonyult a „mindenható“ dollárnál. A nemzetközi békemozgalom és a gyarmati országok fokozódó szabadságharcának ereje behatolt az ENSZ közgyűlésének üléstermébe is. Nem egy fontos kérdésben — a délafrikai faji üldözés vagy a népek önrendelkezése kérdésében — leszavazták a gyarmattartó imperialista hatalmakat. Különösen az arab országok magatartása töltötte el nyugtalansággal az imperialistákat. A tőkéstáboron belüli ellentétek rányomták bélyegüket az ülésszak eddigi munkájára is. Két hónap telt el az ülésszak első felének berekesztése óta. Azóta óriási jelentőségű események és változások történtek a világpolitikában, amelyek kétségkívül lényegesen befolyásolják majd az ülésszak munkálatainak további menetét. Decemberben ült össze Bécsben a Népek Békevédelmi Kongresszusa, amely minden eddigit felülmúló erővel juttatta kifejezésre a világ népeinek eltökélt békeakaratát. Ezen a békekongresszuson a népek százmilliói szilárd egységben követelték a koreai háború azonnali befejezését, a leszerelést, a vitás nemzetközi kérdések békés rendezését, a békeegyezményt az öt nagyhatalom között. Ugyancsak decemberben ismerte meg a világ Sztálin elvtárs válaszát, amelyet a NEW YORK TIMES munkatársának kérdéseire adott. Sztálin elvtárs feleleteiben is a Szovjetunió szilárd békepolitikáját fejezte ki, amely a népek békés együttélésének lehetőségét hirdeti és a nemzetközi feszültség megszüntetésére, a koreai háború befejezésére és az új háború kirobbantásának minden eszközzel történő megakadályozására törekszik. Ugyanakkor az elmúlt két hónapban az amerikai monopoltőke ledobta magáról a trumani álarcot. Eisenhower február 2-i üzenetében a távolkeleti háború befejezése helyett a háború kiterjesztését, a nagyhatalmak megegyezése helyett az eddigi egyezmények lábbal tiprását jelentette be. A Pentagon a kínai partok blokálását követeli, Taft szenátor Mandzsúriát akarja bombáztatni. Ezzel egyidejűleg azonban a háború óta soha nem tapasztalt méretekben kiéleződött az egyes imperialista csoportok egymás közötti ellentéte is. Az angol és a francia uralkodókörök ellenállása számottevően fokozódott az USA politikájával szemben, amióta Dulles, a német és japán militaristái, régi barátja, irányítja az Egyesült Államok külpolitikáját. Dulles nemrégiben tett nyugateurópai körútját a hitleri fenyegetőzés és asztalcsapkodás jellemezte. Nem csoda, ha ez a látogatás Dulles féktelenül agreszszív kijelentései miatt még jobban elmélyítette a szakadékot az USA és nyugateurópai „szövetségesei“ között. Az ENSZ-közgyűlés most folytatódó ülésszakával kapcsolatban a svájci nagyburzsoázia lapja, a NEUE ZÜRICHER ZEITUNG a következőket írja: „Az Egyesült Államok a tagállamoktól erősebb katonai teljesítményeket akar követelni, ezenkívül a gazdasági szankciók fokozását is kívánja.“ De az események arra engednek következtetni, hogy az ellenállás éppen ezekben a kérdésekben lesz a legnagyobb a csatlósországok részéről. Ezek ugyanis vonakodnak még több ágyútöltelékkel hozzájárulni az amerikai agresszív tervek megvalósításához és — mint Eden, az angol konzervatív külügyminiszter ismételten kijelentette az angol alsóházban — helytelenítenek minden olyan intézkedést, amely a népi Kína gazdasági blokádjának megvalósítását segíti elő. Különösen Anglia foglalt állást a távolkeleti háború kiterjesztése ellen. Könnyen megtörténhet tehát, hogy az arab országok ellenállása mellett az amerikai imperialistáknak a nyugateurópai országok fokozódó ellenállásával is számolniuk kell, főként a koreai kérdés vitájában. Az amerikai imperialisták természetesen minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy elgáncsolják a népek akaratának érvényesülését. Ez bebizonyosodott már az újonnan öszszeült politikai bizottság első ülésén is. A politikai bizottság munkálatain az első napirendi pont a koreai kérdés megvitatása. Skrzesewski lengyel küldött a napirend második pontjául a következő kérdést ajánlotta: „Az újabb világháború veszélyének elhárításáról, a népek