Előre, 1954. augusztus (8. évfolyam, 2113-2137. szám)

1954-08-01 / 2113. szám

Vikig­­rorefórjai egyesüljétek ! Tegyük minél kellemesebbé a dolgozók üdülését A tőkés világban a munkásember számára ismeretlen fogalom volt a mai értelemben vett pihenőszabadság. Még álmaiban se igen gondolhatott arra, hogy a fenyvesek ölén vagy a tengerparton üdüljön vagy gyógyít­­tathassa magát. A fürdő- és üdülőhelyek til­tott helyek voltak számára, bár ez a tila­lom nem volt törvények paragrafusaiba ik­tatva. De a társadalmi korlátok, az anyagi előfeltételek minden tilalomnál szigorúbban lezárták előtte a fürdőhelyek kapuját. Szépséges fürdőhelyeink és üdülőtelepeink a hőerszényü kiváltságosak számára voltak fenntartva. Azoknak a számára, akiknek a legkevésbbé volt jussuk hozzá, mert a dol­gozó nép nyakán élősködtek s a munkásem­­ber verejtékezéséből, életerejének kiszipolyo­zásából szerezték a pénzt a renyhe, dologta­­lan élethez. Talán semmi sem szemlélteti ki­rívóbb élességgel a kizsákmányoláson alapu­ló társadalmi rend bűnös, erkölcstelen vol­tát, mint az a körülmény, hogy az ingyen­élés, a léhűtés még a pihenés jogát is eloroz­ta, bitorolta a teremtő munkától. A tőke igája alóli felszabadulás ezen a téren is új rendet teremtett, a népi demokrá­cia lehetővé tette, hogy itt is bekövetkez­zék a nagy változás. Alkotmányunk, a népi hatalom uralmát szentesítő alaptörvény, nemcsak a pihenés jogát adta meg a dolgo­zónak, hanem a lehetőséget is, hogy éljen ezzel a jogával. Fürdőhelyeinken és üdülő­telepeinken a munkásemberek már jó néhány éve élvezik a munkával jól kiérdemelt pihe­nés jutalmát. Nagy vívmány ez ! Méltán so­rakozik a többi sok vívmány mellé, amelyek­nek valóraváltásáért a dolgozó parasztság­gal szövetkezett munkásosztály, forradalmi pártja vezetésével minden megpróbáltatással szembenézve, minden áldozatot vállalva év­tizedeken át harcolt. És n­agy igazság ez, amelytől soha többé nem lehet dolgozó né­pünket elütni ! Nyaralóhelyeink villái ma üdülő vendé­gekkel vannak teli. Bányászokkal és fémipari munkásokkal, szövőgyári dolgozókkal és va­sutasokkal, tisztviselőkkel és más értelmi­ségi dolgozókkal. Ebben az évben nem keve­sebb, mint 375.000 dolgozó és 125.000 gyer­mek pihen és szórakozik a fürdő- és üdülő­helyeken. Államunk — a dolgozók állama — hatal­mas összegeket költ, hogy a munkásember számára minél kellemesebb, hasznosabb és vidámabb nyaralást biztosítson. Pihenőottho­­naink és fürdőhelyi szanatóriumaink kitata­rozva, megszépítve, az eddiginél is gondo­sabban berendezve várták vendégeiket. Leg­több helyen nagyobb a rend, a tisztaság, gondosabb a kiszolgálás is. A néptanácsok végrehajtó bizottságai is sokkal nagyobb segítséget adnak a fürdőigazgatóságoknak, hogy jobban megszervezhessék az ellátást, jobban kielégíthessék a sokoldalú igényeket. Figyelmesebben meghallgatják az üdülőven­dégek kívánságait és iparkodnak is kielégí­teni ezeket. Tavaly még sok volt a panasz, hogy a fürdőhelyeken működő kereskedelmi és szö­vetkezeti boltok hiányosan vannak felszerel­ve egész csomó olyan árucikkel, amelyekre a pihenő vendégeknek szükségük van. A ten­gerparton nyaralók az idén már üdítő ásvány­vízzel csillapíthatják szórájukat s bőségesebb választékban vásárolhatják meg a fürdőzés­hez szükséges felszereléseket. Legtöbb hegy­vidéki nyaraló is inkább beszerezheti a ki­ránduláshoz vagy a halászathoz szükséges kellékeket. Valamivel könnyebben hozzá le­het jutni újságokhoz és más sajtótermé­kekhez is, habár e tekintetben még koránt­sem sikerült kiküszöbölnünk a komoly, nagy hiányosságokat. Egyöntetű az a megállapítás is, hogy a legtöbb helyen ez idén a kultúrprogrammok és a sportolási lehetőség terén is nagyot ja­vult a helyzet. A klubok is jobban el vannak látva szórakozási lehetőségekkel, a könyv­tárak állományát is felfrissítették. A tarto­mányi filmvállalatokkal kötött megállapodás alapján a fürdőhelyi