Előre, 1956. június (10. évfolyam, 2679-2704. szám)

1956-06-01 / 2679. szám

Bezárult az új hazai dráma tíznapos ünnepe KIOSZTOTTÁK A DÍJAKAT Az új hazai dráma dekádjának bezárulása után csütörtökön este az Ifjúság Színházában megtörtént az ünnepélyes díjkiosztás. A díjkiosztáson megjelentek a Művelődésügyi Minisztérium képviselői, színművészek, írók, kulturális és művészeti életünk élenjárói. Paul Cornea elvtársnak, a Művelődésügyi Minisztérium helyettes vezérigazgatójának megnyitó beszéde után Lucia Sturza Bulandra népművész, felolvasta a kitüntetett színházak, színészek, rendezők és színpadtervezők névsorát. Az első díjat a Galaci Állami Színház együttese nyerte el Ana Novae „Preludium” című darabjának előadásával, valamint a Nagyváradi Állami Színház magyar tagozata, Horia Lovinescu „Rombadőlt fellegvár” című darabjával. A második díjat a Iasi Állami Színház együttesének ítélték oda Mihai Davidoglu ,,Horia” című darabjának előadásáért. Harmadik díjat kaptak: a Nagyváradi Álllami Színház román tagozatának együttese Valeriu Luca „Szívünk” című darabjának előadásáért; a Nagybányai Állami Színház magyar együttese Földes Mária „Hétköznapok” és a Nagybányai Állami Színház román tagozata Mihai Sebastian „Lapzárta” című darabjának színrehozataláért. A fenti díjakon kívül a Marosvásárhelyi Székely Színház együttese tiszteletdíjat kapott és a Tordai Állami Színházat díszoklevéllel tüntették ki. A rendezők egyéni első díjat dr. Gróf László, a Nagyváradi Állami Színház magyar tagozatának rendezője és Crin Teodorescu a Galaci Állami Színház rendezője nyerték el. A második díjat a Nagybányai Állami Színház magyar tagozatának rendezője, Harag György kapta, míg a harmadik díjat Mihai Dimiu, a Nagybányai Állami Színház román tagozatának rendezője és Corneliu Zdrehus, a Nagyváradi Állami Színház román tagozatának rendezője nyerték el. A díszlettervezésért második díjat kapott Al. Olian a Pitesti Állami Színház, s harmadik díjat Elena Fortu, a Iasi Állami Színház tagjai. A színészi alakítás első díját Cristina Tacoi a Nagyváradi Állami Színház román tagozatának művésznője, és Dukász Anna a Nagyváradi Állami Színház magyar tagozatának művésznője kapták. Második díjat nyertek: Coca Andronescu, Gh. Leahu és Ion Lascar, míg harmadik díjat Eugenia Petrescu, Orosz Lujza, Gh. Popovici, Maud Mary, Toma Caracgiu és mások. Fentieken kívül számos művész tiszteletdíjban és dicséretben részesült. Útban a Szovjetunió felé Joszip Broz Tito elvtárs, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke átutazott a Román Népköztársaságon Joszip Broz.Tito elvtárs, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke és felesége, valamint a kíséretében lévő személyek: Ed. Kardeli, a Szövetségi Végrehajtó Tanács albínóké, Kocsa Popovics, külügyminiszter Mijalko Todorovics a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, Jakov Blazevics, a Horvát NK Végrehajtó Tanácsának elnöke és mások, útban a Szovjetunió felé, május 31-én átutaztak a Román Népköztársaságon. Útjukban elkíséri őket N. P. Firjubin, a Szovjetunió belgrádi nagykövete. A zsombolyai határállomáson I. Broz-Tito elvtársat, a Jugoszláv SZNK elnökét és a jugoszláv személyiségeket az RMP KV, a Nagy Nemzetgyűlés Elnöksége és az RNK kormánya részéről a következő elvtársak üdvözölték: Miron Constantinescu, az RMP KV pontbürójának tagja, a Minisztertanács első alelnöke, Avram Bunaciu, az RMP KV tagja, a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének titkára, Stefan Cleja, a külügyminiszter helyettese. Jelen voltak továbbá a fogadáson a következő elvtársak: V. Patelinet, az RMP Temesvár tartományi bizottságának első titkára, V. Beldeanu, a Temesvár tartományi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke, V. Obrador, az