Előre, 1955. március (9. évfolyam, 2291-2317. szám)
1955-03-01 / 2291. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ! A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA A néptanácsokra háruló feladatok a helyiipar irányításában A közszükségleti iparcikkek termelésének főrendű feladatuknak az önköltség csökkennövelésében a könnyűipar vállalatai mellett a helyiipari vállalatok is jelentősen kiveszik rézüket. Az elmúlt évben 1953-hoz viszonyítva 10 százalékkal többet termeltek: 562,5 tonnával több húskonzervet, 1756,8 tonnával több gyümölcskonzervet, 91,4 tonnával több szappant, 100,2 tonnával több háztartási cikket és más egyebeket adtak át a forgalomnak. Helyiipari vállalataink ezelőtt néhány évvel kezdetleges felszereléssel, szűk keretek között fogtak hozzá a termeléshez. Aztán egyre jobban gyarapodtak, épültek, izmosodtak, s ma már 233 vállalatunk van 6950 termelő egységgel. A számbeli növekedéssel egyidejűleg kiegészítették, korszerűsítették felszerelésüket, az ipari termelés egyre kedvezőbb feltételeit teremtették meg. Helyi ipari vállalataink, helyi nyersanyagokból, a helyi erőforrások észszerű felhasználásával évről évre gyarapítják a közszükségleti iparcikkek mennyiségét. Már eddig is kiváló eredményeket értek el a sztálintartományi, nagybányatartományi, Magyar Autonóm Tartományi és más helyiipari vállalatok. Említésre méltó, hogy a bukaresti helyiipari vállalatok tavalyi tervüket 117,6 százalékban teljesítették és az ország számos nagy helyi ipari vállalata 10—11 hónap alatt tett eleget múltévi tervfeladatának. Helyiipari vállalataink jó része — a terv mennyiségi teljesítésével egyidőben — nagy gondot fordít a választék bővítésére is. A szatmári „Május“-üzem tavaly 50 féle új termék gyártását kezdte meg, s ugyanakkor a választékot is megkétszerezte. Szilágysomlyó rajonban új üveggyártó egységet, a várási és élesdi rajonokban új agyagedénygyárat létesítettek. S ez a munka az idén is tovább folytatódik. A Magyar Autonóm Tartomány vállalatai 24 féle új termék gyártását irányozták elő, köztük: jégszekrény, gyermekágy, takaréktűzhely stb. előállítását. A nagyváradi „Metalochimica“ főleg olyan új termékeket gyárt, amelyek eddig a tartomány piacairól hiányoztak. Ezek az eredmények, megvalósítások azonban nem jelentik azt, hogy helyiipari vállalataink teljes mértékben kihasználták a rendelkezésükre álló lehetőségeket, s hogy minden vállalat erejéhez mérten hozzájárult a közszükségleti cikkek termeléséhez. Vannak tartományok, rajonok, ahol a helyi ipari vállalatok vezetősége egyszerűen figyelmen kívül hagyja a helyi nyersanyagok felhasználását, a helyi erőforrások kiaknázását. Ennek tulajdonítható például az, hogy az ágotarajoni helyi ipari vállalat nem teljesítette tavalyi tervét Egyes helyi ipari vállalatok vezetői eleve kárbaveszett fáradságnak tartják a helyi lehetőségek felkutatását, feltárását. Türelmesen várják a termeléshez szükséges nyersanyag központi kiutalását, s ha megtörténik, hogy nem, érkezik idejében a nyersanyag, jelentik: „objektív“ nehézségek miatt nem teljesítették tervüket. Világos azonban, hogy elsősorban nem ilyenszerű „nehézségekkel“ lehet magyarázni például azt, hogy a nagyváradi, pitesti, craiovai helyiipari vállalatok tavaly még az 1953-as év termelési színvonalát sem érték el. A magyarázatot inkább a munka gyenge megszervezésében, a helyi lehetőségek elégtelen felhasználásában kell keresni. A helyi ipari vállalatok termékeinek minősége sem volt minden esetben kielégítő. A