Előre, 1954. március (8. évfolyam, 1983-2008. szám)
1954-03-02 / 1983. szám
. Néptanácsaink segítségére Az állandó Az 1953 december 20-án megválasztott néptanácsok mellett országszerte megkezdték működésüket az új állandó bizottságok. Nagy munka, sok tennivaló vár rájuk Fontos feladatok elé állítják őket a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének augusztusi plenáris ülésén hozott határozatok. Ha az állandó bizottságok jól megszervezik munkájukat, ha negyedévi tervükben pontosan előirányozzák, milyen problémákkal kell foglalkozniuk és tervüket végrehajtják, ha pontos tervet készítenek, hogy miről kell beszámolnok a néptanácsi ülésszakokon s a végrehajtó bizottsági üléseken, akkor eredményesen teljesíthetik sokrétű feladataikat. Csak az a terv lehet valóban irányítója az állandó bizottságok mindennapi munkájának, amely konkrét szervezési intézkedéseket tartalmaz és határidőket ír elő a kitűzött célok megvalósítására, végül pedig személy szerint felelőssé teszi a képviselőket a rájuk bízott feladatok teljesítéséért. Magyarpéterlaka községben (Régen rajon) a mezőgazdasági és begyűjtési állandó bizottság a következőképpen készítette el munkatervét: 15 dolgozó parasztból aktívát alakított, feladatkörönként külön-külön kollektívákat szervezett, minden kollektívára egyegy kérdés tanulmányozását bízta. A mezőgazdasági kampány sikereinek biztosítására az állandó bizottság különféle intézkedéseket javasolt a néptanácsnak. Az állandó bizottság ismerte a végrehajtó bizottság munkatervét és az ennek keretében felmerült kérdéseket, s így saját tervét a soron következő kampány fő feladataira irányítva állíthatta össze. Ebből a példás együttműködésből adódott, hogy Magyarpéterlaka tavaly az első helyet vívta ki magának a rajonban. Az állandó bizottságok gondoskodjanak arról, hogy munkatervük összhangban legyen az illető osztályok által előirányzott intézkedésekkel és a végrehajtó bizottság munkatervével. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy az állandó bizottság is vegye tervbe mindazokat a feladatokat, amelyek a végrehajtó bizottság munkatervében szerepelnek, vagy hogy csupán olyan kérdéseket illesszen tervébe, amelyeket a végrehajtó bizottság terve is felölel. Fontos, hogy az állandó bizottságok és a végrehajtó bizottság között szoros legyen a kapcsolat. Ha mindig egymás segítségére támaszkodnak, akkor a néptanács jól oldhatja meg feladatait. Az állandó bizottságok és a végrehajtó bizottság között semmiesetre sem lehet szó alárendeltségi viszonyról. Mind az állandó bizottságok, mind a végrehajtó bizottságok a néptanácsok szervei. Működési szabályzatuk értelmében az állandó bizottságok nincsenek alárendelve a végrehajtó bizottságoknak, ez utóbbiaknak azonban mégis kötelességük, hogy gondosan foglalkozzanak az állandó bizottságok munkájával és nehézségeivel. A végrehajtó bizottság az a szerv, amely az ülésszakok közt a néptanács munkakörének legnagyobb részét betölti, s ezért minden rendelkezésére álló eszközzel a már bevált módszerek felhasználásával támogatnia kell az állandó bizottságok munkáját Ajánlatos például rendszeres tájékoztató ülésekre összehívni az állandó bizottságokat. Ezt a módszert már több végrehajtó bizott bizottságok ság alkalmazta, de még jobban el kell terjeszteni és kitartóan kell követni, hogy minél jobb eredményekre vezessen. Helyes az is, ha a végrehajtó bizottságok üléseket tartanak az állandó bizottságok elnökeivel vagy titkáraival, s ha ezeken az üléseken a végrehajtó bizottság egy képviselője tájékoztatja az állandó bizottságok, elnökeit, titkárait az előttük álló feladatokról és a célravezető legjobb munkamódszerekről. A néptanácsok végrehajtó bizottságainak munkáját nagyon fellendíti, ha szovjet mintára „képviselő-szobát" létesítenek. Gondoskodjanak a „képviselő-szoba“ jó működéséről, szervezzenek itt beszámolókat és előadásokat a különféle állandó bizottságok sajátos munkakérdéseiről, valamint a bélés külpolitikai