közötti együttműködés és a béke megerősítéséről." Bár nyilvánvaló, hogy ez a kérdés égetően sürgős, az amerikai imperialisták szavazógépük segítségével elgáncsolták a lengyel javaslatot s helyette a görög küldött diverziós ajánlatát fogadták el. Bár a Wall Street halálgyárosai teljes erejüket harcba vetik a békét és a nemzetközi együttműködést elősegítő javaslatok elgáncsolására, mégis most, amikor az ENSZ- közgyűlés hetedik ülésszaka továbbfolytatja munkálatait, a béke erői megizmosodva veszik fel a harcot az amerikai háborús uszítók táborával. A közgyűlés napirendjén lévő kérdések, elsősorban pedig a koreai kérdés tárgyalása bebizonyítja majd, hogy a népek mind határozottabban szállnak szembe a világ gyűlölt zsandárával. A Szovjetunió küldöttsége a Sztálint békepolitikai szellemében fokozódó erővel leplezi le a háborús gyújtogatók maroknyi csoportjának galád terveit és tépi szét a hazugságok szövevényét, amelyekkel a népeket próbálják félrevezetni. Malenkov elvtárs mondotta az SZKP XIX. kongresszusán: „Fékezzük meg és szigeteljük el az agresszív imperialista tábor kalandorait, akik profitjuk kedvéért vágóhídra hurcolják a népeket. Ez a haladó és békeszerető emberiség legfőbb feladata.“ Amint azt Visinszkij elvtárs annyiszor hangsúlyozta, ez lenne az ENSZ legfőbb feladata is. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok küldöttségei pedig valóban mindent elkövetnek majd, hogy az ENSZ szószékéről ezt a magasztos feladatot hirdessék. Tömeges dezertálások az amerikai hadseregben Kellemetlennél kellemetlenebb meglepetések érik nap-nap után a Pentagon nagyvezérkarát. Nem a koreai fronton elszenvedett sorozatos kudarcok, nem is a világszerte megnyilvánuló Amerika-ellenes hangulat az, amely meglepetésszerű csapásokat mér a jenki háborús őrültekre. A pentagoni stratégák koreai baklövései, az „Ami, go home“ felírás az amerikai haditámaszpontokká átváltoztatott európai városok falain már meglehetősen megszokottakká váltak, nem okoznak nagyobb meglepetést nekik. Egészen másvalami az, ami hidegvizes zuhanyként riasztja most fel a keserű valóságra világuralmi lázálmaikból a jenki imperialistákat. Az amerikai zsoldos hadsereget belső bomlasztó erők marcangolják. Az amerikai katonák egyre csökkenő harci szelleme, elégtelen harci lelkesültsége az, ami mind keserűbbé teszi az eisenhoweri ármádia törzstiszti karának szájizét. Az amerikai légiflotta legénysége mind gyakrabban követeli: mentsék fel az ellenséges területre való berepülésektől. Sok esetben a pilóták megtagadják a felszállási parancs teljesítését. A második világháborúban résztvettpilóták és repülőtisztek egész sora erélyesen tiltakozik az ellen, hogy Koreába küldjék harcolni. Jórészüket el kellett bocsátani a szolgálatból, nehogy társaikat is befolyásolják. A „különös, érthetetlen ragály“ — ahogy a jenki nagyvezérkar a megcsappant harci morált nevezi — minden óvintézkedés ellenére egyre terjed az amerikai hadsereg soraiban. A COLLIER’S írja: „Marshall tábornok fedezte fel, ... hogy a katonák nagy része a csatatéren nem lő.“ A lap ezzel kapcsolatban idézi John S. Williams őrmesternek a szavait is: „... Tüzelés közben lövészárokból lövészárokba kellett kúsznom, hogy a szakasznak legalább a felét rávegyem arra, hogy lőjenek.“ De az még nem minden. A nyugati sajtó jelentései szerint a koreai hadműveletek megkezdése óta mintegy 49.000 amerikai katona szökött meg csapattestétől. Az U. S. NEWS AND WORLD REPORT című burzsoá folyóirat kénytelen megállapítani: a katonaszökevények számának rohamos növekedése „komoly nyugtalanságra ad okot“. Csoda-e hát, hogy mindezek a tények ráijesztettek a Wall Street uraira? „Mit az oka az amerikai hadsereg csökkent harckészségének és hogyan lehetne ezen segíteni?"