mozik is jobban működ­nek. Persze mindez még korántsem jelenti azt, hogy ne lenne még sok, igen sok teendő, ki­elégítetlen jogos kívánság. Van még olyan hiba és hiányosság, a­­mit kellő felelősségtudattal és igyekezettel már rég meg lehetett volna szüntetni. Külö­nösen ha olyan bajokról és fogyatékosságok­ról van szó, amelyek az idén is következete­sen megismétlődnek. De vegyünk egy konkrét esetet. Ott van például Borszék fürdő. A pihenő dolgozó örömmel állapítja meg, hogy a villák tiszták, rendesek és az étkezdei ellátás eíjén is nehe­zen lehet komoly panaszt emelni. Ezzel szem­ben az étkezéseknél felszolgált kenyér gyak­ran sületlen, élvezhetetlen. A gyergyószent­­miklósi kenyértröszt azonban a hozzá továbbí­tott panaszokra a füle botját se mozdította sokáig. A Borszéken nyaraló­­fürdővendégek számá­ra pompás kirándulásokat rendeznek a kör­nyező szép kiránduló helyekre. Viszont a für­dőtelep parkja elhanyagolt, rendezetlen, a padok száma távolról sem elegendő. Mit bizonyít a borszéki példa? Az­t, hogy lehet a dolgokat jól és lehet rosszul is in­tézni, megszervezni. Pedig igazán nincs szükség ördöngösségre, hogy minden rendben menjen, hogy a hibákat idejében orvosoljuk. Hallgassuk meg csak figyelmesen a dolgozó nyaralók kívánságait, észrevételeit, javasla­tait, már csa­k azért is, mert vannak közülük sokan, akik az előző, években más fürdőhelye­ken jártak, ahol látták, hogyan küzdöttek le egyes szervezési nehézségeket ügyes és talp­raesett megoldásokkal. H­assznos dolog volna, ha például a Magyar Autonóm Tartomány néptanácsának végrehaj­tó bizottsága is gondosabban figyelemmel kísérné a tartományban a fürdőhelyek életét és ,a jó tapasztalatok kicserélésével, tovább­adásával támogatná azokat a nyaralóhelyeket, ahol akadoznak a dolgok. Most a nyári idényben különösen fontos a jó és szoros együttműködés a szakszervezetekkel és min­den olyan szervvel, amelynek feladatai van­nak az üdültetés megszervezésében. Nyújtsa­nak támogatást az üdülők vezetőinek, dolgo­zóinak, hogy jól végezzék munkájukat, keres­senek közösen megoldást a felmerült ne­hézségekre. Fürdőhelyei­nnk élete nemcsak abban külön­bözik a tőkés idők nyaralóhelyeitől, hogy a kiváltságos „úri közönség“ léhütőimek helyét pih­enő dolgozók foglalták el. Megváltozott az üdülés lényegével, értelmével együtt a nyara­lás jellege is. Egyre inkább az egészséggondozás, az új népi kultúra, a sportolás, a vidám szórakozás központjaivá válnak a fürdőhelyek. Ezekké kell válniuk, hogy a pihenő dolgozók friss erőket gyűjtve, de ugyanakkor általános tu­dásukat gyarapítva, új hasznos élményekkel és tapasztalatokkal gazdagodva térjenek vissza a pihenőszabadságról. Kivételes jelentősége van tehát annak, hogy a kulturált szórakozás, a sportolás leg­változatosabb lehetőségeit bocsássuk az üdülők rendelkezésére s minél jobban kielé­gítsük a kultúrigényeket. Ezen a téren még meglehetősen sok a tennivaló. Fontos követel­mény, hogy a kulturelőadások legyenek vál­tozatosak, színvonalasa­k, élvezetesek. Irodal­mi esték, hangversenyek, ismeretterjesztő előadások, szakmai megbeszélések, sportver­senyek, kirándulások, filmbemutatók és még annyi más hasznos és élvezetes formája kí­nálkozik a kulturális és sporttevékenység­nek. A jó szervezésen, a kultúrfelelősök rá­termettségén, kezdeményező képességén mú­lik jórészt, hogy jól kihasználjuk a lehetősé­geket. Ebben az évben a művelődésügyi miniszté­rium a Szakszervezetek Központi Tanácsá­val és az egészségügyi minisztériummal kar­öltve aprólékos tervet dolgozott ki a művész­­együttesek fürdőhelyi vendégszereplésének irányítására. Ugyanakkor Szinaján, Predeá­­lon, vasile- Roaitáil és még más helyen képzőművészeti és szépművészeti kiállításo­kat is rendeznek. Emellett a néptanácsok kul­­turosztályai is fokozottabb mértékben közre­működnek a műsorprogrammak összeállításá­ban. A kulturális és sporttevékenység jó lebo­nyolítása