Előre, 1954. június (8. évfolyam, 2060-2085. szám)
1954-06-01 / 2060. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ! A falu soron lévő feladatai Szinte be sem fejeződött a nagy tavaszi munka — a szántásívezés — s máris újabb feladat került előtérbe falun: a növényápolás. S most már országszerte teljes gőzzel folyik a gyomlálás, kapálás. De ugyanakkor feltartóztathatatlanul közeleg az aratás-cséplés ideje. S az aratás-csépléssel majdnem egyidőben kell elkezdeni a jövő évi jó termés megalapozását: a tarlóhántást, meg aztán az őszi szántás-vetést. Mindemellett persze nem szabad megfeledkezni a begyűjtési terv teljesítéséről, a kvótabeadásról. Ezek a legfontosabb teendők. Sorolni lehetne ezenkívül a „kicsiknek“ tűnő, de cseppet sem elhanyagolható feladatok sorozatát, mint például: a szénakészítés, a folyamatban levő mezőgazdasági építkezések befejezése és még sok egyéb. Nem könnyű dolog eligazodni e sok és egytől-egyig halaszthatatlan tennivaló között. Mindent el kell végezni, mégpedig úgy, hogy egyik se menjen a másik rovására. Jól meg kell fontolni, melyik munka a legsürgősebb, hova milyen erőket kell összpontosítani, mennyi idő jut egy-egy feladat teljesítésére. Ebben nyújt felbecsülhetetlen segítséget a minisztertanácsnak és a párt Központi Vezetőségének a napokban megjelent határozata. A határozat a növényápolásról, a betakarításról, a tarlóhántásról, a cséplésről, az őszi vetésekről és mélyszántásról, valamint az 1954. évi begyűjtési terv végrehajtásáról szól, megjelöli a falvak dolgozóinak soron lévő feladatait. „A Román Népköztársaság Minisztertanácsa és a Román Munkáspárt Központi Vezetősége — hangzik a határozat — az állami és pártszervek, a mezőgazdaságban dolgozó munkások, technikusok és szakemberek, valamint a dolgozó parasztok legfontosabb feladatának tekinti most azt, hogy idejében és jól végezzék el a növényápolást, a betakarítást, a tarlóhántást, a cséplést, az őszi vetéseket és mélyszántást s maradéktalanul teljesítsék a begyűjtési tervet." Az idei bőséges termés elérésének legfontosabb feltétele most , tehát a növények idejében történő, jó minőségű ápolása, az aratáshordás-cséplés gondos megszervezése és elvégzése. Rövid idő alatt a szokottnál jóval több munka vár ránk a betakarításban és a kapásnövények ápolásában, mert sok tartományban az őszi vetések lassan fejlődtek s a tavasszal vetett gabonafélék fejlődése utolérte az őszieket. A kedvező időjárás folytán nemcsak a kultúrnövények, hanem a gyomok is rohamosan fejlődnek s ha nem gyomlálunk, kapásunk idejében — elfojtják vetéseinket. Igaza van annak a közmondásnak, hogy a gyomok egy tálból esznek a paraszttal. Éppen ezért a határozat kötelezi a földművelésügyi és erdészeti minisztériumot, a néptanácsok végrehajtó bizottságait és a pártszerveket s felhívja a falvak dolgozóit: azonnal szervezzék meg mindenütt a növényápolást és a növényvédelmet, az agrotechnikai szabályok pontos betartásával végezzék el a gyomlálást, kapálást. Mint a határozat is hangsúlyozza, ebben a munkában különös gondot kell fordítani a kapálás gépesítésére. Az elmúlt évek tapasztalata bizonyítja, hogy a gyakori gyomlálás és kapálás jelentős tényezője a jó termésnek. Detta, Kőrös, Torda és több más rajonban legfőképpen a növények gondos ápolásával érték el, hogy kukoricából a rajoni átlagtermés 20 mázsa volt. Székelyhid rajonban hektáronként több mint 160 mázsás burgonyatermést takarítottak be. Nagy szerepe volt a jó növényápolásnak abban is, hogy Marosvásárhely, Marosludas és Nagyenyed vajonban a 200 mázsát is meghaladta a cukorrépa átlaga. Nem kell ennél nyomósabb tényekkel érvelni ahhoz, hogy az idén egyetlen falu határában sem szabad egy jottányit sem engedni a növényápolásra