— ezen a kérdésen gyötrődnek jónéhány hete a Fehér Ház tábornokai és frakkos dollárdiplomatái. Az okok kikutatását egy úgynevezett „hadműveletvizsgálati irodára“ bízták, amelynek személyzete „pszichiáterekből“ és „lélekbúvárokból“ áll. S míg ezek a „lélekelemzők“ a „családon belüli gyermeknevelés káros (!) csökevényeivel“, a „gyilkolási ösztön elfojtottságával“ és egyéb hasonlókkal „magyarázzák“ az amerikai katonák „fegyelmezetlenségét“, a cél érdekében a Wall Street pénzeszsákjai is meghozták a maguk dollár áldozatát. Vérdíjat tűztek ki a megszökött katonák fejére. A háborús őrület megszállottjai, a lélekkufár trösztvezérek kékhasú bankókkal szeretnék megvásárolni a szökött katonák felismerőinek lelkiismeretét. Az amerikai hadsereg megcsappant harci készségének, a katonák tömeges megszökésének valódi indítóokát nem nehéz megtalálni. A koreai háború semmi lelkesedést nem kelt az amerikai katonákban. Tisztán látják: a koreai rablóhadjárat vaskos dollárkötegekkel tömi duzzadtra a Wall Street ágyugyárosainak feneketlen pénzes zsákjait és nemhogy megmentené az USA-t a közelgő gazdasági válságtól, hanem még fokozza a munkanélküliséget, a társadalmi nyomort, még inkább kiélezi a kapitalizmus öszszes ellentmondásait. A koreai háború nem az amerikai nép igazságos háborúja, hanem a jenki monopolisták imperialista rablóháborúja, melyben az amerikai nép vérével fizet a busás háborús profit minden egyes dollárjáért — erre az igazságra döbbentek rá az amerikai hadsereg katonái. Hiába vetik latba az amerikai új-hitlerek a göbbelsi propaganda minden hagyományos fortélyát, képtelenek letagadni katonáik előtt emberhez nem méltó aljas szándékaikat és képtelenek a lelkesedés legparányibb szikráját is kicsiholni a katonákból. Frank H. Schwäble, fogságba került amerikai ezredes mondotta a Pentagon baktériumháborúját leleplező vallomásában: „ ... a tisztek, ha Koreába érkeznek és látják, hogy saját kormányuk mennyire becsapta őket, amikor a világ előtt még mindig azt állítja, hogy nem használ baktériumfegyvert, természetesen gondolkodóba esnek minden egyébről is, amit kormányuk állít általában a hadviselésről és különösen a koreai háborúról.“ Ha még a tisztek is így gondolkoznak, elképzelhető, hogyan vélekedhetnek az egyszerű közkatonák. Azok, akik százszorta inkább ki vannak téve a háború minden borzalmának. így látja a koreai háborút nemcsak Frank H. Schwäble ezredes és Frank Reynolds közkatona, hanem a jenki imperializmus esztélén háborús terveinek száz- és százezer ágyútölteléknek szánt áldozata is. Ezért oly nehéz rávenni a Koreába küldött amerikai és más nemzetiségű imperialista hadseregek katonáit, hogy életük kockáztatásával kaparják ki a gesztenyét a lángokban álló Koreában a monopolista urak számára. Ezért dobják le magukról az egyenruhát a Pentagon ágyútölteléknek szánt közkatonái és vállalják inkább a megszökéssel járó ezernyi kockázatot. És nagyrészt ennek tulajdonítható az is, hogy a „lélekbúvárkodásra“ kényszerült jenki pestistábornokok koreai agressziója kudarcra van ítélve. Sztálin elvtárs mondja: „Érthető, hogy a legtapasztaltabb tábornokok és tisztek is vereséget szenvedhetnek, ha a katonák a rájuk kényszerített háborút mélységesen igazságtalannak tartják és ezért formálisan, küldetésük igazságosságába vetett hit nélkül teljesítik kötelességüket a fronton.“ A Pravda vezércikke az amerikai militarizmus vadállatiságát leleplező okmányokról MOSZKVA. (Agerpres.). — A PRAVDA február 25-i vezércikkében „Az amerikai militarizmus vadállatiasságát leleplező okmányok” címmel az amerikai agresszorok koreai bűncselekményeivel foglalkozik. A cikk kiemeli azokat a megrázó tényeket, amelyeket a Koreai Egységes Demokratikus Hazafias Arcvonal által kiküldött bizottság állapított meg az amerikai agresszorok és hszinmanista csatlósaik által elkövetett hallatlan gaztettekről, majd rámutat, hogy az utóbbi napokban az amerikai haditengerészeti légierő két fogságba esett tisztje, Frank H. Schwäble ezredes, a légierő 1. csoportjának vezérkari főnöke és Roy H. Bley őrnagy, ugyanennek a csoportnak a tisztje, vallomásában megvilágítja az intervenciósok baktériumháborújának céljait, módszereit és eszközeit. Schwäble ezredes — írja a PRAVDA — elmondotta, hogyan, ki és mikor