helyzetről. Helyes, ha a végrehajtó bizottságok kellő időben tájékoztatják az állandó bizottságokat az ülésszakok napirendjére vonatkozó javaslataikról hogy az állandó bizottságoknak alkalmuk legyen tevékenyen részt venni a megfelelő anyag előkészítésében, hogy beszámolót vagy társjelentést készíthessenek a napirendre kerülő kérdésekről, és hozzájárulhassanak az ülésszak határozati javaslatának jobb kidolgozásához. A végrehajtó bizottságok ösztönözzék élénk tevékenységre az állandó bizottságokat. Tanulmányoztassák velük a mindennapi munkában felmerülő kérdéseket, hogy ezzel bevonják őket is a különféle ügyek elintézésébe. Kötelessége minden végrehajtó bizottságnak, hogy a legnagyobb figyelemmel foglalkozzék mindazokkal a javaslatokkal, amelyeket az állandó bizottságok valamely kérdés tanulmányozása, vagy valamely általuk megejtett ellenőrzés alapján terjesztenek elő. Az ilyen javaslatokat legkésőbb tíz napon belül meg kell vitatni, s a jelzett hiányosságok orvoslására késedelem nélkül határozatot kell hozni Az állandó bizottságok munkájába egyre több honpolgári aktívát kell bevonni Alakítsanak széleskörű honpolgári aktívákat sztahanovistákból és élmunkásokból, mérnökökből, szakemberekből, technikusokból, tudományos dolgozókból, agronómásókból, zootechnikusokból, orvosokból, tanárokból, tanítókból, háziasszonyokból, stb A végrehajtó bizottságok hassanak oda, hogy az állandó bizottságok minél erősebb honpolgári aktívákat alakítsanak A néptanácsok aktivistáit a munkakörüknek megfelelő sajátos kérdések szerint kell bekapcsolni a honpolgári aktívákba. Az egyes állandó bizottságok munkaközösségét, a tervfeladatok figyelembevételével alakítsák meg és vonjanak be ezekbe, a néptanácsi képviselőkön kívül — a feladatkör sajátosságának megfelelően — különféle dolgozókat is. A néptanácsi munkában részvevő tömegek így a gyakorlatban ismerik meg az államvezetéssel kapcsolatos kérdéseket. Az utóbbi évek során bebizonyosodott, hogy az állandó bizottságok a politikai munka valóságos iskolái. Országunk valamennyi becsületes állampolgárának alkalmanyílik arra, hogy bekapcsolódjék az állandó bizottságok munkájába s ezáltal kiszélesítse politikai látókörét fejlessze szervező és gazdálkodási képességét, legyen tevékeny harcosa a szocialista építésnek. P. LUPASCU Belső tartalékok felhasználásával jelentős megtakarításokat értek el a marosvásárhelyi „Petőfi Sándor” bőrgyár munkásai és technikusai figyelmüket a vállalat belső tartalékainak feltárására és kihasználására összpontosítják. Szekeres Zoltán főgépész, aki élenjár a szocialista versenyben, nemrég egy ujitást vezetett be, amely lehetővé tette a kesztyűk szabásának és a kesztyűbélések összeállításának a gépesítését Az ujitás alkalmazása óta a munka termelékenysége 10 százalékkal emelkedett a kesztyű szabásnál és 30 százalékkal a kesztyűbélés összeállításánál. Bende Sándor és Risoltski Lajos munkások javasolták a hulladékbőrök újracserzését. A javaslatot elfogadták és létesítettek egy új osztályt, ahol az újracserzett bőrökből különféle bőrdisznóárukat készítenek. A hulladékbőrök felhasználása évente több mint félmillió lejt jövedelmez. Csibi József a bőr zsírozásához használt tojássárgát olcsó növényi olajjal helyettesítette s ezzel évenként 265.000 darab tojást takarit meg. Új közszükségleti ckkek A kolozsvári „Lemn si mobila” kisipari termelőszövetkezet legtöbb osztályán új bútorféléket kezdtek gyártani. A faesztergáló osztályon bölcsők és gyermekjátékok, az asztalos osztályon pedig újfajta gyermekkocsik készülnek. A szocialista versenyben élenjáró Grác Béla és Stanci Géza kezdeményezésére a ceruzakészítő osztályon galvanizált töltőceruzákat állítanak elő alacsony önköltségi áron. Kis János, Tóth Anna, Grác Béla és mások kitűntek munkájuk jó megszervezésével és a szovjet módszerek alkalmazásával. Lidia Korabelnyikova módszerével a kárpitos osztályon 10.000 lej értékű anyagot takarítottak meg. Ebben nagy érdeme van Rácz