azonban nagymértékben függ attól is, hogyan támogatják a néptanácsoik e cél­kitűzések valóraváltását. Bár nem tartozik a­ szorosan vett kultúrkérdésekhez, mégis fel­tétlenül fontos, hogy a fürdőhelyek­­ külső képe is megnyerő, gondozott és rendezett le­gyen. Nem szabadna előfordulnia a tusnádi esetnek: a néptanács végrehajtó bizottsága itt engedélyt adott, hogy a helybeli lakosok a parkban fákat vágjanak ki és a fürdőtelep összképét megbontó, oda nem illő házakat építsenek. Semmi sem kelt kedvezőbb benyo­mást, mint az, ha a fürdőhely utcái, sétányai, parkjai tisztáik és jól ápoltak, ha sok a virág és a fa. A nagyvárad melletti „Május 1“ fürdőte­­lepen például az idén szépen gondozzák a parkot, sohasem fogy­ ki a sokféle virág. Meglátszik, hogy a néptanács gondját viseli a fürdőhelynek, szépíteni, csinosítani igyek­szik a környezetet. A dolgozók pihenőjének, üdültetésének gon­dos­­megszervezése sokoldalú, messze szétá­gazódó feladat. Éppen ezért ezt a feladatot csak ak­kor végezhetjük el a kellő körültekin­téssel, ha a szakszervezetek mellett minden közvetlenül vagy közvetve érdekelt hatóság és szervezet összefog a dolgozók kellemes üdültetése, az ügy érdekében. Szívleljék meg tehát a nyaraló dolgozók észrevételeit, javaslatait s kövessenek el min­dent, hogy a dolgozók szabadsága minél több örömteljes, vidám napot jelentsen, minél nagyobb haszonnal járjon. Mutassuk ki ezzel is megbecsülésünket, el­ismerésünket az alkotó munka sok-sok derék harcosa iránt. Hassa át cselekedeteinket az emberről való gondoskodás szelleme, az a törekvés, hogy a pihenéshez való jog ered­ményes felhasználásából minél több új mun­­kahőstett, országépítő nagy cselekedet, alko­tás szülessen. Biztosítsuk a jó és kellemes üdülést az új élet építőinek. A Román Népköztársaság fegyveres erői miniszterének M. 6. számú parancsa Bukarest, 1954. augusztus 1. Matróz és katona, tengerésztisztes és tisztes elvtársak! Tiszt, admirális és tábornok elvtársak! Dolgozó népünk és fegyveres erői ma ünnepüik a Román Népköztársaság tengerészei­nek napját. Köszöntelek és üdvözöllek benneteket a Román Népköztársaság tengerészeinek napja alkalmával. Újabb sikereket kívánok a haditengerészeknek és a hajóépítő telepek dolgozói­nak népi demokratikus államunk haditengerészeti erőinek további megszilárdításához. A szovjet katonai tengeri flotta dicsőséges tengerészeinek és technikusainak nagy katonai tudása és a harci technikában való tökéletes jártassága álljon előttetek példaként amidőn felkészültek drága hazánk tengeri és folyami határainak védelmére. A Román Népköztársaság tengerészei napjának tiszteletére ELRENDELEM, hogy ma, 1954 augusztus 1-én 21 üdvlövést adjanak le a konstancai és a galaci hadiha­jókról és parti ütegekről. Éljen a Román Népköztársaság tengerészeinek napja! Éljen dolgozó népünk és fegyveres erői! Éljen a Román Népköztársaság kormánya! Éljen a Román Munkáspárt! EMIL BODNARAS hadseregtábornok, a Román Népköztársaság fegyveres erőinek minisztere Vili. évf., 2113. sz. 4 oldal, ára 20 báni­­­­ 1954 augusztus 1., vasárnap LAPUNK TARTALMÁBÓL, A szovjet vasutasok napja (2. oldal) DÁNOS MIKLÓS: Megkezdődött a XII. Főiskolai Világbajnokság (3. oldal) CRISAN MIHAI: Az RNK tengerészeinek napja (3. oldal) ORBÁN LAJOS: Az aratás (3. oldal) TATÁR JULIA: Az első 150 lóerős hazai gyártmányú Diesel motor (3. oldal) Az Orosz SZSZSZK Statisztikai Igazgató­ságának első félévi tervjelentése (4. oldal) Csu En-láj hazautazott Moszkvából (4. oldal) FEHÉR OSZKÁR: A Kínai Felszabadító Néphadsereg napja (4. oldal) Az európai kollektív biztonság kérdése a közérdeklődés előterében (4. oldal) A Román Népköztársaság kormányának nyilatkozata a genfi értekezlet eredményeiről A külügyminiszterek genfi értekezlete július 21-én az indokinai fegyverszünetre és az indokinai béke helyreállítására vo­natkozó megegyezésekkel zárult. Kivételes fontosságuk van a