vonatkozó agrotechnikai előírások végrehajtásából. Ebben a tekintetben pedig a fő feladat a néptanácsok végrehajtó bizottságaira, mezőgazdasági szakembereinkre hárul. Az aratásra és a csáplésre vonatkozólag a határozat feladatul tűzi ki, hogy az állami gazdaságokban, a gép- és traktorállomásokon és a mellékgazdaságokban június 20-ig tegyék üzemképessé a szükséges gépeket, biztosítsák a cserealkatrészeket, az üzemanyagot, körültekintően tervszerűsítsék a feladatok elvégzését, készítsék elő a szerüket stb. A néptanácsok tekintsek kötelességüknek hathatós segítséget nyújtani a betakarítás-cséplés megszervezésében a kollektív gazdaságoknak, társulásoknak és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak. Mezőgazdasági szakember-gárdánk becsületbeli feladata pontosan megállapítani, hogy melyik vidéken, melyik falu határában mikor érkezett el az aratás ideje. Jórészt ennek a feladatnak a lelkiismeretes teljesítésétől függ a magpergéssel járó veszteségek elkerülése. A falu dolgozó népe pedig — a pártszervek és a néptanácsok segítségével — úgy kell dolgozzon a nyár folyamán, hogy a lehető legrövidebb idő alatt befejezzük az aratástcsáplést és ezzel párhuzamosan e tarlóhántást is. A határozat pontosan körvonalazott feladatokat, részletes utasításokat tartalmaz a begyűjtési terv végrehajtásával megbízott szervek számára. A mezőgazdasági termelők százezreinek hazafias kötelessége gyors és pontos kvótabeadással elősegíteni a begyűjtési terv teljesítését. A kimondottan nyári teendők körülhatárolása után a határozat annak szükségességét hangsúlyozza, hogy az ország minden tartományában idejében elvégezzék az őszi szántás-vetést, meg az őszi mélyszántást. Ez már a jövő évi termés biztosításáért folyó harchoz tartozik és annál is inkább fontos a lehető legjobban elvégezni, mert mi évről évre többet akarunk kicsikarni a földből. Nagy tévedés lenne azt hinni, hogy a gazdagabb termésért folyó harcot csak a falu népének kell megvívnia. A határozat rámutat a fémipari és gépgyártási, a könnyűipari, a kőolajipari, a szénipari és egész sor más minisztérium, valamint számos állami intézmény, gazdasági és szövetkezeti vállalat feladataira. A mezőgazdasági termelés növelése az egész dolgozó nép érdeke s éppen ezért a több termésért vívott harc is az egész nép feladata. Mint eddig mindig, a dolgozó parasztság ezután is nagy segítséget kap a gazdag termésért folyó harcban a munkásosztálytól, amelynek szintén létérdeke, hogy több kenyér, hús, zsír, tej, tojás legyen. Mivel kedvezőbb feltételeik és nagyobb lehetőségeik vannak, mint az egyénileg gazdálkodóknak, természetes, hogy a soron lévő mezőgazdasági munkákban is a szocialista szektor dolgozói kell élenjárjanak, jó példát mutassanak. Az aratás-cséplés, a tarlóhántás, a begyűjtés és az őszi mezőgazdasági munka néptanácsaink újabb nagy erőpróbája lesz. Egyetlen tartományi, rajoni vagy községi néptanács sem dolgozhat eredményesen, ha nem tervezi és szervezi meg idejében a munkát és nem biztosítja a feladatok végrehajtásának gyors és alapos ellenőrzését. Néptanácsi apparátusunk úgy kell hogy dolgozzon, mint egy jó, olajozott gépezet. Ez a bürokratikus munkamódszerek sutbadobását, a patópáloskodás megszüntetését, céltudatos, higgadt és éber vezetést követel minden végrehajtó bizottság részéről. Ha valamikor, hát az aratás-cséplés idején szükség van a szoros tömeg, kapcsolatokra, az aktív állandó bizottságokra, a terep alapos ismeretére. Nem könnyű, de igenis sikeresen megoldható feladatok állanak most néptanácsaink előtt. S feladataik megoldásában legyen vezérfonal a kormány- és párthatározat, a pártszervek irányítása. Lankadatlan figyelmet kell szentelni a jó politikai tömegmunkára is, mert a szervezeti