margittai, zilahi és más téglagyárak termékei nem egyszer elfogadhatatlanok voltak. A besztercei „I. C. Frimu“ húskészítményeit pedig nem vették át a kereskedelmi egységek. A javítanivalók között kell beszélnünk arról is, hogy a helyiipari vállalatok vezetői és dolgozói nem tartották minden esetben eltését. A termelési költségek egyes vállalatoknál még most is aránytalanul magasak. A sztálin tartományi helyiipari vállalatnál például háromszor akkora a vedrek gyártási költsége, mint a bukaresti helyiipari vállalatnál. Helyiipari vállalataink nehézségeiért és gyengeségeiért a néptanácsok is felelősek. A néptanácsok végrehajtó bizottságai hivatottak irányítani és támogatni a hatáskörükbe tartozó helyiiipari vállalatokat, hogy a termelésben ne álljanak be zavarok és kiesések, hanem a helyi lehetőségek jó kihasználásával minél nagyobb mértékben hozzájáruljanak a közszükségleti cikkek termeléséhez, a városi és falusi dolgozók bőséges áruellátásához. A néptanácsok ezirányú feladataira a kormány- és párthatározatok többször is felhívták a figyelmet. Legutóbb a jegyrendszeren alapuló ellátási rendszer megszüntetésekor ismételten szó esett erről : „A néptanácsoknak kötelességük, hogy biztosítsák a helyiipari vállalatok termelésének növelését, helyi nyersanyagokból és erőforrásokból, s hogy szélesebb körű tevékenységre serkentsék a közszükségleti cikkeket gyártó és szolgálatokat végző kisipari termelőszövetkezeteket és egyéni kisiparosokat“. A fődolog tehát a tartományi és rajoni néptanácsok hatáskörébe tartozó helyi ipari vállalatoktermelését a helyi erőforrások felhasználására, a közszükségleti iparcikkek gyártására irányítani. Milyen szervező szerep hárul ebben a néptanácsokra? Az ő gondjuk: felfedni a helyi erőtartalékokat, és megteremteni a feltételeket azok eredményeshasznosítására. A végrehajtó bizottságoknak ebben nagy segítséget nyújthatnak, elsősorban a helyiipari állandó bizottságok. A néptanácsi képviselőkre is fontos tennivalók várnak. Az állandó bizottságok úgy tesznek jó szolgálatot a közfogyasztási cikkek növelésében, ha tanulmányozzák a helyi lehetőségeket és értékesítésükre javaslatokat tesznek a vállalatok vezettőségeinek. A Magyar Autonóm Tartomány néptanácsának helyiipari állandó bizottsága a tavaly rendszeresen figyelemmel kísérte a vállalatok termelését és a szakemberekkel közösen javaslatokat tett új egységek létesítésére, a helyi lehetőségek jobb kihasználására. Általában azonban a tartományi és rajoni néptanácsok helyiipari állandó bizottságai nem támogatják eléggé a helyiipari vállalatok munkáját, különösen a nyersanyag beszerzésben. Közömbösek maradnak olyat a fontos kérdések iránt, mint az áruk minősége és választéka, nem továbbítják a vállalatok vezetőségeihez a dolgozók kéréseit, javaslatait. A helyiipar termelésének növeléséért és a közszükségleti cikkek bőségéért szorosabb és elevenebb kapcsolatot kell teremteni a néptanácsok végrehajtó bizottságai és a vállalatok vezetőségei között. Mindkét részről csakis hasznos lehet, ha a végrehajtó bizottsági tagok részt vesznek a termelési értekezleteken, s ezáltal megismerkednek a vállalat problémáival, nehézségeivel és segítséget tudnak adni azok leküzdésében. Vonatkozik ez a néptanácsok helyiipari osztályainak szakembereire is, akiknek feladata szakmai ismereteikkel és tapasztalataikkal támogatni a termelés megszervezését, ellenőrizni a terv pontos teljesítését, ösztönözni az új munkamódszerek alkalmazását, amelyekkel csökkenthetik az önköltséget. A