RMP Temesvár tartományi bizottságának tagja, Floca Arhip, altábornagy, a katonai körzet parancsnoka, valamint igen sok dolgozó. I. Broz-Tito elvtársnak, a Jugoszláv SZNK elnökének köszöntésére megjelent még N. Vujanovics, bukaresti jugoszláv nagykövet és a nagykövetség más tagjai. A temesvári, lugosi, karánsebesi, turnu,severini, craiovai és a többi állomásokon a dolgozók melegen üdvözölték I. B. Tito elnököt és a jugoszláv kormány, valamint a Jugoszláviai Kommunisták Szövetségének vezetőségében részvevő többi elvtársakat. Az állomásokat, ahol a vonat áthaladt román és jugoszláv zászlókkal díszítették fel. A különvonat 19.30 órakor futott be a bukaresti Baneasa-állomásra. Tito elnököt és a kíséretében lévő személyeket Itt a következő elvtársak üdvözölték: Gheorghe Gheorghiu-Dej, Chivu Stoica, Mihail Sadoveanu, Gheorghe Apostol, Emil Bodnaras, Petre Borna, Nicolae Ceausescu, Iosif Chisinevschi, Alexandru Draghici, Mogyorós Sándor, Constantin Pirvulescu, Dumitru Coliu, Leonte Rautu, Leontin Salajan, Alexandru Birladeanu, Simion Bughici, Gheorghe Hosu, Grigore Preoteasa, Constanta Craciun, Marcel Popescu, Gherasim Popa, Ilie Murgulescu, P. Constantinescu-Iasi, Constantin Doncea, Mihai Florescu, Gaston Marin, Safer Gh. Diaconescu I., Manea Manescu, P. Costache, Ralea Mihai, N. Salageanu, Liuba Chisinevschi, T. Iordachescu, Vass Gizella, Alexa Augustin, Florian Danalache, Giuvakov I., Petre Lupu, Sorin Toma, Anton Vladoiu, V. Cristache, Cornel Fulger, Pavel Stefan Aneta Marinescu, Melita Apostol, Manole Bodnaras, V. Dumitrescu, Teclu Iacob vezérezredes, Tutoveanu Ion altábornagy, tábornokok, tudósok, írók, művészek és a tömegszervezetek képviselői, román és külföldi újságírók és nagyszámú dolgozó. Megjelent továbbá A. Jepisev, a Szovjetunió bukaresti nagykövete és a bukaresti jugoszláv nagykövetség tagjai. A megjelentek meleg baráti fogadtatásban részesítették a vendégeket. A két állam himnuszainak elhangzása után, a Jugoszláv SZNK elnöke az RNK Minisztertanácsa elnökének kíséretében ellépett a díszszázad előtt. Egy pionírcsoport virágcsokrokat nyújtott át a vendégeknek. Tito elnök és a kíséretében levő személyek két órát töltöttek Bukarestben, s ez alatt meleg és szívélyes légkörben beszélgetést folytattak a párt és a kormány vezetőivel. I. B. Tito elnököt és a kíséretében lévő személyeket Miron Constantinescu, Avram Bunaciu, Stefan Cleja és Caius Frantescu, a külügyminisztérium protokollfőnöke elkísérték a szovjet határig. Virágcsokrokkal köszöntik Tito elvtársat a temesvári állomáson A baneasai állomáson Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárt üdvözli Joszip Broz Ttot Világ proletárjai, egyesüljetek ! A ROMAN NEPKÖZTARSASAG N EPTA N ACSAI N A K LAP X. évf., 2679 sz. * 4 oldal ára 20 báni * 1956 junius 1., péntek Május 29 óta Hajdú Gyula brigádja 1961-re fejti a szenet A petrillai bányában Hajdú Gyulának, a Szocialista Munka Hősének brigádja 1955 októberében már befejezte 1959. évi tervfeladatát. A brigád tagjai ebben az évben is lelkesen dolgoztak és napi munkanormáikat átlag 60—100 százalékkal rendszeresen túlteljesítették, így hónapokon át több mint 50 méteres eredményt értek el az előhajtásban. Május 29-én a brigád újabb győzelmet ünnepelt: befejezte 1960 évre tervfeladatát. Ettől a naptól kezdve a Hajdú Gyula brigádja 1981-re fejti a szenet. A brigád sikereit annak köszönheti, hogy jobban megszervezte munkahelyét, fejlett munkamódszereket alkalmaz, jól kihasználja a rakodógépek teljesítőképességét. A sikeres munkát elősegítette az is, hogy megjavult a munkahely ellátása üres csillékkel és bányafával. (Agerpres) HOGY TÖBBET TEREMJEN A FÖLD Minden munkát jól és a maga idejében végezzünk A nap még alacsonyan jár, de a koronkai