intézkedések csak akkor lehetnek teljes értékűek, ha széleskörű politikai munkával párosulnak. A legerélyesebben le kell küzdeni azt a hibás felfogást, hogy a néptanácsoknak semmi közük a politikai tömegnevelő munkához. A néptanácsok vezetői és aktivistái is felelősek azért, ha valamelyik községben a gyenge népnevelő munka miatt lemaradnak az aratással vagy a begyűjtéssel. A nyári hónapok folyamán nagy szükség van a kultúrotthonok élénk, mozgósító hatású tevékenységére. Az eddigi kampányok során igen szép eredményekhez vezetett a falvakon mindinkább meghonosodó hazafias és szocialista verseny, a jobbnál-jobb eredményekért folyó nemes versengésnek újabb lendületet kell adni a növényápolás és az aratás-cséplés napjaiban. A versenyben járjanak élen a képviselők, a kiváló termelők, a nőbizottságok s az IMSZ-szervezetek tagjai. Az idő sürget. Minden percet ki kell használni a növényápolás gyors és jó elvégzésére, az aratás, hordás és cséplés alapos előkészítésére, hogy veszteség nélkül takarítsuk be egész évi munkánk gyümölcsét! ! Vili. évf., 2060 sz. 4 oldal, ára 20 báni 1964 június 1., kedd Gyorsan telnek a játék, az olvasás csodás percei. Játszva, tanulva növekednek gyermekeink felnőtt emberekké, a boldog holnap erőteljes építőivé. Képünkön: 1. Elmerülten játszanak a fővárosi „Adesgo“ gyár gyermekotthonának lakói. 2. A fővárosi Gyermek Könyvesboltban. LAPUNK TARTALMÁBÓL: Javult az áruelosztás és a kiszolgálás Marosvásárhelyen (2. oldal) Tudományos munka a Bolyai-egyetemen az 1953—54-es tanévben (2. oldal) Ukrajna és Oroszország újraegyesülésének 300. évfordulója (3. oldal) Testnevelés és sport (3. oldal) Befejeződött a Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusa. — A május 28-i, 29-i és 30-i ülés (4. oldal) Az összindiai szakszervezeti kongreszszus a békéért (4. oldal) A genfi értekezlet május 31-i zárt ülése (4. oldal) A Szovjetunió genfi küldöttségének sajtóértekezlete (4. oldal) Francia lap Ely tábornok bizalmas jelentéséről (4. oldal) Svájci lapok Molotov látogatásáról a svájci szövetségi állam elnökénél (4. oldal) HAZÁNK MINDEN TÁJÁRÓL Géppel kapálják a kukoricát A besztercei munkásklub Mint országunk számos városában és községében, 1950-ben Besztercén is munkásklubot létesítettek. Szép, tágas villát kapott a klub, de zavartalan működéséhez és fejlődéséhez elsősorban arra volt szükség, hogy magukra vonják a dolgozók érdeklődését. Mercea Iosif, kulturfelelős, fáradságot nem kímélve látott hozzá a munka megszervezéséhez. Már az első napokban megalakította a különböző kulturbrigádokat és bizottságokat, amelyek múmiáját mindvégig jól irányította és rendszeresen ellenőrizte. Minden tagnak pontosan meghatározott, konkrét feladatot adott. A klubnak román és magyar kultúregyüttese van, amelyek minden alkalommal együtt szerepelnek a szintén vegyes nemzetiségű nézőközönség előtt. Besztercén 8 előadást tartottak, mind nagyobb és nagyobb sikert aratva nyitányaikkal, szavalataikkal, Indulóikkal és énekkari számaikkal. Esztrád műsorukat népdalokból, néptáncokból, szavalatokból és kisebb színdarabokból állították öszsze. A színjátszó együttes olyan jól sikerült előadásokat tartott Besztercén, hogy utána a rajon számos helységébe hívták meg vendégszereplésre. A kulturegyüttesek a különböző üzemekben, a falusi szövetkezetek közgyűlésein és a rajoni értekezletek alkalmával eddig összesen 14 alkalommal szerepeltek. Jól sikerült előadást tartottak Dorna-Vatrán is s nem egyszer a helyi rádiósítási állomás műsorán is szerepeltek. A klub könyvtár-kollektívája rendszeresen foglalkozik a pionírok iskolán kívüli nevelésével. A könyvtárban gyakran közös olvasási és könyvismertetési órákat tartanak a pionírok számára. A sportbizottság