helyiipari vállalatok vezetőségei és munkásai az államhatalom helyi szerveinek állandó támogatásával el kell érjék, hogy ebben az évben helyiiparunk biztosabb léptekkel haladjon a fejlődés útján, több, jobb és olcsóbb árut adjon az országnak. Ünnepség Bukarestben a gyarmati ifjúság napja alkalmából Vasárnap délután a fiatalok százai gyűltek össze a szakszervezetek fővárosi kulturházában, hogy megünnepeljék a gyarmati rendszer elleni harc s a gyarmati és függő országok útjaival vállalt szolidaritás napját. A kulturház dísztermében a román mun-,kás-, paraszt- és tanulóifjakkal együtt ünnepeltek azok a fiatalok is, akik külföldi országokból jöttek hazánkba, hogy itt folytassák tanulmányaikat. A megnyitó beszédet Vladimir Litvin, a kulturház igazgatója mondotta, majd külföldi diákok szólaltak fel. Ali Raza, Madzsid Darius, T. Panu és Janisz Szimeonidisz elmondották az egybegyűlt fiataloknak, hogyan küzdenek népeik a szabadságért, a nemzeti függetlenségért, a békéért. A kínai ifjúság új életéről, országépítő munkájáról Szu-Ven-de beszélt. A bukaresti diákok nevében Stan Soare szólalt fel. Az ünnepség gazdag kultúrműsorral zárult. (Agerpres) Szerződéskötések textilnövényekre Országszerte eredményesen folyik a szerződéskötési akció különféle textilnövények termesztésére. Az ipari növények termesztőinek biztosított előnyök mind több kollektív gazdaságot, mezőgazdasági társulást és egyénileg dolgozó parasztot is arra indítanak, hogy gyapot, len és kender termesztésére szerződjék. Több helyen termelőcsoportok alakultak gyapot termesztésére. Február 20-ig a gyapottermesztési tervben előirányzott területek 87,4 százalékára termelési szerződések jöttek létre az érdekeltek között. Len termesztésére a tervben előirányzott terület 81,4 százalékára, kender termesztésére pedig mintegy 65 százalékra kötöttek szerződést A legszebb eredményt a craiova tartományi vállalatok mutathatják fel: a textilnövényekkel bevetendő terület 97,4 százalékára kötöttek szerződéseket. A könnyűipari minisztérium a terméshozam növelése érdekében válogatott vetőmagot bocsát a termelők rendelkezésére. A gyapottal bevetendő területek több mint 70 százalékán szovjet vetőmag kerül bevetésre. A termelők ingyen kapnak rovarirtó és gombaölő szereket, kedvezményes áron vásárolhatnak műtrágyát és még számos más előnyben részesülnek az erre vonatkozó legutóbbi minisztertanácsi határozat értelmében. IX. évf., 2291. sz., 2 4 oldal, ára 20 báni 1955 március 1., kedd LAPUNK TARTALMÁBÓL: Csik rajon üzemeinek dolgozói hozzájárulnak a tavaszi mezőgazdasági munkákhoz (2. oldal) ADRIAN MIKLÓS: Két község — kétféle előkészület (3. oldal) A dolgozó parasztok faellátásának biztosításáért (3. oldal) Mi újság az üzletekben: Medgyesen, Segesváron, Udvarhelyen (3. oldal) FEHÉR OSZKÁR: Ami a délvietnami helyzet hátterében van (3. oldal) A Bundestag a német nép akaratát semmibevéve ratifikálta a párizsi egyezményeket (4. oldal)- A bangkoki értekezlet az angolamerikai ellentétek jegyében zajlott le . (4. oldal) — A Román Népköztársaság kormányának jegyzéke a svájci kormányhoz a a Román Népköztársaság berni követsége ellen elkövetett fasiszta banditamerénylettel kapcsolatban (4. oldal) Az idei mezőgazdasági munkák időbeni, jó elvégzéséért, a gazdag termésért A kiváló mezőgazdasági termelők országos értekezlete A Román Népköztársaság Atheneumának nagytermében vasárnap reggel tanácskozásra ültek össze az ország legkiválóbb gazdái és mezőgazdasági dolgozói, hogy megbeszéljék az