genfi értekezlet ered­ményeinek s közelről érdeklik az összes népeket, mert minden nép békére s az ál­lamok közötti normális együttműködés és jóviszony megteremtésére törekszik. Az aláírt egyezmények véget vetettek annak a háborúnak, amelyben nyolc éve véreznek Indokína és Franciaország népei , amely egyik okozója volt a nemzetközi feszült­ségnek. Az egyezmények elismerték az in­dokínai népek hősies harcát a szabadsá­gért és nemzeti függetlenségért, megterem­tették az előfeltételeit annak, hogy a viet­nami nép törekvéseinek megfelelően old­hassák meg az ország egyesítésének kér­dését s ugyanakkor megakadályozták az Amerikai Egyesült Államok agresszív kö­reinek terveit, hogy más ázsiai népekre és országokra is kiterjesszék a háborút. A román kormány és a román nép őszin­te örömmel köszönti az indokínai béke helyreállítását. Nagy győzelme ez a bé­kéért, szabadságért és nemzeti független­ségért harcoló indokinai népeknek. A ro­mán kormány és a román nép teljes sikert kiván a hős vietnami népnek hazája gyors újjáépítéséhez s ahhoz, hogy békében fej­leszthesse gazdasági és kulturális életét. A román kormány és a román nép ama elvek nagy sikerét látja a genfi értekezlet eredményeiben, amelyeket a Szovjetunió honosított meg a nemzetközi kapcsolatok­ban. Ennek az elvnek az alapja az álla­mok közötti összes vitás kérdések tárgya­lások útján való rendezése s a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélése. Életbevágó fontosságú elvek ezek az egész emberiség számára és a Román Népköztársaság külpolitikája szin­tén ezek után az elvek után igazodik. A Szovjetunió és a Kínai Népköztársa­ság küldöttségeinek erőfeszítései nyomán a genfi értekezlet nagy horderejű határoza­tokat hozott ezen elvek alapján. Jelentős győzelme ez a béke erőinek, komoly vere­sége a hábo­rú erőinek. A francia kormány elősegítette az érte­kezlet munkálatainak sikerét azzal, hogy állásfoglalásában Franciaország nemzeti érdekeit tartotta szem előtt és tekintetbe vette az indokínai népek érdekeit. A genfi értekezlet azt bizonyítja, hogy fokozódott az Amerikai Egyesült Államok agresszív köreinek nemzetközi elszigetelő­dése. Ezek a körök nem arra­­ törekedtek, hogy siker koronázza a Szovjetunió, a Kí­nai Népköztársaság, Franciaország, Ang­lia és a Vietnami Demokratikus Köztársa­ság közös erőfeszítését az indokínai vér­ontás megszüntetésére, hanem éppen a bé­ke helyreállítása ellen mesterkedtek. A megkötött egyezmények arról tanús­kodnak, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok sikeresen megoldhatják felmerülő vitás kérdéseiket, ha a megértés szelleme hatja át őket , ha ténylegesen elismerik kölcsönös érdekeiket. A genfi értekezlet bebizonyította, hogy mennyire szükségszerű és hasznos lenne a Kínai Népköztársaság törvényes jogai­nak elismerése az Egyesült Nemzetek Szervezetében, bebizonyította, hogy mi­lyen fontos szerepet tött be a nagy kínai nép a nemzetközi kérdések megoldásában és a világbéke megszil­árdításában. Az em­beriség döntő többsége ma már elismeri a kínai nép e nagy szerepét. Még inkább nyilvánvalóvá válik tehát, hogy az Ameri­kai Egyesült Államoknak a nagy Kínai Népköztársasággal szembeni polit­ikája a béke aláaknázására irányuló politika s el­lentétben áll, az emberiség alapvető érde­keivel. A genfi értekezlet eredményeinek tükré­ben még világosabbá válik, hogy ideje már véget vetni annak a megkülönbözteté­si politikának, amelyet az Amerikai Egye­sült Államok a nemzetközi kapcsolatok terén folytat és amely megakadályozta azt, hogy jó n­éhány ország, köztük a Ro­mán Népköztársaság is, az Egyesült Nem­zetek Szervezetének tagjává válhasson. A Román Népköztársaság kormánya úgy véli, hogy a genfi értekezlet eredmé­nyei , amelyek előmozdították a nem­zetközi feszültség enyhülését , új lehető­ségeket teremtettek arra, hogy pozitíven, kielégítő módon rendezzék a még megol­datlan kérdéseket, köztük a