végezte a baktériumbombázásokat. Ezek a vallomások, akárcsak a korábban foglyul ejtett‘Neal Ennoch, Quinn, Knish amerikai tisztek vallomásai —, akik közvetlenül részt vettek a baktériumbombázásokban — újból megerősítik a nemzetközi tudósbizottság megállapításait. Ez a megállapítás úgy hangzik, hogy „Korea és Kína népe valóban bakteriológiai fegyverek célpontja volt. Ezeket a fegyvereket az Egyesült Államok fegyveres erői alkalmazták nagyszámú, különféle módszert használva fel erre a célra. E módszerek némelyike a japán hadsereg által a második világháborúban alkalmazott módszerek továbbfejlesztésének látszik.“ Az amerikai agresszorok kísérleti terepnek akarják felhasználni Koreát a halált hozó baktériumok hatékonyságának kipróbálására. A köztársaság északi területe felett 1952 január 28-tól március 25-ig több mint négyszázszor alkalmaztak baktériumfegyvert. Korea és Északkelet-Kína városaira és falvaira rendszeresen dobálják a pestis, kolera, tifusz és más fertőző betegségek kórokozóit. Igen jellemző Schwäble ezredesnek az a beismerése, hogy az amerikai parancsnokság rendkívüli intézkedéseket foganatosított, nehogy a baktériumháborúra vonatkozó adatok tudomásukra jussanak saját katonáiknak, vagy a szövetségeseknek. Mindez — állapítja meg a PRAVDA — csak az amerikai tábornokok gyávaságát tanúsítja, azt, hogy rettegnek az emberiség gyűlöletétől és felháborodásától. Az ENSZ közgyűlésének ülésszakán az amerikai képviselők megpróbálták teljesen letagadni a koreai baktériumháborúra vonatkozó tényeket. De a tényektől nem tudtak szabadulni. Nem ok nélkül tagadja meg az Egyesült Államok kormánya a baktériumfegyver eltiltásáról intézkedő 1925. évi genfi jegyzőkönyv ratifikálását Nyilvánvalóan így akar szabad kezet nyerni e fegyver tovább alkalmazásához. „Nem tábornokok, hanem baktériumok nyerik meg a háborút" — kürtölte világgá Creasy tábornok, az amerikai hadsereg vegyihadteste kutatóosztályának főnöke. Az amerikai katonai hatóságok koreai gaztettei nem véletlenek. Szervesen következnek abból a politikából, amelyet az Egyesült Államok vezető körei a koreai kérdésben folytatnak. Ez a politika a koreai nép ellen irányuló hódító háború folytatására, a Korea és Kína ellen irányuló agresszió kiszélesítésére szolgál. Az Egyesült Államok ENSZ-küldöttsége a koreai kérdés tárgyalása során magatartásával ismét bebizonyította, hogy az Egyesült Államok vezetőkörei nem a vérengzés beszüntetését, hanem kiszélesítését akarják. ■ A PRAVDA idézi a ZSENMINZSIBAO-t, amely a következőket írta: „Felhívjuk Ázsia és az egész világ valamennyi békeszerető népét, keljenek fel haladéktalanul és megmozdulásukkal vessenek véget az amerikai imperializmus által az emberiség kiirtására kezdett baktériumháborúnak. Minden igazságérzettel rendelkező tudós és előrelátó politikus, minden olyan ember, aki nem akarja, hogy járványok kerítsék hatalmukba az egész világot, köteles kiállni az amerikai halálgyárosok és járványterjesztők őrült tervei ellen, amelyekkel fel akarják eleveníteni az ötszáz évvel ezelőtti Európa képét, amikor ott pestisjárvány dühöngött. Az ENSZ közgyűlésének azonnal követelnie kell valamennyi ország kormányától, hogy ratifikálja és hajtsa végre szigorúan „a mérgesgázok, a vegyi- és baktériumfegyver háborús alkalmazásának megtiltásáról“ szóló genfi jegyzőkönyvet, s ezzel biztosítsa, az emberiséget egy újabb baktériumháború kitörésének veszélyével szemben.