idei mezőgazdasági munkák kellő időben és minél kedvezőbb körülmények között való elvégzésének kérdéseit és a bőséges termés biztosításának módozatait.. Az értekezleten az ország legkiválóbb kukoricatermesztői, továbbá a legjobb búza-, rozs-, burgonya- és cukorrépa termesztők vesznek részt — az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, a kollektív gazdaságokba tömörült dolgozó parasztok, a föld közös megművelésére társult dolgozó parasztok és az ipari növények termesztésére alakult termelőcsoportok tagjai közül, továbbá számos élenjáró GTA- traktoros, technikus és agronómus mérnök, az állami gazdaságok, kísérleti állomások szakemberei, valamint a néptanácsok mezőgazdasági szerveinek több tagja. Több mezőgazdasági tudományos kutató, számos mezőgazdasági gépgyár igazgatója, mérnöke és termelési vezetője is megjelent az értekezleten, továbbá az RMP tartományi bizottságainak és rajoni bizottságainak első titkárai és több tartományi, rajoni és községi néptanácsi elnök. A jelenlevők hatalmas tapssal üdvözölték a pártnak és a kormánynak az értekezleten részvevő vezetőit Az elnökségi asztalnál a következő elvtársak foglalnak helyet: Gh. Gheorghiu-Dej, dr. Petru Groza, Gh. Apostol, Chivu Stoica, Mogyorós Sándor, P. Bornia, N. Ceausescu, Traian Savulescu professzor, akadémikus, C. Popescu, több kiváló termesztő és mezőgazdasági szakember , a páholyokban pedig a következő elvtársak: Emil Bodnaras hadseregtábornok, C. Pirvulescu, D. Coliu, Al. Draghiei altábornagy, Fazekas János, valamint az RMP KV-nek, a kormánynak és a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének több tagja Meghívottként megjelent több állami intézmény és tömegszervezet vezetője, író, román és külföldi újságíró. Az értekezletet Gh. Apostol elvtárs, az RMP KV első titkára nyitotta meg. Gh. Apostol elvtárs beszéde elején kifejtette, hogy az elmúlt évben és 1955 első napjaitól kezdve a párt és a kormány vezetősége egész sor gazdasági, műszaki és szervezési intézkedést hozott mezőgazdaságunk minden ágának fejlesztésére. A Román Munkáspárt Központi Vezetőségének 1953 augusztusi plenáris ülésén és az 1954 augusztus 2-án tartott plenáris ülésen, amiikor elfogadták a második pártkongresszus irányelvtervezetét a mezőgazdaság következő 2-3 évi fejlesztéséről, pártunk Központi Vezetősége megállapította, hogy országunkban létrejöttek a mezőgazdaság felemeléséhez, tehát a mezőgazdasági termelés növeléséhez szükségi Tusiíníi és agyagi elíteleettítek. Iparunk 1954-ben sokkal több traktort, traktor- és állati vontatású mezőgazdasági gépet és szerszámot bocsátott a dolgozó parasztság rendelkezésére, mint bármikor az előbbi években. 1954-ben népi demokratikus államunk jelentős összegű, hosszúlejáratú hiteleket bocsátott a dolgozó parasztok rendelkezésére s más fontos gazdasági kedvezményekkel segítette őket, hogy beszerezhessék a hektárhozam növeléséhez, az állattenyésztés fejlesztéséhez és hozamának gyarapításához szükséges felszereléseket. Államunk gazdasági erőfeszítései, amelyek szorosan összefonódtak az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak, a kollektivistáknak, a társulások tagjainak, a GTA-k és állami gazdaságok munkásainak, mérnökeinek és technikusainak, a mezőgazdaság terén tevékenykedő tudósoknak és a kutatóállomások dolgozóinak erőfeszítéseivel, meghozták gyümölcsüket: számos tartományban és rajonban megnövekedett az összes mezőgazdasági növények, elsősorban pedig a kukorica, a búza, a burgonya, a cukorrépa, a napraforgó