sakkversenyeket rendez, női röplabda és teniszmérkőzéseket szervez. Batos Cornel a tánccsoportok felelőse, nagy türelemmel és hozzáértéssel tanítja be a szebbnél szebb néptáncokat. Betlean Iosif, a műkedvelő színjátszó csoportok bizottságának felelőse és Mocan Alexandra, igen nagy gondot fordítanak a fiatal műkedvelők nevelésére, mert tudják, hogy csak jól felkészült ifjak nyújthatnak igazán művészi színvonalú előadásokat a dolgozóknak. Munkájukat a román és magyar kultúrcsoportok egymásután aratott sikerei dicsérik. A magyar kulturcsoport tagjai közül különösen Gheitzer András, Moravec Edit, Kobdrus Éva, Kolozs Erzsébet és Szabó Jenő tűnnek ki jó alakításaikkal. Sefler Ervin a vizuális agitáció felelőse is szorgalmasan végzi munkáját. Falragaszokkal, fotómontázsokkal, karikatúra-plakátokkal serkenti a tagokat jó munkára és egyre több ifjút von be a klub életébe, munkájába. A besztercei munkásklubnak rendszeres támogatást nyújt a rajoni pártbizottság, a rajoni szakszervezeti bizottság és a szövetkezeti vállalat számos dolgozója Nem mondható el; ez a szövetkezeti munkások szakszervezetének Központi Bizottságáról. A klub vezetősége többszöri kérésére sem nyújtott segítséget a szükséges hangszerek és színpadi díszletek beszerzésére s így mindmáig számos felszerelésük hiányzik. MEDGYESI ELEONÓRA levelező (Tudósítónktól.) Még nem dőlt el a verseny, de az újaradi gép- és traktorállomáson úgy beszélnek a győzelemről, mintha már ki is vívták volna. Igaz, van is mivel dicsekedniük. A tavaszi kampányban Arad rajonban az elsők között voltak. A növényápolással is az élen járnak. Május 26-ig 40 százalékát végezték el az előirányzott gépi kapálásnak. Az újtiszai földeken már befejezték a kukorica első kapálását. A többi községben mint Újaradon, Kisszentmiklóson, Szépfalun, Fíregyházán, Temesfüzkúton már másodjára kapálják géppel a cukorrépát, először a kukoricát és napraforgót. A traktorosbrigádok versenyében Sípos András munkaérdemrendes traktoros brigádvezető 9-es számú brigádja halad az élen. A gépállomáson a Titinger Miklós agronó- éj házak épülnek (Tudósítónktól.). — Medgyesen mind több dolgozó épít magának családi házat az állam segítségével. Elsőnek a Vasia Vasilescu" textilgyár és a „Május 8" bőr- és cipőgyár 41 dolgozója, köztük Coman Teodor, a szocialista verseny élenjáró gépésze, Fazekas József és Simon József élmunkások, illetve Varga Tibor szíjgyártó mester. Rusu Parfirte, a szocialistaverseny élenjárója, Keszler Gusztáv felsőrészkészítő és Veres János vette igénybe az állami kölcsönt Többen közülük már be is költöztek a két szobából, konyhából, fürdőszobából, kamarából, előszobából, pincéből és verandából álló új lakásaikba. Gombamódra nőnek az új családi házak. A „Vitrometan" üveggyár mögött elterülő magaslaton a „Vitrometan", „Parilianii Padi", ,,T'ba’‘, „Uj Ut", „Salconzerv” gyárak és a Rajoni Ipari Vállalat dolgozói építkeznek. Ezen a lejtős réten tavaly ilyenkor még gyermekeik hancúroztak. Az eltelt év alatt azonban közel harminc típusház épült. A házak nagy részébe már be is költöztek a tulajdonosok, köztük Gábor Lőrinc, Pepelea Ioan és a ,,Partizanii Pacii" több élenjáró dolgozója. A családi házak építéséhez a legtöbb üzem igazgatósága értékes segítséget nyújtott a dolgozóknak A „Május 8" bőr- és cipőgyár vezetőségepéldául teljes egészében beszerezte az építkezésekhez szükséges építőanyagokat. Az üzem asztalosműhelyében készítették el az épületekhez szükséges állatokat és ajtókat. Helyi erőforrásokból téglaprést állítottak üzembe, s így a dolgozók 35 százalékkal olcsóbban jutottak a szükséges téglához. A „Vitrometan", „Partizanii Padi” és a más részlegéhez tartozó traktorosokról beszélnek a legtöbbet. Wolf Miklós, Romantz