“ Az amerikai imperialisták — folytatja a PRAVDA — a népek szabadsága és függetlensége ellen folytatott harcukban nem rettennek vissza semmiféle eszköztől, még a legaljasabb eszközöktől sem. Politikájuk alapjává tették mindazt, ami szennyes és vérgőzös, mindazt, amit a történelem által pusztulásra kárhoztatott imperializmus keltett életre. A koreai háború egész menete azt mutatja, hogy legyőzhetetlen az a nép, amely szilárdan eltökélte, hogy megvédi szabadságát és függetlenségét. A hős koreai nép, amelyet igazságos, felszabadító háborújában a hős kínai népi önkéntesek támogatnak, súlyos vereségeket mért az agresszorokra. A hitleri gonosztevők útjára tért amerikai imperialisták gaztettei mély felháborodást keltettek minden becsületes emberben. Az amerikai területrablók szörnyű állatiasságaikkal általános megvetést és gyűlöletet keltenek. Az egész szabadságszerető emberiség a koreai nép oldalán áll. A szovjet emberek valamennyi békeszerető néppel együtt testvéri szolidaritásukat fejezik ki a hazája becsületét, szabadságát és függetlenségét bátran védelmező koreai nép iránt. A békeszerető népek fokozzák éberségüket az imperialista háborús gyújtogatók merényleteivel szemben. Az amerikai agresszorok galád bűntetteinek véget kell vetni Koreában! — fejezi be cikkét a PRAVDA. 4 Összeült a Magyar Szakszervezetek XVIII. kongresszusa BUDAPEST. (Agerpres.) — Február 27-én Budapesten összeült a Magyar Szakszervezetek 18. kongresszusa. 600 szakszervezeti küldött vesz részt a kongresszuson. A külföldi vendégek között vannak: a Szakszervezeti Világszövetség, a Szovjet Szakszervezetek, Kína, Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, a Német Demokratikus Köztársaság, Bulgária és Albánia szakszervezeteinek küldöttei. A megnyitó ülésen jelen voltak a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Magyar NK kormányának tagjai. A kongresszus első napján Kristóf István a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, a Magyar Dolgozók Pártja politikai irodájának tagja tartott beszámolót a SZOT munkájáról és a magyar szakszervezetek további feladatairól. Fokozódó erővel bontakozik ki a németi nép békeharca BERLIN. (Agerpres.) — Az utóbbi napokban egész Nyugat-Németországban erősödött a tiltakozás hulláma a bonni klikknek a militarista szerződések ratifikálására irányuló terve ellen. Munkások, parasztok, tisztviselők, kisiparosok politikai és vallási meggyőződésükre való tekintet nélkül egyesülnek a háborús veszély elleni közös harcban, a Békéért, Németország egységéért. A berlini demokratikus lapok jelentik, hogy Brémában nagyszabású békegyűlés volt, amelyen határozatban tiltakoztak a bonni szerződés ratifikálása ellen, Stuttgartban többezer ember tartott gyűlést, amelyen felszólalt dr. Heinemann, volt bonni belügyminiszter és Bodensteiner parlamenti képviselő. Mindketten követelték, kezdjék meg azonnal a tárgyalásokat Kelet- és Nyugat-Németország megbízottai között. A hamburgi ifjúmunkások küldöttsége Bonnba érkezett, ahol felkereste a Bundestag képviselőit és felszólította őket, utasítsák el a militarista szerződést. A küldöttség egyben tiltakozott az ellen, hogy a nyugatnémet ifjúságot besorozzák a hadseregbe. Ludwigshafen, Hannover és más nyugatnémet városokban szintén tiltakozó gyűlések voltak a militarista szerződés ratifikálása ellen. Angol nők békeértekezlete Az angol nőszövetség március 8-án tartja második országos értekezletét. Ez a szervezet, amelynek élén Monica Felton, a Nemzetközi Sztálin-békedíjjal kitüntetett békeharcos áll, a béke megvédéséért küzd, a fegyverkezési hajsza ellen, a nők helyzetének megjavításáért. A szövetség az értekezletre 30 ezer meghívót küldött szét. Anglia keleti részében, ahol az amerikai katonai támaszpontok vannak, a nők aláírásokat gyűjtenek egy tiltakozó petícióra. Az angol nőszövetség értekezletére külföldi vendégeket is hívott. Békegyűlés New Yorkban Az amerikai laburista párt kezdeményezésére február 26-án New Yorkban békegyűlés zajlott le, amelyen több ezer ember vett részt. A gyűlés részvevői viharosan megtapsolták a felszólalókat, akik a koreai háború megszüntetését követelték. Marcantonio, az amerikai laburista párt elnöke egyebek között kijelentette : „Nincs fontosabb kérdés a béke kérdésénél, legfőképpen pedig a koreai béke kérdésénél. Gyermekeink biztonságának legfőbb kezessége és országunk legjobb védelme — a béke !