és a gyapot hektárhozama. Az elmúlt évi eredmények a többi között annak is köszönhetőek, hogy a pártszervek és a néptanácsok — nagyszámú mérnök és technikus segítségével — közelebb kerültek a mezőgazdsági kérdésekhez, kezdték alaposabban megismerni falvaink szükségleteit. De a legfontosabb dolog, amit hangsúlyozni szeretnénk az, hogy falvaink kiváló termelői példájukkal arra serkentik az összes mezőgazdasági termelőket, hogy jobban dolgozzák meg földjüket s olyan termést arassanak, mint falubeli társaik , a kiváló mezőgazdasági termelők, jobban mondva a gazdag termések mesterei. . Az 1953-ban és 1954-ben elért eredményeink, országunk műszaki és anyagi viszonyaihoz képest azonban még távolról sem kielégítőek — mondotta Gheorghe Apostol elvtárs. — És ha tekintetbe vesszük a traktorokra, a mezőgazdasági gépekre, a műtrágyára és az építkezési anyagokra előirányzott óriási beruházásokat, amelyek ebben az évben kell hogy előmozdítsák a mezőgazdaság továbbfejlődését, ha tekintetbe vesszük továbbá azokat a hiteleket és más gazdasági előnyöket, ameke... a már ismert párt- és kormányhatározatok biztosítanak a dolgozó parasztságnak, azonnal láthatjuk, hogy nem is olyan könnyű feladatok állnak a párt- és állami szervek előtt, a mezőgazdaság összes dolgozói előtt. De váljon hős munkásosztálunk s legfőbb és megbízható szövetségese, csodálatos, szorgalmas és rátermett dolgozó parasztságunk megrettent-e valaha is az előtte álló nehézségektől, bármilyen nagyok is voltak azok? Mindenünk megvan ahhoz, kedves elvtársak, hogyteljesítsük a párt és a kormány által az összes mezőgazdasági termelők elé tűzött nagy feladatokat és olyan hektárhozamot érjünk el, amilyen még nem volt ebben az országban. A párt és a kormány vezetősége azért hívta össze ezt az értekezletet, hogy közösen megállapítsuk azokat a legjobb műszaki és szervezési intézkedéseket, amelyek biztosítják az 1955. évi mezőgazdasági feladatok teljesítését. ... Eljöttek erre az értekezletre a mezőgazdaság minden ágának legjobbjai, a párt- és állami szervek felelős vezetői, hogy előmozdítsák értekezletünk sikerét. Ez azt jelenti, hogy a párt és a kormány,vezetőségével való gyümölcsöző együttműködés keretében — tapasztalataink és rátermettségünk alapján — meg tudjuk, állapítani, milyen intézkedéseket kell hozni. A tavaszi szántás-vetés idejében és agrotechnikailag jobb elvégzéséért, az őszi és tavaszi vetések ápolásáért s veszteség nélküli betakarításáért Ea az értekezlet lehetőséget nyújt ama, hogy kicseréljük tapasztalatainkat, megismerkedjünk a mezőgazdasági termelés fejlett tapasztalataival s hogy közösen megállapítsuk, mit kell tennünk, hogy az összes mezőgazdasági termelők megismerjék, megértsék közkincsükké tegyék e fejlett tapasztalatokat. Gheorghe Apostol elvtárs ezután a párt és a kormány vezetősége nevében meleg szavakkal köszöntötte a jelenlevőket és eredményes munkát kívánt az értekezletnek. Beszéde végeztével C. Popescu elvtárs, földművelésügyi és erdészeti miniszter emelkedett szólásra. Az értekezlet részvevői a vita során elmondották, milyen eredményeket értek el a bőséges termésért kifejtett munkájukban, hogyan érték el ezeket az eredményeket, hogyan terjednek a fejlett termelési módszerek, végül bejelentették vállalásaikat az idei mezőgazdasági termelés növelése tekintetében. Felszólalt Vintila Marin elvtárs, az RMP constanta tartományi bizottságának első titkára, Filip Marin, a belitori kollektív gazdaság elnöke (Rosiori de Vede rajon, Bukarest , tartomány), Teodor