Gyulának, Kaiser Gyulának és Boros Erzsébetnek Mindhárman 130 százalékra teljesítették januári tervelőirányzatukat. Az első román színházfilm I. Hetven évvel ezelőtt fejezte be a nagy román színműíró, Ion Luca Caragiale egyik legjelentősebb művét, „Az elveszett levelet“. Ezalatt a majdnem háromnegyed évszázad alatt „Az elveszett levél“ diadalukat járt be. Most az utóbbi években túljutott a határokon is Caragiale éles gúnnyal megrajzolt figurái — a tőkés-földesúri társadalom képviselői — megsemmisítő nevetést váltanak ki a moszkvai, berlini, pécsi, budapesti és brüsszeli színházak nézőterén is. Caragiale nemhiába írta élete alkonyán: „A közéletbe vezető utat mindeddig elzárták előlem a bojárok és a szerencsevadászok, mivel ösztönösen gyanították, hogy nem teszek elég hűséges szerelmese szent Alkotmányunknak Miért ne legyek most, öreg koromban őszinte, miért ne legyen nekik igazuk, miért ne mutassam meg nyíltan, hogyan gondolkozom jelenlegi államszervezetükről? Miért ne mutassam meg az egész világnak, milyennek láttam a politikai és társadalmi eseményeket, amelyeknek nemcsak egyszerű szereplője voltam, hanem történetírója is." Igen, Caragiale történetírója és egyik legőszintébb történetírója korának. Ennek a kornak keresztmetszetét rajzolja meg művészi tökéllyel ..Az elveszett levél“-ben Tükröt tart a kizsákmányoló osztály elé, minden szépítgetés nélkül, a maga rideg, kiábrándító valóságában mutatja be annak igazi arcát. Éppen ezért az akkori idők hivatalos közvéteménye a lehető legnagyobb tartózkodással fogadta drámairodalmunk eme nagyszerű alkotását. Az igazi értékeket azonban nem lehet tartózkodással, agyonhallgatással megsemmisíteni, azok minden kommentár nélkül beszélnek önmagukért. AZ ELVESZETT LEVÉL később az uralkodó osztály taktikát változtatott. Megindította az egész sajtóra, az iskoláskönyvekre, a színházra és az irodalombírálatra kiterjedő galád hadjáratát Caragiale meghamisításáért. Cikkek és „értékelések“ egész sora jelent meg, amelyben Caragiale műveit reakciósoknak, a 48-as eszmék kigúnyolóinak, másokban pedig politikamenteseknek, irányzatosság nélkülieknek, politikailag és erkölcsileg közömböseknek minősítették. S hosszú évtizedeken át folyt ez az alávaló hadjárat, hogy elfedjék elfelejtessék, meghamisítsák az igazi Caragialet, a harcost, az írót. Csak a felszabadulás után válhattak Caragiale művei — így Az elveszett levél is —,a maguk valósága,ban, minden ferdítés nélkül a nép, a dolgozók közkincsévé. 1948-ban újították fel először Az elveszett levelet. Azóta már sok színházban túljutott a századik előadáson s valahányszor műsoron van, mindig telt ház előtt játszanak a művészek. A fővárosi I. L. Caragiale Nemzeti Színház Az elveszett levéllel érte el egyik legnagyobb sikerét s maga a színház munkaközössége is erre a teljesítményére a legbüszkébb. Erről az előadásról készült első hazai színházfémünk. S ezzel nemcsak a halhatatlan írónak, Caragialenak állítottak emléket, de jelentősen hozzájárultak ahhoz is, hogy igazi értelmezésében, valódi mondanivalójával ismerjék meg Az elveszett levelet hazánk legkisebb, legeldugottabb falujának dolgozói is Ez a színházfilm nemcsak a vidéki színházak művészeinek és rendezőinek hanem az üzemi és Falusi kulturotthonok színjátszócsoportjainak is jelentős segítséget ad, hogy helyesen értelmezhessék Az elveszett levelet. A színházfilm új műfaja filmművészetben De Itt is előttünk állnak a szovjet művészek gazdag tapasztalatai A Szovjetunióban készítették az első színházfilmeket, hogy a legjobb színműveket és a legjobb előadásokat valóban közkinccsé tehessék. A szovjet színházfilmek közül olyan remekművek álltak a román művészek előtt, mint Jegor Bulicsov és a többiek, Az élő holttest, Éjjeli menedékhely és a Táncmester. A román filmművészek hasznosították ezeket a tapasztalatokat . Sica Alexandrescu, a művészet érdemes mestere és Victor Iliu állami díjas rendező vezetésével a nagy író művéhez méltó filmet alkottak. II. Pereg a film s a vásznon megelevenednek Az elveszett levél hősei. 