“ Marcantonio felszólította az amerikaiakat, a laburista párttal együtt követeljék a koreai háború azonnali megszüntetését. Végetért az USA csatlósainak római értekezlete RÓMA. (Agerpres.) — Az olasz sajtó jelenti, hogy az USA hat nyugateurópai csatlós országa (Olaszország, Franciaország, Nyugat-Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg) minisztereinek római értekezlete végetért. Az értekezleten komoly nehézségek merültek fel. A STAMPA című lap ezzel kapcsolatban megállapítja : " Az „európai védelmi közösségben" részvevő hat ország közötti együttműködésben komoly válság észlelhető. Az olasz haladó sajtó leszögezi, hogy a római értekezleten nem tudták kiküszöbölni a hat ország közötti nézeteltéréseket és ellentmondásokat. Az UNITA jelentette, hogy az értekezlet idején De Gasperi olasz miniszterelnök állandó megbeszélést folytatott Bunkerrel, az USA római nagykövetével. A megbeszélésnek kettős célja volt. Egyfelől tájékoztatta a nagykövetet a tárgyalások menetéről, másfelől újabb utasításokat kapott tőle. A megszállók meghosszabbították Mannstein náci háborús bűnös „üdülőszabadságát” BONN. (Agerpres.) — A FRANCE PRESSE jelenti: Az angol hatóságok „becsületszóra" újabb „üdülőszabadságot“ engedélyeztek Eric von Mannstein háborús bűnösnek, Hitler volt feldmarsalljának. Mint ismeretes, Mannstein felett 1949-ben ítélkezett a hamburgi brit katonai törvényszék. Minthogy a tárgyaláson kétségbevonhatatlan bizonyítékok merültek fel Mannstein gaztetteiről, a közvélemény nyomására a katonai törvényszék kénytelen volt 18 évi börtönbüntetésre ítélni. Rövid idő múlva azonban büntetését leszállították 12 évre. Mannstein a második világháború alatt a Szovjetunióban és Lengyelországban tömegesen lemészároltatta a lakosságot. Német hivatalos adatok szerint csupán Krimben 75 ezer embert gyilkoltatak le. Az ő lelkiismeretén szárad sokezer partizán halálra kínzása, szovjet katonák legyilkolása, nők, öregek, gyermekek elpusztítása, ő volt az, aki elrendelte Kercsben az egész zsidó lakosság kiirtását. Von Manstein esete nem elszigetelt jelenség. Az amerikai és angol imperialisták azért helyezik szabadlábra a náci háborús bűnösöket, hogy agressziós háborús terveikben használják fel őket. 1053. március 1. vasárnap. A Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Bizottságának ülésszaka BBCS. (Agerpres.) — A Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Bizottságának február 26-i ülésén lezárták a vitát Louis Saillantnak, az SZVSZ főtitkárának jelentésével kapcsolatban. Louis Saillant összefoglaló beszédében elmondotta, hogy a vitákban 23 ország szakszervezeti küldöttei vettek részt. A vitákból kitűnt, milyen sürgős feladatok várnak a szakszervezetekre, a bérek emeléséért, a szakszervezeti és demokratikus jogokért, a munkanélküliség ellen vívott harcban. A Végrehajtó Bizottság megvizsgálta a Szakszervezeti Világszövetség harmadik kongresszusa összehívásának kérdését és elhahatározta, hogy azt 1953 októberére Bécsbe hívja össze. A február 26-i esti ülésen Henri Jourdain, az SZVSZ titkára terjesztett elő jelentést a népek bécsi békevédelmi kongresszusának határozatairól és a határozatok teljesítésével kapcsolatban a szakszervezetekre háruló feladatokról. Az előadó kifejtette, hogy noha a bécsi kongresszuson különböző politikai, vallási meggyőződésű és nemzetiségű emberek vettek részt, mindannyiukat áthatotta az az egyöntetű akarat, hogy megvédik a békét. A továbbiakban az előadó foglalkozott a bécsi kongresszus határozatainak megvalósításával kapcsolatban a szakszervezetekre háruló feladatokkal. Az SZDSZ-nek, valamint azoknak a dolgozóknak, akik nem tagjai az SZDSZ-nek, de a békét akarják, a széles néptömegek körében népszerűsíteniük kell a népek békekongresszusának felhívását és az öthatalmi békeegyezmény megkötésére vonatkozó üzenetet. • Az amerikai imperialisták és a kapitalista országok lakájkormányai háborút készítenek elő. Az imperialisták agresszív háborút folytatnak Koreában, Vietnámban és Malájföldön. A szakszervezetek feladata, hogy minden dolgozónak tudomására hozzák az amerikai, francia és angol imperialisták szörnyű kegyetlenkedéseit. A szakszervezetek feladata, hogy leleplezzék