Rodenciuc, Patrauti községi társult paraszt (Suceava rajon), Vasile Voichita, a" szocialista munka,hőse, a nagyszentmiklósi GTA brigádvezetője (Arad tartomány), Vasile Anghel, a brailai állami gazdaság brigád vezetője (Galati tartomány), Ion Timpu, a Tataru kollektív gazdaság agronómus mérnöke (Comana község, Constanta tartomány), Gáli Sándor, önkörtvélyesi egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt (Nagyvárad tartomány), Nichita Margineanu, Szentgothárd községi egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt (Kolozsvár tartomány), •• Gheorghe Covrig, nyárádtól egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt (Magyar Autonóm Tartomány), Nicole Stefanescu, a gottlobi GTA agronómus főmérnöke (Arad tartomány), Gheorghe Botezatu, Romíni községi egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt (Bacau tartomány), Szalai Ágoston, Umosnica községi egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt (Temesvár rajon) Ion Dorobantu, a bukaresti Semánátoareagyár igazgatója. A vasárnap délutáni ülésen Chivu Stoica elvtárs, a minisztertanács első alelnöke elnökölt. A délutáni vitában a következő elvtársak vettek részt: Anghel Bodirlán, az RMP Turnu Magurele-i rajoni bizottságának első titkára, Vasile Florea, a valeni kollektív gazdaság elnöke (Kolozsvár tartomány), Csáki Imre, az egri kollektív gazdaság brigádvezetője (Nagybánya tartomány), Constantin Kinase, a Golasei községi kollektív gazdaság elnöke (Galati tartomány), Gh. Ionescu-Sisesti, egyetemi tanár, a „Nicolae Balcescu“ mezőgazdasági főiskola tanára, Gheorghe Gheorghiu. Straoane községi egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt (Bârlad tartomány), Constantin Colceag, a corabiai mezőgazdasági társulás elnöke (Craiova tartomány), Draghina Curtu, a szemlaki kollektív gazdaság elnöke (Arad tartomány), Nicolae Precup ,Blandiana községi egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt (Hunyad tartomány), Rab József, krizbai egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt (Sztálin tartomány), V. Pirvu, Costesti községi egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt (Pitesti tartomány), Ioan Galan, Gorneni község néptanácsának elnöke (Bukarest tartomány), Dumitru Anghel, az ulesti mezőgazdasági társulás elnöke (Eliza Stoenesti község, Ploiesti tartomány), Vladimir Mosneagu, az ICAR Moara Domneasca-i kísérleti állomásának agronómus mérnöke, ördög Borbála, az újbessenyei kollektív gazdaság csoportvezetője (Temesvár tartomány) Valeriu Mitulescu, az RMP Bujori rajoni bizottságának első titkára (Galati tartomány), Andrei Sitaru, a lenauheimi kollektív gazdaság agronómusa (Arad tartomány). A hétfő délelőtti ülésen P. Borna elvtárs, a minisztertanács alelnöke elnökölt. A további viták során felszólaltak a következők: Traian Savulescu professzor, akadémikus, a Román Népköztársaság Akadémiájának elnöke, Gheorghe Dop, az RMP craiova tartományi bizottságának titkára, Ioan Zaporojan, a jegaliai állami gazdaság igazgatója (Constanta tartomány), Septimiu Munteanu, az újpécsi állami gazdaság igazgatója (Temesvár tartomány), Florian Sava, a poduliloaiei GTA igazgatója (Iasi tartomány), Marin Tudor, a bradesti mezőgazdasági-állategészségügyi körzet technikusa (Craiova tartomány), Gheorghe Doicin, a contesti kollektív gazdaság elnöke (Bukarest tartomány), Grigore Chisleanu, a galati tartományi mezőgazdasági igazgatóság vezetője és Maria Bordon, a sellembergi kollektív gazdaság csoportvezetője (Sztálin