határban már jókora területet hagyott maga mögött a kollektív gazdaság második brigádjának két csoportja. Kapálják, egyelik a mákot. Messzire ellátszik a kapával megbolygatott fekete földön a növények szabályos zöld sora, amely előttük még beleolvad a gyomba. A második brigád élenjár a versenyben. A kukorica és cukorrépa kapálásának befejezése után elsőnek jött ki a mákföldre. Nagy szükség van minden dolgos kézre ilyenkor, növényápolás idején. És a koronkai kollektivisták nem kéretik magukat. Minden épkézláb ember kint van a határban. Az őszi és tavaszi gabona első gyomlálását — egy földtábla kivételével — teljes egészében elvégezték már. A Ropó-dűlőn térdig ér a gyönyörű, gyommentes őszi búza. Ezen kívül megkapáltak harminc hektár kukoricát (a többi csak most kelt ki), hozzáfogtak a cukorrépa és burgonya második kapálásához. A szőlőben pedig befejezték az első kapálást. De a kérdésnek csak egyik oldala, hogy mennyit gyomláltak, kapáltak. A másik: mikor és hogyan. A koronkai kollektivisták a legmegfelelőbb időben és szakszerűen ápolják a növényeket. Sokat foglalkoztak ezzel a kérdéssel a téli agrotechnikai tanfolyamokon s évről évre jobban alkalmazzák a tanultakat. A cukorrépa fejlődését például állandóan figyelemmel kisérték s amint a növény kibújt, azonnal elvégezték a sorok közötti első kapálást. S amint 3—4 levele volt, késedelem nélkül egyelték és újra megkapálták. Fontos ez máskor is, de különösen fontos volt az idén. Ugyanis a sok esőtől rohamosan fejlődtek a növények. Már 1—2 napi késés is elég ahhoz, hogy az egyelés nehezebb és kevésbé eredményes legyen, ami a terméshozam csökkenését idézi elő. Az agrotechnikai szabályok betartása, mind gondosabb alkalmazása egyre nagyobb eredménnyel jár. A kollektív gazdaság megalakítása után búzából első alkalommal csupán 18 mázsát takarítottak be hektáronként a kollektivisták. Két évvel később közel 19 mázsát, tavaly több mint 20 mázsát. Közben a búzával bevetett terület 60 hektárról 100 hektárra növekedett. A kukorica átlagos terméshozamát viszont 28 mázsáról 42 mázsára fokozták, a cukorrépáét megkétszerezték. Eleinte soha sem haladta meg a másfél vagont, a múlt évben három vagon termett hektáronként. Hát ezért van most is oly sok kollektivista a mezőn. Hogy ezentúl még többet teremjen a föld. Ilyenkor azt szokták mondogatni: kevés a két kezünk ennyi munkához. De az idén mást hangoztatnak : segít a tudomány Kiss Antal, a kollektív gazdaság elnöke szokása ellenére bőbeszédűvé válik, amint a vegyszeres gyomirtás előnyeit fejtegeti. — Csináltam egy kis számítást.— mutatja — hogy lássam, mennyit segít nekünk. A sok eső miatt olyan gyomos volt az őszi búzánk, hogy átlag 8—10 ember kellett minden hektár gyomlálásához. Ezzel szemben a géppel 8—10 hektáron irtjuk ki a gyomot naponta. Két emberrel. Tehát azon a harminc hektáron, ahol alkalmazzuk legalább 240 ember egynapi munkáját takarítjuk meg. Ilyenkor ez nagy szó. Már visz is a Tekenyős-dülő felé ahol a szóbanforgó buzatábla van. Messziről hallani a kis motor bugását. S a domb mögött megpillantjuk a gépet. Két ökör vontatja, ahogyan a rajoni néptanács növényvédelmi technikusa javasolta. Egyenletesebb, lassúbb így a vontatás, mint lófogattal, biztsabban lehet adagolni a szükséges vegyszermennyiséget. Hat méter széles sávon szóródik a porlasztott folyadék a növényekre Látszólag minden hatás nélkül. De ahová tegnap permetezték a vegyszert, már jól lehet látni az acat szárának görbülését, leveleinek csavarodását, a vadrepce fonnyadását. — Pedig nagyon szívós ez az acat — húz ki egyet az elnök a földből. — Nézze meg, milyen hosszú a gyökere. S ahol három nappal előbb dolgozott a gép, már a földön fekszik. A vegyszeres gyomirtás teljes hatása rövidesen megmutatkozik. Miután