János traktorosok az agronómus javaslatára 7 gépi kapát kötöttek egy traktor után, így dolgozzák meg a kapásokat. Ezzel az új kezdeményezéssel 15 hektáron kapálják meg a kukoricát, cukorrépát. A növényápolás mellett az aratási előkészületekről sem feledkeztek meg. Míg a földeken 6 traktoros brigád végzi a gépi kapálást, addig a többi 7 brigád a cséplőgépeket, aratókévekötő gépeket javítja. Május 26-ig a gépek 56,3 százalékát javították ki. Harminc cséplőgépük közül 6-ot már teljesen kijavítottak, míg másik hét munkában van, rövidesen ezzel is végeznek. Tizenhat aratókévekötő gépük közül 12 általános javításra szorult. 26-án ezek már kijavítva várták az aratást. állami kölcsönből többi gyár vezetősége a tégla előállításán kívül szállítási eszközökkel is segítette a munkásokat. Több üzemben a dolgozók saját kezdeményezésük alapján oldották meg az anyagbeszerzést. A „Vitrometan" dolgozói például az állami kölcsönben részesült dolgozókból építkezési bizottságot alakítottak s ez a bizottság mindenkinek beszerezte a szükséges anyagokat. Gabriel Friedrich és Lasu Petru a téglabeszerzést intézte. ronoszalan a gázcsövekről. Havelka Victor pedig az alaphoz szükséges kőanyagról gondoskodott. Ezzel a beosztással sok felesleges járkálást és költséget sikerült megtakaraniuk. A ,,Vasil Vasilescu" textilgyár dolgozói közül eddig 51 -en kaptak családi ház építésére állami kölcsönt. Az épületek egy része már a múlt évben teljesen elkészült. Több családiház befejezése azonban már hónapok óta teljesen elakadt. Ennek oka elsősorban az, hogy az üzem vezetősége csak részben tette magáévá a segítségadást. Csak így fordulhatott elő, hogy mivel több dolgozó a maga erejéből nem tudja beszerezni a szükséges cserépmennyiséget, kénytelen tehetetlenül nézni, hogy az időjárás kárt okoz a befedetlen épületben. Az állami kölcsönből épülő családi házak anyagellátása érdekében nagyon keveset tett a városi néptanács is, a többi között elmulasztotta a kiutalt házhelyek nagy részének végleges lemérését, illetve átadását. Ennek következtében több dolgozó annak ellenére, hogy már régen saját házában lakik, nem tudta bekerítetni azt. GYERMEKEINK GONDTALAN ÉLETE A kisvasút vidám utasai Kész! Mehet! — kiáltja oda Anghelie Gheorghe ellenőr a mozdonyvezetőnek és felugrik a második kocsiba, amely egyben az utolsó is. Mert csupán két vagonból áll ez a kisvonat, amely most lassan, igazi nagyvonat módjára pöfögve kidöcög a bukaresti 17-es villamos végállomásától. A Tei-tó partján alacsony buxusbokrok, karcsú hársfák között vezet a kisvasút 1.800 méteres keskeny sínpárja. Ahogy az állomásról kifut, előbb szelídhajlású dombról ereszkedik alá, majd egyenes pályán, a tó mentén fut célja, a Tei-strand felé. Áthalad egy halastó fölé épített kishídon és végül éles kanyart véve megáll a strand bejáratánál. A kisvonat vidám utasai, — apróbb, nagyobb gyermekek, sőt felnőttek is — itt vagy kiszállnak és sétálnak egyet a tóparti fák, bokrok között, leheverésztek a zöld fűbe, nyáron fürödnek, napoznak — vagy kiszállás nélkül visszautaznak a néhány percnyi pihenés után induló kisvonattal. — Csupán 50 baniba kerül egy jegy, — mondja Tecaciuc Florica, aki május elseje óta a kisvasút pénztárosa. — Az 50 banis jegy akkor is érvényes, ha az utas megszakítja néhány órára az utat a strandnál. Mire a kisvonat visszatér útjáról, — ez körülbelül 15—20 percbe telik, — az állomásnál újabb utazóközönség várja és alighogy felveszi utasait, újra elindul a kanyargó tóparton Délután 4 órától este kilencig jópárszor megteszi ezt az utat Vasárnap más a menetrend. Reggel 9-kor indul és 1 óráig közlekedik, majd délután 4 órától ismét este 9 óráig. ★ Ez a fővárosi kisvasút közel négyéves múltra tekint vissza A fővárosi gyermeksereg, a kisvasút gondtalan utazóközönsége a Villamosművek központi műhelyei munkásainak köszönheti ezt a gondos, szép kivitelezésű járművet. 