fegyverkezési hajsza csökkentését, a tömegpusztító atom- és hidrogénfegyverek megtiltását, s a koreai és a német kérdés megoldását. A Román Népköztársaság kormánya azt tartja, nemcsak szükséges, hanem lehet­séges is a Korea békés egyesítésére vonat­kozó kérdés mielőbbi rendezése, amelyre a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a Koreai Demokratikus Köztársaság küldött­ségei törekedtek, de amelyet más kormán­­yok és főként az USA kormánya elgán­csoltak. Még inkább megnövekedtek az európai kollektív biztonsági rendszer megteremté­sének és a német kérdés békés, demokrati­kus alapon történő megoldásának lehető­ségei. Igen nagyjelentőségű lépést jelent e tekintetben a szovjet kormány Francia­­ország, Anglia és az USA kormányaihoz intézett július 24-i jegyzéke, amelyben­­a Szovjetunió javasolta, hogy hívják össze értekezletre az összes európai országokat, amelyek részt akarnak venni ezen, abból a célból, hogy eszmecserét folytassanak az európai kollektív biztonsági­ rendszer megteremtéséről. A Román Népköztársaság kormánya ki­jelenti, hogy teljesen egyetért ezzel a ja­vaslattal, s az a meggyőződése, hogy e javaslat megvalósítása újabb lépést je­lenthet a világbéke megszilárdítása felé. . A Román Népköztársaság kormánya biztos léptekkel halad továbbra is a nem­zetközi együttműködés útján, s kijelenti, hogy minden tőle telhetőt megtesz a nem­zetközi feszültség enyhítéséért, a kollektív­­biztonság megvalósításáért és a béke meg­erősítéséért. (Agerpres) Befejeződött az IMSZ országos konferenciája Szombaton befejeződött az Ifjúmunkás Szö­vetség országos konferenciája. A délelőtti ülésen Cornel Fulger elvtárs el­nökölt. Az ülésen megjelentek: M. Dalea és Faze­kas János elvtársak, a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének titkárai. A konferencia részvevői határozatot fogad­tak el s ebben jóváhagyják az Ifjúmunkás Szövetség Központi Bizottságának beszámo­lóját­­ra, az Ifjúmunkás Szövetség új Központi Bizottságának és Központi Ellenőrző Bizott­ságának megválasztására. A jelölő bizottság javaslatait a küldöttek külön-külön megvitatták, majd megkezdték a szavazást. A délutáni ülésen Virgil Trofin elvtárs el­nökölt.­­ . . Megjelent az ülésen N. Ceausescu el­vtárs, a Román Munkáspárt Központi Vezetőségé­nek titkára. A szavazatszámláló bizottság bejelentette, hogy megválasztották az Ifjúmunkás Szö­vetség 116 tagból és 20 póttagból álló Köz­ponti Bizottságát. Ugyancsak megválasz­tották a 9 tagú Központi Ellenőrző Bizott­ságot. A konferencia záróbeszédét Cornel Fulger elvtárs mondotta. Javasolta, hogy a konfe­rencia küldjön üdvözletet a Román Munkás­párt Központi Vezetőségének. A javaslatot kitörő lelkesedéssel fogadták. Az üdvözlet felolvasása után a küldöttek hosszú és nagy tapssal fejezték ki határtalan hűségüket és szeretetüket a Román Munkáspárt és Köz­ponti Vezetősége iránt. A küldöttek és meghívottak hosszasan él­tették a Szovjetuniót, a Szovjetunió, dicső Kommunista Pártját és a Lenini Kommu­nista Ifjúmunkás Szövetséget. A konferencia az Internacionálé" elérteké-'­lésével ért véget. Ezután rátértek a második napirendi pont­ Az Ifjúmunkás Szövetség országos konferenciájának üdvözlete a Román Munkáspárt Központi Vezetőségéhez Az Ifjúmunkás Szövetség országos konfe­renciája, az IMSZ-tagok és hazánk egész dol­gozó ifjúsága nevében forró üdvözletét küldi szeretett pártunknak és Központi Vezetőségé­nek. Országunk ifjú nemzedéke határtalan sze­­retetet és hűséget érez a Román Munkáspárt iránt, dolgozó népünk vezetőereje, hazánk ifjúsága forradalmi szervezetének megalkotó­ja, vezetője és nevelője iránt. Ma, tíz évvel, 1944 augusztus 23-a után ha­zánk ifjai új, szabad életet élnek s ragyogó távlatok nyíltak meg előttük. Vállvetve az egész dolgozó néppel, az ifjúság kiveszi ré­szét a szocialista építés művéből, ifjainknak ma olyan szabadságjogaik vannak, amelyek elképzelhetetlenek egy