a permetlé felszívódik, megzavarja a növényi szervezet működését, hogy végül a teljes pusztulását idézze elő. Viszont a búzára semmi káros következménye nincs, így segít a tudomány a koronkai kollektivistáknak is abban, hogy jó növényápolással is növeljék a terméshozamot. A. M. Vegyszerrel irtják a gyomokat a gazdaság búzavetéséből Megnyílt „A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK ÚTJÁN“ című kiállítás „A Román Népköztársaság a szocializmus építésének útján” címmel csütörtökön délben kiállítás nyílt a fővárosi Magheru úti csarnokban. A kiállítást a Tudomány- és Kultúraterjesztő Társaság rendezte. A megnyitó ünnepségen részt vettek: Gh. Apostol, I. Chisinevschi, Chivu Stoica, Gh. Gheorghiu-Dej, C. Pârvulescu, L. Rautu, L. Salajan elvtársak, a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének tagjai, a kormány tagjai, számos tömegszervezet és központi intézmény vezetői, román és külföldi újságírók. Részt vett több diplomáciai képviselet vezetője és a diplomáciai testület más tagjai. Al. Birladeanu elvtárs, a Minisztertanács alelnöke megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy ez a kiállítás ízelítőt ad a legutóbbi nyolc év során létrehozott nagy vívmányainkból. A kiállítás anyagának jó része új iparágaink eredményeit tükrözi. A kiállítás azt is szemlélteti, hogy mit valósítottunk meg a mezőgazdaság szocialista szektorában s hogy miként igyekszünk növelni az egyénileg dolgozó parasztok termelési eredményeit. A kiállítás hű képet nyújt arról is, hogy országunknak ma széleskörű nemzetközi kapcsolatai vannak politikai, gazdasági, kulturális síkon és a sport területén egyaránt. A megnyitó ünnepség részvevői ezután megtekintették a kiállítást. Az emeleti termekben nehéziparunk, vegyiparunk, villamossági és elektrotechnikai iparunk vívmányai, a földszinten pedig mezőgazdaságunk, könnyű- és élelmiszeriparunk eredményei láthatók. Bemutatja még a kiállítás a lakásépítkezések menetét, a közoktatás, a művészet, a tudomány fejlődését hazánkban, valamint sokoldalú nemzetközi kapcsolataink kibontakozását. (Agerpres). A szovjet parlamenti küldöttség tagjainak látogatása Iasiban Iliescu elvtárs, a városi néptanács elnöke üdvözölte a szovjet küldötteket. Ezután Vera Rincsinovna Bojanova, a Szovjetunió Legfelső Szovjetje Elnökségének tagja, a Nemzetiségi Szovjet képviselője, a Burját-Mongol ASZSZK egészségügyminisztere emelkedett szólásra. Megköszönte a meleg fogadtatást és szívélyesen üdvözölte lasi és egész Moldva lakosságát. „lasi városa — mondotta a többi között — az a hely, ahol lerakták az orosz és a román nép évszázados barátságának alapjait.” A szovjet képviselők ezután az Al. I. Cuza egyetem tantestületének és hallgatóinak vendégei voltak. Ion Sandru professzor, az egyetem prorektora ismertette az 1860-ban alapított főiskola tevékenységét. Abdihamit Ibnejevics Szembajev, a Szövetségi Szovjet képviselője, a Kazah Állami Egyetem prorektora a szovjet tudósok üdvözletét tolmácsolta, majd kijelentette, hogy a Szovjetunió tudósai nagyrabecsülik román barátaikat. Rámutatott még arra, hogy nagy örömmel látta a kolozsvári és a marosvásárhelyi főiskolák értékes eredményeit. A vendégek a továbbiakban iegtekintettek több olyan műemléket, amely a román nép és a Szovjetunió népeinek baráti kapcsolatairól tanúskodik. A szovjet küldöttek ezután látogatást tettek a penicillingyárban, ahol Ion Rotaru igazgató üdvözölte őket és kifejezte a gyár munkaközösségének háláját azért a nagy segítségért, amelyet a Szovjetunió a gyár felépítéséhez, berendezéséhez és termelésének megszervezéséhez nyújtott. A szovjet küldöttség tagjai, élen F. R. Kozlovval, koszorúkat helyeztek el a szovjet és a román hősök sírján. Este a „Moldova” állami filharmonikus zenekar