1949-ben kezdtek dolgozni rajta önkéntes munkával és hamarosan át is adták a „forgalomnak". Az egész kisvasút arra enged következtetni, hogy készítői sok szeretettel és odaadással dolgoztak rajta. Branica Ion mozdonyvezetőnek, (aki egyébként villamosvezető) kényelmes vezetői fülke áll rendelkezésére. A mozdony hátsó részében vannak az akkumulátorok, teherbíró képessége 30 lóerő. A két kocsiban nyugodtan elhelyezkedhetik 50 utas, gyermek, felnőtt egyaránt, a mozdony minden megerőltetés nélkül elbírja ezt a terhet. A mozdony és a kocsik alsó része élénk pirosra van festve, a mozdony teteje, az apró rácsos kocsioldal és a padok hófehérre. Az idén is, — mint minden évben, — május elsején kezdett közlekedni a kisvonat. A fővárosi gyermeksereg, különösen a környékbeli apróságok alig várták ezt a napot. Napfényes, meleg napokon olyan nagy az utazóközönség száma, hogy a kisvonat szinte megállás nélkül közlekedik az állomás és a strand között. — Csak az elmúlt vasárnap 1 881 utasunk volt — mondja a pénztárosnő — de hétköznapokon is elkél 2—300 darab jegy Ha megnyílik a strand, akkor jóval nagyobb lesz a forgalom. * A mozdonyvezető dudál, — ami igen hasonlít az autótülkölésre — és lassan elindítja a vonatot. Az egyik padon aranyszőkehajú, kékszemű, rózsaszínszalagos kislány ül, Cristescu Magduska. Induláskor félénken anyja mellé húzódik, majd mind bátrabban hajolgat kifelé a kocsi fehér rácsos oldalán. Hat perc sem telik belé ,és a kisvonat bekanyarodik az állomáshoz. Az utasok kiszállnak, hogy átadják helyüket az újonnan érkezetteknek. A szőke apróságnak azonban nem nagyon akaródzik kiszállni. Könyörögve csimpaszkodik anyja kezébe és húzza vissza: — Maradjunk még, ezen jobb utazni mint a villamoson!— H. ! Az élet virágai Öt évvel ezelőtt, 1949-ben ünnepeltük meg először a Nemzetközi Gyermeknapot S azóta minden június elseje egy-egy újabb állomása a gyermekek jobb életéért, testi-szellemi megóvásáért vívott küzdelemnek. Évről évre mind jobban tudatosodik az öt világrész dolgozóiban, hogy a gyermekek életéért folyó harc szétválaszthatatlanul egybeforrt a békéért folyó lankadatlan küzdelemmel. Június elseje minden szülőt, minden becsületes embert figyelmeztet: bármilyen nyelven beszélsz, bármelyik égtáj fia vagy is, akármi a hited, meggyőződésed a felelős vagy az emberiség jövő,léért, személyesen felelsz az utókor előtt gyermekeid sorsáért, boldogulásáért. Június elseje az egész világ gyermekeinek ünnepe, de mégis más formája és tartalma van az ünnepnek nálunk, az épülő szocializmus és kommunizmus világában, s másként ünnepelnek a tőkés országok dolgozói. A béketábor országaiban az egész nép féltő szeretete és gondoskodása veszi körül a gyermekeket. A kommunizmust építő szovjet emberek „az élet virágai”nak nevezik őket Ez is a legtalálóbb jelző. Hiszen a gyermek a jövő ígérete, terveink, álmaink továbbfolytatója és megvalósítója. A szovjet állam minden feltételt megteremtett arra, hogy a gyermekek egészségesen, testi és szellemi képességeik kifejlesztésével és gyarapításával fejlődhessenek. Megvédi őket a leselkedő betegségektől. A Szovjetunió ez évi költségvetésében például 141 milliárd és 309 millió rubelt irányoztak elő társadalmi-kulturális célokra s ebből jelentős összeget fordítanak a gyermekek egészségvédelmére. Hatezer poliklinika vigyáz csupán a három éven aluli emberpalánták egészségére. Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi három évben tizmillióval szaporodott a Szovjetunió lakossága. A nyári hónapokban millió és millió szovjet gyermek tölti szünidejét a szebbnél-szebb helyeken létesített pionírtáborokban, a természet ezernyi szépségéve megáldott üdülőhelyeken. Több mint 220.000 különböző fokú iskola áll rendelkezésükre, hogy alaposan felkészülhessenek az életre, az alkotó munkára. A szovjet nép példáját követve, a népi demokratikus országokban is mind örömteljesebbé válik a jövő nemzedék élete. Sanghajtól Prágáig a dolgozó nép fiai és leányai előtt nincsenek többé elérhetetlen célok, teljesíthetetlen vágyak. Kínában, még nem is olyan régen milliószámra pusztultak a gyermekek ez orvosi segély, a táplálék hiányában — ma több mint 60 ezer bölcsőde és napközi otthon szolgálja a kínai gyermekek egészséges fejlődését. Az egykori „hárommilis" koldus Magyarországán" csak minden negyedik gyermek léphette át az iskola küszöbét Ma minden tanköteles gyermek tanul. Az albán gyermekek osztályrésze a múltban a serdülő korban kezdett inszakasztó munka s a korai vénség volt. Ma a népi demokratikus Albániában is szülőotthonok, bölcsődék, napközi otthonok, iskolák, pionirpalotáik hirdetik a szocializmust építő nép gondoskodását gyermekeiről. _Szomorú és reménytelen volt a dolgozók gyermekeinek sorsa a tőkés-földesúri Romániában. Hány és hány ezer gyermeket ölt meg, pusztított el a nyomasztó nélkülözés s a kilátástalan jövő. A világra hozott csöppségeket a lesben álló betegségek tizedelték meg Minden negyedik gyermek elpusztult, mielőtt ki tudta volna mondani a legdrágább szót, azt, hogy „édesanyám“. S milyen sors várt a megmaradtakra, ha sok-sok nélkülözés közepette fel is cseperedtek? Valamennyien ismerjük ezt a sorsot. Serdületlen korban megkezdett testet-lelket szikkasztó munka a tőkés urak gyulaiban, vagy a kulákszállók vackain töltött nyomorúságos esztendők. Most, szabadságunk tizedik esztendejében büszkeséggel vehetjük számba ezen a téren is eredményeinket; a dolgozó nép sorsával együtt megváltozott gyermekeink élete is. Elég, ha ennek érzékeltetésére megemlítjük, hogy több mint 1300 szülőotthon áll ma a várandós anyák rendelkezésére. Az 1954 évi költségvetésünkben újabb kórházi egységek és szülőotthonok építése is szerepel. A dolgozó anyák szülés előtt és után fizetett szabadságot kapnak. Számos, felszabadulásunk előtti orvosi statisztika beszél a dolgozók és gyermekeik között pusztító tüdőbajról és más társadalmi betegségekről. Ha most, nyaranként végigjárjuk a tengerparti és hegyvidéki üdülőket, a dolgozók gyermekeinek ezreivel találkozunk, akik az állam költségén vidáman töltik szünidejüket a legszebb nyaralóhelyeken, pionírtáborokban. Az idén 125.000 gyermek tölti majd szünidejét a különböző táborokban, üdülőhelyeken. Számos különböző intézmény biztosítja országunkban az árva vagy az arra rászorulógyermekek nevelését. A Gyermekek Háza, a Tanköteles Gyermekek Háza, a beteg gyermekek számára létesített különleges nevelőházak, gyermekkolóniák, mind-mind azt a célt szolgálják, hogy pótolják a szülői ház melegét, kacagással, játékkal, tanulással teli életet biztosítsanak azoknak a gyermekeknek, akiknek a felszabadulás előtt koldulás, nyomor, javítóintézet lett volna elkerülhetetlen sorsa. Ezek az otthonok semmiben sem emlékeztetnek a kapitalista országok sivár árvaházaira, amelyek csak fedelet — puszta fedelet — s nem otthont nyújtanak lakóiknak. A mi hazánkban, a Román Népköztársaságban minden egyes gyermeket magáénak érzi dolgozó népünk nagy családja és igyekszik hozzájárulni otthonának biztosításához. A mi gyermekeink nem a gengszterfilmeken és erkölcstelen burzsoá irodalmon nevelkednek, mint a tőkés országok gyermekei. Hazánk írói, költői arra törekednek, hogy minél értékesebb művekkel, gyermekirodalmi alkotásokkal járuljanak hozzá az ifjú nemzedék neveléséhez. Könyvesboltjaink polcain