1883-ban vagyunk. Néhány évvel azután, hogy az országba érkezett a legnagyobb népnyúzó, a király. A politikai élet egyik legizgalmasabb pillanatának, a választásnak vagyunk tanúi egy hegyvidéki kisvárosban. Látszatra elkeseredett harc folyik a kormányon lévő konzervatív párt és a liberálisok között. A harc a konzervatív és a liberális párt között azonban nem a szavazattöbbségért, hanem a kormánypárti képviselő személyének kiválasztásáért folyik, mert amin Trachanache, a választási bizottság feje mondja a negyedik felvonás elején Dandanachenak, a későbbi képviselőnek, „nincs mit aggódnia. Mi holtbiztosra megyünk. Nálunk az ellenzék nyikkant sem mer, mert mi erősek vagyunk . .. tisztelt uraság . . kegyetlenül erősek. Kegyed nem is szerez többséget , kegyedet nem szavazattöbbséggel hanem egyhangúlag választják meg." Caragiale ezzel lerántja a leplet a különböző polgári pártok között dúló harcról, az „ellentétekről.“ Mindez a komédia csak arra való, hogy megtévesszék a népet, hisz a kormánypárti konzervatívok és az ellenzéki liberálisok ugyanazokat az osztályérdekeket képviselik. Ezért válnék olyan könnyen lehetségessé, hogy a liberálisok vezére Catavencu, a konzervatívok jelöltje legyen. Ezt a megtiszteltetést megérdemelné, hisz „nagy érdemei“ vannak, ő az „Aurora“ Első Hazai Általános Közhasznú Önsegélyző Közgazdálkodási Szövetkezet alapító elnöke. De ő maga is jól tudja, hogy ez a közhasznú intézmény hangzatos nevénél mással nem dicsekedhetik s így nincs elég esélye a választásokon — hát zsaroláshoz folyamodik. Előzőleg ellopja a Kótyagos Polgártól Tipatescu megyefőnök Zoitteához, a Trachanache feleségéhez irt szerelmes levelét és csak úgy hajlandó viszszaadni, ha cserébe a kormánypárti konzervatívok képviselőjüknek jelölik. Ellenkező esetben közli a levelet újságjában a Kárpátok Harsonájában. Az elveszett levél egyik legérdekesebb jelenete a választási gyűlés. A filmben szereplő művészek legszebb teljesítményüket nyújtották ebben a jelenetben. A liberális Catavencu ellenfele Farfuridi a konzervatív párt vezető egyénisége. Hatalmas választási beszédében e.ismétli az eseményeket „pontosan 1821-től.” Az ő programmja abban áll hogy „...igenis módosítjuk az alkotmányt! Nagyon helyes! De akkor egyetlen betűt se változtassunk rajta... Vagy pedig nem módosítjuk. Nagyon helyes! De akkor hajtsunk végre itt is, ott is változtatásokat .. mégpedig éppen a lényeges pontokon..." Utána Catavencu emelkedik szólásra. Fölényesen áll meg a szónoki emelvény előtt, egész lényéről az olvasható le, hogy ...na mos, odaolvasok az ellenzéknek.” Könnyekig elérzékenyülten kezdi a beszédét, majd taktikát változtat és diktatórikus hangon fröcsköli szét pufogó írásait: „A mi iparunk nagyszerű! A mi iparunk csodálatos! A mi iparunk fenséges! S ma már büszkén dagadó kebellel mondhatjuk el: mindössze egy hibája van, mégpedig az, hogy egyáltalán nem létezik." S a megvesztegetett párthívek őrjöngő éljenzésbe törnek ki. Catavencu választási beszédében ilyenformán vázolja céljait, melyeket elérni szándékszik esetleges megválasztása után: „Minden nemzet, minden nép, minden ország rendelkezik elegendő csőddel. Csak mi nem! Hát ez a helyzet tisztelt uraim, tűrhetetlen! Ez nem tarthat így tovább!” Ilyen tervekkel akarja elérni azt, „hogy hazánk boldoggá tétessék és minden hazafi boldoguljon" Mindkét pártvezér erőlködése azonban hiábavaló. Egy harmadik lesz a kormánypárt képviselőjelöltje, Agamemnon Dandanache Igaz ugyan hogy ő még butább, még ütődöttebb és nagy szolnoklatokra sem képes, mert dadog, de úgy látszik jobban értett a zsaroláshoz. Amint ő mondja .Ezernyolcszáznegyvennyolc óta mindig benne ültünk a képviselőházban” — hát most maradjon ki? Ezek voltak a képviselőjelöltek. Nézzük a többieket. A választási bizottság elnöke, Zaharia Trachanache még az orráig sem lát Felesége a szeme előtt szűri össze a levet a