kapitalista országban. A Román Népköztársaság dolgozó ifjúsága számára a párt ügye a legdrágább ügy a vi­lágon, mert a párt a dolgozó nép jólétéért, az ifjúság boldog életéért harcol. Az Ifjúmunkás Szövetség minden sikeré­nek forrása s a szervezetre váró feladatok si­keres teljesítésének kezessége az IMSZ párt általi vezetése. Az IMSZ-tagok szívvel-lélek­­kel hűségesek az Ifjúmunkás Szövetség alap­elvéhez, a párt általi vezetés elvéhez és leg­drágább kincsükként őrködnek felette. A konferencia küldöttei s hazánk összes IMSZ-tagjai a pártnak a kommunista ifjúsági szervezet által kifejtett tevékenység megjaví­tásáról való gondoskodását látják a Román Munkáspárt Központi Vezetősége Politbüró­­jának, az Ifjúmunkás Szövetség tevékenysé­géről szóló határozatában és a Román Mun­káspárt Központi Vezetőségének üdvözleté­ben. A konferencia küldöttei és az összes IMSZ-tagok nagy harci programmnak tekin­tik a párt határozatát és üdvözletét. Az Ifjúmunkás Szövetség tevékenységében —, amint arra a Román Munkáspárt Köz­ponti Vezetősége Politbürójának határozata rámutatott — komoly fogyatékosságok voltak. Az IMSZ nem fejtett ki kellő munkát, hogy bevonja soraiba a falusi ifjak tömegeit. Át­hágták a szervezeti élet belső demokráciáját, gyengeségek mutatkoztak a nevelőmunkában. A párt útmutatásait követve lankadatlanul fogunk dolgozni a fennálló hiányosságok és gyengeségek leküzdéséért. A konferencia biztosítja a Román Munkás­párt Központi Vezetőségét, hogy az IMSZ-ta­­gok tömegei minden erejüket latba vetve har­colnak majd az IMSZ politikai és szervező munkájának megjavításáért, az ifjúság kom­munista nevelésének fokozásáért, az IMSZ és az ifjúsági tömegek kapcsolatainak szoro­sabbra fűzéséért, a Román Munkáspárt Köz­ponti Vezetősége Politbürójának határozatá­ban kijelölt feladatok teljesítéséért.­­ Az Ifjúmunkás Szövetségnek az a magasz­tos célkitűzése, hogy a párt legfőbb támaszá­vá váljék az ifjúság kommunista nevelésében. Megfogadjuk, hogy határtalan hűségre nevel­jük az ifjakat édes hazánk, a Román Népköz­­társaság iránt, a dolgozó nép és a párt iránt. Népünk szabadságharcának nagyszerű ha­gyományai, a munkásosztálynak és a dolgozó parasztságnak a párt vezetésével vívott hősi harcai kiapadhatatlan forrás­­jaink számára, amely arra tanítja őket, hogy küzdjenek a Román Népköztársaság szakadatlan erősíté­séért, hogy szívvel­ létekkel védelmezzék né­pünk forradalmi vívmányait, hazánk szabad­ságát és függetlenségét Minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy elsajátítsuk Marx, Engels, Lenin, Sztálin zse­niális tanításait, mert világossá teszik előt­tünk a követendő célt s megacélozzák a jövő­be vetett hitünket. Az Ifjúmunkás Szövetség a forró szeretet és hala szellemében neveli az ifjúságot a nagy Szovjetunió iránt, népünk felszabadító­ja és támasza iránt, arra neveli őket, hogy ápolják a barátságot a Kínai Népköztársaság­gal és a szocialista tábor összes országaival. Az Ifjúmunkás Szövetség a kommunisták magasztos erkölcsi és jellembeli tulajdonsá­gait oltja az ifjakba, az éberséget, az osztály­ellenséggel szembeni gyűlöletet és harckész­séget, a szocializmus ügyébe vetett hitet, a nehézségek legyőzéséhez szükséges bátor­ságot. Az Ifjúmunkás Szövetség kifejleszti az Újakban a becsületességet és az őszinteséget, a szerénységet, az elvtársiasságot s a csa­lád szeretetét. Az Ifjúmunkás Szövetség leleplezi és el­szántan küzd az osztályellenség mesterkedé­sei ellen, az idegen ideológia bármilyen meg­nyilvánulása: a polgári nacionalizmus, a koz­­mopolitizmus és a miszticizmus ellen. Az If­júmunkás Szövetség tevékenyen elősegíti a román ifjúság és a nemzeti kisebbségi ifjúság testvériségének és együttműködésének szün­telen erősödését a szocializmus építéséért és a népi demokratikus állam megszilárdításáért folytatott közös harcban. Az IMSZ országos konferenciája hazánk dolgozó, ifjúsága nevében fogadalmat