hangversenyt adott a vendégek tiszteletére. A Szovjetunió Legfelső Szovjetjének hazánkban tartózkodó küldöttei csütörtökön repülőgépen Iasiba érkeztek. A város repülőterén a párt tartományi és városi bizottságának titkárai és a helyi vezetők, valamint közéleti képviselők fogadták a szovjet vendégeket.. Az Unirii téren nagygyűlést rendeztek a vendégek tiszteletére. Octav A AZ ÉLET VIRÁGAI legnagyobb proletárira a szocialista humanizmus hirdetője nevezte így a gyermekeket. Szebb hasonlatot keresve sem lehetne találni. Hiszen semmi, de semmi a világon nem tud annyi reményt ébreszteni, anynyi örömöt szerezni mint szíved vérével fogant gyermeked kacagása. Nincs az a fáradt arc, melyre ne tudna mosolyt varázsolni a gyermek kristálytiszta tekintete. Nem lehet olyan bánatod, melyet ne olvasztana fel gyermeked játéka. Hiszen gondon, bánaton, törődésen át is érzed, hogy a te jelened él majd tovább az ő jövőjében. A gyermek a jövőnk ígérete, terveink továbbfolytatósa, álmaink megtestesülése. S van-e tisztalelkű, igaz ember, ki ne szeretné, óvná, dédelgetné a jövőt? Ez a szeretet tette hét esztendő óta a gyermekek nemzetközi napjává június elsejét. A gyermekek sorsáért, jövőjéért való aggódás, törődés százmilliókat sarkall tettekre mind a négy égtájon. S ez a tett olyan egyértelmű kerek e világon. Hiszen az élet csak békében virágzik s a béke olyan mint a levegő: csak akkor lehet az enyém, ha mindenkié. így ébrednek rá mostanában milliók és milliók, hogy a világ békéje az ő egyéni életük, családi nyugalmuk nyitott kapuja s egyben a jövőbe vivő út gyermekeik előtt. Ezt a kaput azonban be kell csukni, örökre be kell zárni azok előtt, kik egyéni, önző érdekeikért, pénzeszsákjaik dagasztásáért könyörtelenül magvát szakítanák az élet fájának, s az elszabadított elemek védtelen martalékául dobnák az emberiség reménységét , gyermekeinket. Ki tudná azt megmondani, hogy hány embert állított a békeharcosok végtelen sorába a gyermekéért való aggodalom? E százmilliók roppant erejét azonban mind jobban érzi a világ s ezeknek a százmillióknak köszönhetjük, hogy az idei gyermeknapon nagyobb bizodalommal nézünk a békés holnap elé. A szocialista tábor népei felemelt fővel, büszkén nézhetnek utódaik szemébe. Egy milliárd ember szülőföldjén törvény immár, hogy nincsenek elérhetetlen célok, megvalósíthatatlan vágyak az ifjúság előtt. A szocializmus társadalma megvédi őket a leselkedő betegségektől, a hamis illúzióktól, kifejleszti testi és szellemi képességeiket, hogy minden erejükkel, tudásukkal szolgálhassák hazájukat. Ott, ahol először vált valóban szabaddá az ember, a Szovjetunióban milliárdokat fordítanak évente a gyermekek nevelésére, oktatására, egészségvédelmére ,nyári üdültetésükre. Egy példát említsünk csak a párt és a szovjet kormány gondoskodásáról. Egyet, a legfrissebbet. Három nappal ezelőtt adta hírül a sajtó, hogy a Szovjetunióban 6 órára csökkentették a 16—18 évesek munkaidejét, eddigi fizetésük csökkentése nélkül. S hány ilyen példát idézhetnénk még. A messzi Kínában milliószámra haltak éhen a múltban a gyermekek. Ma gondtalan, vidám gyermeksereg nő fel a világ legnépesebb országában, a népi Kínában. Hatszáz millió ember gondoskodik róluk. Csak egy példát innen is: több mint 60 ezer bölcsőde és napközi otthon működik már a Kínai Népköztársaságban! S sorba vehetjük így tovább a szocialista tábor minden országát A vasutat építő albán ifjak, a lengyel pionírok, a magyar úttörők életét. Ugyanaz a kép fogad mindenütt: Gorkij jóslata, vágya, kívánsága életre kelt — a gyermekek az élet virágai lettek. De nem is kell máshova mennünk példáért, ha a nagy változást a gyermekek életén akarjuk lemérni. Románia valamikor hírhedt volt hatalmas arányú gyermekhalandóságáról. 