megyefőnökkel. Mégis mindig azt csinálja, amit a legkedvesebb barátja, Tipatescu, a megyefőnök parancsolt Tipatescu diktátorként vezeti megyéjét. Rendőrei segítségével mindenáron véghez viszi akaratát, csak éppen Zoiticának nem tud ellenállni. Az ő kedvéért egyezik bele abba is, hogy Catavencu legyen a jelöltjük. Pristanda a gerinctelen rendőr, engedelmes eszköze főnökeinek Bármilyen parancsot végrehajt Állandóan azon töri az eszét, hol tudna szerezni magának valamit, mert ,,a család nagy, a fizetés kicsi, költségvetés szerint." Íme a tőkés-földesúri rendszer képviselői a hatalom birtokosai. Ellentétek, egymás pocskondiázása a választási gyűlésed, mindez csak komédia, hisz a szinmű végén az új képviselő tiszteletére rendezett fáklyásmenet élén éppen az ellenzék vezére, Catavencu halad. S Catavencu az aki a bor okozta választás utáni általános öröm közepette javasolja ellenfelének, Tipatescunak. „Bocsásson meg és szeressen engem, hiszen mindanynyian románok vagyunk...! Az egyik becsületes, a másik pedig kevésbbé becsületes.“ ill. Az elveszett levél mondanivalóját visszaadni minden túlzás és ferdítés nélkül, úgy ahogy azt I. L. Caragiale megírta — nehéz feladat. A fővárosi Nemzeti Színház művészei nagyszerűen oldották meg ezt a nehéz feladatot. Az elveszett levél fiatal filmgyártásunk sikerének könyvelhető el. Kétségtelenül a legszebb alakítást Alexandra Giugaru érdemes művész nyújtotta Zaharia Trachanache szerepében. A művész mély átérzéssel, minden mozdulatát alaposan átgondolva, mérlegelve formálta meg a vagyonos, kivéretett, kisvárosi közéleti személyiséget. Al. Giugaru alakítását talán még szöveg nélkül is megértené a néző. A mondanivalót le lehet olvasni arcáról, szeméből, mozdulatairól. Igazi hús-vér figurát formált Radu Beligan érdemes művész is Agamemnon Dandanache szerepében Sokáig élni fog emlékezetünkben Marcel Anghelescu állami díjas érdemes művész, nagyszerű játéka (Pristanda) Ravasz, amikor e saját hasznáról van szó, együgyű, amikor úgy érzi, hogy rajtakapták a csaláson de mindig, mindenkor engedelmes eszköze gazdáinak A filmben szereplő valamennyi művész igyekezett a legjobban megfelelni szerepének. Jó munkát végzett Fehér András operatőr. Az ő érdeme a tiszta, világos felvétel, ami legföbb, kelléke a film élvezhetőségének. A film egyes részeit aláfestő kísérőzenét Paul Constantinescu állami díjas zeneszerző szerezte. Feltétlenül dicséretet érdemel W. Siegfried, az RNK művészetének érdemes mestere, nagyon szép és korhű díszleteiért, amelyek jelentősen emelték a film művészi színvonalát. PÉTERFI ÁRPÁD ELŐRE TESTNEVELÉS ÉS SPORT Az RNK IV. nemzetközi sakkversenye Egynapos szünet után hétfőin került sor az RNK IV. nemzetközisakkversenyének harmadik fordulójára. A nagyszámú nézőközönség különös figyelemmel kísérte a verseny két legfiatalabb részvevőjének, Victor Korcsinoj mesternek és Victor Ciocitea mesterjelöltnek játszmáját. A szovjet mester kezdésnél laza fővonalat nyitotta meg és ezáltal a nehéz figurákkal veszélyeztette Ciocitea állását. A továbbiakban egy jól átgondolt kombináció következtében gyalogot nyert. Ciociltea később ellentámadásba lendült, de a szovjet mester jól védekezett és a játszma félbeszakadtakor sikerült gyalogelőnyét megőriznie, ami nyerési esélyeket biztosít számára. Wade nemzetközi mesternek sikerült némi előnyre szert tenni a Pachmann elleni játszmában. A csehszlovák nemzetközi mester középjátékban a legjobb lépéseket játszotta A fővárosi „Dinamó“ sportcsarnokban vasárnap reggel nemzetközi baráti találkozóra jöttek össze a Román Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság válogatott súlyemelői. A találkozó a román súlyemelők 4—3 arányú győzelmével végződött. Váltósulyban Kile Enciu ez alkalommal 335 kg. összteljesítménnyel megjavította az RNK csúcsot. A román csapat további győzelmeit I. Birau Vasárnap, február 28-án Aradon folytatódott a labdarúgó A-csoportba való bejutásért folyó küzdelem. Ez alkalommal a Lokomotiva