az északatlanti tömb, a Schuman-terv és egy újabb világháborút előkészítő egyéb szerződések agresszív jellegét. A szakszervezeteknek széleskörű kampányt kell folytatniuk a bonni és párisi militaristái szerződések ratifikálása ellen. Az amerikai imperialisták, hogy megkaparintsák az összes stratégiai nyersanyagokat, minden áron meg akarják akadályozni a kereskedelem kifejjődését a Nyugat és a Kelet országai között. A szakszervezetek feladata, hogy egységfrontot alakítsanak e tilalom ellen, minden eszközzel támogassák a szabadkereskedelem megteremtéséért harcoló bizottságokat és szervezzenek ilyen bizottságokat, ahol még nincsenek. A február 27-i ülésen megkezdték Henri Jourdain jelentésének vitáját AZ SZVSZ VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK HATÁROZATA AZ SZVSZ HARMADIK KONGRESSZUSÁNAK ÖSSZEHÍVÁSÁRA Az SZVSZ végrehajtó bizottsága a következő közleményt adta ki az SZVSZ harmadik kongresszusának összehívásával kapcsolatban: Az SZVSZ végrehajtó bizottsága, miután megvizsgálta több ország szakszervezeti küldötteinek javaslatát, 1953 február 25 . és 28 között tartott ülésszakán elhatározta, hogy az SZVSZ harmadik kongresszusát 1953 októberére Bécsbe hívja össze. A kongresszus napirendjén a következő pontok szerepelnek: 1. Jelentés az SZVSZ tevékenységéről és a szakszervezetek soron lévő feladatai a dolgozók akcióegységének megerősítéséért, az életszínvonal emeléséért és a béke megvédéséért folytatott harcban. 2. A szakszervezetek feladatai a kapitalista és gyarmati országokban a demokratikus szabadságjogok és a nemzeti függetlenség megvédéséért vívott harcban. 3. A szakszervezeti mozgalom kiterjesztése a gyarmati és függő országokban. 4. Az SZVSZ vezető szerveinek megválasztása. Hogy a dolgozó tömegek követelései minél jobban felszínre kerüljenek és hogy a kongresszus minél szélesebb alapon fejtse ki munkáját, a végrehajtó bizottság felhatalmazta az SZVSZ titkárságát, vizsgálja meg az egyes országok szakszervezeteinek és az SZVSZ-t támogató összes szakszervezetek véleményét a javasolt napirendről és hívja össze ez év április 20-ra az SZVSZ Végrehajtó Irodáját. Ezen az ülésen kidolgozzák a kongresszust előkészítő intézkedéseket, figyelembe véve a szakszervezetek részéről beérkező megjegyzéseket. AZ SZVSZ VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA, Bécs, 1953. február 27. Lengyel okmánygyűjtemény az USA aknamunkájáról VARSÓ. (Agerpres.). — A Lengyel Népköztársaság külügyminisztériuma gyűjteményes kötetet adott ki azokból az okmányokból, amelyek az amerikai kormánynak a népi Lengyelország ellen irányuló ellenséges tevékenységét bizonyítják. A kötetbe foglalt 56 okmány az amerikai imperializmus ellenséges tevékenységének három fő vonatkozását mutatja be. Az USA aknamunkája egyrészt a lengyel állam függetlensége és területi épsége ellen irányul. Ez a Lengyelország nyugati határai elleni kirohanásokban, az új hitlerista-militarizmus feltámasztásában és a Nyugat-Németországban szított revanspolitikában nyilvánul meg. Az amerikai imperializmus ellenséges tevékenységének második vonatkozása — a Lengyelország elleni gazdasági háború, ami abban nyilvánul meg, hogy az USA visszatartja a hitlerista megszállók által elrabolt lengyel javakat, megkülönböztető politikát folytat kereskedelmi téren, és gazdasági blokádot alkalmaz Lengyelországgal szemben. Végül az amerikai imperializmus ellenséges tevékenységének harmadik vonatkozása az, hogy az USA beavatkozik a lengyel állam belügyeibe, kém, szabotázs és diverziós akciókat szervez az amerikai diplomáciai képviselők segítségével, sőt amerikai katonai repülőgépek támogatásával. A lengyel külügyminisztérium okmánygyűjteménye leleplezi azokat a módszereket, amelyekkel az USA a népi Lengyelország elleni tevékenységét kifejti. Ugyanakkor az okmányok tanúságot tesz-s nek a lengyel kormány következetes békepolitikájáról, a népi hatalom erejéről és a len- gyel nép egységéről. Mindezen tényezők segítségével a lengyel nép megadja a megérdemelt