tesz, hogy minden hozzáértését, energiáját és ifjúi lendületét latba veti a Román Munkáspárt Központi Vezetősége 1953 augusztusi bővített plenáris ülésén hozott határozatok valóravál­­tásáért, a népgazdaság fejlesztéséért és a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emeléséért. Az Ifjúmunkás Szövetség arra mozgósítja a gyárak és az üzemek ifjúmunkásait, hogy vegyenek mind aktívabb részt a szocialista versenyben, növeljék az ifjúsági brigádok és az IMSZ-őrhelyek számát, fokozzák a köz­szükségleti cikkek termelését, harcoljanak a nagyobb munkatermelékenységért, az önkölt­ség csökkentéséért, a takarékoskodásért, s a termékek minőségének megjavításáért. Az Ifjúmunkás Szövetség elsőrendű felada­tának tekinti a falusi IMSZ szervezetek mun­kájának megjavítását. Az IMSZ szervezetek nagy ügyeimet fog­nak fordítani a politikai munkára, hogy harc­ra mozgósítsák a dolgozó parasztifjak töme­geit a mezőgazdasági termelés növeléséért, az állattenyésztés fejlesztéséért, a mezőgazda­ság szocialista szektorának megszilárdításá­ért és kibővítéséért, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megerősí­téséért, a munkásosztály vezetésével. A gép- és traktorállomások s az állami gazdaságok IMSZ-tagjai az elsők között lesz­nek szakmai színvonaluk emelésében, a mező­­gazdasági gépek jó gondozásában és kapaci­tásuk teljes kihasználásában s abban, hogy idejében és alaposan végezzék el az összes mezőgazdasági munkákat. A kollektív gazdaságokban, mezőgazdasági társulásokban és egyéni gazdaságokban dol­gozó IMSZ-tagok és ifjak fáradhatatlanul fog­nak munkálkodni az agro-zootechnikai isme­retek elsajátításáért és elterjesztéséért s azon lesznek, hogy az élre kerüljenek a szocialista és hazafias versenyekben, hogy kiváló terme­lőkké váljanak, hogy szaporítsák és erősítsék a mezőgazdaság szocialista szektorában dol­gozó ifjúsági brigádokat. A falusi IMSZ-tagok alapos politikai mun­kát fognak végezni a dolgozó parasztinak körében s népszerűsíteni fogják a párt politi­káját, amely arra irányul, hogy a dolgozó parasztokat érdekeltté tegye a mezőgazda­sági termelés növelésében. Fel fogják vilá­gosítani az ifjú dolgozó parasztokat a szo­cialista mezőgazdaság fölényéről és meg fogják győzni szüleiket arról, hogy lépje­nek be kollektív gazdaságokba és mezőgaz­dasági társulásokba. Az RMP KV 1953 augusztusi bővített ple­náris ülésén elhatározott intézkedések meg­valósítása érdekében, az Ifjúmunkás Szö­vetség az agronómus, zootechnikus, gépke­zelő, számvető és egyéb mesterségek kitanu­lására és arra irányítja az ifjúságot, hogy forduljon a mezőgazdaság, az élelmiszer­­ipar, a könnyűipar, az építkezések felé, s így minél nagyobb mértékben vegye ki ré­szét a dolgozó nép anyagi és kulturális élet­színvonalának emeléséből. Az Ifjúmunkás Szövetség irányítani fogja az iskolák és egyetemek IMSZ-szervezeteit, hogy küzdjenek a tanulók és diákok jó ta­nulmányi előmeneteléért, a magasfokú szak­­képzettség megszerzéséért, hogy uralják a fejlett ipari és mezőgazdasági technikát és a nép önzetlen szolgálatában gyakorlatilag hasznosítsák ismereteiket. Az Ifjúmunkás Szövetség küzdeni fog, hogy megjavítsa a nevelő munkát, hogy megszilárdítsa a tanul­mányi fegyelmet és a fegyelmezettséget a magánéletben, hogy kiirtsa a diákok és fő­iskolai hallgatók körében a burzsoá ideológia és erkölcs csökevényeit. Az Ifjúmunkás Szövetség a legnagyobb szeretettel és hozzáértéssel fog foglalkozni a pionírmozgalom erősítésével és fejlesztésével, hogy minden pionír gyakorlati tudással biró éltanulóvá váljék s az iskolában, a család­ban és a mindennapi életben tanúsított ma­gatartása példakép legyen. Az Ifjúmunkás Szövetség ápolni fogja az ifjúság széles tömegeiben a szivünkhöz nőtt néphadsereg iránti szeretetet és még jobban támogatni fogja a Román Népköztársaság hadseregében szolgáló ifjak nevelését, hogy mindenkor készen álljanak szocializmust