stadionban mintegy 3000 néző előtt a Bukaresti Spartac és az Aranyosgyéresi Metaius csapatai mérték össze erejüket. A két csapat találkozója mindvégig kemény küzdelmet eredményezett és egyenlő végjátékban a 22. lépésnél a játszma döntetlenül végződött. Érdekes küzdelem volt az O‘Kelly—Voiculescu-játszmáikjain. Kezdéskor a belga bajnok futót áldozott és ezáltal a „V’-vonalon két gyalogot szerzett magáénak. Voiculescu jól játszott ésmiután visszaverte ellenfele veszélyes támadását gyalogot áldozott és támadást indított. O'Kelly, a 36. lépésnél döntetlent ajánlott fel és ezt a fiatal Voiculescu elfogadta. Ugyancsak döntetlen eredménnyel végződött a Sándor—Dr. Paoli-játszma. A Nyezsmetdinov—Dr. Filip, Szabó—Bálánál, Kluger—Furman, Dr. Traiamescu—Stahlberg és a Sliva—Holmov-játszma függőben maradt. Ma délután a IV. forduló játszmáira kerül sor. PETRE SEIMEANU mesterjelölt (pehelysúly), E. Doica (félnehézsúly) és Silviu Cazan (nehézsúly) érte el. A vendég német válogatott győzelmeit Miske (légsúly), Schulze (könnyűsúly) és Siebert (középsúly) vívták ki. Az RNK és a Német Demokratikus Köztársaság legjobb súlyemelőinek találkozója hozzájárult a két ország közötti sportbarátság további megerősítéséhez. A 21. percben Colos egyéni akció révéd váratlanul megszerzi a vezető gólt. 1:0 a Bukaresti Spartac javára. A második félidőben a Métáiul fokozza az iramot és a 49. percben Ban révén sikerül egyenlítenie. A gól után továbbra is a Métáiul támad, de gólt nem ér el és így az eredmény nem változik. A román súlyemelők győzelme Bukarest Spartac — Aranyosgyéresi Métáiul 1 : 1 (1:0) Megkezdődött a jégkorong világbajnokság A napokban kezdődött meg Svédországban a jégkorong világbajnokság, amelyre a következő nyolc ország nevezett be: Szovjetunió, Csehszlovák Köztársaság, Svédország, Svájc, Kanada, Nyugat-Németország, Finnország és Norvégia Az idei világbajnokság értékét nagyban növeli a szovjet jégkorongozók részvétele. Mint ismeretes a szovjet jégkorongozók az idén számos, világviszonylatban is kiemelkedő nemzetközi találkozót nyertek meg. Az eddig elért sikerek bizonyítják, hogy a Szovjetunió jégkorongsportja világklasszisra emelkedett. A Csehszlovák Köztársaság jégkorong együttese Európa-szerte ismert. Acsehszlovák jégkoronngozók ezidáig kilenc ízben Európa-bajnokságot és két ízben világbajnokságot nyertek. Kanada színeit a világbajnokságon a Lyndhurst Motors, egy nagy gépkocsigarázs csapata képviseli. A kanadaiak január végén érkeztek meg Európába, ahol több barátságos mérkőzést vívak. George Dudley, a kanadai jégkorongszövetség titkára kijelentette, hogy sürgősen hét játékost küldenek megerősítésül a csapat után Az eddig lejátszott mérkőzések eredményei a következők: Csehszlovák Köztársaság— Svájc 7:1 (3:1, 1:0, 3:0); Szovjetunó—Finnország 7:1 (2:0, 3:1, 2:0); Svédország—Norvégia 10:1 (3:0, 4:0, 3:1); Csehszlovák Köztársaság—Nyugat-Németország 9:4 (2:0, 4:0, 3:4); Szovjetunió—Norvégia 7:0 (2:0, 4:0, 1:0); Kanada—Svájc 8:1; Svédország— Finnország 5:3; Svájc—Nyugat-Németország 3:3; Kanada—Norvégia 8:0. ★ A stockholmi jégkorong világbajnokság negyedik napján a Szovjetunió és a Csehszlovák Köztársaság válogatott csapatai újabb győzelmeket értek el. A szovjet együttes 6:2 arányban győzte le Nyugat-Németország csapatát. A csehszlovák jégkorongozók 12:0 arányban győztek a finn válogatott ellen. - ■ ■■ A prázsmári posztógyár dolgozói teljesítik tervüket A prázsmári (Sztálin rajon) „Constantin David“ posztógyár minden egyes osztályának munkásai és technikusai a belső tartalék'* helyes felhasználásával, januári tervüket teljes egészében teljesítették A fonoda, szövőde és a kikészítő osztály 100 százalékon felül teljesítette tervét. A dolgozók növekvő igényeinek kielégítése érdekében a gyárban sikerült január hónapban egy újfajta férfiszövetet készíteni, valamint 6 új szövetmintát előállítani. A minőség megjavításáért folyó szocialista verseny élén a szövődé 4-es számú minőségi