tartomány). A délutáni ülésen, amelyen C. Popescu elvtárs, földművelésügyi és erdészeti miniszter elnökölt, a következők szólaltak fel: Petre Rosu, margineni egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt (Bacau tartomány), Ana Jianu a negresti rajoni néptanács mezőgazdasági osztályának technikusa Hasi tartomány), Grigore Margineanu, nagyenyedi egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt (Kolozsvár tartomány), Virgil Actarian, a sztálinvárosi „Ernst Thälmann a traktorüzemek igazgatója és Jiva Stoiadinovici, radimnai társult dolgozó paraszt (Temesvár tartomány), ing. Nicolae Stefan a földművelésügyi és erdészeti miniszterhelyettes, Margareta Tomulescu, a Gruia község néptanácsának elnöke (Graiova tartomány). Az értekezlet tovább folytatja munkálatait.(Agerpres) Margineanu Nichita, szentgothárdi egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt (Kolozsvár tartomány) a szónoki emelvényen . A békéért, az atomháború kirobbantása ellen Gyűlés a Hadsereg Központi Házában A Hadsereg Központi Háza művészegyüttesének, sportklubjának tagjai és civil alkalmazottai szombaton délelőtt gyűlést tartottak a békefelhívás aláírása alkalmából. A gyűlésen felszólalt Lucia Macovei könyvtáros. Beszédében kifejtette, hogy az aláírásgyűjtési kampány a bécsi békefelhívásra újabb alkalmat nyújt hazánk minden becsületes honpolgára számára, hogy kinyilvánítsa : rendületlenül bízik a világ békeerőinek diadalában. A román nép a német militaristák két invázióját élte meg. Most tántoríthatatlan akarattal küzd az atomháború kirobbantása elleni eltökélt szándéka, hogy előmozdítja az európai biztonság megszilárdítását. Az ülés több felszólalója erőteljes szavakkal bélyegezte meg az imperialistákat, akik az atomenergiát az emberiség tömeges pusztítására akarják felhasználni. Az amerikai imperialisták egyetlen marék hamuvá akarják változtatni az emberiséget — mondotta Radu Zaharescu színművész. — Egyesült erővel szállunk szembe ezekkel a pokoli tervekkel, mert mellettünk állnak a békeszerető becsületes emberek százmilliói Azt akarjuk, hogy aláírásunk a békefelhíváson komoly figyelmeztetés legyen azok felé, akik az atomháború előkészítésén mesterkednek. — Én mint karmester és zeneszerző — mondotta Walter Vogel — nyugalomra és békére vágyó emberekhez hasonlóan szeretem a művészetet, a dalt és a szépet, ami szebbé, boldogabbá teszi számunkra az életet. Mindnyájunk kötelessége, hogy mindennapi munkánkkal akadályozzuk meg egy újabb háború kirobbantását és védjük meg az életet. A többi felszólaló — Mircea Crisan színművész, Andrei Chintan, Lucia Popa és Ana Vochila — szintén hangoztatta, hogy szívvel-lélekkel csatlakoznak a világ békeerőihez, s ezentúl még nagyobb lendülettel dolgoznak országunk felvirágzásáért, védelmi képességének fokozásáért, a dolgozók életszínvonalának emeléséért. A beszédek elhangzása után a jelenlévők aláírták a Béke Világtanács felhívását. Az aláírásgyűjtési mozgalmat az egész rajont átfogó agitációs és felvilágosító munka előzte meg. Sepsiszentgyörgyön 30 és a rajon falvaiban több mint 45 előadást tartottak —■ összesen 15.000 részvevő előtt — az atomháború elleni harc fontosságáról. Több mint 250 aláírásgyűjtő csoportot szerveztek be, akik a Béke Világtanács felhívására, február 25-ig közel 30.000 aláírást gyűjtöttek. Az aláírásgyűjtési mozgalom Sepsiszentgyörgy rajonban széles tömegmozgalommá vált. Sok helyen átszervezték, kibővítették az üzemi és falusi békeharc bizottságokat. A falusi