építő hazánk szabadságának megvédésére. Az Ifjúmunkás Szövetség szüntelenül foglal­kozni fog az ifjúság fizikai megacélosításá­­val és a munkára és a haza védelmére való előkészítésével. Az Ifjúmunkás Szövetség nagy gondot fog fordítani a fiatal lányok soraiban vég­zendő munkára s bevonásukra a társadalmi tevékenységbe. Az Ifjúmunkás Szövetség a legtehetségesebb fiatal nőket felelősségteljes munkahelyek betöltésére fogja előléptetni és a legnagyobb határozottsággal lép fel a nők­kel szemben megnyilvánuló burzsoá, maradi felfogások ellen. Az Ifjúmunkás Szövetség eltökélt harcot fog folytatni tevékenységi módszereinek és formáinak megjavításáért, a szektarizmus, a kancellarista-bü­rokratikus módszerek kiir­tásáért, a munkásifjúság széles tömegeivel való kapcsolatainak szüntelen kiterjesztésé­ért, a termelésben és a tanulmányokban élenjáró ifjaknak az IMSZ-be való befogadá­sáért. Az IMSZ-szervezetek — az ifjak korá­nak és foglalkozásának megfelelő — vonzó szervezési és nevelési mód­szereket fognak alkalmazni. Sport­­versenyeket, művészi előadásokat, tábortü­zeket, játékokat, népünnepélyeket rendez­nek, a legnagyobb mértékben felhasználják a klubokat, a vörös­ sarkokat, kultúrotthono­­kat, előadó termeket és mindent el fognak követni, hogy az ifjúság a kulturális tömeg­­munka tevékeny tényezőjévé váljon. Az Ifjúmunkás Szövetség a legnagyobb mértékben felhasználja a Komszomol di­csőséges tapasztalatait, s országunk ifjúsá­gát a jövőben is az egész világ demokra­tikus ifjúsága szeretetének és megbecsülésé­nek örvendő szovjet ifjúság iránti test­vériség szellemében fogja nevelni. A párt hazánk ifjúságát a népek közötti testvériség és a világ demokratikus ifjúsá­gának harcával való nemzetközi szolidaritás szellemében neveli. A Román Népköztársa­ság ifjúsága önfeláldozóan­ harcol azért, hogy felépüljön népköztársaságunkban a szocializmus és egyre szorosabbra fűzi ba­ráti kapcsolatait az egész világ ifjúságával. Mind nagyobb mértékben veszi ki részét az imperializmus agresszív mesterkedéseinek leleplezéséért és meghiúsításáért, a béke megvédéséért folyó nemzetközi ifjúsági moz­galomban. Az Ifjúmunkás Szövetség a leg­jobb és legodaadóbb IMSZ-tagokat politi­kai és ideológiai szempontból megacélozob párttagokká fogja nevelni, olyan párttagok­ká, akiknek ismeretei magas színvonalat ér­nek el, akiknek széles kulturális látókörük van s jól felkészült káderei lesznek a pártnak és államnak a politikai, gazdasági és kultu­rális tevékenység minden területén. Rövidesen tizedik évfordulóját ünnepeljük annak a napnak, amikor a dicsőséges Szov­jet Hadsereg felszabadította országunkat. Nagy nemzeti ünnepünk, valamint a Román Munkáspárt kongresszusának köszöntésére az Ifjúmunkás Szövetség fokozott részvételre fogja mozgósítani az ifjúságot, a szocialista és h­azafias versenyben— a közszükségleti cikkek termelésének növelésére, a termés kel­lő időben és szemveszteség nélküli betakarí­tására, a dolgozó nép jólétének növelésére, a munkásifjúság anyagi­ és kulturális színvo­nalának emelésére. A Román Munkáspárt kongresszusának kö­szöntésére az Ifjúmunkás Szövetség fokozott munkát fejt ki az ifjúság kommunista nevelé­sében, mégpedig a párt harcának , a nép szabadságáért és hazánknak a kizsákmányolt osztályok és az idegen imperialisták igája alóli felszabadításáért vívott harcának dicső­séges forradalmi hagyományai sze­lemében s annak a hősiességnek a szellemében, amely­ről a Kommunista Ifjak Szövetsége tett tanú­ságot a párt ügyének győzelméért vívott har­cában. A párt iránti határtalan odaadás szellemé-' ben, az összes­ párthatározatok pontos való­­raváltásának szellemében fogjuk növelni az­ IMSZ-tagok százezreit, hazánk egész ifjus­á­gát. •»'.» Éljen a Román Munkáspárt, a dolgozó nép vezető ereje országunk szocialista építésiben, az ifjúság vezetője és nevelője! Éljen szeretett hazánk, a Román Népköz-« társasági

Next