brigádja áll. Balog Rozália, Kovács Ferenc négy szövőgépen, Éles Gerta két szövőgépen dolgozó sztahanovisták példamutatók a terv teljesítésében. Trifan Safta, Kotecz Lenke fonók és Vasvári Ilona csévéző sztahanovisták is nagyon jól dolgoztak. Valamennyien 45— 50 százalékkal teljesítették túl januári előirányzatukat. Ugyanakkor nagy gondot fordítottak a jó minőségre is. A munkasiker elérésében igen nagy segítséget jelentett a posztógyár munkásai számára Csutkih szovjet sztahanovista, valamint Mihok Vera sztahanovista munkamódszereinek elsajátítása és alkalmazása. GEISZ JAKAB levelező IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet közli: A felmelegedés tovább tart. Változó, jobbára borús égboltozat, az ország nyugati és délnyugati részén köd. Gyenge déli légáramlat. Nyugaton szemerkélő eső. A hőmérséklet nappal plusz 5 és 15 fok között, éjjel mínusz 5 és plusz 5 fok között váltakozik. A következő két napra aránylag meleg idő, gyenge légáramlat, az ország déli és délnyugati részén ködképződés várható. 1954. március 2., kedd BEDRICH SMETANA — Halálának 70. A XIX. század közepe felé az európai zeneköltészet súlyos válságba jutott. A szimfónikus zene terén a Beethovenn epigonok a késői romantika pesszimisztikus-lemondó légkörében vergődtek, amely nem volt egyéb, mint a zsákutcába jutott burzsoá irodalmi irányzat zenei megnyilvánulása. Az operairodalomban is Wagner hatalmas alkotását sekély tehetségű követői hiába igyekeztek folytatni: üresen kongó, nagyhangú deklarációjukban igen kevés volt az igazi, zeneköltészeti tartalom. Ebben az időben az orosz zenei élet néhány fiataljának bátor kezdeményezése teremtett új, egészséges légkört a zeneköltészet számára. Csajkovszkij , főleg az „ötök“ híres csoportja (Musszorgszkij, Borodin, Kui, Rimszkij- Korszakov és Balakirev) új erőforrást nyitottak meg a zeneköltészet megújhodása számára: a népzenét. Ez a kezdeményezés realista, eszmei tartalomban gazdag és a széles tömegek számára hozzáférhető nyelvezetük zenei alkotásokat eredményezett Az új zenei irányzat hatalmas befolyással volt a szomszédos országok zeneirodalmára is. Hatása alatt a Habsburgok rabigájában sínylődő, elnyomott cseh nép legjobb fiai is ráébredtek saját zenei kincsestáruk gazdagságára és megindították a küzdelmet a cseh nemzeti zeneirodalom megteremtéséért. Ennek a zeneirodalomnak legelső és egyúttal legnagyobb képviselője Bedrich Smetana. Pályafutását két tényező határozta meg: ragyogó költői zsenialitása és Forró hazafisága. Egyszerű parasztia volt, aki csak 19 éves korában ismerkedett meg a kottafejekkel, mégis csakhamar elsőrangú zongoraművésszé vált és Liszt Ferenc legkedveltebb tanítványai közé tartozott. Előadóművészi sikerei mellett rövidesen mint karmester, majd mint zenetanár és operaigazgató is nagy tekintélyt szerzett. Művészi pályájának legértékesebb szakasza azonban zeneszerzői működése. Smetana új területet tárt fel a zeneirodalom számára, egy dolgos, vidám, egészséges humorú dalszerető és derűlátó nép zenéjét. Természetesen távolról sem arról van szó, hogy Smetana egyszerűen lekottázta volna a nép ajkáról szedett dallamokat, hanem a nép zenei nyelvezetét, annak zeneképekben kifejezett lelkivilágát öntötte magas művészi tökéletességű alkotásokba Smetana zenei alkotása egyesíti Beethoven lendületes dinamikáját Mozart kristálytiszta és realista technikáját, valamint Liszt és Chopin melódiabőségét — államija meg Vladimír Helfert neves cseh zenekritikus — Smetana minden egyes művében alkotó módon gazdagította nagy tanítómestereinek hagyományait. Az operairodalomháin Smetana Mozart nyomdokain indult el. Első nagysikerű és örökszépségű alkotása Az eladott menyasszony a világ legsikerültebb vígoperái közé tartozik, amely új színeket, új környezetet és új hangokat hoz ebbe a műfajba. Az eddigi vígoperáknak, Donizetti, Rossini és Mozart műveinek témája az arisztokrácia és a burzsoázia életformáiban előforduló fonák helyzetek. Az eladott