választ ellenségeinek. A bolgár külügyminisztérium jegyzéke Jugoszláviához SZÓFIA. (Agerpres.). — A Bolgár Távirati Iroda közli: A Bolgár Népköztársaság külügyminisztériuma február 26-án a következő tartalmú jegyzéket intézte Jugoszlávia szófiai nagykövetségéhez: A Bolgár Népköztársaság külügyminisztériuma a jugoszláv külügyminisztériumnak küldött előző jegyzékeiben számos tényt idézett, amelyek azt bizonyítják, hogy a jugoszláv kormány ellenséges politikát folytat a Bolgár Népköztársasággal és a bolgár néppel szemben. Ez az ellenséges politika állandóan kifejezésre jut abban, hogy a jugoszláv külügyminisztérium és a jugoszláv hatóságok sorozatosan olyan akciókat követnek el, amelyek célja a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok aláaknázása Jugoszlávia külügyi államtitkársága 1953 január 29-i jegyzékében minden ok nélkül felkérte a Bolgár NK külügyminisztériumát, hogy csökkentse a belgrádi bolgár nagykövetség tisztviselőinek számát, így minden alap és konkrét vád híján kénytelen volt elhagyni Jugoszlávia területét K. Ivanov, Bulgária belgrádi ideiglenes ügyvivője, nagykövetségi tanácsos; Vaszil Nikolov, nagykövetségi első titkár és Nikola Krivlev, alezredes, katonai attasé. A Bolgár Népköztársaság külügyminisztériuma megállapítja, hogy a jugoszláv kormány ellenséges akciójával szándékosan még rosszabbítani akarja a Bolgár Népköztársaság és Jugoszlávia közötti kapcsolatokat. A Bolgár Népköztársaság külügyminisztériuma kijelenti, hogy a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok rosszabbítására irányuló politika következményeiért a teljes felelősség kizárólag Jugoszlávia végrehajtó tanácsára hárul. Az ENSZ munkálatai NEW YORK. (Agerpres.) — Az ENSZ politikai bizottságának február 26-i délelőtti ülését elhalasztották, mert senki sem jelentkezett felszólalásra a koreai kérdés vitájában. A február 26-i délutáni ülésen Ausztrália, Brazília és Peru küldöttei felszólalásaikban elismételték az angol-amerikai tömb szokásos rágalmait a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen. Azon erősködtek, hogy indokolják az amerikaiak koreai agresszióját. Minthogy február 27 és 28-ra senki sem kért szót, a politikai bizottság legközelebbi ülését március 2-ra tűzték ki. Újságíró körökben arról beszélnek, hogy az amerikai-angol tömb megbízottai mindenképpen szeretnének kibújni a koreai kérdés konkrét megvitatása alól és továbbra is meg akarják akadályozni a közgyűlést abban, hogy határozatot fogadjon el a koreai háború megszüntetéséről. A demokratikus német sajtó a Reichstag felgyújtásának évfordulójáról BERLIN. (Agerpres.) — A berlini demokratikus sajtó megemlékezik arról, hogy 20 évvel ezelőtt gyújtották fel a hitleristák a Reichstagot. A NEUES DEUTSCHLAND ezzel kapcsolatban a következőket írja : „Igen nagy jelentősége van annak, hogy emlékeztessünk erre a provokációra, tekintettel arra, hogy Adenauer és Lehr ismét hasonló ürügyet keresnek Németország Kommunista Pártjának betiltására. Éppen úgy, mint Hitler, Adenauer is a kommunisták üldözését akarja eszközül felhasználni háborús céljainak megvalósítására“. A lap felszólítja a nyugatnémetországi munkásokat, hogy egyesült erővel harcoljanak a fasizmus és a háború ellen. A BERLINER ZEITUNG hangsúlyozza: „Most is, éppen úgy, mint 20 évvel ezelőtt, a szociáldemokrata párt vezetői a német nép ellenségeinek oldalán állnak. Ezúttal azonban a munkásosztály nem fogja tűrni, hogy elárulják. A nyugatnémetországi munkások többször bebizonyították, hogy egységesen harcolnak a fasizmus újjáéledése ellen. A német nép nem szándékszik másodszor is áldozatul esni sem a német, sem az amerikai imperializmusnak“. Eisenhower elnöki teendője«« ...a trösztök parancsainak végrehajtása! Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bucuresti, Piata Scânteii No. 1. — Telefon: 7.42.29 — Titkárság: 7.65.27 — Tiparul: Combinatul Poligrafic „Casa Scânteii“ — Taxa postalä plätitä in numerar conf. apr. Dir. Gena Pastelor No 205092/97. C. No. 6094