gyermekkönyvek, színes, képes folyóiratok, meséskönyvek sorakoznak. A fővárosban és más városokban a pionírok szépen berendezett Pionírpalotával és pionírházakkal büszkélkedhetnek. S míg nálunk az öröm és jókedv ünnepe június elseje — a tőkés és gyarmati világ országaiban a dolgozó milliók reményteljes szívvel, de mégis kínzó szorongással néznek gyermekeikre. Az Amerikai Egyesült Államokban, ahol milliárdokat költenek háborús célokra, több mint 3 millió gyermek dolgozik gyárakban, üzemekben, mások a farmokon és ültetvényeken. Görögországban, ahol az amerikai haditámaszpontok úgy szaporodnak, mint a gomba, a gyermekek ezrével halnak meg a nyomorúságos életviszonyok miatt. „A lányaink még virágzásuk előtt elhervadnak... kicsinyeink úgy halnak meg, mint a verebek — 1000 gyermekből közel 400 hal meg életének első hónapjában“ — mondta a görög nőküldött a Nők Világkongresszusán. Franciaországban, Pasteur hazájában, aki oly sokat tett az emberi élet megmentéséért, a kormány nem „talál“ pénzt a gyermekei egészségének védelmére, iskolákra, otthonokra. Pakis munkásnegyedei nyomorúságos sorsú gyermekeinek megmentésére. És az urániumban, aranyban és kakaóban oly gazdag Afrikában, ahol a lakosság bőségben élhetne, a gyermekek szüleikkel együtt csak a feneketlen nyomorúságot ismerik. A tőkés országok költségvetésében szüntelenül nőnek a háborús célokra fordított összegek, a tanügy és a társadalombiztosítás rovására. A DAILY MIRROR angol burzsoá lap is elismeri, hogy a Manchester-i diledező iskolák Anglia szégyenei. A gyermekeket becsületes életmód helyett szélhámosságra, az ember iránti gyűlöletre nevelik, gengszterfilmekkel, rothadt polgári ponyvairodalommal mételyezik meg őket Ebben a tekintetben az Amerikai Egyesült Államok tartja a rekordot, de ezeket a „nevelési“ módszereket igen nagy mértékben exportálják Angliába, Franciaországba, Olaszországba és más országokba is. Június elseje a tőkés és gyarmati országokban harci nap, amelyen a becsületes emberek milliói síkraszállnak gyermekeik jövőjéért, könnyebb, emberibb életéért. Az ifjú nemzedékért vívott harc különböző formákban nyilvánul meg Az iráni anyák a városnegyedekben és falvakon bizottságokat szerveznek, aláírásokat gyűjtenek, tüntetéseket szerveznek az iskolák megnyitásáért, a gyermekek egészségvédelméért. Az angol gyarmatokon az anyák bátran harcolnak a leverésükre vezényelt rendőrség és katonaság ellen. Franciaországban gyűléseket szerveznek, amelyeken a gyermekek egészségének, nevelésének, szabad idejének kérdéseiről tárgyalnak. Gyermekeink és egész dolgozó népünk június elsejét ismét felhasználja arra, hogy köszönetet mondjon a pártnak és a kormánynak s további kitartó munkával, békevédő sikerekkel viszonozza szerető gondoskodásukat. A mi hazánkban sok-sok szeretettel, reménységgel készültünk június elsejére. Dolgozóink a gyárakban, üzemekben és kint a szántóföldeken megkétszerezett erővel dolgoztak azért, hogy minél választékosabb és jobb minőségű gyermekárukat, játékokat bocsássanak gyermekeink rendelkezésére. Iskoláink tanerői az évvégi vizsgák minél alaposabb előkészítésével készültek a gyermekek ünnepére. Gyermekeink életéért, boldogságáért harcolni annyit jelent, mint a békéért harcolni. Ez a közös, nagy törekvés egyesíti ezen a mai ünnepen is az egész világ szülőit, becsületes embereit. A gyermekéért küzdő anya számára nincs lehetetlen, nincs akadály. S éppen ilyen szenvedélyesen állunk csatasorba ezen a napon a békevédők áttörhetetlen arcvonalán. A Nemzetközi Gyermeknapon még acélosabbá válik elhatározásunk: keményen, meghátrálás nélkül állunk helyt a béke védelmében, mert azt akarjuk, hogy a gyermekek arcán szerte a világon az öröm és boldogság mosolya csillogjon.