Menyasszony a falu népének egészséges, életvidám humorát viszi színpadra. A legszebb, legtisztább feldolgozásban felcsendülő cseh népdalok és népi táncok, az egész operát átható szellem és pezsgő lejelé évfordulójára — nyesség az egész zeneirodalom egyik legsikerültebb és örökifjú Vígoperájává teszik ezt a művet. Smetana operáiban hiába keresnék a Wagner-epigonok zajos és nagyhangú szavalását. A kivételes tehetség és forró hazafiság belső ereje lendíti a művészet magaslatai felé a nép szívéből fakadó dallamokban és ritmusokban oly gazdag műveinek mondanivalóját. Erről tanúskodnak Dalibor és Libuszia című operái is, amelyekben a cseh nép mondavilágának alakjain át juttatja kifejezésre népének nemzeti törekvéseit. 1874-ben Smetaflét utolérte a mesterek mesterének, Beethovennek sorsa: megsüketült. Visszavonult minden nyilvános szerepléstől, de tántoríthatatlan energiával folytatta munkáját, a cseh nemzeti zeneirodalom megalapozásáért. Ekkor írta meg legértékesebb szimfonikus alkotását, a Hazám című szimfonikus ciklust. Talán sehol sem domborodik ki oly élesen Smetana művészi egyéniségének mindkét alapvető vonása: a költészet és a hazaszeretet, mint ennek a ciklusnak hat szimfonikus költeményében. Smetana zenéjén keresztül megismerjük Csehország gyönyörű természeti szépségeit, az erdők mélyéből fakadó Moldva folyót, amelynek morajlása végigkíséri zenei utazásunkat s a haza szépségei mellett a cseh nép költészetének tündéri világát. A hazai tájak szépségeit festi le a Csehország berkeiből és mezeiről című szimfonikus költemény is, amely a zeneirodalomban úgyszólván páratlanul álló, hatalmas zenekari pasztell. Mindent megtalálunk ebben a műben, amit csak egy szép nyári napon a természet nyújthat: a virágzó, zöld ligeteket simogató lágy szellő suhogását, a vidáman kerepelő malom kerekéről alácsobogó patak zenéjét, a zöld berkek ezernyi énekes madarának vidám csicsergését. S mindezt Smetana oly természetesen és közvetlenül érzékelteti hangképeinek ragyogó poézisén keresztül, hogy teljesen magával ragadja hallgatóját. Smetana zenéje a széles tömegekhez szól és népének jövőjébe vetett hitét hirdeti. A már említett Hazám című ciklusának utolsó két szimfonikus költeménye a Tábor és Blinik. Ebben a két zenei költeményben Smetana feleleveníti a cseh népnek Husz János korában vívott hősies szabadságharcát. Hatalmas történelmi festményt vetít elénk Smetana a két szimfonikus költeményben. Ziska vezetésével a cseh szabadságharcosok éveken át dacolnak elnyomóikkal. Visszavonulnak a Tábor hegyére, de nem hódolnak be. A túlerő nyomása alatt ugyan porbadul kardjuk, de az utódokban tovább élnek a szabadságért küzdő ősök hősies hagyományai. Az utódok újból harcba szállnak a szabadságért és kivívják a nép boldogságát. Ezt mondja el nekünk Smetana zenélje. Smetana sokoldalú zeneköltői zsenialitására jellemző, hogy a legelvontabb és legkötöttebb zenei műfaj, a kamarazene terén is sikerült új színeket és kifejezésformákat találnia. Életemből című vonósnégyese meleghangú bensőséges képekben, romantikus lendülettel ecsetel egyes epizódokat kürtfémes életéből Smetana zenei alkotásai a XIX. század második felében nagy lendületet adtak a zeneirodalom fejlődésének. Minden művében az életbe, az emberek jövőjébe vetett hite szól hozzánk. BORA SÁNDOR Horváth Imre» VERSEK FÉREG Ha a mélyben turkál, hogyan nevezzem? Hát féregnek a férget! S ha magasban fúr, névé mi legyen? A fa tetőn is féreg! SÚGVA KÉRDEZ Súgva kérded: Mondd, merre forduljak? A szél vájjon, honnan lengedez? A mi Utunk eggyé sose forrhat: bármerre térsz nem vagy egyenes. HANGOSKODÓ Felkerült és már fenyeget. Mit gondoljunk felőle? Ki hangos, könnyen bereked — és hangtalanul dől le, azzal biztat: „Így megy hamarabb”... S amit kértél papíron marad A BOGARASZ Mielőtt egy ügyet bevezet, megfontoljahogy lesz nehezebb. Végtelen lesz kezében a rész s részletekben elvész az egész addig vizsgál kicsit és nagyot amíg mindent ki nem forgatott.