144 gyermekorvos működött az egész országban! Bölcsődék, gyermekotthonok? Másra ment rá akkor az ország pénze, kincse. S minden negyedik gyermek meghalt, mielőtt ki tudta volna ejteni a drága szót: édesanyám. A jelent, gyermekeink mai életét jól ismerjük. De nem árt mégse emlékeztetni rá. A habfehér szülőotthonokra, az óvodákra, a bölcsődék ezreire, a planirházakra, a gyermeküdülő táborokra, az ingyenes orvosi ellátásra, iskoláinkra, egyetemeinkre s az életbe kilépő fiatalok előtt kitáruló szabad, felemelő munkára. A szocializmus társadalmi ügygyé tette a gyermekről való gondoskodást s az egész ország vigyáz gyermekeink nyugodt, biztos holnapjára. A szocialista országok földjén túl — a mi tegnapunk a jelen. Az van ott ma még, amit a mi gyermekeink már csak a tankönyvekből ismernek s oly gyakran meg sem értenek már. A példa itt is többet mond mindennél. Az angol gyermekvédelmi bizottság hivatalos adatai szerint az afrikai brit gyarmatokon, 100 gyermek közül 21 gyermek már egyéves korában elpusztul, 11 a második évében, 12 a harmadikban s 100 közül már csak 49 éri el az ötéves kort. Alig lehetne ennél vádlóbb tényt idézni a civilizált világ szégyenét jelentő gyarmati uralom jellemzésére. S mi vár a tőke országaiban azokra, akik felcseperednek? „A 10—14 éves gyermekek húsz százaléka fizikai képességeit jóval meghaladó munkát kénytelen végezni — mondotta dr. Böhm, a baden-württembergi mezőgazdasági főiskola tanára. A nyugatnémet parasztok többsége kénytelen munkába küldeni tíz éves gyermekét, mert nincs mit enni adjon neki. A Kiel közelében lévő Heide helységben egy 13 éves Grete Karpach nevű leányka egy álló évig dolgozott látástól vakulásig egy mosodában. Egy év múlva tüdőbajt kapott s alig egy hónap múlva meghalt. Most, június elsején a reménység csillan meg a tőkés országok szüleinek szemében is. Az idei nyár még jobban olvasztani kezdte ahidegháború” dermesztő jegét. A Szovjetunió világraszóló kezdeményezései nyomán a leszerelés kérdése annyira napjaink égető kérdésévé vált, hogy még a jövő, a béke, az élet ellenségei sem tudnak kitérni előle. A nemzetközi politika égboltja derülő fényben van s a béke éltető napja mind jobban ragyogtatja gyermekeink arcát. Rajtunk áll, hogy a háború, a bizalmatlanság, a fegyverkezési hajsza sötét viharfelhői mielőbb szétoszoljanak. Rajtunk is áll, hogy gyermekeink első, még öntudatlan mosolya soha se hervadjon le drága orcáikról. Rajtunk is áll. — ezen mindannyiunknak el kell gondolkoznia most, a gyermekek nemzetközi ünnepén. Fogadás Nagy-Britannia bukaresti követségén Dermot Francis Mac Dermot, Nagy- Britannia rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere csütörtökön este fogadást rendezett Nagy-Britannia nemzeti ünnepe, II. Erzsébet angol királynő őfelsége születésnapja alkalmából. A fogadáson jelen voltak a következő elvtársak: Chivu Stoica, Emil Bodnáras, Mogyorós Sándor, L. Salajan, Gr. Preoteasa, M. Florescu, M. Ralea, T. Rudenko, Victor Eftimiu akadémikus, az RNK Fegyveres Erőinek több törzstisztje és a Külügyminisztérium több főtisztviselője. A fogadáson megjeentek a Bukarestben akkreditált diplomáciai testület tagjai. A fogadás szívélyes légkörben folyt le. . (Agerpres) A marosvásárhelyi szininövendékek tanulmányi kirándulása A „Szentgyörgyi István” sziniakadémia tanárai és növendékei évvégi vizsgára készülnek. Rövidesen ifjú színészek újabb csoportja hagyja el az iskola padjait. A sziniakadémia a napokban tanulmányi kirándulást rendezett Kolozsvárra, a növendékek szakmai ismereteinek bővítése céljából. A növendékek megnézték a „Magaviseletből — nulla” című darab előadását az Állami Román Színházban és a „Néma levente” előadását az Állami Magyar Színházban s részt vettek a két színház drámai együtteseinek próbáin is.