kultúrotthonok, üzemek és intézmények klubjaiban eddig több mint 60 békenagygyűlést tartottak, ahol száz és száz dolgozó emelte fel tiltakozó szavát az atomháború veszélye ellen. Bálint Vilmos nagyajtai dolgozó paraszt hangsúlyozta, hogy aláírását a tavaszi mezőgazdasági munkálatokidőben való elvégzésével erősíti meg. Felszólalásához még csatlakoztak Péterfi Dénes, Balló Sámuel, Márk István, Somogyi Károly, Papp Gyula és Józsi János dolgozó parasztok is. Lőrincz Ida, Bartha Károlynné és Szénási Mária sepsiszentgyörgyi háziasszonyok — a békegyűlés alkalmával — bejelentették, hogy felvilágosító munkát végeznek, olvasóköröket szerveznek és körzetük dolgozóit tevékeny munkával mozgósítják a békéért folyó harcra. A kőröspataki kollektív gazdaság asszonyai, valamint a szentivánlakó,falvi, rétvi és köpeci dolgozó parasztasszonyok fogadalmat tettek hogy minden erejükkel támogatják a tavaszi vetési kampány előkészítését és végrehajtását, mert tudják, hogy a bőséges termésért folyó harc a béke megszilárdításának legfontosabb eszköze. A toll fegyverének jövendőbeli harcosai aláírják a békefelhívást A „Mihail Eminescu” Irodalmi és Irodalomkritikai Intézet hallgatói szombaton délelőtt békegyűlést hívtak egybe, hogy aláírják a Béke Világtanács felhívását. A gyűlésen Traian láncú elvtárs, az Intézet békaharcbizottságának elnöke mondott beszédet. „Két út áll a világ előtt — mondotta —, a kapitalista körök által óhajtott háború útja, és a boldogulás és a jólét útja. A világ becsületes embereinek nem esik nehezére a választás e két út között. Békében akarnak élni, nyugalomban akarnak munkálkodni az új élet felépítésén. Aláírásaink, a többi öntudatos ember aláírása mellett hozzá fognak járulni ahhoz, hogy bűnös kezek ne boríthassák újból lángba a világot.“ A Béke Világtanács felhívásának felolvasása után többek között felszólalt Constantin Florea, az Intézet másodéves hallgatója. „A fővárosi Grivica-negyedben nőttem fel, amely a legtöbbet szenvedett a bombázásoktól — mondotta. — Az egyik légitámadás után egy négy-ötéves kislánnyal találkoztam, aki a romok között szüleit kereste. Soha többé nem találta meg őket. A háború után szomszédságomba költözött egy varrónő, aki egy transznisztriai táborba volt deportálva. Felindultan hallgattam, amikor elmondotta, hogy mennyit szenvedett a fasiszta hóhéroktól. Két gyermekem van. Leghőbb vágyam hogy biztosítsam gyermekeim boldog, békés életét. Ezért írom alá országunk minden becsületes emberével együtt és is a felhívást. Elhatároztam, hogy tollamat az élet és a béke szolgálatába állítom. „Gyermekkorunk legszebb éveit homályosították el a háború borzalmai“ — mondotta Tóth Rodica, az Intézet másodéves hallgatója. — „Gyermekemért írom alá a felhívást, hadd mondhassa majd, hogy a mi korszakunk az emberiesség korszaka, a nagybetűvel írt EMBER korszaka volt.“ „Turnu .Severinben születtem — mondotta Florian Grecea tiszt, az Intézet másodéves hallgatója. — Szülővárosom sokat szenvedett a bombázásoktól s családom egy része is igy pusztult el. A világuralomra törekvő imperialisták esztelen követelései kimondhatatlan felháborodással töltenek el“. Az elsőéves hallgatók nevében Lidia Popita ezeket mondotta .„Most írok alá először békefelhívást. Mi, diákok azt akarjuk, hogy életünk nyugalmát ne zavarja meg a háború. A Magyar Autonóm Tartomány dolgozói egyemberként írják alá a bécsi felhívást A gyergyóremetei tejporgyár laboratóriumának munkásnői aláírják a békeivet Gyűlnek az aláírások Sepsiszentgyörgy rajonban